Délmagyarország, 1972. január (62. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-15 / 12. szám

2 Római randevú­­ Ez a randevú a huszonnegyedik órában jött létre. Pénteken, 14-én, már hazaszállították Angliába a Máltán állomásozó brit erők hozzátartozóinak utolsó csoportját. Ma, szombaton, 15-én járt volna le Dom Mintoff máltai miniszterelnök ultimátuma: Nagy- Britannia ürítse ki teljesen máltai haditengerészeti tá­maszpontjait. S ekkor történt valami. Pénteken a déli órákban London bejelentette: lord Carrington hadügyminiszter Rómába utazott, hogy Min­­toffal tárgyaljon. Mintoff, valettai hírek szerint, előbb Colombóval és Moróval, Itália miniszterelnökével és kül­ügyminiszterével tanácskozott. Érdekesebbé teszi a dolgot, hogy a Mintoff—Carrington találkozó nem négyszem­közti —*• részt vesz azon egy harmadik fél is­­­ Joseph Luns, a NATO főtitkára. Ha azt, mondjuk, harmadik, nyilvánvalóan mögé ér­tünk egy láthatatlan negyediket is: az Egyesült Államo­kat. Mert bizonyos, hogy Suns , aki, mint most kide­rült, a héten már titokban találkozott Heath brit minisz­terelnökkel, és, mint még nem derült ugyan ki, de na­gyon valószínűen tanácskozott Washington valamelyik befolyásos képviselőjével is — amikor a NATO nevé­ben ajánlja fel majd a római randevún, hogy kiegyenlíti Máltában a Mintoff által benyújtott számlának azt a ré­szét, amelyet London már nem óhajt megfizetni, akkor nemcsak a NATO, de az USA­­ nevéb­en is beszél. Mert nem egyszerűen csak a NATO-nak, hanem el­sősorban az Egyesült Államoknak — amely a közel-ke­leti helyzet alakulása következtében már amúgy is ér­zékeny veszteségeket szenvedett a Földközi-tenger me­dencéjében — annyira érdeke, hogy a továbi vesztesé­geket megakadályozza, vagy legalábbis késleltesse. Tehát: az USA-nak még sokkal fontosabb, mint Nagy-Britanniá­­nak,­­hogy Máltán továbbra is megmaradjon a brit, illetve a NATO (s ezen keresztül az amerikai) jelenlét, még ha ez az eddiginél jóval nagyobb anyagi áldozatokba kerül is, minthogy Mintoff borsos számlát nyújtott be. Rómában pénteken nyilván a számla összegén kezd­tek el tárgyalni, alkudozni. Hírek szerint a Málta által eredetileg kért 18 millió font sterling és az Anglia által megajánlott 9,5 millió helyett valahol a középúton egyez­nek meg, talán 13 millióban úgy, hogy az angolok által vállalt 9,5 millión felüli összeget a NATO, azaz elsősor­ban az USA fizetné. Elképzelhető, hogy Rómában létrejön egy ilyen, vagy ehhez hasonló megegyezés. Ám még ebben az esetben is valószínűtlen, hogy Anglia és a NATO máltai szerepe változatlan marad. Ahhoz a Mintoff-kormány már túl messzire ment a máltai függetlenségi politika útján. Az afroázsiai szolidaritási értekezlet határozatai • Kairó (MENA, Reuter, AP) Kairóban befejezte mun­káját az afroázsiai népek szolidaritási szervezetének ötödik konferenciája. A ta­nácskozáson több mint 80 de­legáció vett részt a két kon­tinens országainak és nem­zetközi szervezeteknek a kép­viseletében. A négynapos értekezleten elfogadott határozatok meg­bélyegzik az amerikai impe­rializmust, amiért a „báb­­rezsimekkel karöltve” a Pa­lesztinai forradalom felszá­molására törekszik. A kairói értekezleten jó­váhagyott határozatok meg­bélyegzik Jordániát a­ Palesz­tinai hazafiak ellen intézett támadások miatt, majd teljes támogatásukról biztosítják a Palesztinai nép önrendelke­zési jogát, s követelik az arab területeken tartózkodó izra­eli csapatok teljes kivonását. A szolidaritási értekezle­ten elfogadott határozatok tá­mogatják a Biztonsági Ta­nács 1967-es határozatát, majd üdvözlik a közel-keleti konfliktus békés megoldásá­ra előterjesztett egyiptomi javaslatokat. Egy másik határozat azt hangoztatja, hogy a Bangla Desh népe saját maga dönt sorsáról és jövőjének alakí­tásáról, majd ugyanez a ha­tározat követeli az iráni csa-A Marx téren új pavilon