Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
CSÜTÖRTÖK, 1973. MÁRCIUS «. Fock Jenő expozéja megrendelőket és a szállítókat egyaránt kötelező szerződéses termelői árak alkalmazását, kiterjesztettük az árváltozások bejelentési kötelezettségét. Az árellenőrzés szélesítése és szigorítása minden gazdálkodó szerv feladata. A fogyasztói árszínvonal 1968—72 között, négy év alatt 7,6 százalékkal nőtt, a múlt évben 3 százalékkal, ez évben 3,6 százalékkal, tehát nagyobb mértékben, mint az előző négy évben. Az árak egyébként — saját munkánk hiányosságai mellett — alapvetően a világpiaci árak közismerten gyors emelkedése következtében növekszenek gyorsabban, mint az előző években. Áraink a külsős piacok áremelkedését az import révén — központi intézkedések hatására csak késleltetetten és erősen korlátozottan —, de bizonyos mértékig követték. Ez a következőkben sem lehet másképp. Arra kell törekednünk, hogy a tervezett fogyasztói árszínvonalat mindenképpen megtartsuk, az emelkedés azt semmiképpen ne haladja meg. Az ehhez szükséges ártámogatás céljára a költségvetésben tartalékot képeztünk. A tartalékot csak rendkívüli gondossággal és körültekintéssel lehet felhasználni. Januárban felemeltük az égetett szeszes italok és a dohányféleségek fogyasztói árát. A tej és tejtermékekfogyasztói áremelésével egyidejűleg a többletkiadások részbeni ellentételezéséül növeltük a nyugdíjak, a családi pótlékok, gyermekgondozási segély és az ösztöndíjak összegét. Március 1-től csökkentettük egyes ruházati termékek árát. Még az idén további árcsökkentésre kerül sor olyan termékfajtákból, amelyekből megfelelő árualapot tudunk biztosítani. Nagyobb és a lakosság széles körét érintő életszínvonalpolitikánkkal összhangban álló intézkedésekre, mint például a hús áremelésére, ennek ellentételezéséül az iparcikkek, elsősorban a textiláruk tömegét átfogó árleszállításra csak a következő ötéves tervben kerülhet sor. 1967 óta sokszor elmondottuk, de újra megismétlem: végső soron az a célunk, hogy értékarányos fogyasztói árrendszert alakítsunk ki. Jelenleg évente közel 20 milliárd forintot fordítunk költségvetésből ártámogatásra. Hozzávetőleg ugyanennyi a költségvetési többletbevétel, az átlagosnál nagyobb forgalmi adón keresztül a ruházati cikkek zöménél és más ipari termékeknél. Hat évvel ezelőtt azt vallottuk, hogy ennek rendezésére kéthárom ötéves tervidőszak szükséges. Most ugyanazt mondjuk. Nehezebbnek mutatkozik a végrehajtás, mint gondoltuk. A továbbiakban a lakosság életkörülményeit befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabbal, a lakáshelyzet alakulásával kívánok foglalkozni. Ismeretes, hogy a párt és a kormány 1960-ban 15 éves lakásfejlesztési tervet dolgozott ki, amely 1975-ig egymillió lakás felépítését tűzte ki célul. Lakásépítési terveinket teljesítettük. A családi házak építése gyorsabban növekszik, mint eredetiig számítottuk, viszont az állami, telepszerű lakások építése némi késéssel fut fel a tervezett színvonalra. Az eddig eltelt 12 év alatt 774 OCO lakást építettünk, ebből az utóbbi két évben mintegy 165 000-rel. A még hiányzó 226 000 lakás felépítése a hátralevő három év alatt megvalósítható. Az elmúlt évek jelentős erőfeszítései ellenére a lakáshiány — különösen a fővárosban és néhány kiemelt városban — még mindig társadalmunk legégetőbb problémái közé tartozik. Az 1971- ben végrehajtott lakásreform igazságosabbá tette a lakáselosztást, kiegyenlítettebbé a lakással kapcsolatos teherviselést, kedvezőbb feltételeket teremtett a lakásépítés növeléséhez, a lakások karbantartásához. A munkáscsaládok lakásigényének kielégítésére