Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-01 / 283. szám

2 Sakkhúzások a közel-keleti ENSZ-vita előtt M­iközben az Arab Liga­ Védelmi Tanácsa tegnap vé­get ért kairói ülésszaka alaposan elemezte a közel­­keleti helyzet pillanatnyi állását, s „konkrét­­ meg­állapodás született a­ tanácsban részt vevő országok közötti felelősség megosztásáról”1 — Izraelből Washingtonba in­dult egy repülőgép. Golda Meir izraeli miniszterelnök-as­­­szony most újra felkeresi Nixont, hogy folytassa vele tárgyalásait Izrael kérelméről. Azokról a bizonyos Phan­tom bombázó-repülőgépekről van szó, amelyet a Tel Aviv-i kormány már oly régóta kér az Egyesült Államoktól, de amelyek szállítására mindeddig állítólag nem kapott ígé­retet. „Remélem, sikerül Nixon elnököt rábírni a beígért Phantom repülőgépek leszállítására” — ezzel búcsúzott a Tel Aviv-i­­ repülőtéren Golda Meir. Jósolni nem tudunk, mégis bizonyos jelekből arra kö­vetkeztetünk: ez a találkozó sem váltja be Meir asszony reményét. Sokkal valószínűbb, hogy Nixon ismét elodázza a dolgot. Több okból is. Ezek egyike: most kezdődik az ENSZ-ben a közel-keleti kérdés vitája, és várhatóan nem lesz rövid. Nixon van annyira taktikus, hogy tudja: rossz fényt vetne­­ az USA-ra, ha az ENSZ-vita kellős közepén kötelezné el magát olyan látványosan Izraelnek, hogy megígéri a Phantomok szállítását. S vannak más okok is. Például Riad egyiptomi kül­ügyminiszter legutóbbi, New York-i nyilatkozata. A többi között rámutatott: ha az USA együttműködne a Biztonsá­gi Tanáccsal, lehetségessé válnék az izraeli kivonulás el­érése a megszállt területekről, a BT 1967. november 22-i határozata adta keretekben. Vagyis Washingtonnak figye­lembe kell vennie, hogy noha Kairó illúziókat már nem táplál az amerikai politikát illetően, mégis, még most is ad esélyt az USA-nak arra, hogy súlyát a konfliktus bé­kés rendezése érdekében, Izrael megfelelő befolyásolásával vesse latba. Ugyanakkor Izrael választ adott a nemrég Izraelben és Egyiptomban járt afrikai államfői delegáció vezetőjé­nek, Senghor szenegáli elnöknek. Az afrikai­­ békemisszió tagjai a Jarring-tárgyalások felújítását javasolták. A Senghonnak adott válaszban ezt Tel Aviv most nem uta­sította el kereken. Elképzelhető ugyanis, hogy most Izrael­ben is újabb teret nyernek a galambok, s hátrább szorul­nak a héják. Ha másért nem, hát azért, hogy a világ köz­véleménye és a világszervezet előtt egyre jobban elszige­telődő Izrael legalább a soron következő közel-keleti vi­tában jobb színben tűnjék fel. „Óvatos derűlátás“ a 97.SALT-ü­lés után # Bécs (MTI) Két teljes órán át tárgyal­tak a küldöttségek a Bécs­­ben megtartott keddi SALT ülésen. Megfigyelők szerint „hatékony légkörben, elmé­lyült megbeszélés folyt, s ez „óvatos derűlátásra” ad okot. Ezekkel jellemezték a SALT-saj­tóközpontban a szovjet nagykövetségen meg­rendezett 97. ülést, amelyet a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról a szovjet és az amerikai küldöttség folytatott. A SALT 98. ülését pén­teken délelőtt az amerikai nagykövetség épületében rendezik. Általános háború szélén India és Pakisztán a ÚJ Delhi (DPI, AFP, Reuter) Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök-asszony a par­lament felsőházának keddi ülésén az­ indiai szubkonti­nens békéje biztosításának feltételeként azt sürgette, hogy a pakisztáni központi kormány vonja vissza csapa­tait Kelet-Pakisztánból. Kemény szavakkal ítélte el a pakisztáni központi hadsereg kelet-pakisztáni fegyveres akcióját, amely — mint mondotta — India bé­kéjét és biztonságát veszé­lyezteti. Megfogalmazása szerint a pakisztáni csapatok kivoná­sa Kelet-Pakisz­tánból „bé­kés gesztus” lenne a pakisz­táni kormány részéről. Az indiai kormányfő sa­ját népét is figyelmeztette arra, hogy nincs „csodaszer” annak a válságnak a megol­dására, amely az általános háború szélére sodorta In­diát és Pakisztánt