Délmagyarország, 1973. január (63. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
Jl^ K)Q VILÁG proletarian egyesüljetek Magyar küldöttség Bécsben Dr. Uszor Endre nagykövet vezetésével magyar küldöttség utazott Bécsbe, hogy részt vegyen az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésével kapcsolatos konzultációkon. Megérkezett Bécsbe az amerikai, a brit, az NDK delegáció is. A konzultáció színhelyén, Bécsben kedden megnyílt a sajtóközpont. Az osztrák külügyminisztériumnak az előzetes tárgyalások szerdai megkezdésére vonatkozó hivatalos bejelentése után ez az első konkrét intézkedés a tárgyalási szakasz nyitányához. Délig csaknem száz újságíró, tv-riporter és fotós akkreditálásával megindult az élet a Hofburgban létesített sajtóközpontban. Segítség a VDK-nak A Magyarország és a Vietnami Demokratikus Köztársaság között létrejött műszaki együttműködési szerződés értelmében hazánk jelentős segítséget nyújt az észak-vietnami húsprogram megvalósításához, ily módon is hozzájárulva a háborúsújtotta ország újjáépítéséhez és a lakosság életszínvonalának emeléséhez. Magyar segítséggel alakítják ki a VT>K nagyüzemi nyúltenyészeteit és ennek lebonyolítását a Bikari Állami Gazdaságra bízták. A mecseki Hegyháton fekvő Biklon ugyanis az utóbbi években Európa egyik legnagyobb, legkorszerűbb nyúltenyésztő gazdasága alakult ki. A bikali technológia tanulmányozására most öttagú szakembercsoport érkezett a VDK-ból, a vietnami szakemberek — agrármérnökök, állatorvosok, építészek — három hétig ismerkednek az állami gazdaság nyúltenyésztő üzemének működésével és magyar kollegáik mellett maguk is részt vesznek a munkában. Ők képezik majd az első vietnami nyúltenyésztő üzem szakgárdáját Az első tenyészbázist Ha Tay tartományban építik fel még ebben az évben. A berendezések Bikaion készülnek és a gazdaság szakemberei vezetik majd az építkezést is, míg a tenyésznyulakat a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutatóintézet szállítja. Szentes újdonsága A Dél-magyarországi Építő Vállalat kivitelezésében elkészült Szentes legszebb lakóháza, amelyet már műszakilag átadtak rendeltetésének. A mintegy 30 millió forint költséggel épült hatemeletes ház kilencvenhat — túlnyomórészt kétszobás — otthonába rövidesen beköltöznél a családok. Még hátravan a földszinti üzletsor kialakítása, amely az elkövetkező hónapok feladata ** Tóth Béla felvétele Előkészületek a béremelésekre 59 vállalatot érint a megyében A szegedi tanácsi ipar 4,6 milliót kapott Közismert a Központi Bizottság 1972. novemberi határozatából, hogy az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét 8 százalékkal, illetve az állami kivitelező építőipar munkásainak és művezetőinek a bérét 6 százalékkal fel kell emelni 1973. március elsején. A kormány legutóbbi ülésén hozott 1001/1973-as határozat részletesen rendezi a béremelések végrehajtását A kiadott rendelkezések sok vitatott kérdésre is választ adnak. Általában jól haladnak az előkészületek a béremelések rendezésére a szegedi vállalatoknál. Sokan kérdezték, hogy kik tekinthetők munkásnak. A múlt év szeptemberében a Statisztikai Hivatal által nyilvántartott ágazati rendszer szerint pontosan meghatározható egyrészt a vállalatok minősítése, tehát, hogy állami ipar, illetve állami kivitelező építőipar kategóriájába, mely vállalatok tartoznak, s ugyancsak meghatározott az is, hogy kik tekinthetők munkásállományú, illetve a termelést közvetlenül irányító dolgozónak. A szakmunkás fogalma is egyértelmű: akinek szakmunkás-bizonyítványa van, és a bizonyítványban megjelölt szakmában dolgozik. Hiába mondja egy vasipari segédmunkás, hogy neki van cipész szakmában bizonyítványa, az nem jelent szakmunkás státuszt, jelenlegi munkahelyén, következésképpen rá csak a segédmunkásokra érvényes béremelési százalék érvényes. Vannak persze más esetek: azt a betanított dolgozót például, aki legalább három éve szakmunkás munkakört lát el, szakmunkásként kell kezelni. Határesetekben — például csak 2 éve és 8 hónapja van ilyen munkakörben —, a vállalat vezetői mérlegelhetnek, hogy megadják-e a 8 százalékos fizetésemelést, vagy csak a 4 százalékot. A termelésirányítók körét meghatározza a MüM 7/1971-es áprilisi rendelete: a termelésirányító III., IV. és V. kategóriába sorolt dolgozókat illeti meg a 8, illetve építőiparban a 6,5 százalékos béremelés. A központilag elhatározott béremelés összegéből nem lehet tartalékolni mozgóbérre, vagy prémiumra. Biztonsági tartalékot a vállalat saját forrásaiból képzett bérösszegből kell félretenni.