hellyel együtt eladó és azonnal átadó. Víz, villany bent, lecsatornázva. Érd.: az élőhal-szak­üzlet­­ben, vagy 18-468 telefonon. ______________________S. 36- 308 Rövid határidőre patok kivonását az Arab-öböl térségében megszállt három szigetről. A Vietnamról szóló hatá­rozat sürgeti az Egyesült Ál­lamokat, hogy vonja vissza a Dél-Vietnamban tartózko­dó csapatait, és tegye lehe­tővé, hogy az Idokínában élő népek saját maguk dönt­hessenek sorsukról vil­lany­­motorok tekercselését vál­laljuk QELKA-üzem, szeged, Pe­tő­ S. sgt. 78. xS. 368 478 Szadat átalakítja az egyiptomi kormányt Szidkt tesz a miniszterelnök 7 # Kairó » Szadat elnök csütörtöki beszéde világossá tette, hogy a következő időszak köve­telményei szükségessé teszik az egyiptomi kormány át­alakítását. Az Al Ahram értesülése szerint az államfő már kiválasztotta az új mi­niszterelnök személyt, de a kialakult gyakorlatnak meg­felelően előbb az Arab Szo­cialista Unió Központi Bi­zottsága elé terjeszti javas­latát, mivel az a testület tartozik felelősséggel a m­il­­niszterelnök kinevezéséért. Az Al Ahram értesülését követően az egyiptomi fő­városban hírek terjedtek el a kormányváltozásnál vár­ható személycserékről. Az UPI politikai forrásokból úgy értesült, hogy Mahmud Favzi miniszterelnök helyét a 20 évvel fiatalabb Aziz Szidki bánya-, ipari- és olaj­ipari miniszter veszi át. E források szerint az is lehet­séges, hogy Mahmud Riad külügyminiszter az ENSZ-be kerül, ahol Egyiptom fődele­gátusa lesz. Favzi a hírek szerint alelnöki tisztséget kap és várható, hogy Abdel Szalam el-Zajjat, az ASZÚ KB első titkára is bekerül az új kormányba. A személycserékről a Köz­ponti Bizottság vasárnapi ülése dönt. A BVT idei tervei • Berlin (MTI) A Béke-világtanács 1972- ben igen nagy aktivitást fog kifejteni, s tüzetesen tanul­mányozza az összes olyan té­nyezőket, amelyek világunk­ban zavarják az emberiség békéjét — hangsúlyozta Ber­linben pénteken délután tar­tott nemzetközi sajtóértekez­letén Romes Csandra, a Bé­ke-világtanács főtitkára. Az MTI tudósítójának kér­­­désére Csandra elmondotta, hogy a hét végén két napot Budapesten tölt­ő magyar fővárosban részt vesz a BVT 1972 áprilisában Chilé­ben tartandó tanácskozásá­nak előkészítő munkájában. Vasárnap a BVT egy kül­döttsége Bangla­deshbe re­pül, ott információkat fog szerezni az újjáépítés tervei­ről és folyamatáról. Rendkívül fontos találko­zót tartanak az idén február 11-től 13-ig Párizsban az indokínai békéről. Ezzel a jelszóval: „Tárgyaljatok itt, Párizsban”. Az 1972-es év egyúttal a béke-világmozgalom szerve­zeti megerősödésének az esz­tendeje is lesz. Ugyanakkor a BVT legha­tározottabb véleménye sze­rint az idén meg lehet és meg is kell tartani az euró­pai biztonsági értekezletet, és semmi sem áll annak út­jában, hogy a finn kormány kezdeményezése nyomán azonnal meginduljon az ér­tekezlet sokoldalú előkészí­tése. ’’ Bécs Pénteken két ülést tartot­tak Bécsben a hadászati fegyverrendszerek korláto­zásáról. Délelőtt a tanács­kozások megkezdése óta a 110. plenáris munkaülésre került sor, míg délután a szakértőkből álló munka­­csoport technikai kérdések­ről tanácskozott. A szovjet és az amerikai delegáció legközelebb kedden tárgyal. Hanoi—Saigon A laoszi hazafias erők he­ves tüzérségi előkészítés után elfoglalták a Long Cheng-i katonai támaszpon­tot — erősítette meg pén­teken az AFP csütörtöki értesülését a UPI ame­rikai hírügynökség. A pénteki nap folyamán még heves harcok dúltak a tá­maszpont közelében, ahol a kormányerők egyes egységei befészkelték magukat. Hanoi Az amerikai légierő egy F—105 típusú vadászbombá­zója pénteken berepült a VDK légiterébe, és a demi­­litarizált övezettől 12 kilo­méterre északra fekvő terü­leteket rakétákkal lőtte. Dacca Mudzsibur Rahman, Bangla­desh miniszterelnö­ke eltörölte a földbérleti dí­jat. Azok számára, akiknek ezzel