Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-01 / 1. szám
ÚJÉVI NYILATKOZATOK Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke egy szovjet hetilapnak adott újévi nyilatkozatában a többi között rámutat: hazánk egész társadalmi és politikai tevékenységét áthatja a nép és az egész világ sorsa iránti felelősségérzet. Szocialista társadalmat építünk, erősítve baráti kapcsolatainkat a Szovjetunióval és a szocialista országokkal. Szolidárisak vagyunk az imperialista agresszió ellen harcoló népekkel, egyengetjük az európai és a nemzetközi biztonság útját, küzdünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséért, mivel mélységes meggyőződésünk, hogy az emberiség ragyogó és biztos szívője: a szocializmus és a béke. Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke azt a meggyőződését fejezi ki, hogy az új esztendő, amelynek során összeül az SZKP XIV. kongresszusa, újabb sikereket hoz a Szovjetuniónak az építés és a haladás útján. Podgorij hangsúlyozza: az építőmunkát végző szovjet emberek alapvető érdeküknek tartják a békét és a nemzetközi enyhülést. Ez magyarázza, hogy a szovjet állam sohasem takarékoskodott és sohasem fog takarékoskodni e nemes célok elérésére irányuló erőfeszítéseivel. Pham Van Dong, a VDK miniszterelnöke: „A nép egységének és harci elszántságának stratégiai jelentősége van az amerikai imperialisták és ügynökeik ellen vívott felszabadító háborúban, amelyet a marxizmus—leninizmus tanításaival felvértezett politikai párt irányít" Binh asszony, a DIFK külügyminisztere: „Most új esztendő kezdődik. Dél-Vietnám lakossága, amikor legjobb kívánságait fejezi ki az amerikai népnek, azt követeli a washingtoni kormánytól, hogy mondjon le végre elavult kolonialista politikájáról, vessen véget az agresszív háborúnak és válaszoljon komolyan a DIFK által előterjesztett logikus és ésszerű javaslatokra, hogy létrejöhessen a fegyverszünet és helyreállhasson a béke Dél- Vietnamban.” A Thant ENSZ-főtitkár azt a reményét fejezi ki, hogy az új esztendő kezdete lesz a nemzetek és népek közötti együttműködés és összhang korszakának. A nemzetközi közösség együttes erőfeszítései a világszervezet révén elvezethetik az emberiséget nagy céljai: a béke, az igazságosság és a haladás felé. Urho Kekkonen finn köztársasági elnök azt a gondolatot emeli ki, hogy az új esztendőben minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy létrejöjjenek a kölcsönösen elfogadható és szükséges feltételek az európai biztonsági konferencia megtartására. Olaf Palme svéd miniszterelnök méltatva a Szovjetunió és az NSZK, valamint a Lengyelország és az NSZK közötti szerződés jelentőségét, kiemeli, hogy ezek jelentősen előmozdították az enyhülési folyamatot földrészünkön. Bruno Kreisky osztrák kancellárt „Elvben egyetlen érdekelt ország sem tanúsít negatív magatartást az európai biztonsági értekezlet eszméjével szemben." Edward Yeali angol miniszterelnök: „Reméljük, hogy megegyezés születik az amerikai és a szovjet kormány között a stratégiai fegyverkezés korlátozását célzó nagyon fontos urgytltásokon.1. Ion Gheorghe Maurer, a román minisztertanács elnöke: „A békés együttműködés viszonyainak megteremtése a megértés szellemében képezi a biztonság jövőbeni épületének vázát." Petrus de Jong holland miniszterelnök: „Ha valamennyi kormány teljes mértékben kihasználja a meglevő lehetőségeket, már az új esztendőben jelentős haladást érhetünk el az európai biztonsági