Délmagyarország, 1976. május (66. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

2 Kádár János angyalföldön elutazott Budapestről Hans-Dietrich Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának társaságában — május 1. előestéjén ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a 13. kerületi pártbizottság székházában a kerületi pártbizottság székházában a kerületi pártbizottság titkárai, állami és tömegszervezeti vezetői fogadták. Kovács Károly, a 13. kerületi pártbizottság első titkára tájékoztatót adott a kerület dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, a IV. ötéves tervben elért munkasikerekről, illetve a kongresszusi munkaverseny eredményeiről. Kádár János ellátogatott a Magyar Hajó- és Darugyárba, ahol Szaló János, a pártbizottság titkára és Szép János vezérigazgató köszöntötte. A vendégek találkoztak a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőivel, és a szocialista brigádok képviselőivel. A gyár vezetői tájékoztatóikban képet adtak az üzemben érvényesülő jó légkörről, az utóbbi időben elért eredményeikről, amelyeket az is érzékeltet, hogy elnyerték a vasasszakszervezet elnöksége és a Kohó- és Gépipari Minisztérium oklevelét Eperjesi László kazánkovács a dolgozók helytállásáról szólt, hangsúlyozva a csoportvezetők, a művezetők, a munkások együttes felelősségét az üzem előtt álló feladatok megvalósításában, a párt politikájának végrehajtásában. A találkozón felelevenítették régebbi május elsejékkel kapcsolatos emlékeiket, majd az idei május elseje méltó megünneplésére történő előkészületekről szóltak. A Központi Bizottság első titkára felkereste a kenderes jutagyárat. Németh Lászlóné, a pártbizottság titkára és Huszák Vilmos vezérigazgató köszöntötte és tájékoztatta a vendégeket a vállalat helyzetéről, majd kalauzolta őket az üzemben. Kádár János mindkét üzemben nagy megelégedéssel szólt a látottakról, a dolgozók eredményes munkájáról. Elismerését és jókívánságait fejezte ki a termelő munkában elért sikereikért. Emlékeztetett a két üzem dolgozóinak a munkásmozgalomban betöltött szerepére, forradalmi hagyományaira, s szólt azokról a jelentős feladatokról, amelyek a fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában előttük állnak. Czinege Lajos távirata Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a Honvédelmi Minisztérium katonai tanácsa, a Magyar Néphadsereg személyi állománya nevében pénteken táviratban üdvözölte Dmitrij Fjodorovka Usztyinov hadseregtábornokot, az SZKP Politikai Bizottsága tagját, a Központi Bizottság titkárát a Szovjetunió honvédelmi miniszterévé és hadseregtábornokká történt kinevezése alkalmából. Szovjet—francia közös közlemény # Párizs (MTI) Szovjet—francia közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter április 27-től 30-ig látogatást tett Franciaországban. A Szovjetunió és Franciaország kijelentette, eltökélt szándéka „folytatni az erőfeszítéseket azért, hogy szilárd jelleget adjanak az enyhülésnek és hozzájáruljanak egy olyan légkör kialakításához, amely kedvez a nemzetközi együttműködés fejlődésének, elmélyülésének Európában és világszerte a béke megőrzésének” — hangzik a közlemény. A tárgyalások során „amelyek a szovjet-francia kapcsolatokat jellemző barátság és kölcsönös megértés légkörében zajlottak le, megállapították, hogy a két fél sok kérdésben egymáshoz közelálló, vagy hasonló álláspontot képvisel” — mutat rá a közlemény. A felek megállapítják: „tekintettel a világban kialakult jelenlegi helyzetre, és arra a felelősségre, amely a Szovjetunióra és Franciaországra hárul a nemzetközi küzdőtéren, különös és mind fontosabb jelentőségre tesznek szert a