Délmagyarország, 1971. április (61. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-22 / 94. szám
4 Villamosenergia-híd a tajga felett Nemrég egyesítették a habarovreki és az amuri terület energetikai rendszerét. Megkezdte működését a tajgán átvonuló nagy teljesítményű energiaszállító vezeték. A két különálló energiarendszer közvetlen kapcsolatba került egymással. Egyesített energiakészletük ellátja a vállalatokat elektromos energiával, és lehetővé teszi, hogy gazdaságosabban használják fel energiatartalékaikat. Más szóval fokozódik az elektromosenergia-ellátás megbízhatósága, olcsóbb lesz az elektromos energia. Nemsokára sor kerül egy harmadik energiarendszer bekapcsolására is, melyet a tenger mellékén hoztak létre. Távolsága a most összekapcsolt energiarendszertől igen minimális, mindössze negyven kilométer, ám e kis szakasz leküzdése, melyen egymást váltogatja a sziklás és mocsaras táj, rendkívüli nehézségeket jelent az építőknek. E harmadik enregiarendszer bekapcsolásával a Távol-Kelet déli részének elektromosenergia-rendszere mintegy 2000 kilométer hosszúságban egységes egészet képez majd. A szerelők megkezdték az új távvezeték lefektetését. A hatalmas teljesítményű energiaszállító vezeték lehetővé teszi a nagy kiterjedésű habarovreki terület lakóinak, hogy a jövőben teljes mértékben igénybe vehessék a tengermelléki erőmű energiáját. a sztratoszférában A Dél-sarkon levő szovjet Mirnij Obszervatórium az elmúlt ősz folyamán eddig példa nélküli felmelegedést észlelt a sztratoszférában. Egy majdnem 40 000 méterre fellőtt rádiószonda adatai szerint a hőmérséklet 1,7 Fahrenheitfok volt, míg sok éven át a szeptemberi hőmérséklet ilyen magasságban 85 Fahrenhelt-fokot mutatott fagypont alatt. Ha a változás állandónak mutatkozik, akkor ennek az észlelésnek nem csupán elméleti jelentősége van, hiszen ebben az esetben a repülőgépek is felemelkedhetnek a 40 000 méter magasságig. Kuba — hőseiről 2. A cukor országa — Hogyan tudtak élni a forradalom nyújtotta lehetőségekkel? Miképp kezdték meg a politikai, gazdasági, társadalmi átalakulást, amelynek hatása Kuba határain túl egész Latin-Amerikába kiterjedt? A válaszok szinte egyformák. Az igazgató éppúgy fogalmazott, mint a nádvágó paraszt, az újságíró, vagy a kikötőmunkás. — Mélyről indultunk — mondotta Andrés Senra Férez, a Matenzas tartománybeli Hatney nevű mezőgazdasági kísérleti kutatóintézet igazgatója. Kuba gazdasága a forradalomig az amerikai monopolistáktól függött. A mezőgazdaság félfeudális volt. A vetésterület 81 százalékát a cukornád foglalta el. A megtermelt cukor nagy részét az USA vásárolta meg, s szinte annyit fizetett, amennyit akart, ezzel gazdaságilag, politikailag is sakkban tartotta az országot. Ipar szinte alig volt. A cukorgyárakon, no meg egy-két textil- és dohányüzemen kívül szinte nem is volt más. A sziget ásványkincsét csak kibányászták, a mangánt, a nikkelt, a rezet, a kőolajat azonban már az Egyesült Államok dolgozták fel. A szociális és kulturális helyzet? Alig volt olyan kubai, aki a hiányos táplálkozás miatt ne szenvedett volna valamilyen krónikus betegségben. Az embereknek mindössze 4 százaléka evett húst, 2 százaléka tojást. A parasztok zömének nem volt rendes lakása, szétszórt, pálmaágakból és levelekből összetákolt kalyibákban laktak. A villanyt a mezőgazdasági munkások 89 százaléka nélkülözte. A munkanélküliek száma rendszeresen meghaladta a 650 ezret. A lakosság több mint 70 százaléka analfabéta volt. Az elmaradottság, a nyomor felett pedig totális katonai-rendőri rémuralom uralkodott. Kuba a bérgyilkosok Eldorádója volt; a nép haladó szellemű vezetőire vadásztak. Az elmúlt 12 év alatt csodát művelt a kubai nép. A földosztással kezdtük — magyarázta az igazgató. A 30 kabalérián (körülbelül 