különösen nagy figyelmet fordítunk. Ezzel összhangban az eddiginél következetesebben érvényesül az a fontos követelmény, hogy a lakásépítési kedvezmények — különösképpen az állami támogatás — elsősorban a munkások, a bérből és fizetésből élők, a nagyvárosok és munkáslakta települések lakáshelyzetének megjavítását segítsék. Az 1973-tól érvényben levő új rendelkezések a jövedelmi és szociális viszonyokkal arányos, társadalmilag igazságosabb teherviselést tesznek lehetővé, kedvezőbben állapítják meg a kamat és kölcsön visszafizetésének feltételeit. Miniszterelnökünk ezután demográfiai kérdésekről szólott. A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyarország jövendő lakossága iránti mélységes felelősségtől áthatva biztosítanunk kell, hogy a népszaporulat kedvezőbben alakuljon. A korábban meghozott intézkedéseink hatására 1967-től kezdődően valamelyest emelkedett is a népszaporulat, de ez a folyamat megállt és az elmúlt évben 14,7 ezrelék volt a születési arányszám. Demográfusaink szerint, ha a jelenlegi népszaporodás változatlan marad, 20—30 év múlva társadadalmunknak már nemcsak a korösszetétele módosul erőteljesen, hanem a lakosság létszáma is csökken. A tudatos családtervezést továbbra is népesedéspolitikánk alapjának tekintjük. Nem akarunk olyan megszigorításokat bevezetni, amilyenek korábban érvényben voltak. Azt az elvet valljuk, hogy a nők szabadon választhassanak, akarnak-e, illetve hány gyermeket akarnak. Tudjuk, hogy a közszellem és a közfelfogáson is változtatni kell. A szocialista társadalom minden téren azoknak ad előnyt, megbecsülést, akik a társadalom jövőjének alakításáért felelősséget éreznek, és annak érdekében gondokat is vállalnak magukra. Ezt az elvet következetesen és határozottan mindent megelőzve érvényesíteni kell a népesedéspolitika kérdéseiben is. Nem szabad eltűrnünk, hogy hátrányos helyzetbe kerüljenek a szülő nők és a gyermekgondozási segélyt igénybe vevő asszonyok. Ehhez az üzemi pártés szakszervezetek segítségét kérjük. Emellett azonban egy sor kormányzati intézkedésre is szükség van. Fel kell emelni a kétgyermekes szülők családi pótlékát. Növelni kell differenciáltan a gyermekgondozási segélyt, lehetőleg minél előbb, de a jövő esztendőben feltétlenül. A törvény egyik célkitűzése az államigazgatás tökéletesítése és szocialista jellegének erősítése. Ezt fejezte ki a munkamegosztás átalakítása az államigazgatási szervezeten belül. Lényegében befejeződött a tanácsi feladat- és hatáskörök felülvizsgálata. Eddigi tapasztalataink kedvezőek. A most működő, 1971 tavaszán megválasztott tanácsok megbízatása néhány hét múlva lejár. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa április 15-re tűzte ki a tanácstagok általános választását. A választás mindig jelentős belpolitikai esemény, amely valójában országos méretekben folytatott beszélgetés a lakossággal. Jó alkalom ez politikánk, a közvetlen és a távolabbi célFock Jenő ezután a nemzetközi politikai helyzetről adott áttekintést. Bevezetőben megállapította, hogy a nemzetközi politikai életben az elmúlt hónapokban tovább erősödtek az enyhülés irányába mutató tendenciák. A kedvező nemzetközi fejlődésben — állapította meg a kormányfő — alapvető szerepük van a szocialista országoknak. A Szovjetunió eredményesen valósítja meg azt békeprogramot, amelyet az SZKP hirdetett meg XXIV. kongresszusán. A Magyar Népköztársaság kormánya lehetőségeihez képest továbbra is tevékenyen vesz részt a nemzetközi problémák megoldásáért, a termonukleáris világháború elhárításáért folyó harcban — mondotta ezután Fock Jenő, majd így folytatta: Az országgyűlés