Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-02 / 230. szám
KEDD, 1973. OKTÓBER 2. Korszerű fűtőtestek A Dunai Vasmű lemezfeldolgozó üzemegységében az idén a tervek szerint egymillió négyzetméter radiátort készítenek. A korszerű — tetszés szerinti méretre szerelhető, és 10 atmoszféra nyomást is elbíró _ fűtőtestek zömmel a hazánkban épülő új lakásokba kerülnek, de exportra is jut belőlük. Képünkön: Skola György kész radiátorokat emel a rakodólapra Télre is teli boltok Rendszeres ellenőrzés • Minőség, választék Szeged és Csongrád megye áruellátása az őszi és téli időszakban minden esztendőben komoly feladatok elé állítja a kis- és nagykereskedelmi vállalatokat, a szállító cégeket. Az egyre jobb áruellátásra fel kell készülni, gondoskodni kell nagyobb befogadóképességű raktárakról, tárolóhelyekről burgonyának, hagymának, almának, káposztának,zöldségfélének. A jó felkészülésben sok múlik a kereskedelmi cégeken, elsősorban kezdeményezésükön, leleményükön, ha nem arra várnak, hogy felülről kapjanak útmutatást az őszi, téli árualap és választék biztosítására. Tudják jól a dolgukat a kis- és nagykereskedelmi vállalatok, feladatukat azonban szükséges összehangolni, együttműködésüket segíteni. Ennek jegyében rendezett a kereskedelmi vállalatok képviselőinek tanácskozást a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács kereskedelmi osztálya, noha előzetesen már felmérték a lehetőségeket, hogy általában a vállalatok és egyes cégek miképpen tudnak még eredményesebben felkészülni az őszi, téli forgalomra, különös tekintettel az év végi nagy vásárlásokra. Egyöntetűen pozitív a kereskedelmi forgalom fejlődése Csongrád megyében és Szegeden, a tendencia felfelé ívelő, dinamikus, alig van alatta az országos átlagnak- A forgalom fejlődése még szembetűnőbb az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetek üzleteiben, s ezt az is elősegítette, hogy a kereskedelmi hálózat fejlesztésével, a korszerűbb körülmények megteremtésével sokat javult az ÁFÉSZ üzleteiben az áruellátás, növekedett a választék. A forgalom növekedését például a ruházati kiskereskedelemben emelte a sok egymást követő árleszállítás. A rendelkezésre álló adatok szerint az árleszállítással együtt járó nyári vásárok 10 millió forint megtakarítást eredményeztek Csongrád megye lakosságának. A biztos árualapok és választék megteremtésével az őszi-téli hónapokban is egyaránt nyer a vásárló és a kereskedelem. A Komplett Ruházati Vállalat például a gyártó cégekkel kötött szerződések alapján szeptember 31-ig 30 milliós árualapot biztosított. December 31-ig szóló őszi-téli árualapja pedig 64 millió forint. A Delta jobb áruellátást és választékot ígér üzleteiben őszre, télre. Hagyományos tűzhelyekből is jobb ellátást biztosít, és év végéig fürdőkádakból is nagyobb árualapot teremt. Járműalkatrészek beszerzésére például 1 millió forintot fordít, kerékpár- és kismotorválasztékát is bővíti, autóalkatrészek vásárlására pedig 3 milliót költ az év végéig. A tanácskozáson szó volt az élelmiszerek, édesipari termékek, húskészítmények, minőségi lisztes áruk, margarin és étolaj árualapjának bővítéséről is. A szegedi élelmiszer-kereskedelem áruforgalmának növekedése 9,8 százalék, s ezt a színvonalat tartani is akarják. Ennek a vállalatnak is gondja azonban a téli tárolást igénylő áruk beszerzése, biztosítása. Ismeretes, hogy az idén országosan gyenge termés várható burgonyából, s ezzel már előre számolni kell a kereskedelemnek is, hogy minden lehetőt megtehessen a szükségletek kielégítésére. Tavaly 45 vagon burgonyára szerződött