405 hektár) felüli birtokokat szétosztották, s létrehozták a termelőszövetkezeteket Később 60 hektárra csökkentették a magánföldterület felső határát. A hatalmas, több száz, sőt, több ezer hektárnyi cukornádültetvényekhez nem nyúltak, mert ezek felosztása veszélyeztette volna a legfontosabb kiviteli cikk termelését. Ez azt eredményezte, hogy Kubában az állami gazdaságok vannak túlsúlyban. Van egy olyan folyamat is, hogy a magángazda bérbe adja földjét az államnak, s ő maga az állami gazdaságba megy dolgozni. A nép, amely ma már szabadon, országa, önmaga boldogulásáért dolgozik, csodát művelt az államosított cukornádültetvényeken. A cukor termelése közügy lett. Ennek köszönhető, hogy a régebbi 7 millió tonna cukor helyett 1970-ben a 10 millió elérését tűzték ki célul. Ezt ugyan nem sikerült megtermelniük, 8,8 millió tonnát értek el, de ahogy Fidel Castro több beszédében mondotta, ezért nem a nép felelős. A szervezetlenség, a szállítási gondok, a szakmunkáshiány, no, meg a sok eső jelentősen gátolták a zajra(aratási) csatát. És mintha túl is hajtották volna a feladatot. A munkaerőt főleg a nádaratásra koncentrálták, s ezt különösen a közszükségleti cikkek gyártása sínylette meg. Ezzel is magyarázható Kubában az áruhiány. Rövidebb-hosszabb ideig olyan emberek is a campon (mezőn) voltak, akik hasznosabb munkát végeznek saját munkaterületükön. Az idén már körültekintőbbek lesznek. Kijelölik azokat a munkahelyeket, ahonnét csak szombaton és vasárnap mehetnek nádat vágni. A jövőben pedig nagyobb súlyt kívánnak helyezni a cukornád betakarításának gépesítésére. Már eddig is kísérleteztek a nehéz, nagy ügyességet és kitartást igénylő munka könnyebbé tételével, de az 1971-es évben nagyot lépnek előre. Az ültetvényeken 800 olyan mezőgazdasági gép dolgozik majd, amely a Szovjetunióból érkezik. Kísérleteznek a perzseléses betakarítással is, amely azt jelenti, hogy előbb leégetik a nád leveleit, aztán géppel vágják le a termést. — Szocialista államunk igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak — magyarázta Andrés Senra Pérez —, az olyan kutatóintézetek létrehozásával, mint amilyen a miénk is. Igyekszünk a legkorszerűbb növénytermelési és állattenyésztési módszereket kikísérletezni, majd elterjeszteni. S hogy szavának hitelt adjon, meginvitált a gazdaságba, ahol korszerű rét- és legelőgazdálkodással, a holsteini és a zebu szarvasmarhák keresztezésének sikereivel ismerkedhettünk meg. — A zebu megél a nyári hónapokban kopárrá vált legelőn is, míg a nemesebb fajta elpusztul — magyarázták a szakemberek. Ezért kereszteztük őket, s így a mi éghajlatunkon megélő, jobban tejelő fajtát neveljük. S ha majd egész Kubában a korszerű, a talajnak és főleg az éghajlatnak megfelelő agro- és zoómódszerekkel gazdálkodnak, a szigetország igen gazdag lesz. E földterületen ugyanis, hogy mást ne említsek, évente háromszor lehet kukoricát, kétszer rizst termelni. Annyira gazdag ez a vidék, hogy ahogy a szólásmondás tartja, még a levert bor is kizöldül. Fodor László következik: TIZENKÉT ÉV, TIZENKÉT JELSZÓ CSÜTÖRTÖK, 1071. ÁPRILIS Felmelegedés Vázlatok Leninről 101 évvel ezelőtt, 1870. április 22-én született Vlagyimir Iljics Lenin, korunk legnagyobb alakja, a nagy forradalom vezetője, a munkásosztály pártjának megteremtője, a világ első szocialista államának megalapítója. Kreml: Lenin dolgozószobája ... Sokszor köszöntötte itt Vlagyimir Iljics Natan Altman szobrászművészt, aki e falak között mintázta meg portréját. Naponta ide járt, igyekezett ellesni és megörökíteni Lenin arcának minden rezdülését, hangulatának tükröződését. Natan Altman, az odesszai képzőművészeti iskolában, majd külföldi mestereknél gyarapította ismereteit és a 20-as években bontakozott ki igazán grafikai és szobrász