Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M­AGYA­R SZO­CIALIS­TA M­UNK­ÁS RÁ­RT­L­A­P­J­AI / II. évfolyam, 263. szám 1971. november 7., vasárnap Ara: 1 forint K A lenini örökség árunk fő tartalma a kapitaliz­musból a szocializmusba való átmenet E korszak nyitányát ötvennégy évvel ezelőtt a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrradalom győ­zelme jelentette. Lenin és a bolsevik párt, mint a forradalom szervezője és vezetője már akkor látták, hogy az Oroszországban lezajló forrada­lom részét jelenti majd annak a vi­lágforradalmi folyamatnak, amely a marxizmus—leninizmus valóra vál­tása útján az egész világ arculatát megváltoztatja. Leninnek ez a meg­állapítása a kapitalista társadalom marxista vizsgálatának tapasztalatai­ra támaszkodott valamint Marxnak arra a tudományos felismerésére, hogy a kapitalizmus ellentmondásai csak a szocialista forradalomban ol­dódhatnak meg, s ennek feltétele a termelőeszközök magántulajdonának, az ember ember által való kizsák­mányolásának felszámolása. Ma már több mint öt évtized gyakorlati ta­pasztalata bizonyítja e felismerés he­lyességét. Ötvennégy évvel ezelőtt a világ egyhatodán megkezdődött a tudomá­nyos szocializmus valóra váltása. A kapitalizmus megdöntéséről, a mun­kásosztály hatalmáról, a szocializ­mus és a kommunizmusról szóló tu­domány gyakorlati megvalósítása. Akkor a szocialista forradalom minden rendű és rangú ellensége összefogott, hogy elhitesse a világ népeivel: ami Oroszországban törté­nik, az csak orosz jelenség az sehol máshol a világon nem fordulhat elő. A tömegek­ azonban megérezték és megértették, hogy ez a forradalom nem lehet csak egy ország ügye, hi­szen a történelemben először aratott végleges győzelmet a munka, az igazság és a­ szabadság a kizsákmá­nyolás és a rabság felett. Az Októ­beri Szocialista Forradalom és az ál­tala létrehozott munkáshatalom az egész világ elnyomottai számára ,példaként szolgált, és szolgál ma is. A győztes forradalom hadüzenet volt az egész nemzetközi imperializ­mus számára, hiszen alapjában ren­dítette meg a világkapitalizmus ad­dig szilárdnak hitt épületét. Áttörte a kapitalizmus világrendszerének frontját, s megnyitotta a proletár­forradalmak korszakát. Majakovszkij, a költő írta abban az időben: „A burzsujokon megálltu­k a bosszút az emberiség ügye, ez vezetett, a a Sínai-hegyről lehoztuk a kőbe vésett új törvényeket." Ezek a kőbe vésett új törvények, amelyek vezérelték az orosz mun­kásosztályt, a forradalom törvényei voltak és maradtak a ma számára is. 1917 óta az emberiség történelme az egyre megújuló és felszínre törő, állandóan szélesedő antiimperialista, demokratikus, szocialista forradalmi küzdelmek története. Ezeknek a küz­delmeknek nyomán egyre több or­szág egyre nagyobb terület szakad ki a kapitalizmus láncolatából. Hi­szen azóta már az Októberi Forrada­lom győzelme nyomán született ha­talmas Szovjetunió forradalmasító példájára és annak segítségével ti­zenhárom ország vívta meg sikerrel harcát a kizsákmányolók, az elnyo­mók ellen, és építi sikerrel a szocia­lizmust A Nagy Októberi Szocialista For­radalom a nagy tőkésországok által leigázott gyarmati és függő országok­ban is aláásta és megrendítette az imperializmus uralmát; hatalmas lendületet adott a gyarmati népek függetlenségi harcának. A Szovjetuniónak a második világ­háborúban a fasizmus felett aratott győzelme világszerte új lendületet adott a társadalmi haladásért, a nemzeti függetlenségért folytatott harcnak. A hatalmas, erős szovjet állam és a szocialista világrendszer kialakulása alapvetően hozzájárult írta: dr. Szilágyi Júlia az imperializmus gyarmati rendszeré­nek széthullásához. Ez korunk egyik legfigyelemreméltóbb jelensége. Ma már a volt gyarmatok helyén több mint 70 új független állam létezik, és ha nagy küzdelmek árán is, de előre haladnak a gazdasági, társadal­mi haladás útján. Napjainkban egyre igazabbnak tű­nik az 1969-ben Moszkvában meg­tartott kommunista és munkáspártok tanácskozásán elhangzott megállapí­tás: „Az emberiség fejlődésének fő útvonalát a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és az összes forradalmi erő határozza meg.” A szocialista világrendszernek az egész társadalmi fejlődésre gyakorolt hatásának záloga: a Szovjetunió in­ternacionalista politikája. Ez a poli­tika a szocialista állam