Délmagyarország, 1973. június (63. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-10 / 134. szám

A A KGST ülésszaka után KGST 27. ülésszakának négynapos munkája után, a tárgyalásokról ki­adott közös közlemény ismeretében, joggal lehet arra következtetni, hogy" ez a tanácskozás a szocialista országok gazda­sági integrációjának fennállása óta az egyik legjelentősebb volt, és határozatai nagy mértékben járulnak hozzá vala­mennyi részt vevő állam fejlődéséhez. Emeli a tanácskozás jelentőségét, hogy az 1972-ben KGST-tagállammá vált Kuba immár teljes aktivitással vesz részt a szervezet munkájában, külön egyezmény alapján jugoszláv küldöttség volt jelen, és képviseltette magát a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság, illetve a Koreai Népi Dem­­okratikus Köztársaság is. . . , A napirend a leglényegesebb témakörö­ket ölelte fel: a KGST komplett program­ja végrehajtásának folyamatát, a népgaz­dasági tervezés kérdéseit, és néhány fon­tos szakágazat helyzetének elemzését, köz­tük a gépiparét, a fogyasztási cikkek gyár­tását, és átfogóan tárgyaltak korunk egyre általánosabbá váló problémájáról, a kör­nyezetvédelemről. A tanácskozás gondos elemzés után arra a megállapításra jutott, hogy a szocialista gaz­dasági közösség nemcsak hogy egészsé­gesen fejlődik, hanem a fejlődés ütemét tekintve továbbra is jelentősen megelőzi a kapitalista világot. Az utóbbi két évben a nemzeti jövedelem a KGST egészére ki­vetítve 11,6 százalékkal, az ipari termelés pedig több mint 15 százalékkal növeke­dett. Ez utóbbi számadat a tőkés országok statisztikájában csupán 8,8 százalék. A KGST legfelsőbb szervének tanácsko­zása az eredmények, az elvégzett munka regisztrálását oly módon végezte el, hogy egyúttal a jövő fejlődés főbb irányvona­lait is kijelölte. Ami az együttműködés fejlődésének kilátásait illeti, az ülésszak egy kiemelkedő és igen szemléltető példá­val szolgált: a bolgár, a magyar, az NDK- beli, a lengyel, a román, a szovjet és a csehszlovák központi tervező szervek meg­bízottai általános szerződést írtak alá ar­ról, hogy együttműködnek a Szovjetunió területén létesítendő, évi félmillió tonna kapacitású kiembajevi azbesztbányászati és -dúsító kombinát felépítésében. Az ülésszak kellő hangsúllyal tárgyalta a kereskedelem fejlesztésének kérdéseit, és ismét leszögezte a KGST általános keres­kedelempolitikai alapelvét: az egyenlősé­gen alapuló, diszkriminációk nélküli for­galmat minden országgal, tekintet nélkül társadalmi formájára. A környezetvédelem, a levegő, a vizek, a talaj tisztaságának megőrzése minden ország feladata, de külön-külön nem le­het teljes az eredmény. Éppen ezért az ülésszak — amikor felhívott a KGST-n belüli összehangolt környezetvédelmi in­tézkedésekre —, egyúttal azt is kimondta, hogy ez összeurópai feladat, szükség van tehát valamennyi ország és a nemzetközi szervezetek jó­ együttműködésére. . Emlékezetes marad a 27. ülésszak egy olyan döntésről is, amely messzemenően dokumentálja a szocialista társadalom hu­manitását, önzetlenségét, a más népek iránti mindenkori segítőkészséget, olyan ösztöndíjalap létesítésére hozott határoza­tot, amely lehetővé teszi, hogy a fejlődő országok felsőoktatási intézményeiben, s már az 1974—75-ös tanévtől képezni lehet ezen ösztöndíj felhasználásával a „har­madik világ" számára oly fontos gazda­sági, tudományos és műszaki szakemberek gárdáját. A Helsinki mérleg osszú és sokszor nehéz munka után, de végül is teljes sikerrel fejezte be több mint féléves tárgyalásso­rozatát a helsinki nagyköveti konzultáció. E több szakaszban lebonyolított diplomá­­s­ciai erőfeszítés gyors mérlegét, megvonva, mindenekelőtt a legfontosabb