értekezlet előkészítésében." Hilmar Baunsgaard, a dán kormány feje: „Dánia pozitív magatartást tanúsít az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívását célzó javaslatok iránt." Ahti Karjalainen finn miniszterelnök: „Megnőttek a remények, hogy az európai biztonsági konferenciát már a közeli jövőben összehívják.” Willy Brandt nyugatnémet kancellár: „Sokan — az NSZK-ban és külföldön egyaránt —, akik túl gyorsnak tartják Bonn közeledését a szocialista országokhoz, elfeledkeznek arról, hogy a nyugatnémetek keleti politikája a szoros nyugati szövetségre és elkötelezettségre épül. Szó sincs valamiféle „elsietett” keleti politikáról. A Szovjetunióval és Lengyelországgal folytatott tárgyalásokat hosszú előkészítő munka előzte meg.” A kancellár derűlátóan nyilatkozott a Nyugat-Berlinről folyó négyhatalmi tárgyalások várható kimeneteléről, ugyanakkor ismét állást foglalt az NDK de jure elismerésével szemben. Diallo Telli, az Afrikai Egységszervezet főtitkára: „A fajgyűlölet és a kolonializmus bástyái Afrika déli részében csak azért állhatnak ma is, s az Afrikai Egységszervezet tagállama, az FAK azért maradhatott részben megszállva mind a mai napig, mert a Nyugat, a NATO és Japán nyíltan támogatja a pretoriai, Salisburyi, lisszaboni és Tel Aviv-i kolonialistákat és fajgyűlölőket, beruházás, műszaki segítség, külkereskedelem, fegyverszállítás és az ENSZ-ben diplomáciai pártfogása útján.” Georges Marchais, a Francia KP főtitkárhelyettese: „A kommunisták ma legfőbb feladatuknak a demokratikus erők széles körű mozgalomban való összefogását tekintik, mert csak így valósítható meg Franciaországban egy új, igazságos társadalmi rend kiépítése, amelyben mindenki élvezheti majd munkája gyümölcsét, s mindenki szabadon kifejtheti alkotóképességét.” Tito jugoszláv elnök leszögezte, hogy 1971-ben tovább kell erősíteni a baráti kapcsolatokat a szocialista országokkal, és fel kell hívni a figyelmet az imperialista akciók eszkalációjára, amely a katasztrófa szélére sodorhatja a világot. Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter: „Kanada érdeke megmaradni a NATO-szervezet keretei között, és katonailag részt venni a szervezet európai tevékenységében. Viszont Kanada kapcsolatai a Varsói Szerződés tagállamaival intenzívebbé váltak az utóbbi évek folyamán.” Salvador Atlende Chilei elnök: „A népi erők hatalomra jutása Chilében nemcsak az 1970-es év, hanem az ország egész történetének legnevezetesebb eseménye. Államunk történetében még nem volt olyan eset, hogy a kormányban egyidejűleg négy munkás és köztük három kommunista foglaljon helyet. A kormány jellegének megfelelnek azok az intézkedések, amelyeket hatalomra jutásának első napjaitól megvalósított és megvalósít. Egyebek között emeltük a legrosszabbul fizetett munkáskategóriák és a parasztok munkabérét. A kormány minden igyekezetével azon van, hogy megoldja a munkanélküliség és a lakásépítés problémáját, ami talán a legsúlyosabb öröksége az előző kormányoknak. Nemcsak Chile, hanem egész Latin-Amerika szempontjából is nagy jelentősége van a Kubával való diplomáciai kapcsolatok helyreállításának. Ezzel Chile alátámasztotta, hogy joga van az önálló külpolitika folytatására, és megtörte az Egyesült Államok által kikényszerített blokádot Latin- Amerika első szocialista állama körül. Talán az 1971-es év lesz számunkra a legfelelősségteljesebb esztendő. A hatalmat kivívtuk, most viszont komolyabb feladat áll