Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-07 / 56. szám
PÉNTEK, 1975. MÁRCIUS 1 Válaszra várva Felhívás Szeged szocialista brigádjaihoz Köztudott, hogy barátság embercsoportok között is kialakulhat Ilyen barátságra tett szert a szegedi Móra Ferenc Múzeum kollektívája, amikor évekkel ezelőtt megismerkedett a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat kétszeres aranyérmes „Március 15.” szocialista brigádjával. Megismerték egymás munkaterületét, s kölcsönös segítő szándékuk szíves fogadtatásra lelt. Végső soron távol áll egymástól az olajleválasztó szerelése és a régészet, de nemzeti kincseink szeretete egyazon táborba gyűjtötte a különböző foglalkozású embereket. Hosszan fontolgatták mindkét fél aktivistái, miként lehetne kapcsolataikat kiszélesíteni, miként lehetne tapasztalataikat közkinccsé tenni, miként lehetne a kultúra örömét, a kulturált szórakozás pótolhatatlan perceit egyre több emberrel megosztani. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Szegedi Tagozatának felajánlása vezette a múzeum munkatársait az egyik lehetséges megoldásra. A fiatal művészek ingyenes koncerteket ajánlottak a múzeumnak, melyre minden érdeklődőt szeretettel várnak, elsősorban azonban munkásokat szeretnének látni a hangversenyeken a Közművelődési Palota falai között. A bemutatkozás, az első képek közötti koncert néhány hete jól sikerült, a meghívott három szocialista brigádon kívül mások is, sokan eljöttek, s az egyórányi muzsika után lélekben felfrissülve, élményekben gazdagodva, azzal az ígérettel távoztak — legközelebb ismét találkozunk! Az első múzeumi koncert sikere nyomán vetődött fel Bódi József brigádvezetőben a gondolat: kollektívája felhívást intéz a város szocialista brigádjaihoz, vegyenek részt ők is a szegedi múzeum rendezvényein. Íme a formát öltött gondolat: „Az NKFV Március 15. szocialista brigádja a közművelődési határozat szellemében felhívással fordul Szeged város szocialista brigádjaihoz. A Március 15. szocialista brigád vállalja, hogy a múzeum rendezvényein — tárlatok megnyitói, előadások, vetítések, koncertek, állandó kiállítások stb. — képviselteti magát. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a brigád 1—1 tagja részt vesz azokon a kulturális-közművelődési rendezvényeken, amelyekről a múzeum időben értesíti. Szeretnénk, ha minél több szocialista brigád csatlakozna felhívásunkhoz, és csatlakozási igényét bejelentené a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatóságán. Eddigi együttműködésünk a Csongrád megyei múzeumokkal sikeresnek bizonyult, és úgy érezzük, hogy közös munkánk mindannyiunk számára hasznos volt. Reméljük, hogy a jövőben együttműködésünk még gyümölcsözőbbé válik.” Az akció szervezését a múzeum vállalja. Kérésük pusztán az, hogy azok a brigádok, akik csatlakozni kívánnak a felhíváshoz, jelentkezzenek a múzeum titkárságán, ahol címüket feljegyzik. A várható rendezvényekről meghívók, plakátok, leporellók kiküldésével állandóan tájékozódhatnak a jelentkező szocialista brigádok a múzeumban folyó munkáról, az új akciókról, friss rendezvényekről. Reméljük, hogy ha megismerik a múzeumi munkát, e nemes tevékenységet, rendszeressé válik részvételük a tárlatok megnyitóin, az előadásokon, koncerteken. Reméljük, hogy a megszerzett élmények tükrében zenei és látáskultúrájuk sokban gazdagodik, emberi életük teljesebbé válik. A kialakuló kapcsolat az élmények, a dolgozók mindennapi munkáját is elősegíti. Gép segít a tanárnak Az iskolai oktatást segítő hasznos eszközt, úgynevezett visszacsatoló készüléket szerkesztett a 624-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet két műszaki tanára. Mihály Béla és segítőtársa, Vörös Endre szerkezetének lényege hasonló a más intézetekben alkalmazott eszközökéhez — a tanár kérdésvariációi közül a tanulók villamos kapcsoló működtetésével választják ki a helyesnek vélt feleletet. A berendezés könnyebbé teszi az osztályozást, illetve vizsgáztatást, s igen