Délmagyarország, 1977. április (67. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-24 / 95. szám
2 Afrika déli részén a kolonializmus elleni harc elsőrendű fontosságú Neto—Tito megbeszélés • Belgrád (MTI) Szombaton Brioni szigetén megkezdődtek Ago Stinho Netónak, az Angolai Népi Köztársaság elnökének, az Angolai Népi Felszabadító Mozgalom (MPLA) elnökének és vendéglátójának, Joszip Hroz Tito államfőnek, a Jugoszláv Kommunisták Szövetesége elnökének a tárgyalásai időszerű külpolitikai kérdésekről, és a kétoldalú kapcsolatok széles körű fejlesztésének lehetőségeiről. Neto pénteken, a késő esti órákban érkezett Brioniszigetére, ahol Tito elnök vacsorát adott a tiszteletére. A jugoszláv államfő az ország legmagasabb kitüntetését, a Nagy Csillag Érdemrendet adományozta vendégének. A péntek esti díszvacsorán mondott pohárköszöntőjében Tito elnök hangsúlyozta, hogy „Afrika déli részén a kolonializmus elleni harc elsőrendű fontosságúvá vált” — majd hozzáfűzte — „az imperialista és fajüldöző erők mindent elkövetnek, hogy Afrika déli részén lassítsák a dekolonizálást, a fajüldözés felszámolására irányuló törekvéseket, lehetetlenné tegyék a többségi kormányzást, elodázzák Zimbabwe és Namíbia függetlenségének kikiáltását”. Neto válaszában hangsúlyozta: „Találkozásunk jelentőségét növeli, hogy most ünnepeljük Vlagyimir Iljics Leninnek, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zseniális vezére születésének 107. évfordulóját. Úgy vélem, hogy azok a mélyreható gazdaságunk kialakításában az általunk követett út egyaránt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméből fakad. ’ A briom tárgyalások befejezése után Agostinho Neto Belgradban folytatja megbeszéléseit a jugoszláv vezetőkkel. flntunes nyilatkozata O Lisszabon (MTI) Meló Antunes őrnagy, a portugál fegyveres erők legfelsőbb forradalmi tanácsának tagja, az alkotmánybizottság elnöke — akinek 1974. április 25-én fontos szerepe volt a 48 éves fasiszta diktatúra megdöntésében — nyilatkozatot adott Simó Endrének, az MTI lisszaboni tudósítójának. Antunes elmondta, hogy a jobboldal, a reakciós körök egyre hevesebben támadják az alkotmányt A lenagyobb veszély azoknak a monopoltőkés csoportoknak a részéről fenyeget amelyek politikai hatalmat elvesztették ugyan a fasizmus megdöntése után, de az utóbbi időkben részben helyreállíthatták gazdasági hatalmukat. Közvetlenül fenyegetik a demokráciát és az alkotmányt azok a körök, amelyek a gyarmati kizsákmányoláshoz kötődtek — fűzte hozzá. „Ezzel együtt úgy vélem, a portugál demokraták elég erősek ahhoz, hogy megakadályozzák a reakciót a helyzet visszafordításában.” Az őrnagy síkraszállt Portugália nemzeti függetlenségéért. Közölte, hogy külügyminiszterként a nemzetközi kapcsolatok sokrétűbbé tételével, a szocialista országokhoz fűződő viszony megerősítésével is igyekezett fokozni országa önállóságát. „A valódi nemzeti függetlenség érdekében szükséges volna kibújni’ a fojtogató észak-amerikai hegemónia alól és az aktív semlegesség’ útjára lépni” — mondta Antunes őrnagy. Megvalósul a komplex program Az integráció holnapja j. Sz. Sirjajev professzor, a közgazdaságtudományok doktora, a szocialista világrendszer gazdasági problémáival foglalkozó nemzetközi KGST-intézet igazgatója a szocialista gazdasági integráció komplex programjának teljesítésével kapcsolatos eredményekről és kilátásokról nyilatkozott az APN szovjet sajtóügynökség munkatársának. A komplex program előírásainak nagy részét már az elfogadása utáni első ötéves időszak