előttünk: meg kell védenünk ezt a hatalmat. Jövő évben vár ránk a harc a réztermelés, a bankok, a nagymonopóliumok államosításáért, az igazi földreform végrehajtásáért.” Magyar vezetők távirata a kubai vezetőknek Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött dr. Fidel Castro Ruznak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a kubai forradalmi kormány miniszterelnökének, dr. Osvaldo Dorticos Torradónak, a Kubai Köztársaság elnökének, a kubai nép nagy nemzeti ünnepe, a kubai forradalom győzelmének 12. évfordulója alkalmából. „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi munkás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küldjük önöknek és önökön keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a kubai forradalmi kormánynak, valamint a testvéri kubai népnek — hangzik a távirat. A magyar népet őszinte örömmel töltik el a kubai népnek, a Kubai Kommunista Párt vezetésével a függetlensg védelmében és a szocializmus építésében elért eredményéi. E politikai és gazdasági sikerek tovább erősítik a Kubli Köztársaság nemzetközi tekintélyét, a szocialista országot, testvéri összefogását az imperializmus elleni közös harcban. Ez alkalommal is szolidaritásunkról és támogatásunkról biztosítjuk a kubai népet az amerikai imperialisták provokációi elleni állhatatos harcában, hazája szocialista felvirágoztatása érdekében kifejtett önfeláldozó küzdelmében. Örömünkre szolgál az is, hogy népeink barátsága és sokoldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus elvei alapján, a proletár internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődik. Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink gyümölcsöző továbbfejlesztése hozzájárul a szocialista közösség erejének növeléséhez, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításához.” Péter János külügyminiszter az évforduló alkalmából táviratban üdvözölte dr. Raul Roa Garcia kubai külügyminisztert. A SZOT, a KISZ, a Nőtanács, a Hazafias Népfront és az Országos Béketanács ugyancsak üdvözlő táviratot küldött a kubai testvérszervezetének. PÉNTEK, 1971. JANUAR L Kalandozások kora ü. Reggel öttől: Róma bon nincs is egészen öt meg óra, de már gerjed a hőség. A tenger felől érkező hűvös szellők ilyenkorra kezdenek kiszorulni a városból. Szerencsére nem kell sokat menni, hogy célhoz juthassunk. A Palazzo Salviati — lakhelyünk — ott van a Vatikán tőszomszédságában, mindjárt a Tiberis (Tevere) partján. (Ide látszik a közeli Angyalvár is.) A folyót áhítattal szemléljük, hiszen átkanyargott az egész római történelmen. Noha valójában nem több egy zavaros vizű gázlónál — akár egy magyar falu határában is folydogálhatna. Igaz, amikor — jó kétezer éve — reggeltájt hátukra fordult, puffadt hasú hullák úsztak felszínén — előfordult ilyesmi, egy-egy görbe római éjszaka után — bizonyára izgalmasabb látványt nyújthatott. Most be kell érnünk a hullámokon hánykolódó szeméttel. Már az indulás is stílusos. Hiszen a Palazzo Salviati egyházi kezelésben van: keramitkockás belső udvarain egymást követik a gyorsan lépkedő, tekintetüket földre szegező apácák. (Ateistacentrikus világból jövet furcsa volt megszokni a nap mint nap sűrűn ismétlődő látványt.) Tehetnénk egy kis kerülőt, mehetnénk a főúton is. Ha a Via della Conciliacione felől jönnénk, érkezésünket diadalmenetté változtathatnánk önmagunk számára. Elvégre ez a megközelítés reprezentatív útvonala. Úgy építették, hogy előkészítse