Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

SZOMBAT, M2. JANUAR L 3 A népgazdaság 1972. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jó­váhagyta az 1972. évi népgazdasági ter­vet, amelyet a IV. ötéves tervben meg­határozott gazdaságpolitikai célok és az 1971. évi gazdasági fejlődés tapasztalatai­nak figyelembevételével dolgoztak ki. A kormány megállapította, hogy 1971- ben a kitűzött célok nagy részét sikerült elérni A társadalmi termék mintegy 7 ,8 százalékkal emelkedett, a nemzeti jö­vedelem ennél némileg gyorsabban nőtt. A népgazdaságban a­ foglalkoztatottak szá­ma a tervezett mértékben, 1,6 százalékkal emelkedett. Az ipari termelés 5,5—6 százalékkal ha­ladja meg a tavalyit. Az építési-szerelési teljesítmény 11—12 százalékkal, a mező­­gazdasági termelés — a kedvezőtlen idő­járási viszonyok miatt viszonylag ala­csony, az 1970. évi színvonalhoz képest — 9—10 százalékkal emelkedett. Javult a termelékenység. Az iparban az egy foglalkoztatottra jutó termelés 5,5—6 százalékkal nőtt. Az ipari termelés emel­­­kedését teljes egészében a termelékeny­ség növekedése biztosította. A munkaerő­vándorlás mérséklődött Az építőiparban az egy munkásra jutó termelés körülbelül 7 százalékkal több, mint tavaly. Az építőipari termelés nö­vekedésének mintegy kétharmad része a termelékenység emelkedéséből szárma­zik. Jóllehet a termelő ágazatok a tervnek megfelelően fejlődtek és számos területen kedvező tendenciák mutatkoznak, né­hány területen a fejlődés eltért a ter­vezettől. A belföldi fehasználás a nem­zeti jövedelemnél gyorsabban emelkedett, aminek fő oka a beruházásoknak az elő­irányzatot meghaladó növekedése. A ter­vezettnél gyorsabb ütemben emelkedtek a készletek is. Emellett a fogyasztás növe­kedési üteme és volumene is meghaladja a tervezett mértéket. A behozatal mind szocialista, mind tő­kés viszonylatban a kivitelnél és a terve­zettnél gyorsabban emelkedett. A kivitel és a behozatal eltérő fejlődése következ­tében a külkereskedelmi áruforgalom egyenlege kedvezőtlenebb, mint ahogy azt az éves terv előirányozta. A lakosság életkörülményeit meghatá­rozó tényezők 1971-ben az ötéves tervnek megfelelően alakultak. Az életszínvonal növekedése összességében meghaladja a tervezettet. A lakosság egy főre jutó reál­bére mintegy 3 százalékkal, egy főre jutó reáljövedelme kb. 6 százalékkal emelke­dett. A lakosság pénzbevételei körülbelül 19 százalékkal haladják meg a múlt évit.­ A jövedelmek növekedése és a teljesítmé­nyek­ emelkedése között a kapcsolat szo­rosabb, mint a korábbi években volt. A munkaviszonyból származó jövedelmek növekedése nagyobb részben az átlagke­resetek emelkedéséből, a mezőgazdasági jövedelmek növekedése pedig az áruérté­kesítés bővüléséből származik. A kiskereskedelmi forgalom 10 száza­lékkal nagyobb a tavalyinál A fogyasz­tói árszínvonal körülbelül 2 százalékkal — a számítottal megegyező mértékben — emelkedett. 1971-ben mintegy 73—74 ezer lakás épült, ami 3—4 százalékkal több a terve­zettnél. Az 1971. évi tapasztalatok alapján a kormány a gazdaságirányítás 1972. évi fő feladatát a fejlődés kedvező vonásai­nak erősítésében és ezen keresztül a gaz­dasági egyensúly javításában jelölte meg. Ennek megfelelően az 1972. évi népgaz­dasági terv a társadalmi-gazdasági előre­­­haladás és az életszínvonal folyamatos növelésének tartós megalapozása érdeké­ben a termelés egyenletes fejlesztését és a felhasználásnak a lehetőségekkel össz­hangban álló növelését irányozza elő. Nemzeti jövedelem A terv szerint 1972-ben a nemzeti jö­vedelem 5—6 százalékkal emelkedik! Ez lényegében megfelel a IV. ötéves terv­ben számított éves növekedési ütemnek. A nemzeti jövedelem felhasználásának növekedési üteme az 1971. évihez képest mérséklődik. Ezen belül a fogyasztás 5 százalékkal, az ötéves tervvel megegye­zően nő. A felhalmozás volumene (beru­házások, készletek) az 1971. évi szinten marad, így