egyaránt. Meggyőződése szerint a következő hónap „kritikus és nehéz” lesz a Bangla Desh népe számára, ezért az egész népnek meg kell őriz­nie egységét. Gandhi asszony keddi par­lamenti beszédében ismétel­ten elutasította, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa foglalkozzék a válsággal. O Rawalpindi (Reuter) Jahja Khan pakisztáni el­nök kedden Zulfikar Ali Bhuttóval, a nyugat-pakisz­táni néppárt vezetőjével, volt külügyminiszterrel és Nurul Amin kelet-pakisztá­ni politikussal, az egyesült koalíciós párt vezetőjével tárgyalt. Rawalpindiben egy hivata­los szóvivő kedden azt állí­totta, hogy tankoktól támo­gatott indiai csapatok to­vábbra is nyomást gyako­rolnak Kelet-Pakisztán „ös­­­szes frontjaira”. Szerinte az indiaiak „új frontot” nyitot­tak meg Rangpur és Dinaj­­pur térségében. Beismerte, hogy a pakisztáni kormány­katonaság az indiaiak nyo­mására kiürítették a térség­ben levő Pachagarh helysé­get. A pakisztáni kormány kedden az összes külföldi lá­togatók elől lezárta az or­szágnak a Kínai Népköztár­sasággal határos északi tér­ségeit — jelentette a Reuter. Egy hivatalos szóvivő az országban fennálló rendkí­vüli állapottal indokolta az intézkedést. Az érintett térség a kas­­míri tűzszüneti vonaltól nyugatra fekszik és a népi Kína Hszin Csiang tartom­á­­nyával határos. Ezen a te­rületen vezet át a Pakisz­tánt és Kínát összekötő Ka­rakoram főútvonal. Az amerikai „csomagterv“ elutasítása Rómában • Roma (­P. Reuter, AFP) A „tizek klubja­­ a tőkés világ tíz vezető pénzügyi ha­talma római értekezletén részt vevő pénzügyminiszte­rek „megdöbbenve és elége­detlenül" hallgatták Volcker amerikai pénzügyminiszter­­helyettes előterjesztését kor­mányának javaslatairól. Volcker az értekezletet meg­előzően tájékoztató jelleggel ismertette az amerikai „cso­­magtervet”, amelynek célja a pénzügyi válság megoldá­sa és a gazdasági ellentétek tisztázása. Ha a vezető kapitalista or­szágok átlagban 11 százalék­kal felértékelik nemzeti va­lutájukat, az Egyesült Álla­mok kész eltekinteni a 10 százalékos import pótadó­tól, amelyet Nixon elnök au­gusztus 15-én vetett ki az amerikai behozatalra. Ez az ajánlat a gerince az ameri­kai „csomagtervnek". A Közös Piac tagországai­nak pénzügyminiszterei, az angol pénzügyminiszter be­vonásával, kedden külön megbeszélést tartottak, hogy egyeztessék álláspontjukat. A tárgyalás után a szóvivő közölte, hogy a „hetek" vé­leménye szerint az értekez­let nem folytathatja munká­ját, ha az Egyesült Államok nem változtat álláspontján. •Kifejezésre juttatta azt a meggyőződését, hogy tovább­ra sem lehet eltekinteni a dollár leértékelésétől. Az értekezleten részt vevő ki­lenc ország képviselői — egyelőre ugyan nem hivata­los formában — úgy nyilat­koztak, hogy elfogadhatat­lan az amerikai feltétel. Egyes értelmezések szerint a Volcker-féle felértékelési ja­vaslat nem csupán a „tí­­zek”-re vonatkozna, hanem a gazdasági együttműködési és fejlesztési szervezet vala­mennyi országára, így példá­ul Izlandra, Portugáliára és Görögországra is. Megfigyelők szerint az európai országok ellenjavas­lata kompromisszumos meg­oldásként állást foglal a dol­lár ötszázalékos leértékelése, a jen, a márka, a belga és a holland forint arányos felér­tékelése mellett, ugyanakkor a francia, az­ angol és az olasz valuta árfolyama vál­tozatlan maradna. SZERDA, 1971. DECEMBER 1. Scheel hazautazott Közlemény a látogatásáról­ ­ B Moszkva (TASZSZ) Walter Scheel nyugatné­met külügyminiszter a Szov­jetunióban tett ötnapos hi­vatalos látogatásának befe­jeztével , amelynek során Leonyid Brezsnyevvel, Alek­­szej Kosziginnel és Andrej Gromikóval folyatott meg­beszéléseket a szovjet fővá­rosban — kedden visszaér­kezett Bonnba. A látogatásról Moszkvá­ban közleményt adtak ki, amelyben a tárgyaló felek véleménye szerint „az euró­pai helyzet megj­avulása ér­dekében fontos jelentőségű lenne a Német Demokra­tikus Köztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok megte­remtése, a teljes egyenjogú­ság alapján, diszkriminá­cióktól mentesen, olyan ala­pon, hogy teljes mértékben tartsák tiszteletben mindkét állam függetlenségét és ön­állóságát a belső illetékes­ségükhöz tartozó ügyekben”. Mint közük a két fél is­mét kijelentette, minden be­folyását latba veti, hogy biz­tosítsa a biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét az európai államok, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada részvételé­vel. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a Szovjetunió és az NSZK két­oldalú kapcsolatai kedve­zően fejlődnek. Hangot adott annak a véleményük­nek, hogy Leningrádban és Hamburgban mielőbb meg kell nyitni a főkonzulátuso­kat. Walter Scheel meghívta Andrej Gromiko külügymi­nisztert hivatalos látogatás­ra az NSZK-ba. A meghí­vást köszönettel elfogadták. A Perzsa-öbölben Irán megszállt három kis szigetet O­ Teherán (AP, Reuter, AFP) Kedden hajnalban iráni csapatok szállták meg a Per­zsa-öböl három kis szigetét, Abu Muszát, a Tomb—1-et és a Tomb—2-t. Az előbbire Sharjah emirátus, az utóbbi kettőre Ras­el Khaimah emirátus tartott igényt. A brit kormány tudott ar­ról, hogy Irán tervbe vette a három sziget megszállá­sát a Perzsa-öböl térségé­ben — jelentette az AP. Hír­­ügynökségek egybehangzó véleménye szerint az el­múlt napokban háromoldalú megállapodás jött létre Nagy-Britannia, Irán és Ras el Khaimah­ sejkség között, amelynek értelmében Irán tulajdonképpen szabad kezet nyert a katonai akció vég­rehajtásához. A Perzsa-öböl térsége po­litikai viszonyainak és gaz­dasági helyzetének szakértői rámutatnak: az iráni meg­szállással tulajdonképpen le­hetőség nyílik arra, hogy a térség államaiból jövő hó­napban esedékes angol ki­vonulást követően ne kelet­kezzék vákuum. Nagy-Bri­tannia részéről tehát már csak azért sem várható til­takozás az iráni akció mi­att, mivel a két állam ugyanannak a katonai szö­vetségnek, a CENTO-nak a tagja, ráadásul Anglia — az iráni megszállás következ­tében — továbbra is bizto­sítva érezheti­ érd­ekeit az említett országokban. A hírügynökségek bő hát­téranyagot is szolgáltatnak a Perzsa-öböl térségében le­játszódó eseményekhez. Va­lamennyi jelentés kiemeli azt, hogy noha az Irán által megszállt szigeteken cse­kély számú lakosság él, gaz­dasági súlyuk jelentős a kő­olajlelőhelyek szempontjá­ból. Ez alól csupán a Tomb -2 sziget kivétel, amely vi­szont stratégiai szempontból fontos. • Bagdad (AFP, INA) Irak hivatalosan is tilta­kozott az iráni megszállás miatt. Szaid Abdel-Baki kül­ügyminiszter „agressziónak” minősítette Irán katonai ak­cióját. Az iraki kormány „közös megtorlásra” szólítot­ta fel az arab országokat. Az előzőekhez hasonló rendszerben (vállalati költ­ségen) gépjárművezetői szükségletünk kielégítésére RÖVIDÍTETT AUTÓBUSZVEZETŐI TANFOLYAMOT SZERVEZÜNK SZEGEDEN. A jelentkezéshez legalább kétéves gépjárművezetői gyakorlat szükséges. Jelentkezés: VOLÁN 10. sz. VÁLLALAT, SZEGED, Bakay II u. 43., I. 17.: HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, Le­nin u. 33., valamint: SZENTES, MAKÓ. CSONGRÁD főnökség; KISTELEK kirendeltség.­­ xS 370 012 RADIOTELEX Moszkva Maurice Stans amerikai kereskedelemügyi miniszter kedden délután Moszkvában sajtóértekezletet tartott­ Ko­­szigin miniszterelnökkel,­ Pa­­tolicsev külkereskedelmi mi­niszterrel, Kirillin miniszter­elnök-helyettessel és a szov­jet gazdasági élet más ve­zető személyiségeivel folyta­tott megbeszéléseit eredmé­nyeseknek nevezte. Toronto Mitchell Sharp kanadai külügyminiszter kijelentette: Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kedden beje­lentette, hogy Nixon elnök december 6-án washingtoni hivatalában találkozik Pierre Trudeau kanadai miniszter-országa síkraszáll azért, hogy elnökkel. Ily módon az a Német Demokratikus Köz- egyetlen