a látványt, a nagy élményt, a Szent Péterszékesegyházat. A Tiberistől, az Angyalvár lábazatától rugaszkodik el és nyílegyenesen fut bele a Berniniellipszis oszlopkarjaiba. De mi az oldalbejáratot választjuk. Már az utcanévnek is van egy kis stichje. Bűnhődés útja. Sikátor. De még a szemetes nem érhetett ide, bár lenne mit eltakarítania, hiszen az itteniek — és persze a turista egy huszonnégy óra alatt e tekintetben tökéletesen idomul hozzájuk — bőkezű lezserséggel szórják szerteszét maguk körül, amit feleslegesnek tartanak. A Bűnhődők útjának megvan az az előnye — bár neve kétségkívül ébreszt némi lelkifurdalást bennünk —, hogy segítségével orvul is meglephető a székesegyház. Oldalról jövet elvész a Piazza obliqua ellipszisének és a Piazza retta trapézának az a hatása, amelyet a mindenre ügyelő esztéták annyit emlegetnek. Innen nézvést nem tudják megtéveszteni csalékony geometriájukkal az érkezőt, hogy még monumentálisabbnak vélhesse a templomhomlokzatot. A tér fókuszában ég IGI felé szűrődik a híres obeliszk. A csúcsába illesztett keresztet az itt mindig korán kelő nap sugarai csillogtatják. Most nem töri még össze a csendet a motor- és dudazaj, úgyhogy hallani a magasba törő, majd fáradtan visszahulló víz surrogását. Róma kútjai. Legalábbis kettő belőlük. Mondják, a víz, a maga emelkedő, majd visszazuhanó, aszimmetrikus architektúrájával bele van komponálva a kő- és márványalapú kútösszképbe. Nélküle az építmény sivárnak, élettelennek hatna. Alig múlt öt óra. Ilyenkor a turisták áradata még nem érti el a teret. Meg lehet álnni, jól körül lehet nézni, el lehet elmélkedni a látottakon. Micsoda bőség! Bernini ellipszisének két karját — a szimbólumfejtők szerint: e karok az egyházat jelképezik, amint magához akarja ölelni a világot — négy sorban állva 284, egyenként húsz méter magas dór oszlop alkotja, melyeket párkányzat és tető köt össze egységes rendszerré. Azon száznegyven (!) szent szobra, dupla életnagyságban. Igaz, a méretek itt a világ legnagyobb templomához idomulnak. Hiszen a Szent Péter-székesegyház bensőjének alapterülete mintegy tizenötezer négyzetméternyi. Hatvanezer ember kényelmesen elfér a falak között. A főhajó hossza sincs , messze a kétszáz métertől. A Michelangelo emelte, s majd százhúsz méter magasságig emelkedő kupola alatt, s Szent Péter vélt sírja től szomszédságában éppen takarítanak. j Később felmeséltem valakinek e titvány részleteit. Felháborodtt a hallottakon. • Szentségtörésnek tartotta még a gondolatát is annak, hogy a hit és a művészet e • csarnokát kapcsolatba hozzák a hétköznapok realitás savai. partvi 3 sanpietrinik —* I Ciliy ugye, milyen szép, stílusos nevük van! — • szorgalmasan tevékenykednek. Beidegzett rutinmozdulatokkal húzogatják előre■ hátra a hosszúnyelű ’ partvist a márvány padlózaton. Díszes nevűk ellenére egyszerű technikai alkalmazottak ők, ám szinte familiáris alapon szolgálnak. Már apáik, nagyapáik is itt ügyködtek e falak közt, és ők is tovább adják majd tudományukat fiaiknak, unokáiknak. Ide méltóság kell. Elvégre nem akármilyen díszletek között végzik munkájukat, amelyet azok éppúgy igényelnek, mint a legegyszerűbb nyárspolgári lakás. Kis kupacokba gyűlik a por — a turisták cipőtalpin került be ide. A sanpietrinük hangtalanul dolgoznak. Szertartásosan hajlongó alakjuk mögött egy fehér márványcsoda: Michelangelo Pietája. — Bizonyára a márványt is le szokták törölgetni valami egészen finom