Délmagyarország, 1976. március (66. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

Kedd, 1976. március 2. 3 A Szovjetunió népgazdasága 1976-1980. évi fejlesztésének fő irányai tart­alom­gazdasága módot adott arra is, hogy a kong­resszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális jövedelmeit. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folyta­tandó politikája — mint ed­dig is — abból indul ki, hogy­­ a lakosság jövedelemnövelé­sének legfőbb útja a mun­kabéremelés, amely a jöve­delmek egész növekedésének háromnegyed részét teszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasz­tásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozód­jék a munkabérnek és a kolhoztagok javadalmazásá­nak ösztönző szerepe, a jö­vedelem fokozott mértékben függjön a termelés végső eredményeitől, hatékonysá­gának növekedésétől. A munkások és alkalma­zottak keresete öt év alatt 16—18 százalékkal emelke­dik, és 1980-ban eléri a 170 r’ubelt. A tizedik ötéves terv­dőszakában teljes mérték­en befejeződik a munkabér, e'amint a nem termelői •­érában foglalkoztatott, kö­zér fizetésű kategóriákhoz ■­rtozó dolgozók bér-, fizetés­­• keresetminimumának fel­lelése, s megkezdődik a •lakások és alkalmazottak fizetés- és kereseteme­­•sánek új szakasza. A párt politikája előir h­­ozza a város és a falu kö­zt meglevő szociális-gaz­­sági és kulturális különb­nek következetes megszűn­ését. A jelenlegi ötéves •év időszakában a kolhoz­­­­rasztoknak a közös gazda­gból származó jövedelmei M—27 százalékkal emelked­nek majd, vagyis gyorsabban További nagyot Az új ötéves terv idősza­kában folytatódik az ország­ban a nagyarányú lakásépí­tés. Ezekben az években összesen 545—550 millió négyzetméternyi lakóterület épül fel. Javul a lakások mi­nősége, kényelmesebbek, job­ban tervezettek lesznek. A lakások döntő többségét — mint eddig is — az állam építi. A lakásépítéssel közvetle­nül összefügg az óvodai és a bölcsődei hálózat kiterjesz­tése. Megfelelő összegeket irányozunk élő gyermekin­tézmények építésére. Rendszerünk, szocialista társadalmunk humanizmusa mindenkor, még a legnehe­zebb időkben is, szembeöt­lően megnyilvánul a munka­­körülményekről, az egész­ségvédelemről, a szovjet em­berek műveltsége és kultu­rális színvonala emeléséről való gondoskodásban. A ti­zedik ötéves terv is nagy­szabású intézkedéseket irá­nyoz elő e téren. Az új ötéves terv idősza­fejlesztésnek és a nép élet­­színvonala emelésének átfo­gó programját fogyasztás növekszenek, mint a munká­sok és alkalmazottak átlagos keresete. A kolhozokban a munka díjazása a termelé­kenység növelése alapján emelkedik majd. A lakosság számára a tár­sadalmi fogyasztási alapok­ból történő kifizetések és juttatások öt év alatt 28—30 százalékkal emelkednek, és értékük 1980-ban elérik a 115 milliárd rubelt. Egész sor új szociális intézkedés valósul majd meg ezeknek az papoknak terhére. Ezek közül az egyik leg­fontosabbnak tarjuk, hogy a nők gyermekük egyéves ko­ráig részlegesen fizetett szü­lési szabadságot kapjanak. Az egyéb intézkedések kö­zött meg kell említeni a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhozparasztok minimális öregségi nyugdíjá­nak emelését. Az ötéves terv előirányoz­za az áruforgalom növekedé­sének magas ütemét: volu­mene 27—29 százalékkal emelkedik. Különösen gyor­san emelkedik a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátása. Az ötéves terv végére például gyakorlatilag minden szovjet családnak lesz televíziós készüléke, rá­diója, hűtőgépe. A jövedelmek értékállósá­gát az alapvető fogyasztási cikkek szilárd állami kiske­reskedelmi árának fenntar­tása, esetleges csökkentése szavatolja, amely védve van az összes kapitalista országra kiterjedő infláció hatásától. miit lakásépítés kában jelentősen növekszik a társadalmi tényezők szerepe a termelés fejlesztésében és hatékonyságának növelésé­ben. A káderek szakképzett­ségének színvonala, a kollek­tívák gyakorlatias, alkotó szelleme és az egészséges szociális-pszichológiai lég­kör, a dolgozók megfelelő életkörülményeiről való gon­doskodás, a vállalatoknál a kulturális intézmények és sportkomplexumok létreho­zása — mindez érdekesebbé és tartalmasabbá teszi az ember életét, kedvezően hat a termelés eredményeire. A lakosság egészségvédel­me területén