lényegéből fakad. Az Októberi Forradalom után létrejött szovjet hatalom első pilla­nattól kezdve támasza és bázisa a világ munkásmozgalmának. Amiként a világ munkásosztályának rokon­­szenve és együttérzése kísérte az orosz proletariátus élet-halál harcát, úgy erősítette a harc a hitet és re­ménységet az elnyomott népekben is: a már október szülötte, a ha­talmas Szovjetunió szocialista világhatalommá lett. A hős szovjet nép tette hazáját erőssé és gazdaggá, de mindig segítette és se­gíti a világ munkásosztályát, a nem­zetközi munkásmozgalmat, és min­den haladó törekvést. Napjainkban a proletár internacionalizmus legkövet­kezetesebb harcosa a Szovjetunió, és ez a záloga a szocialista világrend­­szerhez tartozó országok fejlődésének és e közösség egységének is. Ez a­­ pöl­tika eredményezte, hogy a Szov­jetunió Kommunista Pártjának kö­zelmúltban lezajlott XXIV. kong­resszusa az egész világ munkásosztá­lyának éreklődése mellett zajlott le. Ezt bizonyítja, hogy a kongresszuson több mint száz kommunista és mun­káspárt, valamint haladó mozgalom képviseltette magát. Odafigyelt a vi­lág, mert nem közömbös az emberi­ség számára, hogy miről tárgyalnak és döntenek abban az országban, amely ötvennégy év óta az emberiség haladásáért vívott küzdelem élvona­lában halad. Akik figyelték, jó ér­zéssel vették tudomásul, hogy a szov­jet nép az elmaradt cári Oroszor­szágból a világ egyik legfejlettebb országát teremtette meg. Napjaink­ban az ipari termelés volumenét te­kintve Európában az első, világvi­szonylatban pedig a második helyen áll. A Szovjetunió lakossága a föld lakosságának hét százalékát teszi ki, a világ ipari termelésének viszont kb. húsz százalékát állítja elő. Egyet­len munkahét alatt annyi iparcikket gyártanak, amennyit, az egész cári Oroszország egy év alatt állított elő. Az utóbbi tíz évben az ipari terme­lés megkétszereződött Ez az ipari bázis képezheti alapját annak, hogy a kilencedik ötéves tervben gyors fejlődési ütemet diktálhatnak a fo­gyasztási cikkek­ gyártásában, a la­kásépítésben, az anyagi és kulturális körülmények további emelésében. A Szovjetunió termelése, népgazdasága a modern tudomány és a technika vívmányaira támaszkodva rendkívül gyorsan fejlődik, és ezen a bázison teremtette meg a világ legerősebb hadseregét is. Annak, hogy a Szovjetunió erős és hatalmas lett, szívből örülnek a bé­ke és szocializmus hívei, mert így biztosítva látják a szocializmus esz­méinek további sikeres előretörését, és az emberiség békéjét Koszigin elvtárs mondotta az SZKP XXIV. kongresszusán az új, kilencedik ötéves terv előadói beszé­dében: „A nemzetközi munkásosz­tály, a világ valamennyi haladó em­­­bere a szocializmus és a kapitaliz­mus közötti történelmi párviadalban kivívott hatalmas győzelemnek te­kinti a mi ötéves terveinket. Új öt­éves tervünket is úgy értékelik, mint fontos lépést az egész emberiség tár­sadalmi haladásának útján, a kom­munizmus világméretű diadala felé.” Ma a Szovjetunió hatalmas ereje a béke legfőbb bázisa és őre. Kül- és belpolitikája egyaránt a béke védel­mét szolgálja. Az a széles körű dip­lomáciai tevékenység, amely napja­inkban is jellemzi a szovjet külpoli­tikát, a béke offenzíváját jelenti az imperialista háborús politikával szemben. Ez a politika a béke és barátság politikája, ennek nyomán normalizálódik a helyzet a két né­met állam között, valamint a többi európai ország között. E politika erő­síti a barátságot a Szovjetunió és a világ különböző országai között. Így, ezen az alapon érlelődik a feltétele az európai biztonsági értekezlet ös­­­szehívásának. A nemzetközi imperializmus poli­tikai-gazdasági manővereivel, az ide­ológiai „fellazító” tevékenységével szemben a Szovjetunió tehát a bé­kés egymás mellett élés politikájá­nak útját járja. Ez az út a nemzet­közi méretekben­ folyó osztályharc útja. A szocializmus erőinek a béké­ért, a szocializmusért folytatott har­cát jelenti.