kapcsolatban korábbi adósságaik vannak, a ren­delet visszamenőleg is érvé­nyes. A kormány ülésén ho­zott döntés értelmében be­szüntetek minden bírósági pert és eljárást, amelyet földbérleti ügyekben indítot­tak. . New York Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa január 28-tól kezdő­dően hétnapos ülésszakot tart Addisz Abebában, hogy megtárgyalja az afrikai problémákat­­, határozta el pénteken a tanács 15 tagjá­nak képviselőiből álló bi­zottság, amelyet a BT ked­den bízott meg az ülésszak helyszínének megválasztásá­val. Pénteken — csaknem ne­gyedszázados uralkodás után — Koppenhágában 72 éves korában e­lunyt IX. év­­es dán király. A trónon legidő­sebb­­ lánya, a 31. esz .end­ős Margit hercegnő követi, aki­nek személyében II. Margit néven másodízben kerül női uralkodó az ezeréves kirá­lyi dinasztia trónjára. Zágráb A horvát szábor (parla­ment) köztársasági tanácsa pénteki ülésén egyhangúlag megválasztotta az új köztár­sasági végrehajtó tanácsot (kormányt). A kormány el­nöke: dr. Ivo Perisin. A kor­mánynak még 18 tagja van. Koppenhága Letartóztatások Ghánában • Accra (UPI) Ghana új vezetői pénteken úgynevezett védőőrizetbe he­lyezték a megbuktatott kor­mány számos miniszterét és a feloszlatott Haladás Pártja vezető funkcionáriusait. Hi­vatalos bejelentés nem tisz­tázta, hogy miért kell a po­litikusokat védőőrizetbe he­lyezni, de az érintetteket nagy nyilvánosság előtt ve­zették be a főváros egyik erődítményének börtönébe. A ghanai hírügynökség je­lentése szerint a rendőrség országszerte letartóztatja az országot eddig kormányzó Haladás Pártjának helyi ve­zetőit. Ugyancsak a hivatalos hír­­ügynökség jelentette, hogy a Ghánát vezető „nemzeti üdv tanácsát” pénteken kibővítet­ték a három haderőnem és a rendőrség képviselőivel. A szárazföldi hadsereg és a lé­gierő élén személyi változá­sokat hajtottak végre. SZOMBAT, 1972. JANUAR 15. Hazaérkezett Brüsszelből a magyar delegáció e Budapest (MTI) Pénteken visszaérkezett Bu­dapestre az európai bizton­ság és együttműködés ma­gyar nemzeti bizottságának négytagú küldöttsége, amely részt vett az európai­ közvé­lemény képviselőinek Brüs­­­szelben január 11—13 között lezajlott konzultatív értekez­letén. A delegációt dr. Bar­­tha Tibor református püspök vezette. A küldöttség tagja volt Duschek Lajosné, a SZOT titkára, dr. Berényi Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora és Garai Róbert, a bizottság titkára. A Bundesrat jogi bizottságának döntése % Bonn (MTI) A nyugatnémet szövetségi tanács (Bundesrat) jogügyi bizottsága pénteken nagy je­lentőségű elvi döntést hozott a Szovjetunióval és Lengyel­­országgal kötött szerződések kérdésében. (A szövetségi ta­nács, amelyben az NSZK tartományainak képviselői foglalnak helyet, lényegileg a nyugatnémet parlament felsőházának funkcióját töl­ti be.) A jogügyi bizottság hét szavazattal négy ellenében arra az álláspontra helyez­kedett, hogy a szovjet—nyu­gatnémet, valamint a len­gyel—nyugatnémet szerződés összhangban áll a nyugat­német alkotmánnyal. Az ellenzék — amely ennek el­lenkezőjét állította­ , ezzel döntő vereséget szenvedett. A szövetségi tanács jog­ügyi bizottságának másik pénteki döntése is nagy je­lentőségű. A bizottság ugyanis nyolc szavazattal, három tartózkodás mellett arra az álláspontra helyez­kedett, hogy az úgynevezett „keleti szerződések” ratifi­kálásához nem szükséges a szövetségi tanács jóváhagyá­sa, mivel e szerződések összhangban állnak az alkot­mánnyal, következésképpen nincs szükség alkotmánymó­dosításra, ami nem lehetsé­ges a szövetségi tanács hoz­zájárulása nélkül. Egyébként a Brandt-kor­­mány sajtóhivatala útján pénteken közzétett nyilako­­zatában ismételten leszögez­te, hogy a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szer­ződések összhangban állnak az alkotmánnyal, amelyben szó sincs Németországnak az 