az új ötéves terv lehetővé teszi a lakosság szakorvosi szükségleteinek teljesebb kielégítését, a dol­gozók üdülési feltételeinek megjavítását és az orvosi megelőző tevékenységet. Az ötéves terv időszakában tovább fejlődik az általános iskola intézménye. A tanin­tézetek minden kategóriájá­ban javulni fog az anyagi bázis, tökéletesedik az okta­t fő irányok tervezete elő­irányozza a termelés mére­teinek további növelését és a kellő kiegyensúlyozottságot a népgazdaság fejlesztésében. Az új ötéves időszakban az ipari termelés növekedésé­nek 1 százaléka a volumen több mint 5 milliárd rubeles emelkedését jelenti, vagyis 1,4-szer többet, mint a IX. és 2,1-szer többet, mint a VIII. ötéves tervben. Ahhoz, hogy megoldjuk a társadalmi termelés műszaki színvonalának emelésére ki­tűzött feladatokat, és gondos­kodjunk az egész gazdaság dinamikus és hatékony fej­lődéséről, jelentős felhalmo­zás és a termelés gyors nö­vekedése szükséges a terme­lési eszközök, a forgó eszkö­zök, a vegyi anyagok, a fű­tőanyagok, a fémek előállí­tásában. Ennek megfelelően a nehézipari termelés növe­kedési előirányzata 38—42 százalék. A nehézipar gyorsabb üte­mű növelése nem jelenti azt — mint Leonyid Iljics Brezs­­nyev a decemberi plénumon megállapította —, hogy csök­ken a figyelem a közfogyasz­tási cikkek termelésének le­hető legnagyobb bővítése iránt. A fogyasztási alap az or­szág nemzeti jövedelmében gyorsabban nő majd a fel­halmozási alapnál, és 1980-ra 27—29 százalékkal emelke­dik, vagyis 71—78 milliárd rubellel 1975-höz képest. A fogyasztási alap rész­arányának növekedése a tár­sadalmi termelés végső eredményei növekedésének és hatékonysága fokozódásá­nak egyik mutatója. Ugyan­akkor ez meggyőzően bizo­nyítja szocialista államunk békepolitikáját. A népgazdaságot az inten­­zifikálás útján fejlesztve kü­A szovjet gazdaság X. öt­éves tervben történő fejlesz­tésének következő legfonto­sabb mutatóit határozták meg:­lönösen szigorúan ügyelnünk kell a helyes népgazdasági és ágazati arányokra Ezt a feladatot szolgálja annak az irányvonalnak a folytatása amelynek célja a felhalmo­zás lényeges mértékű átcso­portosítása a mezőgazdaság javára. A mezőgazdaságnak a népgazdasági beruházások egész összegéből való része­sedése 18 százalékról 23 szá­zalékra nő. A népgazdaság kiegyensú­lyozott fejlődését jelentős mértékben alá kell támasz­tani az ésszerű beruházási politikával is, az építkezés egész gyakorlatának lénye­ges megjavításával. Az új építkezést általá­ban akkor kell megkezdeni, amikor az biztosítja az elvi­leg új tudományos-műszaki megoldások alkalmazását. A gazdaság kiegyensúlyo­zott növelésének elérésében fontos szerepet tölt be mind a folyó ötéves tervben, mind pedig hosszabb távlatban az ország nyersanyagkinccsel való megnyugtató ellátottsá­ga. A Szovjetunió igen nagy, gyakran páratlanul értékes nyersanyag-lelőhelyekkel rendelkezik. A népgazdaság dinamikus növekedése azon­ban a különböző ásványi nyersanyagok iránti kereslet gyors emelkedését idézi elő. Terveinkben elő fogjuk irá­nyozni az ásványvagyon­­feltárásnak a kitermeléshez képest gyorsabb emelkedé­sét. A szovjet gazdaság ará­nyos fejlesztésének egyik legfőbb feltétele a X. és a következő ötéves tervek éveiben a munkaerő-tartalé­ky módon az ország mai, valamint hosszú távú fejlő­désének érdekei megkövete­lik a termelés sokoldalú in­­tenzifikálását, a tudomá­nyos-műszaki haladás meg­gyorsítását, a munka terme­lékenységének növelését, amelyek a termelés haté­konysága és a lakosság élet­­színvonala emelésének döntő tényezői. A párt gazdaságpolitikája abból indul ki, hogy a nép­gazdaság intenzív fejleszté­sének megoldásában fontos szerepet tölt be a tudomány. A társadalmi termelés in­­tenzifikálásának meggyorsí­tása érdekében tervgazdál­kodási rendszerünk lehetővé teszi az egységes műszaki politika alkalmazását, amel­­­lyel el kell érni a tudomány és a technika összes fejlesz­tési irányainak egybehango­lását A tudományos-műszaki haladás olyan irányai közül, amelyek különleges szerepet töltenek be a X. ötéves terv­ben, és meghatározzák a gazdaság fejlődésének hos­­­szú távú perspektíváit ki lehet emelni. A munkaeszközök terme­lésében — munkaigényes termelési folyamatok gépe­sítését és automatizálását, mindenekelőtt olyan ágaza­tokban, ahol a munkások