­­ A szocializmus és a béke az Októ­beri Forradalom óta egymástól elvá­laszthatatlan fogalommá lett. 1917- ben a létrejött munkáshatalom első intézkedése a békedekrétum volt. Ez volt az első nagy erőfeszítés az első világháború befejezéséért, a népek békéjének megteremtéséért. A szov­jet hatalom azóta is következetes a békéért folytatott harcban. Ez a harc abból a meggyőződésből fakad, hogy a szocialista világrendszer ereje az antiimperialista és háborúellenes erőkkel együtt képes megfékezni az imperialista agresszorokat, képes gá­tat vetni a háborús törekvéseknek. Ez a politika vezethet csak a fegy­verkezés csökkentéséhez, a népek közötti béke fenntartásához. A magyar nép a szocializmus épí­tésén munkálkodik. Elért eredményei a nemzetközi haladás erőit gyara­pítják. Ezt az utat október szülötte, a Szovjetunió felszabadító hadserege nyitotta meg előtte. A mi legújabb­­kori történelmünk szorosan összeforrt a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalommal. Huszonhat év tapasztala­ta bizonyítja, hogy a magyar nép jövője, a szocializmus építése Ma­gyarországon elválaszthatatlan a Szovjetuniótól. A Szovjetunió és a többi szocialista ország egyesített ereje védi a magyar forradalom ügyét a nemzetközi imperializmus támadásaitól. Gazdasági-politikai együttműködésünk sokszorozza meg erőinket. szovjet nép barátsága több mint fél évszázados múltra te­kint vissza, és ez a barátság egyre mélyül és terebélyesedik. Mi őszinte szeretettel és tisztelettel tart­juk barátunknak a szovjet népet. In­ternacionalista elkötelezettséggel valljuk, hogy korunkban a szocializ­mushoz való viszony elsősorban a Szovjetunióhoz való bensőséges vi­szonyt jelenti. Ez a barátság azt mu­tatja, hogy a magyar nép hű kö­vetője Lenin eszméinek. Meg­­ va­gyunk győződve arról, hogy Lenin ta­nításainak következetes alkalmazása, amelyeket az Októberi Forradalom és azóta eltelt ötvennégy év gyakor­lata igazolt, népünket is elvezeti a szocializmus teljes győzelméhez. M A Magyar vezetők üdvözlő táviratai November 7-e alkalmából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke üdvözlő táviratot küldött L. I. Brezsnyevnek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, N. V. Podgqrnijnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének és A. N. Kosziginnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének. A távirat szövege: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. év­fordulóján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és az egész magyar nép nevében forró, elvtársi üdvözletünket és jó­kívánságainkat küldjük Önöknek és a testvéri szov­jet népnek. A Szovjetunió, kommunista pártjának ve­zetésével, a lenini úton haladva fél évszázad alatt nagyszerű eredményeket ért el az új, kizsákmányolás nélküli társadalom megteremtésében, a kommunizmus építésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának hatá­rozatait valóra váltó szovjet nép kiemelkedő sikerei a népgazdaság, a kultúra és a tudomány fejlesztésében egyaránt szolgálják a Szovjetunió felvirágoztatását, va­lamint a szocializmus, a haladás és a béke ügyét az egész világon. A magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével, pártunk X. kongresszusának határozatait megvalósítva munkálkodik a szocializmus építésén. Barátságunk és sokoldalú együttműködésünk a Szov­jetunióval legszilárdabb támaszunk ebben a munká­ban, ezért törekszünk minden erőnkkel testvéri kap­csolataink fejlesztésére. Az MSZMP, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és kormánya, az egész magyar nép tevékenyen támogatja a Szovjetuniónak a szocialista országok egységéért és összeforrottságáért vívott harcát, a nem­zetközi béke és biztonság, a népek közötti barátság és a nemzetközi együttműködés erősítését szolgáló külpo­litikáját. Nagyra értékeljük a Szovjetunió állhatatos erőfe­szítéseit a leszerelés, a fegyverkezés korlátozása, az európai enyhülés érdekében. Közös törekvésünk, hogy kontinensünk népei létérdekeinek megfelelően előmoz­dítsuk az európai biztonság megszilárdítását. Pártunk a jövőben is aktívan részt vesz az SZKP- nak és a többi testvérpártnak a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének megszilárdítá­sára, a világ haladó erői antiimperialista akcióegysé­gének kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseiben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfor­dulója alkalmából szívből kívánunk újabb sikereket a testvéri szovjet népnek a kommunista társadalom épí­tésének nagy munkájában. ☆ Péter János külügyminiszter A. Gromiko szovjet külügyminiszterhez, Czinege Lajos vezérezredes, hon­védelmi miniszter A. Grecsko marsallhoz, a Szovjetunió honvédelmi miniszteréhez intézett üdvözlő táviratot az évforduló alkalmából.

Next