alatt sikeresen teljesítették. Ez egyaránt vonatkozik a termelési intézkedésekre és az együttműködés gazdasági, különösen pedig a tervezési tevékenység mechanizmusának tökéletesítésével kapcsolatos elhatározásokra. (Megjegyzem, hogy a KGST történetében első ízben készült összehangolt terv sokoldalú integrációs szervezetekre.) Mi több, az utóbbi években (teljesen vagy részlegesen) megvalósultak olyan vállalkozások is, amelyek nem szerepelnek a komplex programban. Ez annak eredménye, hogy az integráció gyorsított ütemben segíti az együttműködés fejlődését. Ma már nyilvánvalóak azok a valós irányzatok, amelyek nemcsak a mai szakaszban, hanem a reálisan belátható jövőben is meghatározzák az integrációs folyamatot. A négy fő tendencia: első: a szocialista államok minden vonatkozásban közelebb kerülnek egymáshoz, ami a jelen körülmények között fejlődésük törvényszerűsége. A második: növekszik a kölcsönös munkamegoszlás jelentősége minden szocialista ország gazdaságának fejlesztésében a külgazdasági kapcsolatok lendületes növekedési üteme alapján. Ez a gyarapodás rendszerint meghaladja a szorosan vett társadalmi termék, nemzeti jövedelem és ipari termelés növekedési ütemét. A harmadik: megváltozik az együttműködés jellege. Egyre összetettebb és fejlettebb lesz, szervesen összefonódnak a termelési, a tudományos-műszaki és valutan- elhatározások. A szakosítással és kooperációval, a nagy létesítmények építésével kapcsolatos egyezmények már ma túllépik a múlt ötéves periódusok megszokott kereteit. A negyedik: növekszik a sokoldalú együttműködés szerepe, ami a szocialista integrációs folyamat fejlődésének egyik ismertetőjele. A komplex program meghatározta az integrált társulás gazdasági és szervezeti felépítésének fő elveit. A program olyan alapon nyugszik, amelyet a gazdasági együttműködés eddigi fejlődése készített elő. Kezdettől fogva nemcsak integrációs feladatokat oldanak meg, hanem olyanokat is, amelyek valamilyen ok miatt nem valósultak meg a program elfogadásáig. Ugyanakkor létrejönnek a feltételek, vagy legalábbis kirajzolódnak a körvonalak a következő szakaszok feladatainak megoldásához. A következő szakaszt a „strukturális” integráció szakaszának nevezném, amelyet a sokoldalú együttműködés keretében kölcsönösen összefüggő termelési struktúrájának kialakulása határozza meg. A „strukturális” szakasz minden valószínűség szerint több ötéves időszakot ölel fel, s alkalmasint túllépi a komplex program időhatárát. Ebben az időszakban valószínűleg megvalósul a népgazdasági, ágazati szintű gazdasági szervezetek, vállalatok és egyesülések bővülő nemzetközi együttműködése, széleskörűen elterjednek a nemzetközi termelő-technikai komplexumok, amelyek egységes program szerint működnek , és lehetővé teszik a lehető legjobb termelési koncentrációt. Az együttműködés áruforgalmi-pénzügyi tökéletesedését valószínűleg az fogja meghatározni, hogy kialakul a KGST integrált piaca a nemzeti termelési struktúrák tervszerű és kölcsönös alkalmazkodása révén. Nem túlzok, ha kijelentem, a KGST-tagországok integrációja ma születik, a hosszú távú célprogramok előkészítése, a következő ötéves tervek egyeztetése, az anyagi termelés, tudomány és technika területén való együttműködést fejlesztő hosszú távú egyezmények kidolgozásával és megvalósításával. (ArN — KS) Hazaérkezett Moszkvából az MSZMP küldöttség e Moszkva (MTI) Szombaton hazaérkezett Moszkvából a Magyar Szocialista Munkáspárt pártmunkásküldöttsége, amely Kovács Antalnak, a KB tagjának, a Központi