az ÉLIKER a MÉK-kel, az idén 65 vagonnyit szeretne biztosítani. Másrészt viszont a MÉK-nek is nagy gondja Csongrád megyét ellátni burgonyával anélkül, hogy megrendelőit üres kézzel küldje el. Várhatóan importból kell kielégíteni a gyenge hazai burgonyatermést. Intézkedések születtek viszont, hogy spekulánsok ne tudják kihasználni a gyenge burgonyatermést, a busás haszon reményében. Ezzel kapcsolatban Szegeden és Csongrád megyében a tanácsok illetékes osztályai ellenőrzik az ellátást, és szükség szerint intézkednek. Az őszi, téli árualapok biztosítása és a választék bővítése érdekében Csongrád megye öt városában és 32 községében tartottak ellenőrzést a tanácsok. A tapasztalat biztató, hogy az eddig gyakorta hiányzó áruk közül mind többet szerez be a kereskedelem. Bővíteni kell például a férfi és fiúkabátok választékát. Javítani szükséges az ellátást, étolajból, margarinból, a választékot húskészítményekből, konzervekből. Jogos az a kívánalom, hogy az új áruk a városok ellátásával egyidőben kerüljenek a falvakba, községekbe is. L. F. Magyar—HÖK könnyűipari tárgyalások Keserű Jánosné könnyűipari miniszter meghívására Budapestre érkezett dr. Karl Bettin, a Német Demokratikus Köztársaság könnyűipari minisztere. A két miniszter hétfőn megkezdte tárgyalásait a Könnyűipari Minisztériumban az együttműködés eddigi alakulásáról és továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Elutazott a belga parlamenti Hétfőn reggel elutazott Budapestről a belga parlamenti küldöttség, amely a magyar országgyűlés meghívására egy hetet töltött hazánkban. A parlament két házának tagjaiból álló delegációt Hervé Broudon, a belga szocialista párt képviselőházi csoportjának vezetője, az Interparlamentáris Unió belga—magyar tagozatának elnöke vezette. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Olyák János, az országgyűlés jegyzője, Darvasi István, a Magyar Hírlap főszerkesztője, az Interparlamentáris Unió magyar csoportja magyar—belga tagozatának elnöke, valamint több országgyűlési képviselő búcsúztatta. Ott volt André Bayot, a Belga Királyság budapesti nagykövete is. Hervé Broudon elutazásuk előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: — Magyarországi látogatásunkat, tárgyalásainkat megilleti az eredményes jelző: eszmecseréink a legőszintébb légkörben zajlottak le. Tárgyalásainkban az az őszinte óhaj munkált, hogy erősítsük országaink társadalmi, kulturális, gazdasági és műszaki-tudományos kontaktusait, szaporítsuk tapasztalatcseréinket. 3 Jelentés a városi pártbizottság üléséről Amiért élünk ? Odaadással dolgoznak • Szegeden is az emberek, szívesen vergődnek a sok gonddal-bajjal, amely a szocialista építéssel, az életszínvonal-emelkedéssel jár együtt. De vajon miért törik magukat végeredményben? Miért fáradnak naponta kovácsműhelyekben, paprikaföldön, tanári szobában? Nyilván nem csupán azért, hogy tele legyen a hasuk, divatos ruhában járjanak, vagy fedelet húzhassanak a fejük fölé. Ez szabad emberekhez méltatlan, elszomorító törekvés lenne. Hanem mind többet látó, tudó, egyre teljesebb, öntudatosabb emberekké akarnak felnőni , ez — mint a városi pártbizottság ülésén is többen aláhúzták — sokkal lassúbb, nehezebb, összetettebb munka, mint például a panelgyártás, vagy a szőlőszüret. A szocialista tudat és gondolkodásmód formálása, az ideológiai, politikai nevelőmunka nagy felkészültséget és türelmet igénylő tevékenység, néha még azoknál is, akik 20—25 év óta szocialista üzemben, vagy intézményben dolgoznak. ☆ Melyek azok a kérdések, amelyek a X. kongresszus óta sokat