1937. évi határok közötti újraegyesítéséről. A szövetségi tanács két nappal előbbre hozta a szov­jet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerződés február 11-re kitűzött, első olvasásban történő megvi­tatásának időpontját. * Csaknem háromhetes ame­rikai látogatásának befejez­tével pénteken délelőtt ha­zaérkezett az NSZK-ba Willy Brandt nyugatnémet kancel­lár. Pillantás Afrikára 5. Árad a Kongó Conakryból — nagyobb­részt a Guineai-öböl felett — a Kongói Népi Köztár­saság fővárosába, Brazzavil­­le-be repülünk. Gabon terü­lete felett „átlépjük” — ha­jós nyelven szólva: passzál­­juk — az Egyenlítő képze­letbeli vonalát. Ezt termé­szetesen nem vennénk ész­re, ha IL—18-asunk pa­rancsnoka hangszórón nem tájékoztatna bennünket. Az Egyenlítőt először passzolók hajókon szokásos avatásának ceremóniája azonban elma­radt. Brazzaville-ben a szívé­lyes repülőtéri fogadtatás után a szovjet segítséggel felépített, szupermodern, — légkondicionáló berendezés­sel, fotócellás lifttel és úszó­medencével is rendelkező — Hotel Cosmos-ba autózunk. Az italos pult mellől mo­solygó fekete leányka kö­szönt bennünket: „Szervusz­tok magyarok!” Meghökke­nésünket látva — franciául, s egy-két magyar szót is használva — elmondja, hogy néhány éve a csillebérci út­törőtáborban üdült. A szálloda teraszáról jól látszik­­ a száz méternyire fo­lyó mintegy három kilomé­ter széles Kongó, s a túlsó partján elterülő Zaire fővá­rosa, Kinshasa. — Árad a Kongó — tájé­koztatnak vendéglátóink, s ebben később, ahogy megis­merem e nép történetét, szimbólumot látok. Mi is történt a legutóbbi időszakban a 342 ezer négy­zetkilométer területű, s alig valamivel több, mint egy­millió lakosú országban, a franciák egykori gyarma­tán? 1960. augusztus 15-én kikiáltották a függetlensé­get a Francia Közösség ke­retében, s pontosan három esztendő múlva általános sztrájkkal és a hadsereg se­gítségével megdöntötték az imperialistákkal együttmű­ködő Youlou-kormányt. E történelmi eseményt „augusztusi forradalom”-nak nevezik, amelyet követően a nép, elfogadva­­ az új alkot­mányt, a nem kapitalista utat választotta. Miként egyik államférfi hangsúlyoz­ta: „A kongói nép elhatá­rozta, hogy a szocialista tár­sadalom felépítésén munkál­kodik”. E szándékának va­­lóraváltásában egyre növek­vő következetesség tapasz­talható, 1969-ben megala­kult a proletariátus pártja, a Kongói­­ Munkapárt. „Cél­jaikat és cselekvését­­— mi­ként az programjában szere­pel — a marxizmus—leni­­nizmus hatja át... A Kon­gói Népi Köztársaság azok­nak az országoknak a tábo­rába lépett, amelyek elszán­tan harcolnak az ember em­ber általi kizsákmányolása ellen”. v Delegációnk részt vesz a munkapárt Központi Bizott­ságának ülésén, amelyen Losonczi Pál elvtárs 75 per­ces előadást tart népünknek a szocializmus építésében megtett útjáról. Megható az érdeklődés, amellyel a kongói pártvezetők az elő­adást hallgatják. A 37 éves államelnök, a szimpatikus N’Gouabi úgy­­ jegyzetel, mintha szemináriumon vol­na... Persze, rengeteg még a dolga a pártnak és vezetésé­vel a kongói népnek, hogy a gyarmatosítók által öröksé­gül hagyott nehézségeket leküzdjék. Hiszen a francia tőkések uralmuk idején csak olyan termelési ágazatokat fejlesztettek, amelyek révén minél kevesebb befektetés­sel és a lehető leggyorsabban busás haszonra tehettek szert. Így aztán az ország jelentős ásványkincseinek a kitermelése — berendezések és szakemberek híján — még ma is kezdetleges stá­diumban van. Ráadásul a Kongói Népi Köztársaság legfőbb külkereskedelmi partnerei — a szocialista or­szágoktól földrajzilag való távolsága miatt — a Közös Piac országai, ahová export­jának zöme­­ irányul, s ahonnan importjának mint­egy a 80 százaléka szárma­zik. Gazdasági életében Franciaország lényegében megőrizte korábbi pozícióját. De... TARJÁN ISTVÁN Következik: „SZERVUSZTOK kongóiak:

Next