Délmagyarország, 1974. március (64. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-28 / 73. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGY­ES Ü LLETEK i MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Kádár János látogatása Nyíregyházán és Fehérgyarmaton Kádár János, az MSZMP KB első titkára Szabolcs- Szatmár megyei látogatása során szerdán délelőtt a me­gyei pártbizottság székházá­ban találkozott a megyei párt-végrehajtó bizottság tag­jaival. Dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titká­ra köszöntötte és tájékoztat­ta Szabolcs-Szatmár helyze­téről, fejlődéséről, s a to­vábbi fejlesztés terveiről. Kádár János válaszában megköszönte a szívélyes fo­gadtatást, s visszaemlékezve korábbi látogatásaira, elis­meréssel szólt a megye éle­tének fejlődéséről, és beszélt a további haladás főbb teen­dőiről. Azután a Taurus Gumiipa­ri Vállalat nyíregyházi gyár­egységébe látogatott. Dr. Horváth László, a Taurus Gumigyár vezérigazgatója és Gergely Ferenc, a nyíregy­házi gyár igazgatója tájékoz­tatta Kádár Jánost. A gyár jól példázza az iparosítás ha­tását az egykor elmaradott, szegény megye felemelkedé­sében, lakosainak boldogu­lásában. A 60-as évek ele­jén az egykori kukoricaföl­­dek helyén nőtt ki a gyár, amely fennállásának rövid évei alatt nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magá­nak. Termékeit 30 országba exportálja, és egyebek kö­zött a világ kempingcikkei­nek 17 százalékát termeli. A megye életére is jelen­tős befolyást gyakorol a nyíregyházi gumigyár tevé­kenysége. Ezt a többi között az is mutatja, hogy 3 millió forinttal járult hozzá a nyír­egyházi bölcsődei és óvodai ellátás fejlesztéséhez. Az itt folyó munka színvonalára jellemző, hogy a magyar vegyiparban elsőnek vezették be a „Dolgozz Hibátlanul” mozgalmat. A gyárban dolgozó egyete­mi végzettségű műszaki és közgazdász szakemberek, ve­gyész-, gépész- és elektro­technikusok száma egyma­gásban annyi, mint ahány ilyen szakember a gyár épí­tése idején az egész megyé­ben volt. A Taurus nyíregy­házi gumigyára már az V. ötéves tervben a magyar ne­­­hézvegyipar egyik fellegvára lesz. A mai gyár mellett két új üzem épül, ahol nagy mennyiségű gumiabroncsot gyártanak majd, a legkor­szerűbb technikával és tech­nológiával. Tóth Emil, a pártszervezet csúcstitkára ismertette ez­után a párt- és társadalmi szervezetek munkáját, Mol­nár Sándorné, a szakszerve­zeti bizottság titkára pedig a szakszervezeti mozgalom te­vékenységéről szólt A tájékoztatókat üzemlá­togatás követte. Megtekintet­ték a kempingcikket és a ke­rékpárköpenyt gyártó üzemet. Kádár János szívélyesen el­beszélgetett a dolgozókkal, köztük Veres Máriával, a Kaffka Margit szocialista brigád vezetőjével és Miku­lás Ferencnével, a nemrég alakult Váci Mihály-brigád vezetőjével. A dolgozók ne­vében Virág Magdolna vi­rágcsokrot nyújtott át a ked­ves vendégnek. Kádár János búcsúszavai­ban köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért. Ki­fejezte örömét, hogy elláto­gathatott a gyárba, ahol igen jó benyomásokat szerzett. Elmondta, hogy az itt végzett munka nem ismeret­len számára, hiszen annak idején gyakran megfordult a régi Ruggyanta Árugyárban, tisztában van a szakma ne­hézségével. A fejlődést mu­tatja, hogy az új nyíregyhá­zi gyáregységben lényegesen m­egváltoztak a múlthoz ké­pest a munkakörülmények. Az ember itt a szocialista építés valóságos megtestesü­lésével találkozik: nemcsak új falak, korszerű technikai berendezések épültek, hanem formálódott az emberek, a dolgozók szocialista tudata is. Az üzemlátogatás után Kádár János megtekintette Sóstó-fürdőt, majd