tényt kell szem előtt tartanunk: 32 európai ország, a földrészünkön élő nemzetek csaknem ös­­­szessége a történelem folyamán először vállalkozott arra, hogy két tengerentúli hatalom, az Egyesült Államok és Kanada, bevonásával, közös szándékkal helyezze általánosan elfogadott elvi alapokra az államok közötti kapcsolatokat, erősítve ily módon a kollektív biztonságot, és fej­lessze ennek legjobb támaszát, a sokrétű együttműködést. A szocialista országok elvi politikája és állhatatos erőfeszítései eredményeképpen már a konferencia előkészítő tanácskozása jelentős mértékben járult hozzá az európai biztonság megszilárdításához. Az első na­pirendi pont tématervének keretében ugyanis a 34 részt vevő állam egyértelmű­en leszögezte az államközi kapcsolatoknak a békés együttélés szempontjából elenged­hetetlen alapelveit. Ezen elvek közül nem egy szerepel már az ENSZ különböző nyi­latkozataiban és dokumentumaiban is. Jó néhány viszont csak az utóbbi években kibontakozó világméretű enyhülési és kö­zeledési irányzat terméke, s eddig csak kétoldalú államközi szerződésekben rög­zítették. Ezeknek az elveknek különösen a határok sérthetetlenségének, az erőszak­ról való lemondásnak, a belügyekbe­ való be nem avatkozásnak egy összeurópai, ok­mányban való lefektetése nem kevesebbet jelent, m­int azt,­ hogy a tőkés világ két évtizedes hidegháborús és felszámolási kí­sérletek után kénytelen volt véglegesen tudomásul venni a szocialista országok független állami létét, és a szocialista vi­lágrendszer tényét. A szocialista diplomácia komoly sike­re, hogy a biztonsági értekezlet lényegét alkotó államközi elvek érvényességét min­den nyugati manővert és kísérletet le­küzdve kiterjesztette a helsinki dokumen­tumokban az európai együttműködés két fő területére, a gazdaságra és a kultúrára is. E két napirendi pont okmányai már bevezetőjükben hangsúlyozzák, hogy a sokoldalú együttműködés fejlesztésének célja és értelme az európai béke és biz­tonság erősítése. Összefoglalva elmondható, hogy a hel­sinki sokoldalú konzultáció jó munkát végzett. Szövegezik a záró­közleményt • Bécs (MTI) A haderőcsökkentési érte­kezletet előkészítő bécsi kon­zultáció résztvevői ezen a héten is rendkívül élénk két- és többoldalú eszmecse­rét folytattak, a napirend még megoldatlan kérdései­nek tisztázása céljából. A konzultációs tárgyalá­sokhoz közelálló körök vé­leménye szerint további elő­rehaladás tapasztalható. Ezt az is bizonyítja, hogy már szövegezik a záróközleményt. Koszigin Ausztriába látogat a Moszkva (TASZSZ) Ausztriában — közölték ki Alekszej Koszigin­ a Szov­­vatalos helyről, Koszigin ez­jetunió Minisztertanácsának zel a látogatással az oszt­­elnöke július 2. és 5. közötti rák szövetségi kormány meg hivatalos látogatást tesz hívásának tesz eleget. Nyolc szputnyik egyszerre a Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunióban pénte­ken egyetlen hordozórakétá­val nyolc szputnyikot bocsá­tottak fel a világűrbe. Kozmosz—564, —565, —566 —587, —568, —569, —570 és —571 jelzésű mesterséges holdakon tudományos beren­dezést helyeztek el, amely folytatja a világűr kutatását Mind a nyolc szputnyik a megadott pályához közel ha­lad. Személygépkocsi-vezetői tanfolyamot indít a HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI I. sz. gépjárművezető-képző munkaközösség. Jelentkezés minden keddert délután 16—19 óra között. Szeged, Bem J. u. 10. szám alatt. SZEGED Magyarország— Svédország VB selejtező mérkőzés Június 13. Részvételi díj: 128 Ft. Jelentkezés és részletes fel­világosítás IBUSZ SZEGED, ... Klauzál tér .3. Tel.: 13-MO.