tehetsége. A forradalom évében 27 esztendős volt, s tehetségét teljes odaadással a forradalmi kultúra szolgálatának szentelte. Természetesnek tűnt tehát törekvése, hogy megmintázza Lenin portréját. Lunacsarszkij közbenjárására 1920-ban lehetősége nyílt rá, hogy bejárjon Lenin dolgozószobájába és naponta, órákon át figyelje, vázlatokon megörökítse és mintázza Lenin képmását. — Vlagyimir Iljicsnek elmondták, hogy futurista vagyok — emlékezik vissza a mester ezekre az évekre. — Megkérdezte tőlem, futurista portrét akarok-e róla készíteni. Azt feleltem, hogy jó szobrot szeretnék mintázni róla, ez pedig maga szabja meg, milyen is lesz az alkotás. A munka elhúzódott, Leninnek nem volt ideje rá, hogy a szokásos módon modellt üljön. Altman tehát sietős, gyors vonásokkal, vázlatokon örökítette meg Lenin figyelmesen tanulmányozott mozdulatait... Leninnek rendkívül érdekes, előreugró homloka volt, egészen sajátos volt a fejformája, szemét gyakran hunyorogva összehúzta ... Mindez elénk tárul Altman rajzain. A „Szovjetszkij Hudozsnyik”, a Képzőművészeti Kiadó „Vázlatok Leninről” címmel közreadta a moszkvai Lenin Múzeumban és a leningrádi gyűjteményben őrzött képanyagot. Reprodukcióink Altman egy 1920-ban készített rajzát idézi fel. Profilban látjuk Lenint, amint teste előrehajük, sajátos dinamikát kölcsönözve az ülő alaknak. Ez a vázlat is messze túlnő a szobrász emlékezetidéző segédeszközén, önálló grafikai alkotás, amely Lenin rendkívül színes egyéniségének, karakterének egyegy vonását villantja fel előttünk. Az örökké dinamikus, szakadatlanul munkáló Lenint idézik. O. Apulityin ti. Altman grafikája V. I. Lenin íróasztalánál Beszédes számok A számok szerepe köztudottan az, hogy segítségükkel számoljunk: számtani, mennyiségtani műveleteket végezzünk velük. De ez nem minden. Az egyes, a kettes egyaránt számjegy. De a kettes emellett váltópénzfajtát is jelent. „Van nálad egy kettes?” — kérdezzük a bedobós automata előtt, ha nálunk csak forintos és ötszázas akad, a három az meg egyenesen mesés mellékérzelmekkel dicsekedhet. A népmesékben három próbát kell kiállnia a vőlegényjelöltnek, mesében nincs egyke, nincs demográfiai hullámvölgy, minden családban három gyerek van, s közülük a harmadik, a legkisebb a jó, a sikeres, az elnyomott, de végső győztes. Az ötös nagy öröm a diák számára, a lottózó számára maga a mennyország, viszont a totózó nem örül neki, neki a tizenhármas (+1) az igazi. Erre a 13-as számra még úgyis visszatérünk. A hatos valamikor, még az első világháború előtt, aprópénzt jelentett, miként pénzt jelent ma a tízes és a húszas is. De ne ugorjunk ekkorát. A hetesről kell nyomatékkal megemlékezni. A babona bűvös száma ez, ki tudja milyen régen. Hét feje van a sárkánynak, heten vannak a gonoszok. A pihenőnapot is hozzászámítva, hét nap alatt a tervben megadott határidőre készült el a világ — olyan is — mondják az igényesek), hét napja van a hétnek, hét szentség van és hét a főbűnök száma is. Hófehérke törpéinek száma is pontosan hét. Nyolcast kap a kerékpár kereke, ha nekiütközik valaminek és formája a 8-asra hasonlít. Vizesnyolcasnak nevezték a maszek üzleti világban a kereskedősegédet, mert mielőtt összesepert üzletnyitás előtt, a por felszállását megelőzendő, vízzel töltött tölcsérből nyolcasokat fröcskölt a padlóra, a 1 -esről elmondhatjuk, hogy nem csak szám, hanem egyben szigorú labdarúgó-büntetés is. A tizenegy pedig nem csupán sorszám, hanem futballcsapat is 12, az tucat, a tizenhárom pedig szerencsétlen szám. A tizenhármast babonás helyeken annyira veszedelmesnek tartják, hogy ki is hagyják a sorszámozásnál. A 21-es annál szerencsésebb! Tessék csak arra gondolni, hogy 21 ágyúlövés dördül nagy nemzeti ünnepeken, államfők érkezésekor. De a huszonegyezést kedvelő kártyások is sok jót mondhatnának róla. A 22 viszont már nem nyerés, hanem fuccs, ugyancsak az ördög bibliáját forgató fel a barátaink szerint, a huszonötöt valamikor könnyen kiosztották a közrendű embernek pálcaütés formájában, s még ma is mondjuk, hogy ez, vagy az huszonötöt érdemelne. A negyvenes sem mindig számot jelent, hanem jelenthet olyan asszonyt is, akinek hűségével veszedelmes koránál fogva nem mindig lehet számolni. Az ötvenest és a százast viszont elsejéig kölcsön szokás kérni. Közbe esik hatvan, amely betűvel számnév, öreg betűvel városnév. 