ruha anyaggal — suttogja társam. Milyen szép is a Krisztust tartó nő arca. A női szépséget azonban Michelangelo úgy át tudta szellemíteni, hogy az egyházi áhitat követelményeivel is egyensúlyba került. S Krisztus élettelen teste! Mcsoda művészet kellet hozzá, hogy az élettelen márványból meg lehessen formálni az élettelenné vált emberi testet, amelyen azonban látszik, hogy nem sokkal előbb még valóban élt. A sanpietcinik most elnézőek. Közel engednek bennünket a főoltárhoz is. Újból elképesztenek bennünket a méretek: huszonkilenc méter magas a baldachin, Bemti itt is kiélhette monumentalitásvágyát. Igaz mint főelőbb már említettük —, a főoltár, s vele a badachin Szent Péter vélt sírja fölött helyezkedik el. Mit is írtak hatalmas betűkkel Michelangelo grandiózus kupolájának alsó szegéyére? „Te Péter vagy és e kősziklára építem egyházamat, és neked adom a mennyország kulcsait.” A kulcsok a baldachin díszes, csavart oszlopain vannak megörökítve. A sanpietrinik futó pillantást vetnek utánunk. Nem szokásuk elköszönni a turistáktól. Kint, a téren fényzuhatag fogad, és arcon csap bennünket a hőség. tini óra van. Lám, két HC1 órahosszát töltöttünk bent, ahol tizenötnek tűnt a százhúsz perc. Jobbról ott áll a svájci testőr, kék-sárga-vörös egyenruhában, kezében alabárdot szorongat. Jelképesen őrzi a Vatikánt, 0.440 négyzetkilométerét, mintegy ezer főnyi lakosát Arcán szigor. Különben jó fényképarca van. PAPP ZOLTÁN Következik: ROMÁT LÁTNI — ÉS AZUTÁN?. . . ítéletváltoztatás • Moszkva (TASZSZ) A leningrádi városi bíróság büntető kollégiuma a napokban nyilvános ülésen megvizsgálta annak a 11 személynek a bűnügyét, akik ellen egy szovjet polgári repülőgép eltérítésének kísérlete miatt emeltek vádat. A leningrádi városi bíróság büntető kollégiuma bebizonyítottnak ismerve el a vádlottak bűnét, a különlegesen veszélyes államellenes bűncselekmény szervezőit, Dumicut és Kuznyecovot halálra ítélte. A többi vádlottat különböző időtartamú szabadságvesztésre ítélték. Az OSZSZSZK Legfelsőbb Bírósága, amely semmisségi panasz alapján vizsgálta meg az ügyet, figyelembe véve, hogy a géprablási kísérletet idejekorán megakadályozták, és a szovjet törvénykezés szerint a halálos ítélet, rendkívüli büntetőintézkedés, lehetőséget talált arra, hogy Dimsic és Kuznyecov halálos ítéletét 15 évi szabadságvesztésre változtassa. Frinco mer hátrált # Pari (AFP) „Megminkültek! Franco maghátra ” — ezzel a címmel közi csütörtökön az Humanttí íz első oldalán a halálrajta és megkegyelmezett hat rgosi vádlott képét, amit a börtön rácsai mögött ciak. A kép aláírása a setkező: „Erősebbek, mint fasizmus, erősebbek, Bit a halál”. A Fraia Kommunista Párt, a Fancia Szocialista Párt, aöztársasági intézmények livenciója, a CGT, a CFDT, z Emberi Jogok Ligája ésöbb más szervezet közös nyilatkozatot adott ki, mely rielégedetten veszi tudónk1 a burgosi vádlottak előtt folytatott harc sikerét, s hangsúlyozza: most követelni kell a politikai foglyok szabadon bocsátását, valamint azt, hogy a demokrácia helyreállításával a spanyol nép visszanyerje jogait és szabadságát. • Róma (MTI) Luigi Longo, az Olasz EP főtitkára az Unicában közzétett újévi üdvözletében leszögezi: az 1971-es év a spanyol fasizmusra mért csapással kezdődik. A spanyol nép és a világ demokratikus erőinek harca megmentette hat fiatal hazafi életét a francoista kivégzőosztagoktól, de marad a több évtizedes börtönbüntetés — állapította meg Longo.