______________ VASÁRNAP, 1973. JÚNTuS tft Amerika útjain 4. Mélyvízben... Az ismerkedés Virginia ál­lamban, Arcola kisváros kö­zelében történt egy tágas zöld mezőn, amelyen leg­alább húsz csíkos mezőgaz­dasági repülőgép állomáso­zott. Új ismerősünk, Davies Paper éppen akkor ugrott ki az egyik gépből. A gép a me­ző szélén, az út közvetlen közelében állt. Odamentünk. A kisfiú, háttal a gép szár­nyának­­ támaszkodva, Coca- Colát iszogatva, válaszolt kérdéseinkre. — Te már tudsz repülni? — Tudok, de még nincs jogosítványom. Ekkor lépett oda hozzánk Davies apja, William Paper, és igazolta fia szavait. Igen, a fiú már tud repülőgépet vezetni, természetesen az ap­ja ellenőrzése mellett. Davies Paper 13 éves. Megvallom őszintén, tetszett nekünk ez a nyílt arcú, vö­röses hajú, kissé zárkózott ifjú pilóta. Megkérdeztük tőle, tudja-e, hogy Neil Armstrong szintén repült kisfiú korában — 16 éves korában emel­kedett fel először önállóan a levegőbe. Én is így teszek majd — válaszolta. További utunkon jó né­hányszor eszünkbe jutott Davies Paper. Kísérő nélkül felemelkedhet a levegőbe. Az amerikaiak úgy vélik, hogy 16 éves korában már alkalmas erre az ember. Az amerikai pilóták — amatő­rök és hivatásosak — szá­ma körülbelül félmillió öt­ven százalékuk 18 és 24 év közötti. A tanuló repülők kö­zött serdülőkorúak száma 30 százalék. Nem csupán arról van szó, hogy az óriási se­besség hazájában az embert már kora ifjúságában hozzá­szoktatják ehhez a tempó­hoz. A kis Paper ante II példa, hogy az amerikaiak milyen korán dobják mély vízbe a gyereket, mondván — tanulj meg úszni! Képletesen szólva, ez már a pelenkánál kezdődik. A legtöbb amerikai csecsemőt mesterségesen táplálják .Már zsenge korában rászoktatják a gyári készítményű ételek, vitaminok, porok és különfé­le levek fogyasztására. A gyermeket növekedése ará­nyában szoktatják az élet keménységéhez. A családba és az iskolába nem nyertünk bepillantást, de a televízió, amely Amerikában a gyer­mekek legfőbb „dadája”, ál­landóan hajtogatja: Előzd meg! Üss elsőnek! Ne hagyd a magadét! Ne szalaszd el az esélyt!­ Mosolyogj, az erősnek mindent szabad! S a gyermeket körülvevő kör­nyezet igazolja: valóban így kell eljárni. Ebben, a számunkra tel­jesen idegen edzőiskolában mégsem hagyhatunk figyel­men kívül egy rendkívül fontos mozzanatot: „Tanulj m­eg dolgozni, tanuld meg szeretni a munkát!” Az ame­rikai gyermekkorától kezd­ve csak ezt hallja: „Minden munka megtisztelő!” És min­den munkát ösztönöznek is. Amerika mezőgazdasági vi­dékein gyakran látni 10—12 éves gyermekeket, a traktor kormánykerekénél. A far­mer apa rábízza fiára a technika minden eszközét. Láttunk kis újságárusokat, gyerekeket, akik kutyákat sétáltatnak, autót mosnak, utcát sepernek, idegen gye­rekre felügyelnek, vagy ép­penséggel­­ üvegeket mosnak a­ kávéházban. Ez munka. A családban, függetlenül a va­­gyorti helyzettől, csak örül­nek, ha a fiú vagy a lány időt talál magának az isko­la és a pihenés között, hogy keressen. Amerikában , van­nak szegények is, például a mezőgazdasági idénymunká­sok, akiknek a gyermekeik segítenek­­ kenyeret keresni. A szülők nem engedik meg, hogy a gyermek elherdálja keresetét : örülnek annak, ha kis tőkéjét hasznos dolgokba fekteti. Neil Armstrong, a híres űrrepülő, anyja szavai szerint, már 10 éves korában kereső volt. Először a saját fizetéséből fedezte a külön zeneórákat, majd hangszert vásárolt magának, ebből a pénzből vette a különböző repülőszaklapokat és repülő- modelleket is. Pedig a leen­dő űrhajós szülei mindeze­ket az eszközöket megvehet­­ték volna a számára ők azonban úgy gondolták, hogy értékesebb lesz a gyermek­nek, ha a saját pénzéből vá­sárolja mindezeket. Még a legtehetősebb, a leg­nagyobb bőségben élő ameri­kai