délutánra tervezett társaságot és a Német Szó- amerikai—kanadai megbe­szélések nyitják meg a nixo­­ni csúcstalálkozók sorát. New York Az ENSZ-közgyűlés politi­kai bizottsága a világűr bé­kés felhasználásával foglal­kozó három határozati ja­vaslatot fogadott el. Montevideo Az Uruguay­ből érkezett legfrissebb jelentések arról számolnak be, hogy Colo­rado párti Juan Maria Bor­­daberry 10 ezer szavazattal vezet a Bolanco párti Wil­son Ferreira Aldunate előtt a köztársasági elnökválasz­tásokon. vétségi Köztársaságot felve­gyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Ugyanakkor Pierre Elliot Trudeau kana­dai miniszterelnök megerősí­tette, hogy kormánya komo­lyan mérlegeli a diplomáciai kapcsolatok felvételét az NDK-val. Washington Szovjet és bolgár vezetők találkozója O Moszkva (TASZSZ) Kedden Moszkvában ba­ráti találkozóra került sor a Szovjetunió és Bulgária pártvezetői és államférfiai között. A hivatalos közlemény szerint a talákozón részt vett Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, Nyikolaj Pod­­gornij, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke, Alekszej Koszi­gin, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnöke, Todor Zsivkov, a Bolgár KP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a bolgár államtanács elnöke és Sztanko Todorov, a bolgár minisztertanács el­nöke. A találkozó résztvevői a két ország közötti sokoldalú együttműködés fejlesztéséről tárgyaltak és megvitatták az időszerű nemzeközi kérdé­seket. Todor Zsivkov és Sztanko Todorov kedden hazauta­zott Moszkvából. Losonczi Pál afrikai álla­ m meg-megújuló támadáso­kat sikeresen visszaveri, és szilárdan halad a nem kapi­talista fejlődés útján. Gyengén fejlett, trópusi mezőgazdaságú ország. A farneia gyarmati érdek az exportnövény-term­esztést (rizs, kávé, banán, ananász) és a bányászat fejlesztését helyezte előtérbe. A guineai korm­ány fő gazdasági cél­kitűzése a mezőgazdasági termelés fokozása, az iparo­sítás fejlesztése. A szocialis­ta országoktól kapott támo­gatás (Szovjetunió: cement-, konzerv- és cipőgyár; Jugo­szlávia: bútorgyár; Magyar­­ország: üveggyár stb.) elő­segíti ezen célok mielőbbi megvalósítását. BRAZZA VILLE-KONGÓ: A Kongó folyótól északra, az Egyenlítő mentén elterü­lő, 342 000 négyzetkilométer területű, trópusi éghajlatú ország. 910 000 főnyi lakos­ságát főleg bantu négerek adják. 1960. augusztus 15-én vált függetlenné. Fejlődőben levő agráror­szág. Gazdasági életét a kül­földi tőke irányítja. A mező­­gazdasági termelés a hazai igényeket nehezen elégíti ki Az országterület 60 százalé­kát borító őserdőkben ne­­mesfa-ki­termelés (ébenfa mahagóni stb.) folyik. Mint ismeretes, Losonczi Pál, a Magyar Népköz­­társaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke hivatalos látoga­tásra Algériába, Guineába és Brazzaville-Kongóba látogat. ALGÉRIA: 2 381 706 négyzetkilométer területű, északon mediterrán, délen sivatagos éghajlatú or­szág. 14 milliós lakosságá­nak 84 százaléka arab, 15 százaléka berber, a többi európai. 1518-tól 1830-ig tö­rök uralom alatt állt, 1830- tól francia gyarmat. Az 1954. november 1-én meginduló felszabadító harcok eredmé­nyeképpen 1962. július 3-án Franciaország, elismerte a független Algériát, szeptem­ber 25-én pedig kikiáltották az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságot. A füg­getlenség elnyerése után megindult az önálló gazda­ság kiépítése. A vállalatok államosítása, kisajátítása, az agrárreform és az analfabé­tizmus felszámolásának meg­indítása fontos lépés az or­szág belső helyzetének meg­szilárdításában. GUINEA: Az Atlanti-óceán partvidé­kén elterülő, 245 857 négy­zetkilométer területű, 3,92 millió lakosú ország. 1850- től francia gyarmat, 1958. ok­tóber 2-án nyerte el a füg­getlenséget. Franciaország a Guineá­ban elvesztett befolyását po­litikai és gazdasági nyomás­sal igyekezett visszaszerezni.

Next