eredményesen használható szellemi vetélkedők lebonyolításánál. S ami talán a legfontosabb, lemérhető vele az oktatómunka hatékonysága, illetve a tanulók érdeklődése. Egy műszeren ugyanis százalékban olvashatja le a tanár a kérdésre adott helyes válaszok arányát. Előnye még a készüléknek, hogy kizárja a találgatást, hiszen a tanulók lámpája egy-egy kérdés után csak egyszer gyullad ki. Mihály Béla és Vörös Endre hasznos munkája komoly költségektől kímélte meg az intézetet, hiszen az eszközt az így felhasznált pénz háromszorosáért kaphatták volna meg. Jelenleg már egy elektronikus áramkörök bemutatására és mérésére szolgáló készülék megvalósításán fáradozik a két tanár. A terveket elkészítették, s a Szakoktatási Pedagógiai Intézetbe küldték, amelynek munkatársai hasznos tanári eszköznek minősítették azt. Népvándorlás korabeli faluk Szekszárd északkeleti szélén nagy avarkori temetőre bukkantak a múlt év tavaszán, földmunkák közben. A leletekből három etnikum: Bajkál vidéki mongoloid, az Aral-tó északi partjáról származó türk-avar népesség, valamint az avarok által legyőzött germán gepidák együttélésére következtettek. A lovas temetkezések, a fegyvermaradványok, a ruhadíszek, övek és ékszerek rangos nemzetségre utaltak. A szekszárdi muzeológusok az ásatások után hónapokon át keresték a temető halottainak mintegy 1400 évvel ezelőtti lakóhelyét is. A kutatások most sikerre vezettek, Gál Attila fiatal régész közreműködésével a közeli szántóföldön két olyan, népvándorlás kori falu helyét fedezték fel, amelyekről feltételezhető, hogy a keresett települések. Erre sok kerámia-, cseréptöredék, és más jel utal. A két hajdani falutól mintegy 350 méternyire megtalálták a római kereskedelmi utat is. Öntözés 13 00O hektáron Csütörtökön ülést tartott a Tisza II. KISZ-védnökség országos operatív bizottságának elnöksége. Az idei tervekről, legfőbb teendőkről Csáky Csaba, a KISZ KB mezőgazdasági ifjúsági tanácsának főtitkára tájékoztatta az ülés résztvevőit. Elmondotta egyebek között, hogy az 1975-ös népgazdasági tervben foglaltaknak megfelelően, az idén tovább épül az elmúlt esztendők legnagyobb mezőgazdasági beruházása, a második tiszai vízlépcső és öntözőrendszer. A tervek valóra váltását jól segíthetik a „védnökök”, az ifjúkommunisták, akik már eddig is kamatoztatták itt segítőkészségüket, tenniakarásukat. A KISZ Központi Bizottságának 1974 áprilisi határozata újrafogalmazta a szövetség követelményrendszerét, s megszabta: a fiatalok konkrét vállalásokkal, azok maradéktalan végrehajtásával is bizonyítaniuk kell, hogy méltóak a KISZ-tagságra Az egyéni vállalások rendszere jó alkalom, lehetőség arra, hogy a Tisza II. építésében részt vevő vállalatok, üzemek, szövetkezetek KISZ- fiataljai egyéni munkaprogramjukat, munkatervüket a vízlépcső munkálatainál hasznosítsák. A teendők nagyok: május végéig 13 000 hektáron kell megindulnia az öntözésnek, 18 hatalmas esőztetőfürtnek kell dolgoznia, egyebek között Mezőhék, Tiszaföldvár, Abádszalók, Keszegér és Tardos térségében. Változások az élelmiszer-gazdaságban Tegnap délelőtt Szegeden, a városi népfrontszékházban ülést tartott a népfront megyei gazdaságpolitikai társadalmi bizottsága. A tanácskozáson részt vett Mag Páll országgyűlési képviselő is. Dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatást adott Csongrád megye élelmiszer-gazdaságának helyzetéről. Beszámolójában elemezte a múlt évi eredményeket, s rámutatott arra, hogy a termelési hozamok területenként különbözőek. Az állami és társadalmi szervek például megvizsgálták, hogy az elmúlt időszakban a makói és a szegedi járásban miért értek el átlag alatti eredményeket a kenyérgabona-termesztésben. Ennek során megállapították: nem megfelelő a vetőmagelőkészítés, elhúzódik a betakarítás. A makói járásban még most, márciusban is törik a tavalyi kukoricát. Az egyes területeken tapasztalt hiányosságok ellenére figyelemre méltó eredményt ért el a mezőgazdaság a negyedik ötéves