is rászorítja fiát vagy lányát, hogy fiatal korában győződjön meg a kenyérke­reset nehézségéről. Egy pennsylvaniai kisvárosban nagyon bájos kislány töltöt­te meg benzinnel kocsinkat. Beszélgetni kezdtünk. Kide­rült, hogy egy magas rangú banktisztviselő gyermeke. A papa ráadásul még öt motel tulajdonosa. A kislány na­ponta négy órát dolgozik, hogy ebből a fizetéséből rész­ben fedezze egyetemi tanul­mányait. Fösvény lenne a kislány apja? Nem Az évi 3000 dollár taníttatási költ­séget az apa a m­ellérty zse­­béből is kifizethetné, ő azon­ban csak a felét adja lá­nyának, hadd keresse meg a másik felét ő maga! Az amerikai főiskolákon na­gyon kevés munkás-, vagy farmergyerek tanul. Általá­ban a gazdag emberek és a középosztály gyermekei jár­nak egyetemre. És a szülők­ majdnem minden esetben el tudják­ érni, hogy gyermekük hozzájáruljon taníttatási költségeihez, ami pedig igen magas. A washingtoni Ge­orgetown Egyetemen pél­dául évi 2500 dollár. Ehhez jön még a diákszálló költsé­ge, a tankönyvek ára, vala­mint a különböző laborató­riumok és felszerelések használati díja. Bizony, a diák arca verítékével szer­zi meg a tanulási lehetősé­get. Vagy itt van például a nyaralás, az utazás. — Az bizony nem rossz — mondja az apa ilyenkor — no és a pénz? — Gondol­tál erre? — Egy hónapot szeretnék kocsimosóként dolgozni, azt mondják, ott most szükség van emberre. — Miért oda? Gyere az én Irodámba! Én sem fizetek kevesebbet. — Rendben. Ez a párbeszéd természete­sen képzelt, de jellemző. A legtöbb amerikai diák azzal tölti a nyári vakációt, hogy panziókban, strandokon, ká­véházakban, nemzeti parkok­ban vállal munkát. Egyik kollégánkat néhány évvel ezelőtt egy országúti motel­ben, Észak-Dakota állam kormányzójának a lánya szolgálta ki. Senki sérti cso­dálkozik azon, ha hasonló szerepkörben látja egy kép­viselő, vagy egy szenátor lá­nyát. Igen, Amerikában így ta­nítanak úszni. Másként nem lehet. Az Amerikának neve­zett tengerben meredek hul­lámok vannak. S ehhez még hozzájön az is, hogy a mel­letted úszó úgy kupén talál­hat, hogy beleszédülsz v. peszkov,­­ B. SZTRELNYIKOV Fuvarokat vállalunk Szeged, Üllés, Kiskunhalas, Kalocsa útvonalon közüle­­tek és magánosok részére. Ajánlatokat kérjük: ,,Júni­us hó 30-ig 160 324” jeligére a Hirdetőbe. Saját szükségletünkre és vállalatok, szövetkeze­­­­tek gépjárművezetői részére autóbuszvezetői tanfolyamot szervezünk Jelentkezés:.. . .. ............. , VOLÁN ... ... 10. SZ. VÁLLALAT, SZEGED,­ Bakay Nándor u. 48.. .. , Gazdasági rendszabályok Argentínában • Buenos Aires (AFP) Hector Campora argentínai elnök széles körű társadal­mi-gazdasági rendszabályo­­kat jelentett be. A nemzeti­hez intézett és a parlament­­ ben elhangzott Üzenetébert egyebek közt közölte, hogy két évre befagyasztják azt árakat. Ez lehetővé teszi a munkanélküliség felszámol­­ását, a bérek javítását és azt, hogy véget vessenek azt­­nflációnak és a tőke mene­­külésének az országból. Art államfő egyidejűleg bejelen­tette a fizetések június else­jei hatállyal kétszáz pesó-­ val történő általános eme­­­lését. A minimális havi fi­zetés ezer peso lesz. A terv magában foglalja a nyomor­negyedek felszámolását szol­­­gáló széles körű lakásépítési programot is. Befejezésül Campora el­­­nök élesen bírálta az előző katonai rezsimet. Értesítjük a termelőket, hogy zöldség-, gyümölcs­felvásárló telepünket a „Hintaló Csárda*” udva­rában (Kamara-töltés) megnyitottuk ÁFÉSZ Igazgatósága. Mérlegképes könyvelői ké­pesítéssel és 5 éves szak­mai­­ gyakorlattal rendel­kező főkönyvelőt keresünk „Azonnali belépés" jeligé­re a szentesi Hirdetőbe. Önéletrajzzal ellátott jelent­kezéseket veszünk figye­lembe.

Next