szovjet—francia politikai konzultációk. A két fél véleménye szerint ezeket a konzultációkat, mint hatékony eszközt, fel kell használni az időszerű nemzetközi problémákról és a kétoldalú kapcsolatok kérdéseiről vallott nézetek összehangolására és a róluk folytatandó eszmecserére”. Nemzetközi problémákat vizsgálva a felek ismét kijelentették, hogy híven az enyhülés politikájához, amelyet a Szovjetunió és Franciaország kezdettől fogva szorgalmazott, eltökélt szándékuk tovább haladni ezen a valamennyi nép érdekeinek megfelelő úton. A Szovjetunió és Franciaország „nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett valamennyi állam tartsa tiszteletben a Helsinkiben elfogadót záró dokumentumban rögzített elveket és teljes egészében valósítsa meg e dokumentumban foglalt tételeket” — hangoztatja a közlemény. ■ A felek megelégedéssel nyilatkoztak a szovjet— francia kapcsolatok fejlődéséről és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a legmagasabb szintű szovjet —francia találkozók „döntő módon elősegítik a Szovjetunió és Franciaország között a kölcsönös megértés fejlődését és a két nép közeledését”. Jean Sauvagnargues francia külügyminiszter elfogadta Andrej Gromikónak azt a meghívását, hogy tegyen hivatalos látogatást a Szovjetunióba. Találmány Repülők „sínen“ # Moszlik (MTI) Az eddiginél lényegesen rosszabb meteorológiai viszonyok közepette is biztonságosan leszállítja a repülőgépeket a Szovjet Tudományos Akadémia Fizikai Kutató Intézetében kidolgozott új találmány , a lézeres leszállító berendezése. A készüléket Nyikolaj Bászovnak, a Lenin- és Nobel-díjjal kitüntetett világhírű szovjet fizikusnak az irányítása alatt dolgozták ki. Egyik előnye, hogy magákor, a repülőgépeken szinte semmiféle technikai felszerelést sem igényel. A repülőtérről felbocsátott, szabad szemmel is látható lézersugár követésével a gépek „sínen” siklanak le a betonra. A Pravda pénteki, tegnapi jelentése szerint az új szovjet találmány kipróbálása igen előrehaladott stádiumban van és a készüléket máris 16 országban szabadalmaztatták, köztük az Egyesült Államokban, Franciaországban, Kanadában, az NSZK-ban és Jwrfntaft. n. Szombat, 1976. május II Genscher • Budapest (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Minisztertanács elnöke — ugyancsak pénteken — szintén fogadta Hans-Dietrich Gehschert, az Országházban. A találkozón jelen volt Pója Frigyes külügyminiszter, Hamburger László, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, illetve Herman Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. • Befejeződtek a magyar— NSZK külügyminiszteri tárgyalások. Hans-Dietrich Genscher tegnap este hazautazott. MARCHAIS TÉVÉNYILATKOZATA Georges Marchais, az FKP főtitkára csütörtökön este a Francia Televíziónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az ország még nem jutott ki a válságból, amint a köztársasági elnök állította. Ha a termelés némileg emelkedett is, még mindig nagyon magas szinten van a munkanélküliség (a munkanélküliek száma 1 300 000-re tehető), s az infláció üteme 13—14 százalék között mozog. A válságból igazi kiutat csak az jelentheti, ha a francia nép maga veszi kezébe sorsának irányítását FELVONULÁS TOKIÓBAN A japán szakszervezeti főtanács (Sohyo) közleménye szerint az ország dolgozói nagyszabású tömeggyűlésekkel és felvonulásokkal ünneplik május elsejét Nagygyűlést és többórás látványos felvonulást tartanak Tokióban. A gyűlésen részt vesznek a japán ellenzéki pártok vezetői is. Az ország több mint ezer ipari és kulturális központjában sorra kerülő gyűléseken és felvonulásokon a tervek szerint mintegy hétmillió munkás és alkalmazott vesz részt . BEFEJEZŐDTEK A LENGYEL-OSZTRÁK TÁRGYALÁSOK Csütörtökön Henryk Jablonski, a Lengyel Államtanács elnöke, hivatalos ausztriai látogatásának utolsó napján befejeződtek a lengyel és osztrák tárgyalások. A felek átírták egyebek között a két ország tudományos akadémiájának együttműködéséről szóló megállapodásokat. Bruno Kreisky osztrák kancellár csütörtökön ebédet adott a Lengyel Államtanács elnökének tiszteletére, aki tegnap hazautazott. WALDHEIM KENYÁBA UTAZIK New Yorkban bejelentették: Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára nyitja meg május 5-én Nairobiban — Kenya fővárosában — az UNCTAD (az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája) ülésszakát. Illést tartott az Elnöki Tanács • Budapest (MTI) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács hozzájárult, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetemen négy, a szegedi József Attila Tudományegyetemen pedig három — közép- és felsőfokú tanulmányaikat kiváló eredménnyel elvégző — egyetemi hallgatót kitüntetéses doktorrá avassanak. Az Elnöki Tanács bírákat mentett fel és választott meg, végül állampolgársági és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Brezsnyev a Lihacsov- gyárban • Moszkva (MTI) Pénteken a moszkvai Lihacsov-autógyárban, a szovjet autógyártás egyik központjában ünnepi nagygyűlést tartottak. Az üzem munkásai és mérnökei előtt nagy beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Újabb harcok Libanonban # Bejrút (AFP, Reuter, MTI) Nem hivatalos adatok szerint az elmúlt 24 órában Libanonban 75 személy vesztette életét az ismét súlyosbodó harcokban. Bár mind a jobb, mind a baloldali pártok bejelentették, hogy ellenzik a szombatra kitűzött elnökválasztást, mert az időpontot túl korainak tartják a megfontolt döntéshez, mindeddig nincs arról hír, hogy elhalasztották volna az ülést. Abdab tábornok, Libanon ideiglenes katonai kormányzója a parlamenti ülés színhelyéül a tadgöa villa körzetében kijárási tilalmat rendelt el ? A baloldali pártok csütörtök esti ülésükön újabb nyilatkozatban szögezték le, hogy fenntartják a parlamenti ülést ellenző korábbi álláspontjukat Dzsumblatt ugyanakkor újságírók kérdésére azt is közölte, hogy a szombati ülésen elsősorban a tűzszünet meghosszabbításáról kell tárgyalni. Dzsumblátt ezzel utalt arra, hogy a jelenleg érvényben lévő tűzszünet május 1-én lejár. BÁTYAI EINŐ: Lapok a szegedi tudomány és technikatörténetből Tolpay Dezső építésvállalkozó 1876-ban született Szegeden. Iskoláinak elvégzése után a kőművesmesterséget tanulta ki, és mint segéd, az ország több nagy városában dolgozott kivitelezőmunkákon. 1903-ban tért vissza Szegedre, és önállósította magát. Számos köz- és magánépítkezés kivitelezése fűződik nevéhez, amelyeket önállóan kivitelezett. Ő építette a mórahalmi iskolát, a rókusi tornacsarnokot, a bíróság épületét. Az építtetők mindenkor elégedettek voltak munkájával, amit mindig precízen, a terveknek megfelelően végzett. Falkus Árpád neves vízépítő mérnök, a fővárosi csatornaművek műszaki vezetője 1877-ben született Szegeden. Alapfokú és középiskolai végzettségét itt szerezte meg. Az érettségi vizsgáján kitüntetéssel megfelelt fiatalember tudásának gyarapítása céljából Budapestre ment, hogy a műegyetemen mérnöki diplomát szerezzen. Mérnökké 1900-ban avatták, s ezt követően hazajött városába, és itt, a Szeged város mérnöki hivatalának munkatársa lett. A rekonstrukciós építkezések hasznos hagyatékaként a mérnöki hivatalban abban az időben ugyanaz az alkotó légkör uralkodott, amit Lechner Lajos hagyott Szeged mérnökeire 1884. július 15-én, amikor a miniszteri kirendeltség műszaki osztálya munkáját befejezettnek