Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

2 Kádár János angyalföldön elutazott Budapestről Hans-Dietrich Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Katona Imrének, a budapesti pártbizottság el­ső titkárának társaságában — május 1. előestéjén ellátoga­tott Angyalföldre. A vendé­geket a 13. kerületi pártbi­zottság székházában a kerü­leti pártbizottság székházá­ban a kerületi pártbizottság titkárai, állami és tömegszer­­vezeti vezetői fogadták. Ko­vács Károly, a 13. kerületi pártbizottság első titkára tá­jékoztatót adott a kerület dolgozóinak május 1-i ünne­pi felkészüléséről, a IV. öt­éves tervben elért munkasi­kerekről, illetve a kongres­­­szusi munkaverseny eredmé­nyeiről. Kádár János ellátogatott a Magyar Hajó- és Darugyár­­ba, ahol Szaló János, a párt­bizottság titkára és Szép Já­nos vezérigazgató köszöntöt­te. A vendégek találkoztak a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek veze­tőivel, és a szocialista bri­gádok képviselőivel. A gyár vezetői tájékoztatóikban ké­pet adtak az üzemben érvé­nyesülő jó légkörről, az utób­bi időben elért eredményeik­ről, amelyeket az is érzékel­tet, hogy elnyerték a vasas­szakszervezet elnöksége és a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium oklevelét Eperjesi László kazánkovács a dolgo­zók helytállásáról szólt, hang­súlyozva a csoportvezetők, a művezetők, a munkások együttes felelősségét az üzem előtt álló feladatok megva­lósításában, a párt politiká­jának végrehajtásában. A ta­lálkozón felelevenítették ré­gebbi május elsejékkel kap­csolatos emlékeiket, majd az­ idei május elseje méltó meg­ünneplésére történő előké­születekről szóltak. A Központi Bizottság első titkára felkereste a kender­es jutagyárat. Németh Lász­­lóné, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigaz­gató köszöntötte és tájékoz­tatta a vendégeket a vállalat helyzetéről, majd kalauzolta őket az üzemben. Kádár János mindkét üzemben nagy megelégedés­sel szólt a látottakról, a dolgozók eredményes mun­kájáról. Elismerését és jókí­vánságait fejezte ki a terme­lő munkában elért sikerei­kért. Emlékeztetett a két üzem dolgozóinak a mun­kásmozgalomban betöltött szerepére, forradalmi hagyo­mányaira, s szólt azokról a jelentős feladatokról, ame­lyek a fejlett szocialista tár­sadalom építésének jelenlegi szakaszában előttük állnak. Czinege Lajos távirata Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa, a Magyar Néphadsereg személyi állo­mánya nevében pénteken táviratban üdvözölte Dmitrij Fjodor­ovk­a Usztyinov had­seregtábornokot, az SZKP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé és hadseregtá­­bornokká történt kinevezése alkalmából. Szovjet—francia közös közlemény # Párizs (MTI) Szovjet—francia közös köz­leményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Andrej Gromiko szovjet külügymi­niszter április 27-től 30-ig látogatást tett Franciaor­szágban. A Szovjetunió és Francia­­ország kijelentette, eltökélt szándéka „folytatni az erő­feszítéseket azért, hogy szi­lárd jelleget adjanak az enyhülésnek és hozzájárul­janak egy olyan légkör ki­alakításához, amely kedvez a nemzetközi együttműködés fejlődésének, elmélyülésének Európában és világszerte a béke megőrzésének” — hang­zik a közlemény. A tárgyalások során „ame­lyek a szovjet-francia kap­csolatokat jellemző barát­ság és kölcsönös megértés légkörében zajlottak le, meg­állapították, hogy a két fél sok kérdésben egymáshoz közelálló, vagy hasonló ál­láspontot képvisel” — mutat rá a közlemény. A felek megállapítják: „tekintettel a világban ki­alakult jelenlegi helyzetre, és arra a felelősségre, amely a Szovjetunióra és Francia­­országra hárul a nemzetközi küzdőtéren, különös és mind fontosabb jelentőségre tesz­nek szert a szovjet—francia politikai konzultációk. A két fél