Délmagyarország, 1972. május (62. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

A Varsói Szerződés és az európai biztonság A nemzetközi jog történetében soha nem létezett olyan ténylegesen védelmi jellegű politikai­katonai szövetség, mint amilyet 1955. május 14- én a lengyel fővárosban aláírt Varsói Szerződés élet­re hívott. A tizenhét esztendővel ezelőtti fenyegető európai helyzet parancsolóan írta elő a szocialista országok erőfeszítéseinek egyesítését, a hatékony ön­védelem megszervezését. Az azóta eltelt időszak ese­ményei minden tekintetben igazolták e lépés meg­tételének helyességét. A Varsói Szerződés egész ed­digi fennállása alatt betöltötte alapvető funkcióját: megbízhatóan garantálta valamennyi szerződő fél — köztük hazánk — területi sérthetetlenségét, nemzeti szuverenitását, függetlenségét és szabadságát. A koa­líciónkban testet öltött hatalmas erő — a hatvanas évektől már a világpolitikában is egyre határozot­tabban jelentkező katonai erőfölényünk — eredmé­nyesen visszatartotta a nyugati agresszív köröket a kockázatos kalandoktól, biztosította a szocializmus építésének legkedvezőbb nemzetközi feltételeit, és az általános biztonságot. Több mint másfél évtizeddel a szerződés alá­írása, a szocialista országok egyesített fegyveres erői­nek létrehozása után a tények meggyőzően igazolták, hogy földrészünknek ebben a században élvezett vi­szonylag leghosszabb békés időszaka elsősorban az erőviszonyok javunkra történt eltolódásának köszön­hető! Ebből logikusan következik a kérdés: miért ne lehetne a még mindig bizonytalan európai békés ál­lapotot tartós és szilárd alapokra helyezni? Emlé­keztetnünk kell arra, hogy a Varsói Szerződés tag­államai már az alapító okmányban kimondták: „Ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és e célból általános európai kollektív biztonsági szerző­dést kötnek — amire a Szerződő Felek állandóan tö­rekedni fognak — a jelen szerződés az általános európai szerződés érvénybe lépésének napján érvé­nyét veszti.” A Szovjetunió, a szocialista országok kormá­nyai tehát már közel húsz esztendővel ezelőtt is esz­köznek — nem pedig célnak — tekintették a Varsói Szerződést. A cél változatlan: a kollektív európai bé­kerendszer megteremtése. Ha ezt a célt sikerül elér­ni, nem lesz többé szükség sem a NATO-ra, sem pe­dig a Varsói Szerződés szervezetére. A Politikai Ta­nácskozó Testület 1966-os bukaresti, az 1969-es bu­dapesti, az 1970-es berlini és az 1972-es prágai ülése­in mindvégig az általános biztonsághoz vezető utak és módok vizsgálata állt a figyelem középpontjában. A legutóbbi prágai ülésszakon már azok az alapel­vek is megfogalmazódtak, amelyek a jövő Európájá­nak államközi kapcsolatait, a katonai erőszaktól mentes, békés egymás mellett élést szabályozhatnák. Minden további előrelépéshez azonban az szükséges, hogy a két szembenálló koalícióban a katonai ele­mek súlyát — a politikai és gazdasági együttműkö­dés javára — fokozatosan csökkentsék. A népek körében az európai biztonság eszméje mind vonzóbb, a NATO legmakacsabb erőinek ellen­állása, taktikázása miatt azonban lassú az előreha­ladás. További kitartó, követekezetes harcra, a szo­cialista országok még aktívabb fellépésére van szük­ség ahhoz, hogy vissza lehessen szorítani az európai enyhülés ellenségeit. Ebben az összefüggésben — számolván azzal, hogy a NATO-t egyelőre nem akar­ják megszüntetni, sőt növelik katonai erejét — a Var­sói Szerződés tagállamai sem engedhetik meg ma­guknak közös védelmi potenciáljuk gyengítését. Egyesített fegyveres erőinknek — miként a múlt­ban — a jövőben is teljesítenie kell az európai és a világbékét védelmező szerepét. Ebből becsülettel vál­lalja a reá eső részt néphadseregünk. A szocialista védelmi koalícióban való aktív részvételünk leg­­sajátabb nemzeti ügyünk. Az európai biztonságért vívott harcban azt tekintjük legfőbb feladatunk­nak, hogy megfelelő súllyal támasszuk alá szocialis­ta államunk békepolitikáját, s erőnkhöz, lehetősége­inkhez mérten, előbbre vigyük a testvéroszágokkal együtt vállalt közös ügyünket. Serfőző László Hogyan