a Jósa­­­­városi új lakótelepet, ahol ma óta 2200 korszerű in­ntézményét, a Pollack Mihály kás épült, és az V. ötéves tervben megépítendő 1200 lakáshoz máris közművesí­tett terület áll rendelkezés­re Rövid séta Mátészalkán Kádár János Nyíregyházá­ról Fehérgyarmatra utazott. Útközben rövid időre meg­szakította útját az 1969-ben várossá nyilvánított Máté­szalkán. A város új, keleti lakótelepén Forgács András, a városi pártbizottság első titkára, Dancs József, a já­rási pártbizottság első titká­ra, országgyűlési képviselő, Lánczi János, a városi ta­nács elnöke, dr. Szabó János, a megyei tanács járási hiva­(Folytatás a 2. oldalon.) Kádár János Szabolcs-Szatmár megyei látogatása alkalmából felkereste szerdán a Taurus Gumigyár nyíregyházi üzemegységét 64. évfolyam 73. száma 1974. március 28., csütörtök Ára: 89 fillér A rögzített áras gyermekruházati cikkekről •­­ Ülést tartott a Csongrád megyei NEB Tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a megyei tanács­házán ülést tartott a Csong­rád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Napirendjén szere­pelt: milyen az ellátás Sze­geden és Csongrád megyében a rögzített áras, az úgyneve­zett „árstopos” gyermekru­házati cikkekből? Ismeretes, hogy a Belkereskedelmi Mi­nisztérium társadalmi szem­pontból, elsősorban a több­­gyermekes, alacsonyabb kere­setű családok gondjainak eny­hítésére, a Könnyűipari Mi­nisztériummal egyetértésben egyes gyermekruházati cik­kek árának és minőségének stabilizálását rendelte el 1973. március 1-től. A népi ellenőrzési bizottság vizsgál­ta e cikkek teljes körét a kereskedelemben és az ipar egyes területén, a HÓDI­­KÖT-nél és a Szegedi Ruha­gyárban. A vizsgálat megál­lapította, hogy e gyermekru­házati cikkek propagandája általában nem megfelelő sem az üzletekben, sem egye­bütt. A népi ellenőrzési bizott­ság azt is megállapította, hogy az árstopos cikkekből az ellátás nem­ volt zökkenő,, mentes a rendelkezést kö­vető időszakban. Például fiú pamut atlétatrikóból, pamut slippnadrágból, valamint pa­mut harisnyanadrágból nem volt elegendő kezdetben, a készlet és a folyamatos ellá­tást csak két-három hónap múlva tudták biztosítani. Mi­ért nem volt a tanév kezde­tén és utána is elegendő is­kolaköpeny az üzletekben? Egyrészt azért, mert az ipar és a kereskedelem későn ér­tesült arról a rendelkezésről, miszerint az iskolaköpenyek használatát kiterjesztették az általános és középiskolás lá­nyokra és fiúkra egyaránt A Szegedi Ruhagyárban gyártott iskolaköpenyekből azért nem készült el ele­gendő, mert — a Csongrád megyei Nép­ Ellenőrzési Bi­zottság szerint — a DEL­­TEX nagykereskedelmi vál­lalat nem kellő körültekin­téssel mérte fel az igénye­ket. Ezért a kiskereskedelmi vállalatok máshol próbálták beszerezni a keresett árucik­ket. 1973-ban a Szegedi Ru­hagyár 296 ezer iskolakö­penyt gyártott és adott át a kereskedelemnek. Ez a gyár azonban még több iskolakö­penyt is tudott volna elké­szíteni, amennyiben a ke­reskedelem ezt igényelte vol­na. Az árstopos gyermekruhá­zati cikkek között szerepel például a leányka pamut vállas ing, valamint tréning­nadrág 1—8-as méretig. A kereskedelemben azonban e cikkek közül a 8-as méret nem kapható, mivel ezt az ipar nem gyártja. A 8-as tré­ningnadrágot a Hódmezővá­sárhelyi Divat Kötöttárugyár­nak kellene gyártania. Hogy ezt mégsem teszik, elfogad­ható magyarázatot nem tud­tak adni a gyárban a népi ellenőrzési bizottságnak. Megállapította a népi el­lenőrzési bizottság, hogy egyes gyermekruházati ter­mékek árának rögzítése he­lyes intézkedés volt, hatása kihatott a szabadáras kate­góriába tartozó gyermekru­házati