véleménye szerint ezeket a konzultációkat, mint ha­tékony eszközt, fel kell hasz­nálni az időszerű nemzetközi problémákról és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről val­lott nézetek összehangolásá­ra és a róluk folytatandó eszmecserére”. Nemzetközi problémákat vizsgálva a felek ismét ki­jelentették, hogy híven az enyhülés politikájához, ame­lyet a Szovjetunió és Fran­ciaország kezdettől fogva szorgalmazott, eltökélt szán­dékuk tovább haladni ezen a valamennyi nép érdekei­nek megfelelő úton. A Szovjetunió és Francia­ország „nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezleten részt vett valamennyi állam tartsa tiszteletben a Helsinkiben elfogadót záró dokumentum­ban rögzített elveket és tel­jes egészében valósítsa meg e dokumentumban foglalt tételeket” — hangoztatja a közlemény. ■ A felek megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet— francia kapcsolatok fejlődé­séről és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a legmagasabb szintű szovjet —francia találkozók „döntő módon elősegítik a Szovjet­unió és Franciaország kö­zött a kölcsönös megértés fejlődését és a két nép kö­zeledését”. Jean Sauvagnargues fran­cia külügyminiszter elfo­gadta Andrej Gromikónak azt a meghívását, hogy te­gyen hivatalos látogatást a Szovjetunióba. Találmány Repülők „sínen“ # Moszlik (MTI) Az eddiginél lényegesen rosszabb meteorológiai vi­szonyok közepette is bizton­ságosan leszállítja a repülő­gépeket a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Fizikai Ku­tató Intézetében kidolgozott új találmány , a lézeres leszállító berendezése. A készüléket Nyikolaj Bászovnak, a Lenin- és No­­bel-díjjal kitüntetett világ­hírű szovjet fizikusnak az irányítása alatt dolgozták ki. Egyik előnye, hogy ma­gákor, a repülőgépeken szin­te semmiféle technikai fel­szerelést sem igényel. A re­pülőtérről felbocsátott, sza­bad szemmel is látható lé­zersugár követésével a gé­pek „sínen” siklanak le a betonra. A Pravda pénteki, tegna­pi jelentése szerint az új szovjet találmány kipróbá­lása igen előrehaladott stá­diumban van és a készülé­ket máris 16 országban sza­badalmaztatták, köztük az Egyesült Államokban, Fran­ciaországban, Kanadában, az NSZK-ban és Jwrfntaft. n. Szombat, 1976. május II Genscher • Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a Központi Bizottság székházában fogad­ta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztár­saság alkancellárját és kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke — ugyan­csak pénteken — szintén fo­gadta Hans-Dietrich Geh­­schert, az Országházban. A találkozón jelen volt Pója Frigyes külügyminisz­ter,­ Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, illetve Herman Kersting, a Német Szövetsé­gi Köztársaság budapesti nagykövete. • Befejeződtek a magyar­— NSZK külügyminiszteri tár­gyalások. Hans-Dietrich Gen­scher tegnap este hazauta­zott. MARCH­AIS TÉVÉNYILATKOZATA Georges Marchais, az FKP főtitkára csütörtökön este a Francia Televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyoz­­­ta, hogy az ország még nem jutott ki a válságból, amint a köztársasági elnök állítot­ta. Ha a termelés némileg emelkedett is, még mindig nagyon magas szinten van a munkanélküliség (a munka­­nélküliek száma 1 300 000-re tehető), s az infláció üteme 13—14 százalék között mo­zog. A válságból igazi kiutat csak az jelentheti, ha a fran­cia nép maga veszi kezébe s­orsának irányítását FELVONULÁS TOKIÓBAN A japán szakszervezeti fő­tanács (Sohyo) közleménye szerint az ország dolgozói nagyszabású tömeggyűlések­kel és felvonulásokkal ün­neplik május elsejét Nagy­gyűlést és többórás látvá­nyos felvonulást tartanak Tokióban. A gyűlésen részt vesznek a japán ellenzéki pártok vezetői is. Az ország több mint ezer ipari és kul­turális központjában