Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-13 / 189. szám
Szerda, 1975. augusztus 13. Nemzetközi Kodály Társaság alakult Kecskeméten folytatódott és szerdán fejeződik be a II. nemzetközi Kodály-szimpózium. A résztvevő országok mintegy száz küldötte kifejezte azt az óhaját, hogy alakítsanak nemzetközi Kodály Társaságot. Megfelelő előkészületek után erre a zeneszerző szülővárosában került sor. A nemzetközi szimpózium átalakult közgyűléssé, és megválasztotta nemzetközi Kodály Társaság elnökségét, felügyelő bizottságát. Elnökké az ausztráliai, Sidney-i Deanna Hoermannt, tiszteletbeli elnökké pedig Kodály Zoltánnét választották. Az elnök munkáját két alelnök, dr. Vikár László, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének munkatársa és Erdei Péter, a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet igazgatója segíti. A társaság ügyvezető titkára dr. Eösze László, a Zeneműkiadó Vállalat szakmai igazgatója lett Az elnökség négy évre szóló megbízatást kapott A nemzetközi Társaság székhelyéül Budapestet jelölték meg, ahol ügyvezető irodát hoznak létre. Mindannyiunk érdekeit sérti Akadnak még, akik az élethez való ésszerű, intelligens alkalmazkodást __ — összetévesztik a lehetőségek ügyes meglovagolásával, az elvek nélküli alkalmazkodással. Magatartásuknak egyetlen vezérlő fonala: tetteinket úgy igazítsuk, hogy semmiből ne származzék kellemetlenségünk, próbáljunk szemlélődve élni, kerüljük a súrlódásokat, ne engedjük, hogy mások gondjai hozzánk is elérjenek! Mintha Rousseaunak a társadalom gondjai elől a természetbe menekülő filozófiáját kapnák életmankónak a hónuk alá. Némi módosítással, „időszerűsítéssel” persze. A közösségben felmerült problémák elől önmaguk kis csigaburkába húzódnak, s nem veszik észre, vagy nem akarják tudomásul venni, milyen törékeny az őket „védő” fal. A közönyösség, a szemlélődés még soha nem volt annyira időszerűtlen, mint ma, szocialista társadalmunk jelenlegi időszakában. Mégis gyakran halljuk az elutasító, mentegetődző mondatot: „Nem tartozik rám, nem az én dolgom.’* Valahogy így vélekedhettek azok a szegediek is, akik nemrég egy magáról megfeledkezett társaság garázdálkodásának, sörösüvegdobálásának voltak szemtanúi. S bár sokak nyugalmát megzavarták, sokak jókedvét elűzték a falon szétcsattanó, szilánkjaikkal fenyegető üvegek, csodákcsodája, amikor a rendőrség segítséget kért az eset tisztázására, senki nem látott, nem hallott semmit. Vajon mitől tartottak azok az emberek? És vajon mi készteti hallgatásra azt a munkahelyi kollektívát, aki nem egyszer megbizonyosodott arról, hogy a vállalat egyik magas beosztású vezetője dolgozóival — egészen más munkakörre alkalmazott emberekkel — saját kocsiját mosatja munkaidő alatt? S vajon miért hallgat az a műszerész, aki tudja, társai közül többen használt alkatrészeket is beszerelnek s számláznak magas áron, új gyanánt? Ha Szicíliában volnánk, azt mondanám, félnek a megtorlástól. Közelebb járunk az igazsághoz, ha arra gondolunk, nyugalmukat féltették, megóvták magukat a tanúskodással, a „leteszem a garast” elvével együttjáró fáradalmaktól. S ha olykor mégis megérzik a közönyös szemlélődés fonákságát, azért sikerül meggyőzniük állóvíz nyugalmú lelkiismeretüket, csak így tovább, az orvul bedobott kavics hullámai hamarosan elülnek. „Nem akarok tanúskodni, nem rám tartozik” — mondják hangosan és formálják a szavakat gondolatban. Könnyű elképzelni, mennyit változna a véleményük, ha alkalomadtán saját bőrükön esetleg becsületükön éreznék a „semmi közöm hozzá” tarthatatlanságát. A