* A bérjavítást mindenkire nézve kötelezően kell megoldani, minden munkásnak és művezetőnek egyaránt adni kell, még fegyelmi büntetés címén se lehet megvonni. Az állami iparban a szakmunkások és művezetők minimálisan 8, a segédmunkások 4, az állami kivitelező építőiparban a szakmunkások és művezetők 6,5, míg a segédmunkások 3 százalék bérjavítást kapnak. A differenciálást a vállalati bérösszegekből kell megoldani. Iparáganként is megkülönböztetést tesznek, hiszen már közismert, hogy az élelmiszeripar országos átlagban 7,3 százalékot, a műszeripar 7,8, a vegyipar 7,6, a textilipar 9,8 százalékos béremelési lehetőséget kapott. A szegedi tanácsi vállalatok már megismerhették béremelési százalékaikat, mivel arról tegnap, kedden határoztak. A szegedi tanács felügyelete alá tartozó vállallatok munkásainak és művezetőinek béremelésére 4 millió 667 ezer forintot biztosítanak központi alapokból. A cégek között differenciáltak: a Fémipari Vállalat 7,2 százalékot, a Nyomda Vállalat 8,64 százalékot, az Ecset és Seprűgyár 6,47 százalékot kapott, hogy néhány példát említsünk. Lehetőséget kapott béremelésre a Fonalfeldolgozó, a Divatszabó, a Hangszer, a Patyolat, a Sütőipar, a Magas- és Mélyépítő, illetve az Ingatlankezelő Vállalat. A szegedi minisztériumi vállalatok néhány nap múlva ugyancsak megtudhatják, hogy a tárca számukra milyen lehetőséget biztosít, hogy százalékot kaphatnak a központi keretből. A vállalatok az 1973. évi saját forrású bérfejlesztésből a munkás és alkalmazotti állománycsoportokat arányosan megillető részből nem tehetnek át sem az egyik, sem a másik csoport javára pénzösszeget. Bár azoknak az alkalmazottaknak a bérét fel kell emelni a bérkategória alsó szintjére, akiknek a fizetése még azt nem éri el. Sok vállalatnál szóba került, hogy a normák rendezését „közbeiktathatják-e”? Aligha volna célszerű így manipulálni bárhol is. A központilag elhatározott béremelés Szegeden és Csongrád megyében ötvenkilenc vállalatot érint, s csupán a két tanács — a szegedi és a megyei — felügyelete alá tartozó vállalatok közel 10 millió forinttot kaptak, hogy munkásaiknak és művezetőiknek a bérét felemeljék a párt- és kormányhatározat értelmében. 63. évfolyam, 25. szám 1973. január 31., szerda Ára: 80 fillér Újra jégzajlás Az idei furcsa tél ugráló hőmérsékletváltozásaira élénken reagál a Tisza Szegednél, néhány csípős éjszaka után újra meg újra megjelennek a zajló jégtáblák a nagyon alacsony vízszintű folyóban. A városi közhit egyértelműen tiszainak véli a zajlást pedig a jeget sokszor nem is a Tisza „termeli”, csak szállítja. Tegnap reggel is, a Maros jege úszott el a szegedi partok között, a Tiszai torkolat fölött tiszta, jégmentes volt Szigorított árellenőrzés Országos árkonferencia az idei tennivalókról Az árhatóságok, a minisztériumok, a megyei tanácsok és a fővárosi tanács ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi osztályainak szakemberei tartottak kedden az Állami Fejlesztési Bank nagytermében országos árkonferenciát, amelyen dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tájékoztatást az időszerű árpolitikai munkálatokról, feladatokról. Dr. Csikós Nagy Béla rámutatott arra, hogy a közelmúltban megjelent és a továbbiakban tervezett árpolitikai intézkedések korrekciós jellegűek, tehát nem alapvetően változtatják, hanem az eddigi tapasztalatoknak megfelelően javítják az ármechanizmust, s szüntetik meg a negatívumokat, az észlelt hibákat, így a termékek szélesebb körére terjesztik ki az új áru megjelenése előtti ellenőrzést A napokban jelent meg az az intézkedés, amely szerint az építőiparban felhasználásra kerülő szabadáras termékeknek a korábbinál lényegesen nagyobb körére — főleg gépipari termékekre — tették kötelezővé a tervezett áremelés előzetes bejelentését. Hasonló intézkedésekre kerül sor néhány nap múlva a szabadáras gyermekruházati cikkek körében, s további árucikkekkel is növelhető a tervezett áremelés előzetes bejelentésére kötelezett termékek köre. A tervezett intézkedések előmunkálatai során különösen jelentősek azok ,a vizsgálatok, amelyeket a tisztességtelen haszon megítélésének témájában végeztek. Dr. Csikós Nagy Béla nagyon fontos idei feladatként jelölte meg, hogy új alapokra kell helyezni a vállalatok közötti szerződéses kapcsolatokat Természetesen nem az együttműködés különböző formáiról van szó, hanem arról, hogy lényegesen megszigorítsák a szerződési fegyelmet és az árfegyelmet Meg kell szüntetni az árközlésnek semmire sem kötelező módját, nem engedhető meg, hogy többségében irányárakat adjanak meg, egyértelművé kell tefzni az árat Fontos törekvés, hogy a tartós termelési és értékesítési kapcsolatokban újfajta szerződések, hosszú lejáratú ár-,politikai megállapodások szülessenek. Az idei árpolitikai feladatok középpontjában áll az árellenőrzés megszigorítása. Fontos cél, hogy évente egyszer valamennyi vállalatnál tartsanak árellenőrzést Kubába utazott Keserű Jánosné Nora Frometa kubai könnyűipari miniszter meghívására, a kubai miniszterasszony magyarországi látogatásának viszonzására kedden Havannába utazott Keserü Jánosné könnyűipari miniszter. Tárgyalásokat folytat majd a két ország könnyűiparának együttműködéséről, a minisztériumok, intézetek és üzemek közötti közvetlen munkakapcsolattár kiépítéséből.