sorra kerülő gyűléseken és felvo­nulásokon a tervek szerint mintegy hétmillió munkás és alkalmazott vesz részt . BEFEJEZŐDTEK A LENGYEL-OSZTRÁK TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Henryk Jab­­lonski, a Lengyel Államta­nács elnöke, hivatalos auszt­riai látogatásának utolsó nap­ján befejeződtek a lengyel é­s osztrák tárgyalások. A felek átírták egyebek között a két ország tudományos akadé­miájának együttműködéséről szóló megállapodásokat. Bru­no Kreisky osztrák kancel­lár csütörtökön ebédet adott a Lengyel Államtanács el­nökének tiszteletére, ak­i teg­nap hazautazott. WALDHEIM KENYÁBA UTAZIK New Yorkban bejelentet­ték: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitja meg május 5-én Nairobiban — Kenya fővárosában — az UNCTAD (az ENSZ keres­kedelmi és fejlesztési konfe­renciája) ülésszakát. Illést tartott az Elnöki Tanács • Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács hozzájá­rult, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen négy, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen pedig három — közép- és felsőfokú ta­nulmányaikat kiváló ered­ménnyel elvégző — egyetemi hallgatót kitüntetéses dok­torrá avassanak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, végül állampolgársági és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Brezsnyev a Lihacsov- gyárban • Moszkva (MTI) Pénteken a moszkvai Li­h­­acsov-au­tógyárban, a szov­jet autógyártás egyik köz­pontjában ünnepi nagygyű­lést tartottak. Az üzem mun­kásai és mérnökei előtt nagy beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára. Újabb harcok Libanonban­ ­# Bejrút (AFP, Reuter, MTI) Nem hivatalos adatok sze­rint az elmúlt 24 órában Libanonban 75 személy vesz­tette életét az ismét súlyos­bodó harcokban. Bár mind a jobb, mind a baloldali pár­tok bejelentették, hogy el­lenzik a szombatra kitűzött elnökválasztást, mert az idő­pontot túl korainak tartják a megfontolt döntéshez, mindeddig nincs arról hír, hogy elhalasztották volna az ülést. Abdab tábornok, Li­banon ideiglenes katonai kormányzója a parlamenti ülés színhelyéül a­ tad­göa villa körzetében kijárási ti­lalmat rendelt el ? A baloldali pártok csütör­tök esti ülésükön újabb nyilatkozatban szögezték le, hogy fenntartják a parla­menti ülést ellenző korábbi álláspontjukat Dzsumblatt ugyanakkor újságírók kér­désére azt is közölte, hogy a szombati ülésen elsősor­ban a tűzszünet meghosszab­bításáról kell tárgyalni. Dzsumblátt ezzel utalt arra, hogy a jelenleg érvényben lévő tűzszünet május 1-én le­jár. BÁTYAI EINŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből Tolpay Dezső építésvállalkozó 1876-ban szüle­tett Szegeden. Iskoláinak elvégzése után a kő­­m­­űvesm­esterséget tanulta ki, és mint segéd, az ország több nagy városában dolgozott kivitelező­­munkákon. 1903-ban tért vissza Szegedre, és ön­állósította magát. Számos köz- és magánépítke­zés kivitelezése fűződik nevéhez, amelyeket ön­állóan kivitelezett. Ő építette a mórahalmi isko­lát, a rókusi tornacsarnokot, a bíróság épületét. Az építtetők mindenkor elégedettek voltak mun­kájával, amit mindig precízen, a terveknek meg­felelően végzett. Fa­lkus Árpád neves vízépítő mérnök, a fővá­rosi csatornaművek műszaki vezetője 1877-ben született Szegeden. Alapfokú és középiskolai végzettségét itt szerezte meg. Az érettségi vizs­gáján kitüntetéssel megfelelt fiatalember tudá­sának gyarapítása céljából Budapestre ment, hogy a műegyetemen mérnöki diplomát szerez­zen. Mérnökké 1900-ban avatták, s ezt követően hazajött városába, és itt, a Szeged város mérnöki hivatalának munkatársa lett. A rekonstrukciós építkezések hasznos hagyaté­kaként a mérnöki hivatalban abban az időben ugyanaz az alkotó légkör uralkodott, amit Lech­­ner Lajos hagyott Szeged mérnökeire 1884. július 