foglalkoztatták a szegedi pártszerveket? Csak néhányat ezekből: Milyen a szegedi munkásság általános és politikai műveltsége, és milyenek művelődésének lehetőségei? A szocialista gondolkodásmód terjesztésében milyen szerepe van a városi pártszervek tájékoztató, információs tevékenységének? Megkapják-e a kellő erkölcsi és anyagi megbecsülést azok, akik önzetlenül dolgoznak a szocialista építés különböző posztjain? A gazdaságirányítás reformja óta milyen politikai, morális kérdések vetődnek fel? És így tovább. A pártszervezetekben ma már gyakran foglalkoznak ideológiai, politikai és erkölcsi kérdésekkel. Olyanokkal, amelyek szorosan összefüggnek a szocialista építés napi gyakorlatával, vagy az ellenséges fellazító tevékenységgel. A párttagokat és a pártonkívülieket egyaránt érdekli: a párt és a munkásosztály vezető szerepének problematikája; a munkásosztály és a parasztság osztályszövetsége; a békés egymás mellett élő kérdése; a marxizmustól idegen eszmék beáramlása hazánkba; a kispolgáriság elleni harc stb. Az ideológiai, politikai munkával összefügg a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus kérdése, illetve a velük szemben álló nacionalizmus elleni küzdelem. Továbbra is gond az eredményeinkre joggal büszke, de azért mértéktartóan szerény szocialista hazafiság érzésének kialakítása. Tömegméretekben nem tudtuk még megmutatni a mindennapi becsületes munka örömét, ennek lehetőségeit. Még mindig kísért közgondolkodásunkban a hazafiság olyanfajta felfogása, amely csak a nagy tettekben fejeződhet ki. Mindezek arra vallanak, hogy a jövőben is nagy gondot fordítsunk az ideológiai, politikai nevelőmunkára. A gazdasági tevékenység mellett mind fontosabb szerepet játszik a kulturális nevelés, hiszen jól képzett, korszerű általános műveltséggel rendelkező szakember, szocialista szellemben felnövő újabb generáció és a tudomány eredményeinek termelőerővé válása nélkül nem tudnánk a szocialista Magyarországot felépíteni. Ezért — a X. pártkongresszus határozatának megfelelően — Szegeden is gondot fordítottunk a kulturális politika céljainak elérésére. A szocialista szellemű nevelés, a szakemberképzés feladatait az állami oktatás intézményei látják el elsősorban. A szegedi iskolákban lényegében ugyanolyan gondok és eredmények találhatók, mint másutt az országban, tehát a feladatok is jórészt azonosak. A pártszervek ezért a következő fő kérdésekre hívták föl az illetékes vezetők figyelmét: jobban közüggyé kell tenni az ifjúság nevelését; az iskolai munka tartalmi korszerűsítését a központi útmutatások szerint kell elvégezni; továbbra is gondolni kell a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek előrehaladására; különösen figyelmet érdemelnek azok az iskolatípusok, amelyek a gyakorlati életre, munkára készítenek fel. A felsőfokú oktatásban, ahol a szocialista szakemberek képzésével, nevelésével foglalkoznak, különösen nagy a kádereket kiválasztók felelőssége. A kutatások eredményei az életben mindenütt gyorsuló ütemben válnak termelőerővé. Szegeden sok tudományágban folytatnak kutatómunkát. A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei hosszú távon megjelölték a kutatóintézetek teendőit, ezekre alapozva a Csongrád megyei és a Szeged városi pártbizottság két alkalommal együttes ülésen elemezte a helyzetet. Jellemzésül: a tárgyi feltételek az egyetemen alig javultak valamit, a kutatóintézetekben viszont nagy a fejlődés. A tudományos fokozatokat nézve: 1969-ben 9 akadémikus, 44 tudományok doktora és 159 kandidátus, 1973-ban pedig 14 akadémikus, 50 tudományok doktora és 