Délmagyarország, 1972. november (62. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-01 / 258. szám

SZERDA, 1972. NOVEMBER 1. * 1 } Vizsga­ és gyógyít A módszert hazánkban először Szegeden alkalmazták Bármilyen furcsán hang­zik, az embert életének leg­korábbi szakaszában fenye­getik olyan veszélyek, me­lyek felismerésére és elhárí­tására igen keveset tett az orvostudomány: a 80 éves embert szinte nagyobb biz­tonsággal védik, mint a szü­letés előtti magzatot. Érthe­tő tehát, ha napjainkban fo­kozódó érdeklődés fordul az úgynevezett perinatális, azaz a születés körüli időszak fe­lé, sőt az orvostudomány már a terhesség első hetei­ben olyan információkhoz igyekszik jutni, melyek is­meretében például idejeko­rán megszakítható a terhes­ség, ahol a csecsemő egész­sége nem garantált. Csökkent a halálozás A megtermékenyített pe­tesejtnek vetélés, halva szü­letés, koraszülés, fejlődési rendellenességek és a leg­különbözőbb szövődmények miatt 50 százaléknál is ki­sebb az esélye, hogy egész­séges emberré fejlődjék. A veszélyek lehárításának leg­hatásosabb módja itt is a megelőzés. A szegedi szülé­szeti és nőgyógyászati klini­ka orvosai 1964 óta korszerű vizsgálóeljárást alkalmaznak a magzat ellenőrzésére: az úgynevezett amniocentesist. Lényege: a peteűrbe hatoló tűvel magzatvízmintát vesz­nek, s ebből következtetnek a magzat egészségi állapo­tára. Amióta Bevis az ötve­nes évek elején rájött, hogy az anya és apa RH-összefér­­hetetlensége kiderül a mag­zatvízből, az ilyen esetek vizsgálatához is komoly se­gítséget kap az orvos amnio­­centesissel. A szegedi klini­kán nyolc esztendő alatt kö­zel ezerszer alkalmazták — rendkívül nagy szám —, s ebben az időszakban a szü­letés körüli halálozás aránya 4,2 százalékról a felére, 2,8 százalékra csökkent. Sok a kiskorú Az amniocentesist hazánk­ban először a szegedi klini­kán alkalmazta dr. Szontágh Ferenc igazgató-professzor orvosi kollektívája, később Debrecenben és Budapesten is bevezették. Jelentősége föl­­becsü­lhetetlen, hiszen a magzat károsodásának gya­núja esetén bármikor hasz­nálható annak igazolására, vagy kizárására. A szegedi klinikán többféle eljárást is végeznek: nem szúrnak be a peteűrbe, hanem a méhszá­jon át bevezetett tükörrel vizsgálják a magzatvíz tisz­taságát, megnézik, nem szen­ved-e a magzat oxigénhi­ányban (amnioszkópia), az ultrahangvizsgálattal felna­gyítva kontrollálhatják a magzat szívműködését stb. Az amniocentesis azonban nemcsak vizsgáló, de gyógyí­tó módszer is lehet. Ha pél­dául méhen­­ felül elhal a magzat, az anya életét is fe­nyegeti, leszívják a magzat­vizet, s a pete­ért sóoldattal feltöltve váltják ki a fájáso­kat, indítják meg a vetélést. Míg a bizonyos, esetekben al­kalmazott 12 hétnél idősebb terhességek megszakításához a hagyományos eszközök csak kockázatos megoldást ígérnek, az amniocentesises sófeltöltés biztonságosabb. (A 12—20. hét közötti terhessé­gek megszakítására 1965 óta 400 sóf­el­töltést végeztek a szegedi klinikán, legtöbbet diákokon és szellemi foglal­­kozásúakon. Meggondolkod­tató, hogy 17 esetben 14 év alatti, 98 alkalommal 15—16 éves, 143-szor pedig 17—20 éves leányokon, illetve as­­­szonyokon. A 400-ból tehát 115 volt kiskorú!) Speciális eljárás Az amniocentesises speciális vizsgálómódszerét dolgozta ki a klinika fiatal adjunktu­sa, dr. Farkas Márton. Eljá­rását kandidátusi disszertá­ciójában írta le részletesen, s védte meg az elmúlt hetek­ben komoly szakmai siker­rel Budapesten. — Az anya és a magzat közötti kapcsolat élettani és kórélettani ismereteinek gya­rapítására különleges mód­szert is alkalmazunk — ma­gyarázta dr. Farkas Márton. — A peteűrbe festékanyagot fecskendezünk, ami felszívó­dik az anyában, s később a vizeletben választódik ki. A