101 ágyúlövés jelzi a megmaradt királyságokban a trónörökös születését, 120 évhez kapcsolódott a végső emberi korhatár képzete. Az ezer konkrét jelentése mellett „sokat”, rengeteget is jelenthet. (Ezerszer megmondtam! Ezer éve nem láttalak!) Az ezeregy viszont a keleti mesevilág híres gyűjteményével kapcsolatos. Gépgyártás a KGST-országokban A KGST-országokban a gépgyártó iparág állítja elő ezen országok korszerű gépeinek és berendezéseinek csaknem valamennyi fajtáját. Ez a világ gépipari termelésének körülbelül egyharmadát adja.A KGST-országok évente több száz új típusú gép- és berendezés gyártását indítják meg. A gépek és berendezések magas műszaki színvonala világszerte mind nagyobb elismerést vív ki. A kapitalista országokban — az USA-ban, Angliában, Franciaországban, Japánban és Svédországban — regisztrált szabadalmaik és találmányaik száma évről évre nő. A szocialista országok népgazdaságának bővítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok, valamint a társadalmi termelés intenzitásának további növelésével összefüggő problémák megoldása megköveteli a világszínvonalnak megfelelő korszerű, nagy termelékenységű gépek és berendezések gyártásának gyors növelését. A gyakorlat azt mutatja, hogy e problémák hatékony megoldása — különösképpen a tudományos-technikai forradalom fejlődésének feltételei mellett — csak a nemzetközi szocialista munkamegosztás további fejlesztése, a szocialista országok együttműködésének kiszélesítése és a termelés specializálása útján lehetséges. A termelés szakosítása a KGST-országok 2300 gép- és berendezés típusára és több mint 2300 csapágy-típus méretére terjed ki. Ez elősegíti a gépek és berendezések sorozatgyártásának bővítését, a munkatermelékenység fokozását és az egész termelés hatékonyságának növelését. Számottevő munka folyik a gépek és berendezések egységesítésére és szabványosítása területén. A tudományos-technikai haladás feltételei között a termelés nemzetközi specializálása és a kooperáció különösen az új, gyorsan fejlődő iparágakban fontos. A gépgyártás olyan ágairól van szó, mint a műszeripar, a finommechanika, az automatizálás és a gépesítés eszközeinek gyártása és az elektronikai ipar. A KGST XXIII. speciális ülése határozatot hozott arról, hogy ki kell dolgozni a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programját. Az 1970 májusában, Varsóban megtartott XXIV. ülésen megvizsgálták az előző ülésen hozott határozatok végrehajtásának és a konkrét együttműködés előkészítésének menetét. Az ülés megállapította, hogy célszerű lenne a központi tervező szervek elnökeinek rendszeres együttműködése új berendezésfajták, a korszerű technológia követelményeinek megfelelő komplex géprendszer kidolgozása, valamint az összes szállító és közlekedési eszközfajta fejlesztése érdekében. V. Zolotarjov Ötveneves konyak Körülbelül 100 ezer liter válogatott konyakfajtát tárolnak Azerbajdzsán hoularszki üzemében. A különleges italok 2020-ban, Szovjet-Azerbajdzsán fennállásának századik évfordulóján kerülnek fogyasztásra. A készlet tárolására szolgáló helyiségben kétrétegű mennyezeti hőszigetelés és nagy teljesítményű légkondicionáló berendezések biztosítanak optimális klímát. (APN—KS)