közösség gondjai igenis ránk tartoznak. Az elvtelen hallgatás, közönyösség — más szóval sumákolás — mindannyiunk érdekeit sérti. S megsebezhet, eltorzíthat emberereket ugyanúgy, mint a közlekedésben tapasztalható ügyeskedés, lavírozás. Csakhogy az utakon művészkedőket — érdekes módon — jobban elítéli a közvélemény, mint mindennapi életünk ügyeskedőit, életművészeit, a mások baja mellett legyintve elsuhanókat. A KRESZ már szabályzatban írja elő a kötelező segítségnyújtást, s megbünteti azt, aki a közlekedés törvényeit megszegi. Igaz, így is előfordul olykor a segítség elmulasztása, de jóval ritkábban, mint mindennapi életünk koccanásainál, baleseteinél. „Sokféle művész van, de legnagyobb közöttük az életművész?” — halljuk gyakran. S ha talán néha szimpatizálunk is a filmvásznon feltűnő nagystílű életművészekkel, azért jó, ha tudjuk, hétköznapjainkban, munkánk során nincs rájuk szükségünk. Sokkal inkább megbecsüljük a véleményüket bátran kimondó, a közösség gondjai iránt érzékeny, felelősséget érző embereket. Ladányi Mit tapasztaltak? Ellenőrzések a kereskedelemben A Belkereskedelmi Minisztérium irányítási munkájának szerves részeként és ellenőrzési programja alapján az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség irányításával fél év alatt 10 országos, emellett több helyi, megyei és fővárosi vizsgálatot, összesen 12 000 hálózati ellenőrzést tartottak, és 1800 vásárlói panasz nyomán intézkedtek a kereskedelmi felügyelőségek — közölte keddi sajtótájékoztatóján dr. Lugosi Lajos, az OKF vezetője. Beszámolt arról, hogy a vizsgálatok során 1000 kereskedelmi vállalat és szövetkezet központját, ipari vállalat telephelyét ellenőrizték, megvizsgálták a vásárlási körülményeket, 38 800 cikk minőségét, a fogyasztói érdekvédelmet szolgáló miniszteri rendeletek érvényesülését. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy az év hét hónapjában a kereskedelem forgalma 10,7 százalékkal, a tervezettnél jobban emelkedett. Ennek ellenére, egyes ismert és átmeneti nehézségektől eltekintve, alapjában kielégítő ellátást nyújtott a kereskedelem és a vendéglátóipar, amely megfelelően törekedett a megnövekedett kereslet kielégítésére. A felügyelőségek vizsgálatai a kereskedelem és dolgozóinak munkájában, elsősorban a hiányosságok feltárására, kijavítására irányultak. Az országos vizsgálatok összességükben a gazdálkodó szervek javuló munkáját állapították meg. Ennek ellenére helytelen árazás vagy rossz minőségmeghatározás miatt több mint 2,5 millió forintot vontak el az érintett vállalatoktól. A főfelügyelő elmondotta, hogy ismét ellenőrizték a gyermekellátási cikkek értékesítését A tapasztalatok alapján jónak ítélték az ellátást gyermekruházati cikkekből, baba- és testápoló szerekből, kedvezőnek tartották a bébiételek választékát is azzal a kifogással, hogy a kínálat nem volt mindenütt teljes. A hús és húskészítmények értékesítését újból 300 helyen vizsgálták az ellenőrök, akik a korábbinál kevesebb, de még mindig sok szabálytalanságot tapasztaltak. Ugyancsak visszatérő ellenőrzésként vizsgálták a múlt héten az idegenforgalmi területek kereskedelmi és vendéglátó hálózatát, és első ízben az utazási irodák tevékenységét. A négynapos koncentrált ellenőrzés a korábbinál kiegyensúlyozottabb élelmiszer- és javuló zöldség-gyümölcs ellátást tapasztalt, kivéve a Duna-kanyart. Megállapították azt is, hogy az idegenforgalmi területek vendéglátó hálózatát a teljesítőképességet meghaladó mértékben veszi igénybe a vendégsereg. A próbavásárlásoknál ugyan kisebb összegű, de