befecskendezéstől a kiválasz­tódásig eltelt időből követ­keztethetünk arra, hogy ká­rosodott-e a lepénymagzati egység: amennyiben 50—60 percnél később jelenik meg a festékanyag, erős a gyanú, igen. Genetikai ellenőrzés A rendkívül sokrétűen al­kalmazható amniocentesis óriási jelentőségű a 12—20. hetes magzat genetikai vizs­gálatában. Idősebb szülőknél nagyobb az esély, hogy gyer­mekük fejlődési rendellenes­séggel születik, s könnyeb­ben előfordulhat, hogy csak a 12. hét után derül ki a terhesség, amikor orvosi ja­vallat dönthet csupán az abortusz mellett. Ha vala­melyik családi ágon született már fejlődési rendellenes­séggel (például Down-kór­­ral) csecsemő, a 12. hét utá­ni magzatvízből amniocente­­sissel mintát vesznek a sze­gedi klinikán, s elküldik az újszegedi biológiai kutatók a genetikai vizsgálatra. Az el­járásnak főleg a nemekhez kötött genetikus betegségek­nél van nagy jelentősége, annak megállapítására, hogy fiú vagy lány a magzat. Ha lány, a Hurler—Pfaundler­­kórral kell számolni, de a vérzékenységet például in­kább férfiak öröklik. Jelen ismereteink szerint közel 60 elváltozást bizonyított a tu­domány, ami az úgynevezett X kromoszómához kötött. .A genetikiailag megvizsgált magzatvízből az orvos még akkor tehet javaslatot az anyának, amikor a bizony­talan egészségű, vagy való­színűleg beteg csecsemő vi­­lágrahozatala művi vetélés­sel megelőzhető. A szegedi klinika orvosai az idei évtől alkalmazzák a genetikai célú amniocente­­sist, és dolgoznak együtt az újszegedi biológiai­ntézet­­tel. Nikolényi István Újabb magyar Haldex­­üzemek Lengyelországban Megkötötték a szerződéseket A Tatabányai Szénbányák Haldex osztálya megkötötte a szerződéseket a hazai gyá­rakkal a Lengyelországban épülő új könnyűbeton ada­lékgyártó üzem berendezé­seinek gyártására. Az új lengyel létesítmény beren­dezéseit ugyanis magyar gyá­rak szállítják. A hazai üze­mek rendkívül előnyös szál­lítási határidőre vállalkoz­tak, mindent megtesznek annak érdekében, hogy a kormányközi megállapodás szerint 1974 végén megkezd­hessék a termelési próbákat az új könnyűbeton üzemben. Mint ismeretes, a lengyel és a magyar Minisztertanács a múlt év novemberében ha­tározatot hozott a Haldex­­együttműködés továbbfej­lesztésére. A lengyel—magyar részvénytársaság ugyanis az elmúlt tizenkét év alatt olyan munkamódszereket alakított ki, amelyeket a szocialista országok bárme­lyike hasznosíthat. A Haldex beruházási céljait program szerint valósította meg, s el­érte az államközi megálla­podásban rögzített szénter­melést. A kitűnő eredmények indokolttá tették­­ a Haldex tevékenységének bővítését, kiszélesítését. Az új tervek szerint további két meddő­feldolgozót és egy könnyűbe­ton adalék üzemet létesíte­nek Sziléziában, Katowice környékén. A könnyűbeton adalék-zsugorító üzem hely­színi építkezései a napokban megkezdődtek, s most a ma­gyar gyárakban is megkezd­ték az előkészületeket a be­rendezések gyártására. Az új adalék­ zsugorító üzem mind a végtermék, mind a technológiát tekint­ve teljesen eltér a Haldex eddigi létesítményeitől. A széntől különválasztott med­dőből ugyanis olyan adalék­anyagot készítenek, amely­ből lakásépítésre alkalmas könnyű betonelemeket gyárt­hatnak. Tulajdonképpen ez­zel válik majd teljessé a Haldex alapgondolata — az a korábbi elképzelés, hogy komplex módon hasznosítsák a meddőt. Az egyik sziléziai meddő-feldolgozó üzem és az új könnyűbeton­adalék-zsu­gorító mű mellé ugyanis a lengyel szénbányák egy ház­gyárat épít. Ebben készítik majd a zsugorító mű adalék­anyagából a magasházak építésére alkalmas könnyű és nagyméretű panelokat, blokkokat. Kísérletsorozatok igazolják, hogy az ilyen új termék kiváló építőanyag. Térfogatának súlya 30—40 százalékkal könnyebb, mint a hagyományos