197 kandidátus dolgozott Szegeden. Sokat javult a tudományos kutatás szervezése, összehangolása a népgazdaság céljaival, mind jobban kibontakoznak a komplex kutatások. Némileg javult a tudományos munkával foglalkozó intézményekben a pártirányítás. A következő pártkongresszusig meg kell vizsgálni, hogy a különféle tudományágakban folyó kutatás, annak feltétele a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveiben foglaltak szerint alakult-e Szegeden. ☆ A közművelődés feladatairól a következők hangzottak el a X. pártkongresszuson: „A közművelődés az egyéniség kibontakozásának, a szocialista demokrácia bővítésének, a termelési kultúra emelésének nélkülözhetetlen tényezője.” A városi pártbizottság megállapította: Szegeden ma még nem mondható általánosnak ez a korszerű felfogás, és sajnos, a közművelődés intézményhálózata, anyagi ellátottsága, sok esetben személyi feltételei nem alkalmasak a feladatok színvonalas ellátására. A közművelődés legidőszerűbb tennivalója elemezni a munkásosztály műveltségi színvonalát, illetve művelődésének lehetőségeit. Súlyos gondot jelent a peremkerületek, munkástelepülések, új városrészek kulturális ellátatlansága. A közművelődés intézményhálózata teljesen elmaradt a város ipari fejlődése mögött. Kialakult Szegeden egy sok területből összetevődő, viszonylag nagy létszámú munkásság, amelynek nincsenek biztosítva művelődési lehetőségei. A közművelődésben sok nehézséget okoz, hogy az ipari munkások jelentős százaléka több műszakban dolgozó nő, továbbá viszonylag alacsony a szakképesítéssel rendelkezők aránya. Politikai nevelőmunkánk fő célja megismertetni Szeged lakosságával a X. kongresszus határozataiból eredő feladatokat, mozgósítani ezek megvalósítására, gondoskodni a gazdaság és a politika szoros összefüggésének egységes értelmezésére. Éppen ezért az agitációs munka középpontjába a negyedik ötéves tervvel kapcsolatos tennivalókat állítottuk, például a munka termelékenységének fokozását, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a termelés korszerűsítését, az exportlehetőségek fokozását, a hústermelés növelését, a lakásépítkezés meggyorsítását stb. Tömegpolitikai munkánkban kiemelkedő helyet foglal el a pártoktatás. A pártszervezetek jó munkájának eredményeként elmondhatjuk, hogy ma már biztosított a párttagság igényes továbbképzése. Az 1972—73-as oktatási évben a párttagok aránya a pártoktatásban 57,7 százalékos volt. Évenként általában 12 ezer kommunista és pártonkívüli tanul valamilyen politikai tanfolyamon. Az eredmények elsősorban azzal magyarázhatók, hogy az utóbbi két évben több új tanfolyam indult, s így mindenki képzettségének, érdeklődésének megfelelően tanulhat. Ideológiai, politikai tennivalóink az elmondottakból következnek. Gondot kell fordítani a párt és a munkásosztály vezető szerepének érvényesülésére és helyes értelmezésére. Foglalkozni kell a munkás-paraszt szövetség mai kérdéseivel, általában a párt szövetségi politikájával. Fel kell lépni az ellenséges eszmeáramlatokkal, a kispolgári nézetekkel és magatartásformákkal szemben. Ezután is szükséges napirenden tartanunk az emberek állandó politikai, szakmai és általános képzését, a szocializmus ügyéért önzetlenül dolgozók nagyobb megbecsülését, a hazafias nevelés erősítését. A határozatok végrehajtásának ellenőrzésére kell a legfőbb gondot fordítani, s közben tisztázni néhány politikai, közgazdasági alapfogalmat. Állandóan foglalkozni kell az árrendszer alakulásával, az életszínvonal-politikával, az üzem- és munkaszervezéssel, a gazdálkodás hatékonyságának fokozásával.