nagy számú szabálytalanságot, helytelen árukezelést, a fogyasztók megkárosítását és néhány tudatos visszaélést is tapasztaltak. Ezekben az ügyekben gyorsított eljárással magas, összesen mintegy 200 000 forintos büntetést róttak ki. Szovjet, lengyel, finn, csehszlovák és NDK-beli diákokat lát vendégül a Szegedi József Attila Tudományegyetem. A DÉLÉP gazdasági vezetőivel kötött szocialista szerződés értelmében a fiatalok két hétig dolgoznak az építővállalatnál, pihenésükről pedig az iskola gondoskodik. A város megismerésében, az esték hasznos és kellemes eltöltésében a JATE és az építők KISZ-esei közösen segítik a vendégeket — egy korábban aláírt szerződésben foglaltaknak megfelelően, meg barátságból. A külföldi diákok nemzetiség szerint alkotott csoportokban a vállalat Dorozsmai úti központi telepén, Felsővároson és Újszegeden segítik az építőmunkásokat. —’ " Szalma MUNKA Ferenc, a ÉS ÜDÜLÉS DÉLÉP __________■_______ előregyártó üzemének vezetője elmondotta, hogy náluk húsz diákból álló lvovi és tizenöt tagú odesszai csoport dolgozik, immár önállóan. Elemeket öntenek betonból, s ezzel nyolc forintot keresnek óránként. Az előbbiek vezetője Szergej Naumenka, a Lvovi Műszaki Egyetem hallgatója. Kitűnő, rutinos munkavezetőnek bizonyul, s szavaiból az is kiderül, hogy miért. — Szegeden először jár a csoportom, de szovjetunióbeli építőtáborban már kétszer vettünk részt. Otthon sokkal többet dolgoztunk, mint itt, megszoktuk a nehéz feladatokat. A jó eredmények elérésére a táborok részére kiírt munkaverseny is serkentett bennünket Úgy érzem, csoportom most több munkát tudna elvégezni, mint amennyit ránk bíznak. Ezt azért említem meg mert a szegedi munkánk értékelését haza kell vinnünk, ősszel az iskolában áttanulmányozzák. — Mivel töltik a szabad időt? — Azt a kulturális programot fogadjuk el, amelyet a szervezők kínálnak. Eddig nem is csalódtunk, hiszen láthattuk az érdekes szegedi eseményeket, voltunk moziban, aztán a Dóm téri színpadon. Az egyik este fogadtak minket — a többi csoporttal együtt — a DÉLÉP vezetői és KISZ-esei. Köszöntöttek bennünket, azután beszélgettünk. A csoport tolmácsa, Dénes Barna ugyancsak a lvovi egyetemen tanul. A mondottakat kiegészítette még azzal, hogy Szegedre kéthetes nógrádverőcei nyaralás után érkeztek, az építőtáborozás után viszont azonnal hazautaznak. Jevgenyij Olegovics Haritonov, az odesszaiak vezetője és Valerij Szergejevics Baluk politikai felelős az Odesszai Tudományegyetem jogi karán tanul, ők ezután üdülnek a Balatonon, s auusztus második felében indulnak haza. Nagy szerencsének tartják, hogy Magyarországon más nemzetiségű diákokkal ismerkedhettek meg és külön öröm — mondták nagyon udvariasan —, hogy a találkozás éppen Szegeden valósult meg. Büszkén meséltek tavalyi építőtáborozásukról, amikor Szibériában tajgát átszelő utat építettek. Abban, hogy mindezt megértsem, Csorba Margit tolmács segített, aki a JATE másodéves földrajz—orosz szakos hallgatója. Elmesélte még, hogy a szovjet fiúk nagyon előzékenyek, őt alig engedik dolgozni, kiveszik a lapátot a kezéből. Felsővároson az épülő házak között találok a lengyelekre, akikkel Brenner Katalinnak, a JATE történelem-német szakos hallgatójának közbenjárásával sikerül szót váltani. A lengyel fiatalok kedvesek, vidámak, bőbeszédűek. Krystina Radzisewska csoportvezető elmondta, hogy a lányok csöveket festenek az új lakásokban, a fiúk pedig lapátolnak, a garázsok alját töltik fel földdel. Magyarországi programjuk egy gyulai kirándulással zárul otthon, Lódzban hamarosan magyar