15-én, amikor a miniszteri kirendeltség műszaki osztálya munkáját befejezettnek tekintette, és búcsút mondott Szegednek. A fiatal mérnök az alkotó légkörű munkahellyel igen megelégedett, és mindjárt ideker­ülését követően két témát vá­lasztott ki magának, a város csatornázásának és feltűnésének tervét. Több mint tízéves, kitartó munka után témát kidolgota, és a i~t. kettőt ki is adta. A Szeged csatornázása című B­udapesten, 1912-ben jelent meg. A Szeged vá­ros általános feltöltésének kérdése című­ könyve itt látott napvilágot. Már ezekből a munkákból is kitűnik, hogy e kérdésnek talán legalaposabb ismerője volt, hiszen a problémákat úgy mutat­ja be, úgy vitatja meg, hogy azok aktualitása minden szakember számára közérthető. Azt a körülményt is figyelembe vette, hogy a majdani Nagyszeged helyes csatornarendszerét ne sértse. Tervében a körtöltésig terjedő külső területek fölösleges csapadékvizeinek elvezetésé­ről szintén gondoskodott. Szeged csatornahálózata az 1879-es árvizet kö­vető rekonstrukciós építkezések korából való. Farkas Árpád csatornázási terve abban az idő­ben nem valósult m­eg. A napjainkban épült móravárosi csatornarendszer minden bizonnyal az ő tervei adaptációjával épült. Farkas Árpád a sikeresnek távolról sem mond­ható szegedi évek után megvált a mérnöki hiva­taltól, elhagyta Szegedet, és 1914-ben a főváros szolgálatába lépett. Legelőbb kidolgozta a fővá­ros általános csatornázási tervét, majd tervei alapján megépítették a kelenföldi és a rákos­völgyi főgyűjtőket. A szabályozási munkálatok­ból is kivette részét, korlátok közé szorította a Rákos-patakot és az Aranyhegyi-árok fővárosi szakaszát. A folyókkal kettészelt városok leg­nagyobb veszedelme az árvíz. Talán a szegedi évek alatt szerzett tapasztalatok felhasználásával, megszervezte Budapest­ árvízvédelmét. Erről a munkáról a műszaki világnak még ma is az a véleménye, hogy kevés olyan alapos, minden ve­szélyforrásra kiterjedő terv készült eddig, mint az­ervé. Szeged csatornarendszeréről még annyit, hogy elvi sémája a következő: a szegedi oldalon há­rom helyen, az újszegedi egy helyen torkollik, a Tiszába a csapadék- és szennyvíz egyesített rendszere. Az ilyen típusú rendszer kiépítése a múlt század végén még ésszerű lehetett, mini­mális volt az igény, és a befogadó folyó szen­­­nyezése gyakorlatilag számba sem jöhetett A helyzet később már súlyosbodott, mert a csa­tornarendszert bővítették, és így nőtt a szenny­­h­ozam, ami a k­iömlőtorkolatoknál már szemb­el­­látható szennyeződést jelentett. A Tiszába ve­zető csatornarendszernek van még egy másik súlyos hátránya. A város talajszintje általában a Tisza irányában emelkedik, a csatornák pedig a befogadó folyó felé lejtenek. Ebből adódik, hogy az ésszerű mélységben a Tiszától induló úgynevezett gravitációs csatornák csakhamar fel­­színközelbe kerülnek, elvesztik takarásukat, és a vízelvezetés szempontjából használhatatlanná válnak. A csatornahálózat négy része már téglá­ból készült, és falazott rendszerű. Farkas Árpád hamar rájött a szegedi csator­nahálózat hibáira, hiszen éppen ezért dolgozta ki az észak—déli irányú főgyűjtőrendszer r­tegérú­­tésének tervét, amely a Hattyastelep közelében részben a Tiszába, részben a holtágba ömlött volna. Műszaki szakember is volt, terv is volt, határozatot is hoztak illetékes helyen, csak pénz nem volt a megvalósításhoz. Szeged csatornarendszere napjainkban rene­szánszát éli, az építkezések sok millió forintot emésztenek fel. Farkas Árpád gondolatai és ter­vei csak most valósulnak meg.­­ A tervezőknek, de még inkább a kivitelezők­nek külön gonddal kell eljárniuk a rekonstruk­ciós munkálatok során, hiszen a­ régi csatorna­­rendszert minden külső hatástól óvni kell, ugyanis mér csak a körülöttük összetömörü­lt föld tartja össze őket

Next