Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS RÁRTLAPJAI / II. évfolyam, 263. szám 1971. november 7., vasárnap Ara: 1 forint K A lenini örökség árunk fő tartalma a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet E korszak nyitányát ötvennégy évvel ezelőtt a Nagy Októberi Szocialista Forrradalom győzelme jelentette. Lenin és a bolsevik párt, mint a forradalom szervezője és vezetője már akkor látták, hogy az Oroszországban lezajló forradalom részét jelenti majd annak a világforradalmi folyamatnak, amely a marxizmus—leninizmus valóra váltása útján az egész világ arculatát megváltoztatja. Leninnek ez a megállapítása a kapitalista társadalom marxista vizsgálatának tapasztalataira támaszkodott valamint Marxnak arra a tudományos felismerésére, hogy a kapitalizmus ellentmondásai csak a szocialista forradalomban oldódhatnak meg, s ennek feltétele a termelőeszközök magántulajdonának, az ember ember által való kizsákmányolásának felszámolása. Ma már több mint öt évtized gyakorlati tapasztalata bizonyítja e felismerés helyességét. Ötvennégy évvel ezelőtt a világ egyhatodán megkezdődött a tudományos szocializmus valóra váltása. A kapitalizmus megdöntéséről, a munkásosztály hatalmáról, a szocializmus és a kommunizmusról szóló tudomány gyakorlati megvalósítása. Akkor a szocialista forradalom minden rendű és rangú ellensége összefogott, hogy elhitesse a világ népeivel: ami Oroszországban történik, az csak orosz jelenség az sehol máshol a világon nem fordulhat elő. A tömegek azonban megérezték és megértették, hogy ez a forradalom nem lehet csak egy ország ügye, hiszen a történelemben először aratott végleges győzelmet a munka, az igazság és a szabadság a kizsákmányolás és a rabság felett. Az Októberi Szocialista Forradalom és az általa létrehozott munkáshatalom az egész világ elnyomottai számára ,példaként szolgált, és szolgál ma is. A győztes forradalom hadüzenet volt az egész nemzetközi imperializmus számára, hiszen alapjában rendítette meg a világkapitalizmus addig szilárdnak hitt épületét. Áttörte a kapitalizmus világrendszerének frontját, s megnyitotta a proletárforradalmak korszakát. Majakovszkij, a költő írta abban az időben: „A burzsujokon megálltuk a bosszút az emberiség ügye, ez vezetett, a a Sínai-hegyről lehoztuk a kőbe vésett új törvényeket." Ezek a kőbe vésett új törvények, amelyek vezérelték az orosz munkásosztályt, a forradalom törvényei voltak és maradtak a ma számára is. 1917 óta az emberiség történelme az egyre megújuló és felszínre törő, állandóan szélesedő antiimperialista, demokratikus, szocialista forradalmi küzdelmek története. Ezeknek a küzdelmeknek nyomán egyre több ország egyre nagyobb terület szakad ki a kapitalizmus láncolatából. Hiszen azóta már az Októberi Forradalom győzelme nyomán született hatalmas Szovjetunió forradalmasító példájára és annak segítségével tizenhárom ország vívta meg sikerrel harcát a kizsákmányolók, az elnyomók ellen, és építi sikerrel a szocializmust A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a nagy tőkésországok által leigázott gyarmati és függő országokban is aláásta és megrendítette az imperializmus uralmát; hatalmas lendületet adott a gyarmati népek függetlenségi harcának. A Szovjetuniónak a második világháborúban a fasizmus felett aratott győzelme világszerte új lendületet adott a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért folytatott harcnak. A hatalmas, erős szovjet állam és a szocialista világrendszer kialakulása alapvetően hozzájárult írta: dr. Szilágyi Júlia az imperializmus gyarmati rendszerének széthullásához. Ez korunk egyik legfigyelemreméltóbb jelensége. Ma már a volt gyarmatok helyén több mint 70 új független állam létezik, és ha nagy küzdelmek árán is, de előre haladnak a gazdasági, társadalmi haladás útján. Napjainkban egyre igazabbnak tűnik az 1969-ben Moszkvában megtartott kommunista és munkáspártok tanácskozásán elhangzott megállapítás: „Az emberiség fejlődésének fő útvonalát a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes forradalmi erő határozza meg.” A szocialista világrendszernek az egész társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásának záloga: a Szovjetunió internacionalista politikája. Ez a politika a szocialista állam lényegéből fakad. Az Októberi Forradalom után létrejött szovjet hatalom első pillanattól kezdve támasza és bázisa a világ munkásmozgalmának. Amiként a világ munkásosztályának rokonszenve és együttérzése kísérte az orosz proletariátus élet-halál harcát, úgy erősítette a harc a hitet és reménységet az elnyomott népekben is: a már október szülötte, a hatalmas Szovjetunió szocialista világhatalommá lett. A hős szovjet nép tette hazáját erőssé és gazdaggá, de mindig segítette és segíti a világ munkásosztályát, a nemzetközi munkásmozgalmat, és minden haladó törekvést. Napjainkban a proletár internacionalizmus legkövetkezetesebb harcosa a Szovjetunió, és ez a záloga a szocialista világrendszerhez tartozó országok fejlődésének és e közösség egységének is. Ez a pöltika eredményezte, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának közelmúltban lezajlott XXIV. kongresszusa az egész világ munkásosztályának éreklődése mellett zajlott le. Ezt bizonyítja, hogy a kongresszuson több mint száz kommunista és munkáspárt, valamint haladó mozgalom képviseltette magát. Odafigyelt a világ, mert nem közömbös az emberiség számára, hogy miről tárgyalnak és döntenek abban az országban, amely ötvennégy év óta az emberiség haladásáért vívott küzdelem élvonalában halad. Akik figyelték, jó érzéssel vették tudomásul, hogy a szovjet nép az elmaradt cári Oroszországból a világ egyik legfejlettebb országát teremtette meg. Napjainkban az ipari termelés volumenét tekintve Európában az első, világviszonylatban pedig a második helyen áll. A Szovjetunió lakossága a föld lakosságának hét százalékát teszi ki, a világ ipari termelésének viszont kb. húsz százalékát állítja elő. Egyetlen munkahét alatt annyi iparcikket gyártanak, amennyit, az egész cári Oroszország egy év alatt állított elő. Az utóbbi tíz évben az ipari termelés megkétszereződött Ez az ipari bázis képezheti alapját annak, hogy a kilencedik ötéves tervben gyors fejlődési ütemet diktálhatnak a fogyasztási cikkek gyártásában, a lakásépítésben, az anyagi és kulturális körülmények további emelésében. A Szovjetunió termelése, népgazdasága a modern tudomány és a technika vívmányaira támaszkodva rendkívül gyorsan fejlődik, és ezen a bázison teremtette meg a világ legerősebb hadseregét is. Annak, hogy a Szovjetunió erős és hatalmas lett, szívből örülnek a béke és szocializmus hívei, mert így biztosítva látják a szocializmus eszméinek további sikeres előretörését, és az emberiség békéjét Koszigin elvtárs mondotta az SZKP XXIV. kongresszusán az új, kilencedik ötéves terv előadói beszédében: „A nemzetközi munkásosztály, a világ valamennyi haladó embere a szocializmus és a kapitalizmus közötti történelmi párviadalban kivívott hatalmas győzelemnek tekinti a mi ötéves terveinket. Új ötéves tervünket is úgy értékelik, mint fontos lépést az egész emberiség társadalmi haladásának útján, a kommunizmus világméretű diadala felé.” Ma a Szovjetunió hatalmas ereje a béke legfőbb bázisa és őre. Kül- és belpolitikája egyaránt a béke védelmét szolgálja. Az a széles körű diplomáciai tevékenység, amely napjainkban is jellemzi a szovjet külpolitikát, a béke offenzíváját jelenti az imperialista háborús politikával szemben. Ez a politika a béke és barátság politikája, ennek nyomán normalizálódik a helyzet a két német állam között, valamint a többi európai ország között. E politika erősíti a barátságot a Szovjetunió és a világ különböző országai között. Így, ezen az alapon érlelődik a feltétele az európai biztonsági értekezlet összehívásának. A nemzetközi imperializmus politikai-gazdasági manővereivel, az ideológiai „fellazító” tevékenységével szemben a Szovjetunió tehát a békés egymás mellett élés politikájának útját járja. Ez az út a nemzetközi méretekben folyó osztályharc útja. A szocializmus erőinek a békéért, a szocializmusért folytatott harcát jelenti. A szocializmus és a béke az Októberi Forradalom óta egymástól elválaszthatatlan fogalommá lett. 1917- ben a létrejött munkáshatalom első intézkedése a békedekrétum volt. Ez volt az első nagy erőfeszítés az első világháború befejezéséért, a