nagy számban nehéz fizikai munkát végeznek, valamint a föld alatti és az egészség­re ártalmas egyéb termelési körülmények között végzett munkákban; a technológiai folyamatok tökéletesítésében — a kevés műveletű, prog­resszív technológia fejlesz­tését (például a nagyolvasz­tó nélküli kohászat, az orsó nélküli fonás, és a vetélő nélküli szövés), valamint olyan technológia kifejlesz­tését, amely a lehető legna­gyobb mértékben megtaka­rítja az elsődleges nyers­anyagot, a fűtőanyagot és egyéb anyagokat, és biztosít­ja a környezet védelmét; az energetikában — a villamos atomenergetika gyorsított fejlesztését, vízi erőművek és olcsó szenet használó hő­erőművek építését; az anya­gok termelésében — a mi­nőségi acélok termelésének növelését, az alumínium, a titán, a polimerek részará­nyának növelését a szerke­zeti anyagok termelésében; az előre meghatározott sajá­tosságokkal rendelkező szin­tetikus anyagok termelését. A már alkalmazott tech­nológiai folyamatok tökéle­tesítésével együtt lerakjuk az elvileg új technika és technológia alapjait. Tudósa­ink erőfeszítései arra irá­nyulnak majd, hogy meg­gyorsítsák olyan problémák megoldását is, mint az irá­nyított termonukleáris re­akció és a szupervezetés. A társadalmi termelés ha­tékonysága nemcsak tudo­mányos-műszaki, vagy ter­melési-gazdasági probléma, hanem hatalmas társadalmi feladat is. A lehető legna­gyobb mértékű takarékosko­dás a népgazdaság minden dolgozójának ügye. A jelen­legi körülmények között különleges hangsúlyt kap az a lenini gondolat, hogy a kommunizmus akkor kezdő­dik, amikor a dolgozók nap mint nap óvnak minden egyes pad fémet és gabonát, gondoskodnak a munka ter­melékenységének növelésé­ről. A X. ötéves tervben meg­valósítandó műszaki politika megteremti a feltételeket ah­hoz, hogy emelkedjék az ál­lóalapok értékének minden egyes rubeljére jutó terme­lés, más szóval: emelkedjék az alapok hozama. Ha a most meglevő állóalapokból szár­mazó termelés csupán egy százalékkal növekedne, ak­kor ez at év alatt olyan ös­­­szegű pótlólagos nemzeti jö­vedelmet eredményezne, amelyből két-két és fél millió család számára lehetne la­kást építeni. Természetesen különös fi­gyelmet kell fordítani a mun­ka termelékenységének növe­lésére. Az egész népgazda­ságban a termelékenységet az 1971—75-ös 23 százalékhoz képest mintegy 27 százalék­kal tervezzük növelni. Ez 26 millió dolgozó munkájának megtakarításával egyenérté­kű. Nem kevésbé fontos, hogy lényegesen , megjavítsuk a munkaszervezést, kiküszöböl­jük a munkaidő-vesztesége­ket, növeljük a termelési fe­gyelmet A fő irányok tervezete meghatározza a tervezés és irányítás, az egész gazdasági mechanizmus további tökéle­tesítésének módjait Tovább­ra is időszerű feladat az új ötéves tervben, hogy a terve­zési szervek, minisztériumok és főhatóságok, a gazdaság­­tudomány a társadalmi ter­melés hatékonyságának növe­lésére törekedve lényegesen fokozzák a terv minőségi mu­tatóinak szerepét Kitartóan kell keresni az olyan muta­tókat, amelyek fokozzák a tervnek a termelés műszaki színvonala és a termékminő­ség emelésére, a munkater­melékenység növekedési üte­mének meggyorsítására, az állóalapok, az anyag- és pénzügyi erőforrások gazda­ságosabb kihasználására való hatását Szükséges, hogy­ az egész tervben vörös fonalként hú­zódjék végig minden egyes fejezetnek, az anyagi terme­lés minden ágazatának az élen járó tudománnyal való szerves kapcsolata. Az új ötéves tervhez na­(Folytatás a 4. oldalon.)­tási folyamat, hogy a fiatal A X. ötéves terv éveiben nemzedék mind mélyebb és tovább fejlődik majd a mű­­szilárdabb ismereteket sz.e­ vészet minden ágazata és az rezzen, s a kommunista ön­­irodalom, erősödni fog a tudat és erkölcs szellemében kulturális intézmények anya­nevelkedjék. gi bázisa. A teri­elés méretei, egyensúly­ ­ok ésszerű felhasználása. 80-as években csökkenni fog Egyebek közt figyelembe a munkaerő-tartalékok ter­­heit venni továbbá, hogy a mészetes gyarapodása. Gyorsan tudományos, műszaki haladás KÉPEK A KONGRESSZUSRÓL«. Az SZKP XXV. kongresszusán — első képünk — a küldöttek elfogadják a Központi Bizottság Leonyid Brezsnyev által előterjesztett be­számoló­ját. — Kadar Janós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a kongresszus szünetében küldöttekkel beszélget.

Next