cikkek árszínvonalára is. Van ugyanis olyan sza­badáras termék, például tré­­ningöltöny, amelynek fo­gyasztói ára alacsonyabb a hasonló rendeltetésű árstopos tréningöltönynél. Éppen ezért indokoltnak látszik egy gv tapasztalata alapján az áruk kijelölésének felülvizsgálata. Különösen abból a szem­pontból, hogy a gyenge mi­nőségű és nem keresett cik­kek gyártását szüntessék m­eg és helyettük korszerűbb, de nem­ drágább termékeket so­roljanak az árstopos cikkek közé. A népi ellenőrzési bizott­ság tegnapi ülése előrébb vitte az árstopos gyermek­­ruházati cikkek körüli prob­lémák megoldását, már csak­ azért is, mert hasznos javas­latokat terjesztett elfogadás­ra a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság Ipari és Ke­reskedelmi Főosztályának, a­­Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárnak, a Dél-ma­­gyarországi Textilnagykeres­kedelmi Vállalatnak, a Sze­gedi Centrum Áruháznak és a Komplett Ruházati Válla­latnak. A javaslat között szerepel, hogy a szegedi já­rás területén is jelöljenek ki boltot árstopos cikkek árusítására, például Kistele­ken és Mórahalm­on. L. F. Losonczi Pál Baranya megyében Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden, az esti órák­ban Baranya megyébe érke­zett. Pécsett, az MSZMP Ba­ranya megyei bizottságának székházában dr. Nagy Jó­zsef, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Lajos, a megyei tanács elnöke és Bocz József, a megyei párt­­bizottság titkára köszöntötte a vendéget. Losonczi Pál szerdán dél­előtt eszmecserét folytatott Baranya és Pécs párt- és ál­lami vezetőivel, ,s ennek so­rán dr. Nagy József, a me­gyei pártbizottság első titká­ra adott tájékoztatást a me­gye és a város politikai, társadalmi, gazdasági hely­zetéről, eredményeiről és gondjairól. Az Elnöki Tanács elnöke ezután a helyi vezetők tár­saságában felkereste a város legfiatalabb felsőoktatási i­­ Műszaki Főiskolát. Itt Ju­hász Jenő főigazgató és Mart­yán Gyula párttitkár köszön­tötte és tájékoztatta a ven­dégeket az intézmény életé­ről, munkájáról. A vendé­gek megtekintették a kitű­nően felszerelt előadóterme­ket, laboratóriumokat és műhelyeket, valamint a nyolcszáz személyes modern kollégiumot. Losonczi Pál és kísérete délután Szigetvárra látoga­tott. A történelmi múltú vá­rosban a helyi­ vezetők álr­tal adott tájékoztató után a vendégek felkeresték a Ra­­dován téri új lakótelepet, majd megtekintették a hely­reállított Zrínyi-várat és a vármúzeumot. Az Elnöki Ta­nács elnöke végül ellátoga­tott Szigetvár legnagyobb ipari üzemébe, az 1969-ben felújított konzervgyárba, mely másfél ezer dolgozót foglalkoztat, és évente több mint ötezer vagonnyi kon­zervárut termel. Sürget az idő A sokévi átlagokat meghaladó meleg valósággal rob­bantja a fák rügyeit. Előbb permetezett háztáji baracko­sában Király Zoltán Bordányban, csak azután fogott hoz­zá a ritkító metszéshez. Maholnap virágzik az ősziba­rack, a méhek miatt a permetezés volt sürgősebb. „Zene­kari kísérettel” metszi a fákat, muzsikát az ágra akasz­tott rádió szolgáltat hozzá. Tanácskozás a Parlamentben Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, az országgyűlés elnöké­nek vezetésével szerdán a Parlamentben értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, állandó bi­zottságainak és képviselő csoportjainak vezetői. Apró Antal értékelte az el­múlt évi munkát. Hangsú­lyozta: az országgyűlés 1973- ban legfelsőbb államhatalmi, népképviseletei feladatköré­ben fontos törvényeket al­kotott, jól munkálkodott a X. pártkongresszus céljainak valóra váltásán. Végül a so­ros tavaszi ülésszak tenniva­lóiról szólt.

Next