nyersanyag­ból, a kavicsból készülő pa­neleké, ugyanakkor nyomó­­szilárdsága felülmúlja a ha­gyományos betonelemekét. Az új építőanyaggal a szilé­ziai bányászlakások építését gyorsítják majd. A három új üzemet — akárcsak az eddigieket — közös pénzbefektetéssel építi fel a magyar és a lengyel ipar. Tatabányai szakembe­rek vezetésével történik majd a szerelés és az üzem­behelyezés is. Az építkezések­ről, az utak, a vasút és a szociális létesítményekről a lengyel fél gondoskodik. (MTI) A Vörös Meteor A címből ítélve mozgást, fényt, képzel az ember, ön­kéntelenül is. Olyan jelensé­get, amely rendkívüli és oda kell rá figyelni. Ha valami­kor tán erre gondoltak a névadók, akkor jól válasz­tottak. Ezt a nevet viseli ugyanis a szegedi Centrum Áruházban egy szocialista brigád, amely a háztartási és üvegáru osztályon dolgo­zik. Érdemes odafigyelni rá­juk. Az áruháznak különben 19 szocialista brigádja van, s közülük a legjobbak egyike a Vörös Meteor. Ha a „ház­beliek” ezt az elnevezést hallják, akkor tizenkét arc és név villan fel előttük: Domonkos Istvánné, Szarka Jánosné, Csányi Józsefné, Kiss Istvánné, Farkas Lász­­lóné, Krauzer Magdolna, Ocskó Attila, Schöffer Mik­­lósné, Panonhalmi Antalné, Kiss Guczi Györgyné, Boros Jánosné, Mészáros Ferencné. A felsorolás teljes, a brigád így van együtt és jelen. A gyakorlatban persze más­ként. Reggel 8-tól 11-ig, ami­kor még nincs nagy forga­lom, a brigádnak csak a fele van munkában. Délelőtt 1I- től este 7-ig teljes a létszá­muk. A lépcsőzetes munka­kezdés természetesen úgy fordul, hogy mindenkire sor kerül korábban, vagy dél­előtt későbben lépni munk­á­­ba. MEGTARTANI AZ ELISMERÉST A koráb­ban kez­dők kö­zött ta­lálkoztunk Domonkos Ist­­vánnéval, a brigád vezető­jével. Hogy miért az ő bri­gádja az egyik legjobb a sok közül, azt azzal indo­kolta, hogy egymást köve­tően ötödszörre nyerték már el a szocialista címet. — Ez a tradíció már kö­telez — tette hozzá. — Az elismerést nem elég csak megszerezni, azt meg is kell tartani. Ezen vagyunk mind­annyian. — Túl az erkölcsi elisme­résen, anyagi megbecsülés is megillette a brigádot mind­annyiszor? — Egyaránt és egyformán részesültünk abban is, hi­szen vállalati bronz- és ezüstkoszorús a brigádunk, amely az új áruház nyitása­kor, 1966 októberében ala­kult, miként a többi brigád is. Akkor még nem én vol­tam a brigád vezetője, ha­nem Szarka Jánosné, aki éppen itt jön — mutatott egy sietős asszony felé, akit természetesen szintén feltar­tottunk. Mint kiderült, egyáltalán nem a mi kedvünkért sietett be 8 órára, mert egyébként 11-kor kezdett volna. Az elő­ző nap érkezett nagy töme­gű áru átvétele, raktározása várta: üveg, edény, porcelán, különféle konyhafelszerelési cikk. — Miért NEM mondott FORMASÁG le a bri" _______________ gádveze­tésről? — szegeztük neki a kérdést. — Lemondtam ... ? — nyújtotta el meglepődését mosolyogva, majd szerényen megjegyezte: — Valahogy úgy történt, hogy közben helyettes vezetője lettem az osztálynak, ahol dolgozom. Ezért kellett átadnom a bri­gádbeli tisztséget kedves kol­leganőmnek, Domonkosné­­nak, aki erre rátermett. Ké­pes a brigád érdekeit képvi­selni, és még KISZ-tag.... amivel jelezni akarom he­lyét a nemzedékek sorában. Az osztályvezető-helyettes tehát csak egyszerű tagja a „Vörös Meteor”-nak, a töb­biekével azonos kötelesség­gel és jogokkal. Demokratiz­mus ez vagy csak formaság? — Inkább úgy mondanám, hogy brigádunk szellemének lényege — válaszolta Szarká­né, majd így folytatta: — Azelőtt is összetartottunk, most is. Ismerjük, szeretjük és megbecsüljük egymást a munkában, s amit válallunk, azt egymásért is tesszük. Ennek bizonyságául a brigád ezévi felajánlásaiból tallózott. Ebből a leglénye­gesebb pont, hogy osztályu­kat megelégedés nélkül egyetlen vásárló se hagyja el. Ebből következik havi forgalmuk — 1 millió forint — elérése, túlteljesítése. Ez pedig azt eredményezi, hogy az árut és az árát ismerje a brigád minden tagja. Azt is tudniuk kell, hogy mit ajánl­hatnak a vevőnek a raktár­ból, ami pillanatnyilag nincs kint a polcon, mert nem fért el, viszont van, lehet kapni és nagyon is eladó.