tekintette, és búcsút mondott Szegednek. A fiatal mérnök az alkotó légkörű munkahellyel igen megelégedett, és mindjárt idekerülését követően két témát választott ki magának, a város csatornázásának és feltűnésének tervét. Több mint tízéves, kitartó munka után témát kidolgota, és a i~t. kettőt ki is adta. A Szeged csatornázása című Budapesten, 1912-ben jelent meg. A Szeged város általános feltöltésének kérdése című könyve itt látott napvilágot. Már ezekből a munkákból is kitűnik, hogy e kérdésnek talán legalaposabb ismerője volt, hiszen a problémákat úgy mutatja be, úgy vitatja meg, hogy azok aktualitása minden szakember számára közérthető. Azt a körülményt is figyelembe vette, hogy a majdani Nagyszeged helyes csatornarendszerét ne sértse. Tervében a körtöltésig terjedő külső területek fölösleges csapadékvizeinek elvezetéséről szintén gondoskodott. Szeged csatornahálózata az 1879-es árvizet követő rekonstrukciós építkezések korából való. Farkas Árpád csatornázási terve abban az időben nem valósult meg. A napjainkban épült móravárosi csatornarendszer minden bizonnyal az ő tervei adaptációjával épült. Farkas Árpád a sikeresnek távolról sem mondható szegedi évek után megvált a mérnöki hivataltól, elhagyta Szegedet, és 1914-ben a főváros szolgálatába lépett. Legelőbb kidolgozta a főváros általános csatornázási tervét, majd tervei alapján megépítették a kelenföldi és a rákosvölgyi főgyűjtőket. A szabályozási munkálatokból is kivette részét, korlátok közé szorította a Rákos-patakot és az Aranyhegyi-árok fővárosi szakaszát. A folyókkal kettészelt városok legnagyobb veszedelme az árvíz. Talán a szegedi évek alatt szerzett tapasztalatok felhasználásával, megszervezte Budapest árvízvédelmét. Erről a munkáról a műszaki világnak még ma is az a véleménye, hogy kevés olyan alapos, minden veszélyforrásra kiterjedő terv készült eddig, mint azervé. Szeged csatornarendszeréről még annyit, hogy elvi sémája a következő: a szegedi oldalon három helyen, az újszegedi egy helyen torkollik, a Tiszába a csapadék- és szennyvíz egyesített rendszere. Az ilyen típusú rendszer kiépítése a múlt század végén még ésszerű lehetett, minimális volt az igény, és a befogadó folyó szennyezése gyakorlatilag számba sem jöhetett A helyzet később már súlyosbodott, mert a csatornarendszert bővítették, és így nőtt a szennyhozam, ami a kiömlőtorkolatoknál már szembellátható szennyeződést jelentett. A Tiszába vezető csatornarendszernek van még egy másik súlyos hátránya. A város talajszintje általában a Tisza irányában emelkedik, a csatornák pedig a befogadó folyó felé lejtenek. Ebből adódik, hogy az ésszerű mélységben a Tiszától induló úgynevezett gravitációs csatornák csakhamar felszínközelbe kerülnek, elvesztik takarásukat, és a vízelvezetés szempontjából használhatatlanná válnak. A csatornahálózat négy része már téglából készült, és falazott rendszerű. Farkas Árpád hamar rájött a szegedi csatornahálózat hibáira, hiszen éppen ezért dolgozta ki az észak—déli irányú főgyűjtőrendszer rtegérútésének tervét, amely a Hattyastelep közelében részben a Tiszába, részben a holtágba ömlött volna. Műszaki szakember is volt, terv is volt, határozatot is hoztak illetékes helyen, csak pénz nem volt a megvalósításhoz. Szeged csatornarendszere napjainkban reneszánszát éli, az építkezések sok millió forintot emésztenek fel. Farkas Árpád gondolatai és tervei csak most valósulnak meg. A tervezőknek, de még inkább a kivitelezőknek külön gonddal kell eljárniuk a rekonstrukciós munkálatok során, hiszen a régi csatornarendszert minden külső hatástól óvni kell, ugyanis mér csak a körülöttük összetömörült föld tartja össze őket