a felhasználás aránya kis­mértékben a fogyasztás javára változik. Beruházások 1972-ben 106 milliárd forint értékű beru­házás megvalósítására van lehetőség. A terv a beruházási eszközöket a folyamat­ban levő beruházások befejezésének meg­gyorsítására összpontosítja, következés­képpen az­ 1971. évinél kevesebb új beru­házás kezdhető meg. A terv az állami eszközökből megvaló­suló beruházásokra 49—50 milliárd forin­tot, az ötéves tervben az ez évre számí­tottnál 5—6 milliárd forinttal és az 1971. évinél 2—2,5 milliárd forinttal nagyobb összeget irányoz elő. A vállalati és a szö­vetkezeti döntésektől függő beruházások értéke 56—57 milliárd forint lehet A be­ruházások tervszerű végrehajtását szolgál­ják az 1972. január 1-én életbe lépő kor­mányzati intézkedések. Ipar—építőipar Az ipari termelés 1971-hez képest 5—6 százalékkal emelkedik. A növekedés a bel­földi igények jobb kielégítése mellett biztosítja a tervezett exportot is. A terv számításai szerint — a negye­dik ötéves tervben előirányzott szerke­zeti változásoknak megfelelően — az át­lagosnál gyorsabban növekszik a vegy­ipar, a villamosenergia-ipar, valamint az építőanyagipar termelése. A terv előirányozza a kapacitások ed­digieknél hatékonyabb kihasználását, a munkaerő-gazdálkodás javítását, a terme­lés és az értékesítési lehetőségek jobb ös­­­szehangolását. Az iparban foglalkoztatottak létszáma körülbeül 0,5 százalékkal, mintegy 8—9 ezer fővel bővül. A műszaki intézkedé­sek, a munkaszervezés javításának ered­ményeképpen a munka termelékenysé­ge a termeléssel közel hasonló ütemben emelkedik. Az építőipar termelése 3—1 százalékkal lesz nagyobb, mint 1971-ben. Mezőgazdaság A terv 1972-ben a mezőgazdasági terme­lés 2—3 százalékos emelkedésével szá­mol. A növénytermelés mintegy 3—4 szá­zalékkal nő. Szántóföldi növényekből a terv — tekintettel az 1971. évi jó ered­ményekre — terméshozam-emelkedéssel nem számol, míg zöldségfélékből 23—24, szőlőből 12—13, gyümölcsből pedig 21—22 százalékos növekedést irányoz elő. Az állattenyésztésben a termelés mérsé­kelten, mintegy 1—2 százalékkal nő. Ha­sonló ütemben emelkedik a vágóállat-ter­melés is. A terv a sertésállomány 1971. évi szintjével és a szarvasmarha-állo­mány növekedésével számol. A mezőgaz­dasági termelés és a tervezett import eh­hez megfelelő takarmányellátást biztosít. A vágóbaromfi-termelés a keresletnek megfelelően, tovább növekszik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­melés 1972-ben is kiegyensúlyozott belföl­di ellátást tesz lehetővé. A húsellátás az 1971. évihez hasonló lesz. A feldolgozott, csomagolt élelmiszerek mennyisége tovább bővül. Közlekedés A közlekedés teljesítménye az áruszál­lításban körülbelül 3, a személyszállítás­ban mintegy 2 százalékkal nagyobb lesz. Ezen belül a vasúti áruszállítás csekély mértékben, a közúti közlekedés mintegy 9 százalékkal növekszik. A személyszállí­tásban a vasút igénybevétele kismérték­ben csökken, míg a közúti közlekedés kö­rülbelül 5 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolít le. A fővárosi közlekedésben 1972 végén teljes hosszában üzembe lép a metró kelet —nyugat irányú, valamint a szentendrei HÉV hozzácsatlakozó vonala. A metró észak—dél irányú vonalának építése meg­gyorsul. A hírközlés területén a távbeszélő fő­központok kapacitása bővül; mintegy 28 ezer alközponti állomás belépése várható. Külkereskedelem Az 1972. évi népgazdasági terv a kül­kereskedelmi mérleg javulását irányozza elő. Ennek megfelelően a behozatal növe­kedése mérséklődik, a kivitel jelentősen nő. A szocialista országokba irányuló kivi­tel 13—15, az onnan történő behozatal 6 —7 százalékkal emelkedik. A szocialista viszonylatú külkereskedelmi forgalom­ban a legnagyobb növekedést a gépex­portban kell elérni, de jelentősen emel­kedik az anyagok és alkattrészek, a gyógy­szerek, a könnyűipari termékek és a me­zőgazdasági, élelmszeripari termékek kivi­tele is. Nagymértékben bővül az energia­­hordozók, az anyagok, alkatrészek és a fogyasztási cikkek behozatala. Tőkés viszonylatban a kivitel mintegy­­ 13 százalékkal, a behozatal pedig 5—6 százalékkal nő. Tőkés viszonylatban a leg­gyorsabb exportnövekedés a kohászatban, a gépiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban várható, de jelentősen emelkedik a könnyűipar exportja is.