haladnak a beruházások • Az idén 16 új létesítményt adnak át Szegeden és környékén Évek óta visszatérő gond­ja a népgazdaságnak a be­ruházási keretek túllépése — állapítják meg a szakembe­rek a KSH idei első negyed­évi összegezésében —, ami többnyire a költségvetést terhelte és feszültségeket okozott a beruházási piacon. .Szegeden és Csongrád me­gyében is tapasztalható volt a kapacitásokat meghaladó építési igény, az erők elapró­zódása, a beruházások elhú­zódása. A feszültségek felol­dására több új központi in­tézkedést hoztak, bevezették a beruházásoknál kötelező tartalékalap-képzést, átmene­tileg korlátozzák az egyes, nem termelő jellegű létesít­mények építését. Az intézke­dések szűkítik a fizetőképes beruházási keresletet és mentesítik a költségvetést a felelőtlen beruházási dönté­sek pénzügyi terheitől. Az Állami Fejlesztési Bank szegedi fiókjának kezelésé­ben levő beruházásokra — az országos tendenciától elté­rően — nem volt jellemző az 1971-ben műszakilag megva­lósított létesítmények pénz­ügyi elszámolásának ez évre történő áthúzódás­a. A koráb­bi évekhez hasonlóan, ebben az esztendőben is jelentős számú beruházás befejezésé­re kerül sor, olyanokra, ame­lyeknek el kellet volna ké­szülni régebben. A­ folyamat­ban levő beruházások közül az idén tizenhatnak a befe­jezését tervezik és tizenhét olyan létesítményen is dol­goznak, melyet már koráb­ban üzembe kellet volna he­lyezni. A környezetünkben folyó három egyedi nagyberuházás közül a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Kutató­­intézetének második ütemé­ben jelentős elmaradás volt a múlt évben, mivel az épí­tővállalat munkaerőgondok­kal és munkagépek hiányá­val küszködött. A lemaradás csökkentésére a kivitelező az első negyedévi kedvező idő­járást sem használta ki, a negyedévben a pénzügyi tel­jesítés mindössze 7 millió forint volt. A kőolaj- és földgázipari létesítmények 698 millió forintos évi költ­ség-előirányzatából az első negyedévben 137 millió fo­rint értékű munkát végeztek el A teljesítés 62 százaléka gépbeszerzéssel kapcsolatos, az építkezés csak 12 százalé­kot tett ki. Az első negyed­évben üzembe helyeztek egy ideiglenes földgázüzemet a szegedi medencében, évi 160 millió köbméteres kapacitás­sal, egy ipari kazánházat, valamint 9 kilométer hosszú­ságú kőolajvezetéket. Egyéb­ként az olajmedence beru­házása jó ütemben halad, s ennek megfelelően várható, hogy az 1972-re tervezett előirányzatot teljesítik. A Szegedi Házgyár még üzembe nem helyezett léte­sítményeinek a befejezése, illetve műszaki átadása az előrehozott határidőre, a ne­gyedév végére megtörtént, s a teljes üzembehelyezésre a napokban kerül sor. Említést érdemel a folyamatban levő beruházások közül az Alföldi Porcelángyár csempegyár­­egységének üzembehelyezése, amely már teljes kapacitás­sal működik. Átadták a JA­TE 285 hallgatójának otthont adó kollégiumát, melyet kü­lönben tavaly ősszel, a tan­év kezdetére kellett volna elkészíteni. Ebben az eszten­dőben előreláthatólag folyta­tódik a munka a hosszabb ideje szünetelő szegedi táv­beszélőközpont építkezésén. Az építési szerződést még nem kötötték meg, de várha­tóan erre is sor kerül. A ki­vitelező DÉLÉP ütemezési javaslata szerint a létesít­mény teljes befejezési határ­ideje 1976. Ezen belül — a szerződés részteljesítéseként — 1974 végére elkészítenék a műszaki épületszárnyat és lehetővé válhatna a techno­lógiai szerelés. Sajnos lassan halad Sze­geden a rókusi—móravárosi főgyűjtőcsatorna építése. Az idei 49 milliós költség-elő­­irányzatból a negyedévben, a kedvező időjárás ellenére is csak 7 millió forint érté­kű munkát végeztek el. A csatorna építését jelenleg 2 vállalat — a KEVIÉP és az ALÉP — végzi. A KEVIÉP a csaornok a tervezett ütem­ben építi, az ALÉP viszont elmaradt ígéretétől, s ezt döntően a munkaerőhiánnyal magyarázza. Azt tervezik az ALÉP-nél, hogy nagyobb fo­kú gépesítéssel megszüntetik elmaradásukat. Útépítés a Marx téren Lezárják a tér északi oldalát, áthelyezik a buszmegállókat Hétfőn, holnap készülnek el az ideiglenes buszmegál­lók a Marx téren a vasút­­forgalmi