­­Szsrká* NINCS ROSSZ nénak az VÁSÁRLÓ a vele­_______________ ménye, hogy minden vevő jó, ha azt az eladó is úgy akarja. A vá­sárló érdeke, hogy amit kér, keres, azt megkapja, még­pedig udvarias, kulturált ki­szolgálással, mintegy az áru­hoz csomagolva az eladó készségét, kedvességét, hogy a vásárló az üzletből távoz­va is érezze, hogy amit vett, azt jól választotta, vagy vá­lasztották vele és érdemes oda máskor is visszatérnie. S ez pedig már az áruház ér­deke, és természetesen az eladóké, hiszen jövedelmük a forgalom tükre is. S mi az, ami a „Vörös Meteor” tagjait az áruházon kívül is összetartja? A jó kollektív szellem. Az, hogy esetenként együtt szórakoz­va, színházat, filmet nézve is megértik egymást, és ke­resik, óhajtják a közös együttlét alkalmait. AKIKET VIS­­SZAVARNAK Van a „Vörös Meteor”­­nak két „soros” kismamája is, Pa­nonhalmi Antalné és Kiss Guczi Györgyné. Amíg távol vannak, a brigádban helyet­tesítik őket, viszont mind­kettőjüket felkeresik ottho­nukban, törődnek velük ap­ró figyelmességgel. Ilyenkor sok minden szóba kerül kö­zöttük. A brigádból lénye­gében csak úgy hiányzanak, hogy nincsenek jelen a mun­kanapokon. Érzik viszont, hogy mielőbb visszavárják őket. Emellett szól a velük való törődés, gondoskodás. A Centrum Áruház min­dennapi forgatagában sem­mi különös nincs abban, hogy a „Vörös Meteor” jól dolgozik, így áll helyt a töb­bi brigád is. Bármelyiket választhattuk volna riport­alanyul. A fiatal eladók jó része már az áruház nevelt­je. Itt tanultak és itt kama­toztatják tudásukat. Mert el­adni, kereskedni is tanulni kell, s mindazt naponta és óráról órára képviselni a pult mögött, amely egy jó áruház szelleméből adódik: a vevő csak megelégedéssel léphet ki az ajtón. Lődi Ferenc Telnek a pincék, kiforrt a kadarka A Közép-magyarországi Pincegazdaság Csongrád— Szolnok Vidéki Üzemének körzetében a kövidinka szü­retelése is befejezéshez kö­zeledik. Ásotthalom és Pusz­tamérges határában van még a tőkéken néhány ezer mázsa szőlő, de — kedvező időjárás esetén — ezt is a hét végére beszállítják az átvevőtelepekre. A legko­rábban beért, szeptemberi szedésű kadarka mustja már kiforrt a pincékben. Az idény végéhez érve megállapítható, hogy a fel­vásárlóvállalat szakembe­rei hasznos, jó tanácsot ad­tak, amikor gyorsított szü­retre hívták fel a gazdasá­gok figyelmét még a szezon kezdetén. Október hónapban lényeges cukorfok-emelke­dés nem következett be, tehát értelmetlen lett volna vá­rakozni annál is inkább, mert a fagyok ártottak vol­na a kadarkának, s az egyéb érzékenyebb fajták­nak. Az „expressz szüret­tel” sikerült megóvni az esőzések hatására kirepede­zett bogyókat a nagyobb minőségi károsodástól. Így alacsonyabb cukorfokkal ugyan, de gazdag és lédús termést takarítottak be a gazdaságok. A vártnál negyvenezer mázsával több szőlő futott be, mert tizennyolc száza­lékkal több termett a tava­lyinál Csongrád, Szolnok és Békés megyében. Emelkedett a kohászat és a gépipar termelése Előzetes számítások sze­rint az idén a kohászat ter­melése 4,3, a gépiparé 8,5 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál, s így némileg túlhaladja a tervezett szin­tet — jelentette be a KGM- vállalatok igazgatóinak ked­di értekezletén dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter. Figyelmeztetett azonban arra, hogy kerül­jék el a vállalatok a tavaly is tapasztalt év végi haj­rát.

Next