­ ­ Életszínvonal, kiskereskedelmi forgalom, lakásépítés 1972-ben tovább nő a lakosság életszín­vonala. Körülbelül 5 százalékkal emelke­dik a munkások és alkalmazottak, vala­mint a parasztság egy főre jutó reáljö­vedelme. Az egy keresőre jutó reálbér — figyelembe véve a fogyasztói árszínvonal tervezett változását is — körülbelül 3 százalékkal nő. Az 1972. évi társadalmi-gazdasági célok elérése érdekében bevezetett árpolitikai intézkedések következtében a gazdaság egyes ágazataiban termelői és fogyasztói ár­emeléssel, illetve csökkenéssel számol a terv. Így az építőanyagipar területén egyes építőanyagok ára, valamint a fo­gyasztási cikkek közül a sör fogyasztói ára emelkedik. Ugyanakkor a kedvező áruellátási helyzet lehetővé teszi a mosó­szerek, szappanok és háztartási tisztító­szerek fogyasztói árainak csökkentését. A tervezett árintézkedések hatására a fo­gyasztói árszínvonal legfeljebb 3 száza­lékkal emelkedik. A sokgyermekes családok anyagi gond­jainak csökkentését szolgálja, hogy a három- és többgyermekes családok, vala­mint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők gyermekenkénti családi pótléka havi 100 Ft-tal emelkedik. A lakosság nagyobb jövedelmével össz­hangban, a terv a kiskereskedelmi árufor­galom mintegy 10 százalékos emelkedé­sével számol. Az 1972. évi ellátás az idei­hez hasonlóan kiegyensúlyozott lesz, bár egyes cikkeknél adódhatnak nehézségek. A lakosság személygépkocsi-állom­ánya számottevően — 52 ezer darabbal — bő­vül. 1972-ben 75 ezer lakás épül. Ebből 30 ezer állami erőből, 45 ezer a lakosság anyagi eszközeiből és állami kölcsöntá­­mogatással valósul meg. A lakásépítés nagyipari módszereinek fejlesztését szol­gálja a szegedi házépítő kombinát üzem­be helyezése és a budapesti IV. számú házépítő kombinát kapacitásának bővítése. Megkezdődik a veszprémi és a kecskeméti házgyárak építése is. Egészségügy, szociális és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás továbbfejleszté­se során a gyógyintézeti ágyak száma 1400-zal bővül, 115 új orvosi körzet léte­sül. A szociális otthonokban mintegy hétszázzal, a bölcsődékben ezerhárom­százzal, az óvodákban pedig mintegy tíz­ezerrel növelik a férőhelyek számát. Az általános iskolai tanulók száma de­mográfiai okok következtében körülbelül 21 ezer fővel csökken. A terv szerint emel­kedik a továbbtanulók aránya: 1972-ben mintegy 70 ezer szakmunkás­tanuló és 58 ezer középiskolás kezdheti meg tanulmányait. A felsőfokú oktatási intézményekben 14 500 nappali elsőéves hallgató felvételére kerül sor. ★ Az 1972. évi népgazdasági terv meg­alapozott, reális. Erősíti a népgazdaság összehangolt fejlődésének kedvező ten­denciáit. A nemzeti jövedelem tervezett növekedése az életszínvonal, a népjólét további folyamatos fejlődésének legfőbb biztosítéka, az éves népgazdasági terv ne­gyedik ötéves tervünk végrehajtását, né­pünk további felemelkedését szolgálja. 1972-ben — az adottságok és lehetősé­gek számbavételére építve — a gazdaság­ban meglevő kedvező folyamatokat kell erősíteni. A népgazdaság fejlődése szem­pontjából különösen fontos az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása. A vállalatok, gazdaságok, szövetkezetek munkájában a legfontosabb feladat a tar­talékok feltárása, a nagyobb beruházást nem igénylő intézkedésekkel. A népgazda­ság tartalékainak további feltárása céljá­ból különös figyelmet kell fordítani a munka ésszerűsítésére, az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére. Az üzem- és munkaszervezés