technikum előtt, s kedden, 16-án reggeltől meg­változik a tér forgalmi rend­je. Lezárják a tér északi ol­dalát, ahol a tanács megbí­zásából a Szegedi Magas- és Mélyépítő Vállalat felújítja az igen rossz állapotban le­vő utat. Már régóta aktuális volt a Szent Gellért utca és a Marx tér e része régi ke­­ramit kockáinak felcserélése korszerű útburkolatra: a jövő hét elejétől július 1ó­ig ezt fogja elvégezni az épí­tő vállalat. A határidőket ezúttal na­gyon pontosan be kell tarta­ni, hiszen az id­eglenes buszmegállókhoz a vásár te­rületéből vesznek igénybe 80 —100 méternyi területet, te­hát a nyári ipari vásár nyi­tása előtt vissza kell állíta­ni az eredeti rendet. Az út­építés miatt természetesen a forgalmi rend is változik: a déli oldalt egyirányúsítják, a lezárt északi oldalon pedig csak az ott levő üzletek el­látását biztosítják. A Volántól kapott infor­mációk szerint lényegében 5 megálló kerül át a hatból a déli oldalra, mert a mosta­ni 1-es táblánál megálló bu­szok — a 42-es és a 34-es — az építés idején a Búbos Ét­terem előtt fognak megállni. Ezért erre az időre megszün­tetik a Búbosnál levő taxi­állomást. A hét elején kezdődő út­építés előreláthatólag 3 mil­lió forintjába kerül a város­nak. Belga pártkü­ldöttség magyarországi látogatása A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának meghívására május 4 —13 között Magyarországon tartózkodott a Belga Kom­munista Párt négytagú kül­döttsége, amelyet Jan Deb­­rouwere, a párt Politikai Bi­zottságának tagja vezetett. A belga pártküldöttség megbe­szélést folytatott Komócsin Zoltánnal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjá­val, a Központi Bizottság titkárával, amelynek során kölcsönös tájékoztatásra és eszmecserére került sor a két párt tevékenységéről, az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, ezen belül az európai béke és biztonság problé­máiról, valamint a nemzet­közi kommunista és mun­­­kásmozgalom aktuális fel­adatairól.­­ A küldöttség találkozott­­ Kállai Gyulával, a Politikai­­ Bizottság tagjával, a Haza­fias Népfront elnökével, va­lamint politikai és társadal­­­mi életünk több más képvi­selőjével. A belga vendégek látogatást tettek Pécsett, ahol Novics János, az­ MSZMP Baranya megyei bi­zottságának első titkára tá­jékoztatást adott a megye helyzetéről. Vidéki útjuk so­rán a belga pártvezetők ipa­ri és mezőgazdasági üzeme­ket is megtekintettek. A Belga Kommunista Párt kép­viselőivel folytatott eszme­­i cserék szívélyes, elvtá­rsi lég­körben zajlottak le. A Belga Kommunista Párt küldöttsége szombaton el­utazott Budapestről. 62. évfolyam 112. szám 1972. május 14., vasárnap Ára: 1 forint Kádár János látogatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kapos­várott, a megyei pártbizott­ság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, va­lamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye hely­zetéről és időszerű politikai kérdésekről folytattak meg­beszélést. Ezt követően meg­tekintették a kaposvári épü­lő „Kalinyin” lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János ezután meg­látogatta a kapospulai Ezüst­kalász Tsz-t. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyu­galmazott tsz-elnököt és csa­ládját, s szívélyesen, baráti­kig elbeszélgetett velük. Szőnyegek, zsákok, ponyvák, zsinegek A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat jntaárugyáráb­ól különféle szőnyegek, zsákok mellett egy sor konfekciós termék — sátrak, autótakarók, ponyvák — is kerül a pi­acra. Bel- és külföldre egyaránt fut az itt készült gyárt­mányokból, melyekből néhányat az alábbiakban bem­uu­­tatunk. Egy évben kétezer tonnányi zsák, illetve zsákszövet ké­szül a jutagyárban. A képünkön látható víztároló zsá­kot is itt állítják elő, s küldik az arab országokba. Az első negyedévben 40 ezer 400 darab készült belőlük, má­jus végéig 53 ezerre egészül ki ez a szám Somogyi Károlyné felvételei Sokféle termék születik a polipropilénből. Az itt látható zsineg is a „pp” jelet viseli­ a Gabonatrösztnek, zsákkö­­tözésre egy negyedév alatt 25 tonnát gyártanak belőle

Next