Délmagyarország, 1971. május (61. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-04 / 103. szám

Kádár Jánes nyilatkozata Az idén is szép, tavaszi ünnepe volt hazánknak május elseje. Nagyvárosa­inktól a legkisebb falvakig mindenütt nagygyűlések, vi­dám találkozók, színpompás felvonulások és majálisok tették emlékezetessé a mun­kásosztály nemzetközi szoli­daritásának immár 81. esz­tendeje hagyományos napját Budapesten, a Dózsa György után a Felvonulási térre negyedmillió dolgozó szín­­­pompás menete vonult fel. Kádár János a budapesti dolgozók május 1-i felvonu­lásáról a következő nyilat­kozatot adta a sajtó, a rá­dió és a televízió munkatár­sainak: — A nemzetközi munkás­osztály e nagy ünnepén, május elsején, szívből kö­szöntöm a felvonulás részt­vevőit, hazánk munkásságát, parasztságát, értelmiségét, a szocializmust építő magyar népet. Kicsit hűvös az idő, de ennek ellenére ezen a budapesti felvonuláson is érződik a lelkesedés, a ma­gabiztosság, az őszinte ün­neplés. Erre szerintem van is okunk és alapunk, mert a múlt vasárnapi választás nagyszerű politikai eredmé­nye — népünk kiállása a párt, a Hazafias Népfront szocialista programja mel­lett — valójában befejezése egy csaknem másfél éves nagy politikai kampánynak. Ez a pártkongresszus előké­szítésével kezdődött, és be­fejeződött a választással, vagy úgy is mondhatom, ez­zel a május elsejei ünnep­séggel. Összes eredményeink biztatóak, és biztos alapot adnak a további munkához, önbizalommal és nyugodtan tekinthetünk előre, abban a tudatban, hogy szocialista céljainkat, az ideieket és a következő éveket is, megva­lósítjuk . A felvonulás ugyanak­kor ékes bizonyítéka annak, hogy ezen a napon, amelyen az egész világon megünnep­­lik május elsejét, a népek kórusában ott hangzik a magyar nép szava is. E na­pon dolgozó népünk köszön­ti a Szovjetuniót, a szocia­lizmust építő népeket, a ka­pitalista országokban harcoló munkásosztályt, a nemzeti függetlenségért küzdő viet­nami, kambodzsai, laoszi és arab népeket, s mindazt a többi népet, amely a sza­badságért harcol. Ez a fel­vonulás is jól érzékelteti jel­szavaiban, felirataiban a ná­lunk kialakult egységet, s azt, hogy saját céljainkat, saját boldogulásunkat össze­ötvözzük a haladás nemzet­közi ügyével. Népünk mond­ja is, s ténylegesen gyako­rolja is az internacionaliz­must ás a hazafiságot. Ez a május elseje — hála a hírközlő szerveknek, már külföldön is látják, nézik a felvonulást — újból bizo­nyítja, hogy népünk a szo­cializmus, a haladás, a nemzetek függetlensége és a béke ügye mellett áll. Meg­ismétlem üdvözletemet és jó­kívánságaimat dolgozó népünknek. Egyben megkö­szönöm önöknek, a sajtó, a rádió és a televízió munka­társainak is fáradságos munkájukat, amivel nagyon segítik harcunkat, s minden jót kívánok május elseje al­kalmából. Kádár János a felvonulás során találkozott a SZOT- kongresszusra már hazánkba érkezett külföldi delegátu­sokkal. Gáspár Sándorral, a SZOT főtitkárával együtt üdvözölte őket, majd ezeket mondotta: — Kedves Elvtársak’ Pár­tunk Központi Bizottsága nevében és a magam részé­ről szívből köszöntöm önö­ket május elsején, a prole­tár internacionalizmus nagy ünnepe alkalmából. Nagyon örülünk, hogy ezen az ün­nepen önök köztünk vanrrfái, hogy elfogadták meghívásun­kat, ezzel is kifejezik szoli­daritásukat népünkkel, kö­zös harcunk iránt. Ezen a nagy ünnepen szívből min­den jót kivárnunk az önök által képviselt dolgozóknak és népeknek. Társadalmi ha­ladást, jogot, szabadságot, boldogságot kívánunk, és azt, hogy jó egyetértésben har­coljunk mindig közös ellen­ségünk, az imperializmus el­len. A Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját, amely május elseje tiszteletére két napon át lengett a Parla­ment előtt, a Kossuth Lajos téren, vasárnap délelőtt ün­nepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadással le­vonták az árbocrúdról. Ugyancsak katonai tisztelet­­adás közepette vonták le a gellérthegyi Felszabadulás Emlékműnél a magyar nem­zeti lobogót és a munkás­mozgalom vörös zászlaját. Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Csongrád me­gyei Bizottsága tegnap, hét­főn dr. Ágoston József elv­társnak, a megyei pártbi­zottság titkárának elnökleté­vel Szegeden, a városi párt­­bizottság székházában rendes ülést tartott. A pártbizottság­­ Rózsa István elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárainak elő­terjesztése alapján — elő­ször személyi kérdésekben döntött. Ezt követően Győri Imre elvtárs, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a párt­bizottságot az MSZMP Köz­ponti Bizottsága április 20-i ülésének határozata alapján az országgyűlési képviselői és tanácstagválasztás politi­kai tapasztalatairól. A megyei pártbizottság a beszámolót, tudomásul vette, egyben elismerését és köszö­netét fejezte ki az április 25-i választások előkészítésé­ben és lebonyolításában részt vett tízezreknek, a párt és a Hazafias Népfront szerveinek, a tanácsoknak, a tömegszervezeteknek és tö­megmozgalmaknak, a párt­tagoknak és pártonkívüliek­­nek; mindazoknak, akik lel­kes, áldozatos és felelősség­­teljes munkájukkal hozzájá­rultak a választások sikeré­hez. 81. évfolyam, 103. szám 1971. MÁJUS 4., KEDD Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR 36 idő és jó hangulat a májusi ünnepen Szeged dolgozóinak [elvonulása • Nagygyűlés a Széchenyi téren Évek óta incselkedik ve­lünk a május: hol elkomo­rul, hol meg kisimul az ég. Falun ez még széppé is te­szi az ünnepet, mert az ilyenkor jött előre mondják azt, hogy aranyat ér, de a városi ember kedvét kicsit megvámolja, hiszen más er­­­­nyővel meg esőkabátban­­ felvonulásra menni, mint egy szál öltönyben. És a sok­­ gonddal meg szeretettel fel­­j rakott zászlók, dekorációk is árvábbak egy kicsit, ha ki­adós eső locsolgatja meg­­ őket. Ezen a május elsején is­­ esett. Reggel hét órakor még nem hittünk az ébresz­tő zeneszónak — a mun­kásőr zenekar, a vasutas- és a népi zenekar muzsikájá­nak —, senki sem gondol­ta, hogy meglesz az ünne­pi felvonulás. Meg aztak a zenekarok is, amelyek kör­beszaladták a várost, Tar­jámól Újszegedig, Rókustól Alsóvárosig. A természet vi­szont szebb volt, tisztára mosta magát. Harsogott a zöld, kifényesedtek az utak , meg a házak. A színek meg­élénkültek a zászlókon, ün­nepi drapériákon. S csakha­­­­mar megjött a kedvünk is, s mert mire elindultunk a­­ gyülekezőhelyekre, itt-ott a­­­ felhők között átszűrődö­tt 3 í napfény is.­­ Ilyenkor, május elsején érdekes a reggeli város. Fel­­­ virágozott villamosok, luft­­ballonhalmokkal szaladozó , kis teherkocsik, dekraciót igazgató házmesterek, meg sok-sok ünneplés felnőtt és gyerek... És csodák csodá­­l­ja: a Belvárosban eltűntek a gázvezetékek­­,lövészár­kai­’, meg a földhányások.­­ A munka ünnepére nagysze­­­­rűen kirukkoltak a vezeték-­­ építők. Kilenc órakor mindenfe­lől elindult a menet a Szé­­­­chenyi térre, hogy időben­­ besorakozhassanak az üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek dolgozói a hagyomá­nyos május elsejei nagy­gyűlés színhelyére. Jelsza­vak, zászlók, virágok erde­je alatt vonultak végig az emberek a sugárutakon. A kitüntetett vállalatok ma­gukkal hozták a most nyert vándorzászlókat és élüzem­­csillagokat; a textilművek menetét csinos ifjúgárdista lányok vezették; a vasutasok sorai előtt népviseletbe öl­tözött táncos­lányok meg a zenekar csinálta a jóked­vet, s az oszlopok élén ott láttuk a városi párt-végre­hajtó bizottság egy-egy tag­ját is. Fél tízre már megtelt a tér, minden sétány, út és járdasziget. Munkásmozgal­mi indulók harsogtak és az érkezés sorrendjében hang­zott el a kitüntetett üzemek, vállalatok köszöntése. Lehet­tünk ötven-hatvanezren a díszemelvénnyel szemben, amelyen az ünnep és a vi­lág munkásosztályának leg­szebb jelszavát olvashattuk. ..Világ proletárjai, egyesül­jetek!” A tribünön népes elnökség: a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lői, a kitüntetett gyárak, vállalatok munkásai, mun­kásmozgalmi veteránok, szo­cialista brigádok vezetői, tu­dósok, a fegyveres testületek tisztjei. Ott voltak Szeged újonnan választott ország­­gyűlési képviselői; az ideig­lenesen hazánkban tartózko­dó szovjet csapatok; képvi­selői; s Péter Jánossal, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagjával, a forradal­mi munkás-paraszt kormány külügyminiszterével, a nagygyűlés szónokával együtt érkeztek a megye és a város vezetői; Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság első titkára, Juhász József, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkára és dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke. Amikor a tanácsháza tor­nyában tízet ütött az óra, a munkásőr zenekar előadásá­ban felcsendült a Himnusz, s megkezdődött az MSZMP Szeged városi bizottsága, a városi tanács és az SZMT által összehívott hagyomá­nyos május elsejei nagy­gyűlés. Juhász József kö­szöntötte a huszonhetedik szabad május elsejét és a májusi eszme jegyében ös­­­szesereglett szegedi dolgozó­kat, majd Péter János mon­dott ünnepi beszédet. A külügyminiszter a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a (Folytatás a 3. oldalon.) Népi táncosok a vasutasok menete előtt Zászlók a sándorfal­vi ünnepi menetben Gyülekezés a nagygyűléshez a szegedi Széchényi téren Somogyi Károlyné felveseiéi.

Next