Délmagyarország, 1973. március (63. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-22 / 68. szám
VILÁG PROLETARIAT, EGYESÜLJETEK! Napirenden: 1 A Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról. 2 A büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat. 3 A Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása. 4. Interpellációk. A Minisztertanács beszámolója az országgyűlés előtt Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Focc Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk kimagasló forradalmi eseményének évfordulójáról, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásáról. Az országgyűlés elnöke ezután az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra. Fock Jenő nagy tapssal fogadott beszéde után megkezdődött a miniszterelnöki expozé vitája. Felszólalt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, továbbá dr. Bodnár Ferenc Borsod megyei, Györke Imréné Veszprém megyei, Kardos Vilmos budapesti, dr. Novák Pálné Heves megyei, Győri Imre Csongrád megyei, dr. Schnitzler Ferenc Hajdú megyei, Námisz László Szolnok megyei, Németh István Baranya megyei, Dancs József Szabolcs- Szatmár megyei és Kiss Jenő budapesti országgyűlési képviselő. Valamennyien véleményt mondtak, hasznos javaslatokat tettek és elfogadták a Minisztertanács beszámolóját. Az országgyűlés ma, csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel a miniszterelnöki beszámoló feletti vitával folytatja munkáját. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Győri Imre Csongrád megyei képviselő felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük. Tisztelt országgyűlés! Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfogadott kormányprogram megvalósítása áll. Az 1971-ben jóváhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtottuk. Hazánkban szilárd alapokon, vívmányaink továbbfejlesztésével erősödik rendszerünk. Munkásosztályunk, dolgozó népünk helytállása nyomán társadalmunk építése tervszerűen halad, előbbre léptünk a szocializmus teljes felépítésének útján. Az ország belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott. Az államhatalom szilárd, alapvetően minden területen érvényesül pártunk iránymutatása alapján a munkásosztály vezető szerepe. Tovább erősödött államrendszerünk politikai alapja, a munkásparaszt szövetség. Fejlődött a társadalom dolgozó osztályainak és valamennyi rétegének összefogása. Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti demokratizmus, a szocialista közgondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a tanácsi szervek útján, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak keretében egyre fokozódik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. A kormány különös gondot fordít a törvények és jogszabályok gondos előkészítésére. Az országgyűlés jelenlegi ülésszakán kerül sor a büntetőeljárásról szóló törvényjavaslat megvitatására és várhatóan elfogadására. Az országgyűlés őszi ülésszakán kívánja a kormány előterjeszteni a miniszteri felelősségről, valamint a statisztikáról szóló törvényjavaslatokat. Fock Jenő expozéja a kormányzati munkáról Az eredmények mellett szinte természetes, hogy gazdasági életünkben részben az ötéves tervünket megelőző időszakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelemből a felhalmozás (Folytatás a 7. oldalon.) A végrehajtás útján Tisztelt képviselő elvtársak! A kormány az MSZMP X. kongresszusa határozatainak végrehajtására, az országgyűlés által jóváhagyott programjának, valamint pártunk Központi Bizottsága időközben kidolgozott útmutatásainak megvalósítására az eltelt két évben számos határozatot, rendeletet hozott országútak gazdasági fejlődését jelzi, hogy a nemzeti jövedelem évről évre érdemlegesen nő. Az eddigi ütemet folytatva és az 1972. évi főbb arányokat megtartva, minden lehetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. 63. évfolyam, 68. szám 1973. március 22., csütörtök Ára: 80 fillér Fásítás 14 ezer hektáron Országszerte megkezdődött az erdő-, zöldövezet és ligettelepítés. A szakemberek arról panaszkodnak, hogy nagy a szárazság és emiatt még a gépekkel is a szokásosnál nehezebben boldogulnak. Minden bizonnyal a fák megeredését szintén kedvezőtlenül befolyásolja majd a csapadékhiány. Az idei programban 14 ezer hektáros terület telepítésével számolnak, ebből cellulóznyárt 5 ezer hektárra ültetnek el, a többit egyéb fafajokból válogatják össze az igényeknek megfelelően. A telepítések zöme a Duna—Tisza közén lesz. Az országnak ezen a vidékén elég sok az olyan terület, amelyet mezőgazdasági műveléssel nem hasznosíthatnak, az erdő azonban jó<ós megél ezeken a talajokon. Az alföldi fásítások jó része környezetvédelmi célokat is szolgál, amennyiben a városok és a nagyközségek menti zöldövezetekbe ültetik az új erdőket. Ezzel megszüntetik a nagyobb alföldi települések környékére jellemző „kietlenséget” s egyúttal új kirándulóövezeteket létesítenek. 1973-ban minden eddiginél nagyobb gondot fordítanak a fenyőtelepítésekre, miután az ország faimportjának ez adja a legjelentősebb részét, összesen 4500 hektárra kerül idén fenyő. A május 1-e előtti munkaidő-beosztás A közelgő április 4-ével és május elsejével kapcsolatos munkaidő-beosztásról a következő tájékoztatást adták a Munkaügyi Minisztériumban. — Mivel április 4-e az idén szerdára esik, tehát a megelőző vasárnaptól két munkanap választja el, a munkaidő-beosztás nem változik.Április 2-án, hétfőn, és 3- án, kedden a szokásos munkarend szerint kell dolgozni. Május elsejét — mivel keddre esik — csak egy munkanap választja el a megelőző vasárnaptól, ezért a heti pihenőnapot — az általános érvényű rendelkezések értelmében — a közbenső munkanapon, vagyis hétfőn kell kiadni. A munkaidőbeosztás tehát a következőképpen alakul: Április 28-án, szombaton hétfői, 29-én vasárnap szombati munkaidő-beosztás szerint kell dolgozni. Április 30-a, hétfő, heti pihenőnap, május elseje, kedd munkaszüneti nap. Azoknál a vállalatoknál, ahol április 28-a szabad szombat lenne, ezt 29-én kell kiadni. Ezeknél a vállalatoknál a munkaidő-beosztás tehát a következő: április 28-a, szombat, rendes munkanap, 29- e, vasárnap, szabad nap, 30- a, hétfő heti pihenőnap, május elseje kedd, munkaszüneti nap. Az említett rendelkezések nem alkalmazhatók a megszakítás nélkül üzemelő és a munkaszüneti napokon egyébként is működő vállalatokra. A kereskedelmi, a közlekedési és a lakosság ellátását szolgáló más vállalatok működési rendjét az illetékes miniszter, illetve tanács határozza meg. Koszorúzás! ünnepség Katonákból és munkásőrökből álló díszszázad tisztelgett tegnap, szerdán délelőtt a Himnusznak, mely a Tanácsköztársaság emlékművénél tartott ünnepség kezdetét jelezte az 54. évforduló alkalmából. A munkásőrök zenekarának ünnepélyes zenéje mellett helyezték el ezután az emlékezés és a tiszteletadás koszorúit az emlékművön az MSZMP megyei, városi és járási bizottságainak, a megyei és városi tanácsnak, a fegyveres testületeknek, a társadalmi szerveknek — az SZMT-nek, a népfront és a KISZ megyei és városi bizottságainak —, valamint a forradalmi munkásmozgalom régi szegedi harcosainak képviselői. Végezetül a cipőgyár Március 21. nevű brigádjának tagjai koszorúztak. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget, majd a díszszázad az emlékmű előtt és az ünneplő közönség sorfala közt díszlépésben vonult el. Képünkön: részlet a koszorúzási ünnepségről.