Délmagyarország, 1972. június (62. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-23 / 146. szám

j Napirenden: A Magyar Népköz­tár­saság 1971. évi költ­ségvetésének végre­hajtásáról szóló tör­vényjavaslat; 2. A bíróságokról szóló törvényjavaslat; 3. A Magyar Népköztár­saság ügyészségéről szóló törvényjavaslat;­­ 4. Interpelláció. ^­­ rtf fa, Mv VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAG­Y­A­R S­Z­OCI­ALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA OYY /Vy Megkezdődött az országgyűlés nyári ülésszaka Az 1971- évi költségvetés teljesítése Csongrád megyei képviselő felszólalása Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az ország­gyűl­és nyári ülésszaka. Az ülésen részt vettek: Loson­­­czi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke, továb­bá Aczél György, Apró An­tal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Ko­mócsin Zoltán, Németh Ká­roly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Napirend előtt me­leg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyá­ban helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután beje­lentette, hogy a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa az or­szággyűlés áprilisi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelenté­sét, az Alkotmány rendel­kezéseinek megfelelően, az országgyűlésnek bemutatta. Az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács je­lentését. Apró Antal a to­vábbiakban javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tar­tott expozét. Beszéde­ után Ollári István, a terv- és költségvetési bizottság elő­­adója emelkedett szólásra, majd számosan mondtak véleményt. Felszólalt Péter János külügyminiszter & Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter parlamenti expozéjá­ban egyebek között elmon­dotta: — Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazda­sági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, ame­lyek biztosíthatják, a terv­szerű fejlődést, a gazdasági folyamatok azonban csak fo­kozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetessé­gei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állam­i költségvetés végre­hajtásában is — az, hogy a nemzeti jövedelem az «dr. Dömötör János Csong­­rád megyei országgyűlési képviselő is. A képviselők ma, pénte­ken délelőtt 10 órakor az 1971-es állami költségvetés végrehajtásának megvitató­előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedve­zőbb mezőgazdasági hoza­moknak. A gazdasági növe­kedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocia­lista országok fejlődési rit­musába. A nemzeti jövedelem gya­rapodásában számottevő té­nyező volt a hatékonyság javulása. A kedvezőbb ter­melékenység, amely évek óta egyre inkább forrása a nemzeti jövedelem növeke­désének, 1971-ben teljes egé­szében fedezte ezt az emel­kedést. Ez abból következik, hogy a termelő ágazatok összességükben változatlan létszámmal bővítették ter­melésüket. A költségvetési bevéte­lek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt ma­radtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. Az iparvállala­tok költségvetési befizetése több mint 3 milliárd forint­tal kisebb volt, mint az elő­irányzat. A kohászati termé­kek világpiaci árai ugyanis visszaestek, a költséggazdál­kodás — különösen a gép­ipari vállalatoknál — nem sokat javult. A megtermelt nemzeti jö­vedelemből a fogyasztást lé­nyegében a gazdasági fejlő­déssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyor­sával folytatják munkáju­kat. (Dr. Dömötör János Csongrád megyei képviselő felszólalását lapunk 3. ol­dalán ismertetjük.) Jobb volt, ezért a tervtől el­térően alakult a fogyasztás­felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külke­reskedelem behozatala fe­dezte. A bevételeket meg­haladó ütemben, 15 százalék­kal nőttek az állami költség­vetés felhalmozásokkal kap­csolatos kifizetései. Az erő­teljes felhalmozás természe­tesen nem az elmúlt év sa­játossága, hanem része, foly­tatása a korábban kialakult folyamatnak. A társadalmi közös fo­gyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségve­tés bevételeinek 43 százalé­kát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és (Folytatás a 3. oldalon.) A