egyetemistákat fogadnak, akkor ő lesz a tolmács. Hasonló munkát végeznek a csehszlovák lányok és fiúk is, akik valamennyien joghallgatók, Kassán. Vezetőjük, Ivanko Oszkár elismerően nyilatkozik a tarjáni és a felsővárosi építkezésekről. — Szegeden szebbek a lakótelepek, mint nálunk, valahogy nem annyira egyhangúak. Úgy látszik, itt többet törődnek az építők a parkosítással is. Jó érzés lehet, hogy mire beköltöznek a lakók az új házakba, már nőnek a fák, a bokrok és a virágok az ablak alatt. [Hogy a fi*ÁPOLJAK a tál vendég BARATSÁGOT g ők sem_________________miben se szenvedjenek hiányt, arról többen is gondoskodnak a DÉLÉP KISZ-esei közül. Cserhalmi László titkár és Farkas András általános szervezési feladatokat vállalt, Tombácz Ildikó Horváth Jánossal közösen az esti programok megszervezéséért felelős, Tarnóczky Károly pedig a sportolási lehetőségek megteremtéséért. Tevékenységük természetesen nemcsak addig tart, amíg a külföldi egyetemisták Szegeden dolgoznak és üdülnek, hanem igyekeznek a többi csoportok építőtáborozását is kellemessé tenni. Minden turnusban ismerkedési és záróestet rendeznek, megszervezik a városnézési túrákat és a kirándulásokat, gondoskodnak arról, hogy minden szombaton megkapják a fiatalok a DÉLÉP sportcsarnokát. Mindezt — bár a programok gyakran az éjszakában nyúlnak — nagy kedvvel teszik. Szívesen ápolják a barátságot. Szirák József Gyermekorvosok kongresszusa Az Európai Gyermekorvos Társaság idén Budapesten tartja kongresszusát, augusztus 21—24. között. A kongresszuson a gyermekkori légzéssel és az anyagcsere-folyamatokkal foglalkozó társaság tagsága is részt vesz. A tanácskozást a társaság ez évi elnöke, dr. Boda Domokos gyermekgyógyász professzor, a Szegedi Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója irányításával a Magyar Orvostudományi Társaságok Szövetsége rendezi. A kongresszus díszelnöke dr. Kerpel-Fronius professzor, akadémikus. A tudományos konferencia fő témája: heveny életveszély-állapotok kórtana és kezelése. Célja, hogy kidolgozzák a szakemberek a leghatásosabb diagnosztikai és kezelési eljárásokat, állást foglaljanak az újonnan alkalmazott kezelési módszerekről. A tanácskozás fó alkalmat biztosít arra, hogy a különböző szakterületek kutatói kicserélhessék tapasztalataikat, s ismertethessék törekvéseiket a fiatal szakemberek. A társaság szabályai értelmében a fiatal kutató gyermekorvosok kedvezményesen vehetnek részt a kongresszuson. A főbb referátumokat belga, francia, svéd, szovjet és magyar, valamint a meghívott amerikai szakemberek tartják. A csatlakozó előadásokban képviseltetik magukat a magyar gyermekorvos kutatók is. A kongresszust megelőző két napon a résztvevők csoportjai meglátogatják a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem gyermekklinikáit. 3 Magyar vállalatok a Lipcsei Vásáron ötven ország több mint hatezer vállalata és üzeme vesz részt az augusztus 31. és szeptember 7-e között megrendezésre kerülő Lipcsei Őszi Vásáron. Az NDK budapesti nagykövetségén kedden Horst Jörgens kereskedelmi tanácsos vezetésével tartott sajtótájékoztatón elmondották, hogy a 270 ezer négyzetméternyi kiállítási területen, a 28 szakmai csoportban a vegyipari és műanyag feldolgozóipari berendezések kapják a főszerepet. A szocialista országok a gazdasági integráció jegyében vonultatják fel termékeiket, s a vásár legnagyobb külföldi kiállítója az idén is a Szovjetunió lesz. Hazánk 26 külkereskedelmi és ipari vállalattal, 2276 négyzetméter fedett és 230 négyzetméter szabad területen képviselteti magát.