decemberi ülésszaka óta a legjelentősebb nemzetközi esemény a vietnami fegyverszüneti megállapodás aláírása volt. A vietnami nép sok éven át tartó hősies erőfeszítései, mérhetetlen áldozatai meghiúsították a világ legerősebb imperialista országának agresszív céljait. Az egész világ előtt bebizonyosodott, hogy egy kis nép is sikerrel szállhat szembe a legerősebb kitűzéseink, lehetőségeink ismertetésére, ugyanakkor az ország népe véleményének, javaslatainak megismerésére is. A választást előkészítő politikai munkában van miről beszélnünk. Ismertessük magabiztosan az elmúlt két év során elért eredményeinket, amelyekre valamennyien büszkék lehetünk. Hosszú idő után első ízben válik el az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választása. A választások időbeni elkülönítésétől — többek között — azt várjuk, hogy növeli a helyi tanácsválasztások jelentőségét, a képviselőválasztások során pedig fokozottabb hangsúlyt kapnak majd az országos kérdések. Imperialista hatalommal, ha igazságos célok, a szocializmus, a haladás eszméje vezérli. A vietnami nép győzelméhez döntően hozzájárult az, hogy egy pillanatig sem állt egyedül: támogatták a szocialista országok, az egész haladó emberiség. A továbbiakban Fock Jenő utalt a laoszi fegyvernyugvás létrejöttének, valamint a Kambodzsában még folyó harcok mielőbbi befejezésének fontosságára, hogy Indokínában helyreállhasson a béke és a nyugalom. Ezt követően az európai biztonsági értekezletet előkészítő, Helsinkiben folyó nagyköveti szintű tárgyalások kedvező előrehaladásáról beszélt. Részletesen szólt ezután a magyar—amerikai vagyonjogi tárgyalások eredményes befejezéséről, arról, hogy az ezzel kapcsolatos tárgyalások után Vályi Péter, kormányunk elnökhelyettese Washingtonban megállapodást írt alá. Végül Ausztriával fennálló baráti kapcsolatainkról és arról beszélt, hogy hazánk kész diplomáciai kapcsolatokat létesíteni az NSZK-val, ha Bonn rendezi kapcsolatait a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Tovább erősödnek a nemzetközi helyzet kedvező tendenciái A közelgő választások jelentőségéről Tisztelt országgyűlés! Az államélet fejlesztését szolgálja a két éve hatályba lépett tanácstörvény. A törvény végrehajtásának tapasztalatait a Minisztertanács nemrégiben megtárgyalva megállapította, hogy a törvény bevált. Erősödött a tanácsok népképviseleti jellege, tevékenységük aktívabb lett. Nőtt a tanácstestületek elhatározó és ellenőrző szerepe. Jól képviselik a lakosság érdekeit, hatékonyabbá vál együttműködésük a nem tanácsi szervekkel. Ez különösen a lakás és a gyermekintézmények, a kommunális létesítmények fejlesztésénél volt eredményes. Növekedett a tanácstagok felelősségérzete is. 3 Bíró József külkereskedelmünkről Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter parlamenti felszólalásában egyebek között rámutatott: Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, a többi országra pedig forgalmunk egyharmada jut. Az utóbbin belül a fejlődő országokkal forgalmunk 18 százalékot képvisel. Nemzetközi kapcsolatainkra jellemző, hogy államközi szerződéseink 89 országra terjednek ki, 30 országgal van hosszú lejáratú megállapodásunk. A magyar vállalatok 142 ország vállalataival tartanak fenn export-import kapcsolatokat. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikusan fejlődik, és az export aránya a nemzeti jövedelemben megközelíti a 40 százalékot. A külkereskedelmi forgalom gyors növekedését bizonyítja, hogy 1961—1970 között átlagban az 1 százalékos nemzeti jövedelem emelkedésére csaknem 2 százalékos külkereskedelem-forgalom növekedés jutott. Ismeretes, hogy a magyar népgazdaság negyedik ötéves tervének fő célkitűzése a termelés hatékonyságának növelése. Ennek elérését a fejlesztések, az anyagi és szellemi erők, az emberi munka ésszerű felhasználása mellett a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fokozása is biztosítja. Terveink szerint a külkereskedelmi forgalom 1970-hez képest 1975-ig 40— 50 százalékos emelkedést ér el. Kádár János képviselőkkel beszélget a szünetben Bízunk a sikerben Tisztelt képviselő elvtársak! Céljaink, terveink és soron következő feladataink, úgy látjuk, reálisak. Fontos feladatunk a gazdálkodás hatásfokának javítása a népgazdaság minden területén. Ennek nélkülözhetetlen feltétele az állampolgári fegyelem megszilárdítása. Hangsúlyozni szeretném, hogy a szocialista demokrácia az állampolgári jogok biztosítása és következetes védelme mellett megköveteli a szigorú rendet és a fegyelmet is, a törvények, határozatok és rendeletek előírásainak betartását, következetes végrehajtását. Ez minden egyes állampolgárnak — beosztására való tekintet nélkül — lelkiismeretbeli kötelessége. Népünk mind világosabban látja, hogy előrehaladásunk csakis így biztosítható. Meggyőződésünk, hogy törekvéseinket úgy tudjuk maradéktalanul teljesíteni, ha támogat bennünket az ország dolgozó népe. Mi, a kormány tagjai, igyekszünk úgy dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak. Arra törekszünk, hogy politikai, szakmai és erkölcsi szempontból a legalkalmasabbak legyenek a vezetők és a dolgozók ügyeit intézők. A kormány bízik abban, hogy a Központi Bizottság határozata nyomán kialakult aktív, alkotó politikai légkörben az élet minden területén újabb sikereket érünk el. Győri Imre, Csongrád megyei képviselő, az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára felszólalásában a megye népesedési helyzetével, a népesedéspolitikai feladatokkal foglalkozott. Elmondotta, hogy Csongrád megyében még az országosnál is alacsonyabb a népszaporulat: az ezer lakosra jutó élveszületések száma 1964-ig általában évi 12 alatt volt, ezt követően 12—13 között ingadozott, majd a különböző kedvezményeket biztosító kormányintézkedések hatására 13 fölé emelkedett. A népesedés ügye ma még sajnálatosan nem vált közüggyé. — Keveset foglalkozunk több olyan kérdéssel — mondotta —, amely a szocialista normák családi vetületeit jelentik, ritkán szerepel fórumainkon a közélet és a magánélet egységes elbírálása, a családi élet figyelembevétele a közéleti feladatok elosztásánál, a válások indokolatlanul magas száma, vagy a gyermek jövőjének problémája. A pártnak, a tanácsnak, vagy különböző kollektíváknak természetesen nem feladata beleszólni a család magánéletébe, de nem is mehet el szó nélkül a szocialista erkölcs normáinak megsértése mellett. A népszaporulat a szocialista családerkölcs fontos része, eleme, s ezzel társadalmi kérdésként kell foglalkozni. — A tömegkommunikációnak, az irodalomnak, a művészeteknek nem kis feladata van a helyes, szocialista családmodell kialakításának segítésében, olyan egészséges gyermek- és anyakultusz kialakításában, amelytől — sajnos —, ma még messze állunk. A család, a gyermeket szülő és nevelő dolgozó anya legyen eszménykép, kapja meg a társadalom mindenirányú megbecsülését. — Kérem a kormányt — zárta hozzászólását Győr I Imre —, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vermeknevelés költségeib őlkozatosan mind nagyobb részt vállaljon a társadalom, "Már most, ebben az ötéves tervben, s még inkább a következő ötéves tervek során, kérem a kormányt, teremtsen rendet a népesedési egészségügy terén is. Győri Imre felszólalása Részlet az mesteremből