pénzügyminiszter expozéja Indira Gandhi az ülésterem vendég páholyában 62. évfolyam 146. szám 1972. június 23., péntek Ára: 80 fillér Folytatódtak Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélései Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság minisz­terelnöke közötti megbeszé­lés. Indira Gandhi és kísérete csütörtökön vidékre látoga­tott el Az út első állomása Bala­­tonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fogadták az indiai kormány­főt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpero­­pás virágcsokrot helyezett­ el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitte emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnök asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvet­len szomszédságában annak a két másik hársfának, ame­lyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968., illet­ve 1970. évi látogatása al­kalmával ültetett el. Balatonfüredről Székesfe­hérvárra utazott az indiai kormányfő, ahol a Kossuth Lajos Termelőszövetkezetbe látogatott el. A vendégek a késő délutá­ni órákban visszautaztak a fővárosba. Este Indira Gan­dhi vacsorát adott Fock Jenő és felesége tiszteletére a Dúna Intercontinental szállóban A homokvidéken általános az aratás Vidékünkön az aratás és a kánikula ősidők óta egyfor­mán jellemzője a nyárnak, az utóbbi hetek fülledt for­rósága mégis károsan hal. kenyérgabonánk termésére. Egy hete már, hogy munká­ba indultak az első aratók, a szombat-vasárnapi kiadós esők és a velük járó lehűlés — aratás idején inkább pa­naszkodni szoktunk ilyen időjárásra — most kimon­dottan jól jött: késleltette a gabonák érését, akadályozta a szemek beszáradását. Első aratási híradásunk óta számos gazdaságban el­indultak a kombájnok, a homokvidék parcelláin pe­dig már a­­ rozsot is aratják itt-ott. Példamutató pontos­sággal végezték el a szövet­kezetek az üzemi gépszem­léket. Bizottságok vizsgálták meg, kijavítottak-e minden gépet idejében, és alkatré­szekből van-e elegendő tar­talékuk. Különös gonddal kutatták át a gépeket, hogy kiderítsék, nem okozhat­nak-e balesetet üzem köz­ben. Rendben találták a tűzvédelmi berendezéseket is. Kimondhatjuk tehát, hogy az aratásra, az első nagy szervezettséget igénylő nyári munkára előrelátóan készültek föl a gazdaságok. Tápén a Tiszatáj Termelő­­szövetkezetben ma tartanak küldöttgyűlést, hogy a töké­letes betakarításra minden szükséges gépet és embert mozgósítsanak. A szegedi három szövet­kezetből kettő — a Móra és a Felszabadulás Termelő­­szövetkezet — hétfőn kezd, az Új Élet azonban régi ha­gyomány szerint most is a szomszédban végez próba­­aratást. Három kombájn a gyálarétiek árpáját vágja tegnap óta közös megegye­zés alapján, és ha beérik búzájuk, a gyálarétiek ad­ják vissza a mostani köl­csönt. Hasonló gazdaságos összefogásra más szövetke­zetek esetében is számítha­tunk. Szőregen egy hét óta — a két esős napot kivéve — mindennap dolgoznak a kombájnok Bár korán kezdték, szervezetlenség egyetlen pillanatig nem aka­dályozta munkájukat, és rövidesen hozzákezdhetnek a takarmánybúza aratásá­hoz. A bordányi Munkásőr Termelőszövetkezetben az egyik kombájn a tagok háztáji gabonáját aratja, ma látnak hozzá a közös táblákon is a nagy munká­hoz. A mélyebb fekvésű ta­lajokon a járás más terü­letein is folynak az előké­születek, hogy hétfőtől aka­dály nélkül a gabonaérés diktálta ütemben kezdhes­senek az aratáshoz. A desz­­ki Maros Tsz holnap délelőtt indítja gépeit a határba. Védekezés a zaj ellen A szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem orr-fül-gé­­ge klinikájának közreműkö­désével Szeged, illetve a Dél-Alföld üzemeiben rend­szeresítik a hallásgondozást, a dolgozókat védik a zajár­talom ellen. Elsőként a Szegedi Textilművekben hoztak létre hallásgondozó állomást, ahol 7500 úgyne­vezett audiológiai vizsgála­tot végeztek, s a hallással összefüggésben csaknem ne­gyedmillió különféle adatot jegyeztek fel. Ezek feldol­gozása alapján határozzák meg a zaj elleni védekezés legeredményesebb módsze­reit. A tapasztalatok felhaszná­lásával most hasonló hal­lásgondozó állomást alakí­tanak ki a terület másik nagy textilvállalatánál, a mintegy ötezer dolgozót foglalkoztató kenderfonó és szövőnél.

Next