színvonalát növelni kell és intézkedéseket kell tenni a munkaerő és a termelőberendezések hatékonyabb kihasználására, a megfelelő készletgazdál­kodásra, a kooperációs kapcsolatok javí­tására. Törekedni kell a műszaki fejlesz­tés, a technika és a gyártástechnológia legújabb eredményeinek alkalmazására. Határozott lépéseket kell tenni a gazda­ságos termelési és termékstruktúra kiala­kítására, a gazdaságtalan termelés vissza­fejlesztésére. A belföldi szükségletek ki­elégítése mellett a gazdaságos exportot erőteljesen fokozni kell. Az anyagi ösztönzésen kívül jobban kell építeni a dolgozók aktív kezdemé­nyezésére és szervezett tevékenységére, mindenekelőtt a szocialista munkaver­senyre. Olyan közszellemre van szükség, amely fellép a javak hanyag kezelése el­len, elítéli a pazarlást és elősegíti a vál­lalatok, szövetkezetek, intézmények és tanácsok rendelkezésére álló eszközök ha­tékonyabb felhasználását. Racionálisabb szervezéssel, a tartalékok feltárásával, ha­tékonyabb hasznosításával, a tömeges szo­cialista munkaverseny szélesítésével kell az eddigieknél gazdaságosabb termelést biztosítani. Az 1972. évi fejlődés, népünk jólétének emelkedése, a további tervidőszakok meg­alapozása érdekében a kormány felhív­ja a minisztériumok, országos hatáskörű szervek, az üzemek, vállalatok, intézmé­nyek, szövetkezetek vezetőinek figyelmét: tegyenek meg mindent az ez évi népgaz­dasági tervben foglaltak végrehajtásáért. A kormány felkéri a társadalmi szerve­ket, hogy az 1972. évi népgazdasági terv céljainak széles körű ismertetésével, a szocialista munkaverseny további kibon­takoztatásával mozdítsák elő a terv való­ra váltását. A kormány felhívja a lakosságot, a vál­lalatok, a szövetkezetek és az intézmé­nyek vezetőit, valamennyi dolgozót, hogy odaadó munkájukkal biztosítsák az ez évi népgazdasági terv teljesítését. Ezerötszáz új lakás a házgyárból A két hónappal ezelőtt fel­avatott Szegedi Házgyár ter­melése még nem teljes, a „felfutás” időszakát élik az új üzem dolgozói és termé­szetesen az egész gyári be­rendezés. Néhány létesítmé­nyüknek csak az egyik ol­dala dolgozik, ahogyan min­den kezdet nehéz, úgy egy házgyár első lépései sem mentesek ettől az igazságtól. De ne legyünk türelmetle­nek: a Szegedi Házgyár pró­batermelésének szemmel lát­ható és kézzel fogható bizo­nyítékát már összerakták a Tarjánban. Készen áll egy 56 lakásos épület a Szil­ért su­gárút végén. S mi lesz ebben az évben, az 1972-es esztendőben? A DÉLÉP munkatársai el­mondták, hogy ezerötszáz la­zítást gyártanak a Szegedi Házgyárban, s ezt a men­­­nyiséget össze is szerelik az előre elkészített alapokra. A másfél ezer lakás többségét a szegedi Tarján városne­gyedben építik fel. Folytat­ják a négyes ütem lakásai­nak építését, az ötös ütem­ben is új házak emelked­nek, de néhány épület elké­szül a hatodik ütembe ter­vezett részen is. A Délma­gyarországi Építő Vállalat egész esztendei termelési ér­tékének 50—55 százalékát a lakásépítkezések teszik ki. Ennek is zöme a tarjáni vá­rosrészre esik, de a lakások mellett elkészül a harmadik ütem területén (a 319 és a 330-as jelű házak környékén) egy komplett szolgáltatóház és egy ÁBG-áruház. Annyiszor leírtuk már, s most sem ünneprontásként említjük meg, hogy a ház­gyár „ontja majd” a lakáso­kat, de az önmagában édes­kevés. Jó előre fel kell ké­szülni a házgyári termékek fogadására, tehát az alapo­zás, a közművesítés elenged­hetetlen. Nem látszik most sem megnyugtatónak a hely­zet. Bár jövőre 250 lakást elszállítanak Kecskemétre, de valószínű, a szomszéd nagyváros sem lesz állandó vevőnk, hiszen ott is építe­nek majd házgyárat. A meg­oldás egyértelmű: mindent el kell követni, hogy a Szegedi Házgyár termékeit itt hely­ben szereljék össze. Bízunk benne, hogy az új esztendő­ben jelentős előrehaladást érünk el, s nem kell „expor­tálnunk” lakást., 4 A Szegedi Házgyár tárolótere a nagycsarnok előtt

Next