terv végrehajtásában. Növekedett a cukorrépa-, a burgonya- és a zöldségtermesztés. Ez annál inkább is hangsúlyozható, mivel a központi program végrehajtásáról van szó. Jelentős az előrelépés az állattenyésztés egyes ágazataiban is. A megyei tanács elnökhelyettese kitért arra, hogy az öntözési kapacitás kihasználtsága nem éri el a kívánt színvonalat — bár optimális fokának meghatározása nem egyszerű. A szakszövetkezetek tevékenységénél — hangsúlyozta — erősíteni kell a nagyüzemi jelleget. Ahol a törvényes működés nem biztosítható, ott a felszámlálás lehetőségét is figyelembe veszik. A vitában a felszólalók egyértelműen megállapították: olyan szintre jutott el a mezőgazdaság, amit évekkel ezelőtt remélni sem mertek. Ennek ellenére szükséges a további erőfeszítés. Igen nagy gondosságot, előrelátást igényel a gépesítés, ugyanis a mezőgazdasági dolgozók számának csökkenése azt jelenti, hogy a technológiák megváltoztatásánál a legmesszebbmenőbb igényeket kell figyelembe venni. Felvetődött: a népgazdaság már számolhat a kiskerttulajdonosok árutermelésével. Ugyanakkor a kertbarátok nagyobb segítséget várnak a vetőmagellátásban és a felvásárlásnál. Szóvá tették: a szegedi járás homoki területein jelenleg nincs lehetőség — a város védett körzete miatt — mélyfúrású kutak létrehozására. Pedig csak a megfelelő vízgazdálkodással lehet a zöldségprogramot tovább fejleszteni. A felvetett kérdésekre, problémákra dr. Paczuk István válaszolt, majd a bizottság jóváhagyta ez évi munkatervét. 5 Új forgalmi rend az Anna-kút környékén A hét végén, a szombatról vasárnapra virradó éjszakától kezdve visszaáll a néhány hónappal ezelőtt megváltoztatott közlekedési rend az Anna-kúti csomópontban és a környező utcákban. Ismét kétirányú lesz a Lenin körút, Anna-kút és Centrum Áruház közötti szakasza, a Kossuth Lajos sugárút villamosforgalmát itt a már meglevő fedezőjelek védik. Megszűnik a terelés a Kiss Ernő utcában, ennek a forgalma is kétirányú lesz. A Bajcsy-Zsilinszky utca teljes hosszában visszaállítják az egyirányú, az Anna-kúttól a Dugonics tér irányába haladó közlekedést, így a Radnóti gimnázium felől a Lenin körúton haladó járművek a Csemege előtti kis útszakaszon át — mely ismét kétirányúvá válik — juthatnak a Bajcsy-Zsilinszky utcába. Egyetlen útszakaszon marad meg az egyirányúsítás; a Vidra utca, Bútoráruház előtti néhány méterén, ahol forgalombiztonsági okokból nincs elegendő hely a kétirányú közlekedésre. A Centrum Áruháztól a Takaréktár utca vagy a Szent István tér felé haladó járművek a MÁV Igazgatóságnál kisívű jobbra kanyarodással, illetve tovább a körúton, majd a Szent Mihály utcán át közelíthetik meg úticéljukat. A vasárnaptól visszaálló közlekedési rend az Annakúti csomópont első átépítési szakaszának befejezését jelzi. Az útburkolati jelek, gyalogátkelőhelyek felfestésével, a közlekedési táblák elhelyezésével — ezeket szombaton éjfélig még letakarják — időben elkészültek a közlekedési, útépítési szakemberek. A zavartalan, balesetmentes közlekedésre most már a gépjárművezetőknek, kerékpárosoknak, a gyalogosoknak kell ügyelniük. Kisebb változásokat okoz a buszközlekedésben is a csomópont új rendje. A Tarjánból jövő 43-as járat útvonala a következő lesz: Lenin körút—Bajcsy-Zsilinszky utca (ide, a Volán irányítóépületéhez kerül a végállomás) — Kiss Ernő utca és ismét a Lenin körút. A 41-es buszok a Csongrádi sugárút felől a Vidra utcán át érkeznek ugyanerre a végállomásra, visszafelé változatlan útvonalon haladnak, a Szent Mihály utcán át. A 10, 10Y, 20, 30, 30A, 32 és 33- es jelzésű autóbuszok megállója visszakerül a Lenin körútra, a MÁV Igazgatóság oldalához. A 42-es, gumigyári járat Kiss Ernő utcai megállója a Szeged étteremtől a MÁV Igazgatóság kertjéhez kerül át, útvonala nem változik. Változatlan helyen marad a 70, 71 és 44-es autóbuszjárat Bajcsy-Zsilinszky utcai megállója. A módosításokra a Volán a régi megállóknál elhelyezett hirdetményekkel is felhívja a