népek békéjének megteremtéséért. A szovjet hatalom azóta is következetes a békéért folytatott harcban. Ez a harc abból a meggyőződésből fakad, hogy a szocialista világrendszer ereje az antiimperialista és háborúellenes erőkkel együtt képes megfékezni az imperialista agresszorokat, képes gátat vetni a háborús törekvéseknek. Ez a politika vezethet csak a fegyverkezés csökkentéséhez, a népek közötti béke fenntartásához. A magyar nép a szocializmus építésén munkálkodik. Elért eredményei a nemzetközi haladás erőit gyarapítják. Ezt az utat október szülötte, a Szovjetunió felszabadító hadserege nyitotta meg előtte. A mi legújabbkori történelmünk szorosan összeforrt a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal. Huszonhat év tapasztalata bizonyítja, hogy a magyar nép jövője, a szocializmus építése Magyarországon elválaszthatatlan a Szovjetuniótól. A Szovjetunió és a többi szocialista ország egyesített ereje védi a magyar forradalom ügyét a nemzetközi imperializmus támadásaitól. Gazdasági-politikai együttműködésünk sokszorozza meg erőinket. szovjet nép barátsága több mint fél évszázados múltra tekint vissza, és ez a barátság egyre mélyül és terebélyesedik. Mi őszinte szeretettel és tisztelettel tartjuk barátunknak a szovjet népet. Internacionalista elkötelezettséggel valljuk, hogy korunkban a szocializmushoz való viszony elsősorban a Szovjetunióhoz való bensőséges viszonyt jelenti. Ez a barátság azt mutatja, hogy a magyar nép hű követője Lenin eszméinek. Meg vagyunk győződve arról, hogy Lenin tanításainak következetes alkalmazása, amelyeket az Októberi Forradalom és azóta eltelt ötvennégy év gyakorlata igazolt, népünket is elvezeti a szocializmus teljes győzelméhez. M A Magyar vezetők üdvözlő táviratai November 7-e alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgqrnijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének és A. N. Kosziginnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének. A távirat szövege: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az egész magyar nép nevében forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri szovjet népnek. A Szovjetunió, kommunista pártjának vezetésével, a lenini úton haladva fél évszázad alatt nagyszerű eredményeket ért el az új, kizsákmányolás nélküli társadalom megteremtésében, a kommunizmus építésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait valóra váltó szovjet nép kiemelkedő sikerei a népgazdaság, a kultúra és a tudomány fejlesztésében egyaránt szolgálják a Szovjetunió felvirágoztatását, valamint a szocializmus, a haladás és a béke ügyét az egész világon. A magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, pártunk X. kongresszusának határozatait megvalósítva munkálkodik a szocializmus építésén. Barátságunk és sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval legszilárdabb támaszunk ebben a munkában, ezért törekszünk minden erőnkkel testvéri kapcsolataink fejlesztésére. Az MSZMP, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép tevékenyen támogatja a Szovjetuniónak a szocialista országok egységéért és összeforrottságáért vívott harcát, a nemzetközi béke és biztonság, a népek közötti barátság és a nemzetközi együttműködés erősítését szolgáló külpolitikáját. Nagyra értékeljük a Szovjetunió állhatatos erőfeszítéseit a leszerelés, a fegyverkezés korlátozása, az európai enyhülés érdekében. Közös törekvésünk, hogy kontinensünk népei létérdekeinek megfelelően előmozdítsuk az európai biztonság megszilárdítását. Pártunk a jövőben is aktívan részt vesz az SZKP- nak és a többi testvérpártnak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítására, a világ haladó erői antiimperialista akcióegységének kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseiben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából szívből kívánunk újabb sikereket a testvéri szovjet népnek a kommunista társadalom építésének nagy munkájában. ☆ Péter János külügyminiszter A. Gromiko szovjet külügyminiszterhez, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter A. Grecsko marsallhoz, a Szovjetunió honvédelmi miniszteréhez intézett üdvözlő táviratot az évforduló alkalmából.