figyelmet. Az Anna-kútnál és környékén vasárnaptól életbelépő közlekedési rend érvényben marad mindaddig, amíg az átépítés második fázisa meg nem kezdődik, a Kossuth Lajos sugárút építésével összhangban. Színházi beszélgetések Amit fölépít az egyik kéz... Második éve vezeti a kecskeméti színházat Miszlay István. Korábban igazgatóként tevékenykedett Békéscsabán is, ahonnan, különösen azóta vált ismertté neve, hogy „kitalálta” a gyulai várjátékokat. Először a rendező-igazgatók kikerülhetetlen próbakövéről, az önkettőzésről beszélgettünk. Hogyan fér meg együtt a rendezői, tehát művészi énje az igazgatóival, vagyis színházszervezői énjével, másként fordítva: megtűrik egymást? A látszat javára szól, igazgatói szobájában készséggel áll rendelkezésemre, míg a színpadon főpróbát tartanak színészei, ő rendezte Raffai Sarolta új drámáját, a Vasderest. — Beosztott rendezőként, saját bőrömön tapasztaltam, nem szabad elvenni a munkatársak örömét. Mint igazgató, kötelességemnek érzem lehetőséget teremteni mindenkinek, bevonni a színház egész kollektíváját nagy, közös álmaink megvalósításába, társulatfejlesztéstől előadásokon át a műsorpolitikáig. — Amióta Kecskeméten dolgozik, országos fórumokon is gyakran kelt figyelmet a Katona József Színház egyegy bemutatója, az a műhely, mely a jelekből ítélhetően termékeny. Milyen elképzelésekkel vette át a színház irányítását? — Első dolgunk volt megfelelő arányt teremteni a prózai és zenés művek között. Addig hat-hat ilyen darabot játszott a színház. Hogy több próbát tarthassunk, tehát az előadások művészi színvonala emelkedjen, először öt-öt bemutatóra csökkentettük a premierszámot, s miután kiderült, elbírja a város, idén hat-négy arányt sikerült kialakítanunk a próza javára. Mellette természetesen játszunk a stúdiószínpadon és gyermekelőadásokat. Most gondolkodunk a további finomításon, így mindenekelőtt az új, impozáns művelődési központ kihasználásán, ahol Ruszt József rendező már iskolaszínházzal próbálkozik. Nem kell szégyenkeznünk az idei programmal, hiszen a János király, a Van ilyen család, a Vasderes, Pancsó Pancsev: A medveölője, vagy a küszöbön álló Cserhalmi-musical , a munkásfiatalokról szóló Külvárosi ballada, aztán a Gyújtogató és a romániai Kocsis István drámája, a Magellan — mind hazai bemutató. Bevált a vendégművész-akciónk, Gábor Miklós három darabra szerződött hozzánk, fölpezsdítve a közönség érdeklődését, de jótékonyan hatott közreműködése a társulatra is. Imént jöttem Pestről, fiatal, végzős színinövendékeket szeretnénk elhozni, mivel bizonyos szerepkörök még nem teljesen betöltötték. Azon fáradozunk, hogy amit a közönség tudatformálásában prózai művekkel fölépítünk egyik oldalon, ne rontsuk el másik oldalon az operettet. Több musicalt játszanánk, ide viszont elengedhetetlen a speciális, úgy is mondhatnám, univerzális színész, az utánpótlás. Ez persze országosan gond. Továbbá: fontolgatjuk, hogyan hasznosíthatnánk megyeszerte a stúdiókamara előadásait, ami már közvetlenül közművelődési program. — Van-e pontos tudomásuk arról, kik ülnek a színház nézőterén, illetve, kik maradnak távol? — Országos statisztika szerint a városok színházlátogató közönsége 8—10 százalék. A nyolcvanezres Kecskeméten 9 ezer 300 színházbérlő nem tűnik rossz aránynak, kiváltképp, ha hozzátesszük, sok ősbemutatót tartunk. Legfogékonyabbak a fiatalok, összesen 5 ifjúsági bérletháznak játszunk. Több munkást szeretnénk látni a színházban, ezért elébük megyünk, ki az üzemekbe, irodalmi esteken találkozunk velük. Azóta, hogy a szocialista brigádok 50 százalékos kedvezménnyel vehetnek jegyeket, megmozdult valami, Nagykőrösről például 250- 300 brigádtag utazik be előadásainkra, de Izsákról és más téeszekből is jelentkeztek már. Májusban mutatjuk be A boldogtalan holdat Gábor Miklóssal, s az előbérletezési szezonban jót tesz majd, hogy várhatóan ismét téma lesz a színház a közönség soraiban. Nikcolényi István Miszlay István igazgató-rendező