Bizottság osztályvezetőjének vezetésével az SZKP KB meghívására látogatást tett a Szovjetunióban. A küldöttség tanulmányozta a népgazdaság pártirányításának tapasztalatait. Megbeszéléseket folytatott az SZKP Központi Bizottságának osztályain. Látogatást tett a Vlagyimiri területi és a szuzdali járási pártbizottságon és megtekintett több ipari üzemet. , KGST REPÜLÉSÜGYI BIZOTTSÁG ÜLÉSE A KGST polgári repülésügyi állandó bizottságának a légi járművek távlati fejlesztésével és üzemeltetési kérdéseivel foglalkozó műszaki-tudományos tanácsa április 19-23. között Siófokon tartotta 14. ülését. Megtárgyalták és egyeztették egy új, nagy távolságú utasszállító repülőgép műszaki feladattervét, és foglalkoztak a repülőgépek által keltett zaj szintjének előírásaival. KARAKAS LÁSZLÓ HAZAÉRKEZETT VÁRNÁBÓL Szombaton hazaérkezett Várnából a Karakas László munkaügyi miniszter által vezetett küldöttség, amely LEGÁLISAN MŰKÖDHETNEK A SPANYOL SZAKSZERVEZETEK A spanyol kormány pénteki ülésén Enrique De La Matanak, a szakszervezeti ügyek miniszterének javaslata alapján rendeletet hagyott jóvá, amelynek értelmében az eddig illegálisan működő szakszervezetek április 28-tól kezdve kérhetik legalizálásukat. Eszerint négy évtizedes illegalitás után a szakszervezetek megkezdhetik törvényes működésüket. Vasárnap, 1977. április 24. Testvérvárosok Ma körülbelül 1400 várost egyesít a tesvérvárosok világszövetsége, amely idén ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A béke védelme az agresszió ellen, a társadalmi haladásért folytatott harc eszméinek életképessége és időszerűsége megfelel „Helsinki szellemének”. S ez tette a testvérvárosok világszövetségét tekintélyes nemzetközi szervezetté. Maga az elnevezés is a mozgalom nemes céljairól tanúskodik. A testvérvárosok kapcsolataikban már rég túlléptek a „felfedezés” időszakán, s állandósultak, egyre tartósabbak a találkozások, amit a sajtó, a rádió, a kiállítások, a személyes ismeretség és a levelezés is segít. A testvérvárosok mozgalma befolyásolja az enyhülési folyamat fejlődését és elmélyülését, s ezzel együtt hozzájárul az egészségesebb nemzetközi légkör kialakulásához. Ez egyebek között kifejeződik abban is, hogy megjavultak a kapcsolatok a testvérvárosok világszövetsége és a városi tanácsok nemzetközi szövetsége között. A hidegháború éveiben ez a szövetség nyíltan szembeszegült azzal, hogy együttműködjenek a szovjet városokkal. Az enyhüléssel megváltozott e szövetség vezetőinek álláspontja is. Legutóbbi lausanne-i és teheráni konferenciájukra már meghívták a szovjet tanácselnökök képviselőit is. Nincs a világon túl sok ilyen hasonló ünnep, amit egyszerre ennyi, méghozzá különböző társadalmi rendszerű országban megünnepelnének. A testvérvárosi mozgalom a béke, a biztonság és az együttműködés szilárdítását szolgálja, s megfelel azoknak a céloknak, amelyekért a szocialista közösség országai küzdenek. A. A. (APN — KS) fi nemzetközi ifjúság szolidaritási napja Bandung: 1955-ben ebben az indonéz városban ült össze az afroázsiai országok első konferenciája, hogy hitet tegyen a gyarmatosítás elleni harc, a népek szabad, független fejlődése mellett. A részvevők, a gyarmati sorból csak nem régen felszabadult országok részt vett, a KGST-tagország képviselői ott határozták el, hogy április 24-ét a gyarmati ifjúság napjává nyilvánítják, nemzetközi harci napok munkaügyi miniszterei értekezletének IX. ülésszakán. Fogadtatására a ferihegyi repülőtéren megjelent apá, amelyen a világ haladó Buda István munkaügyi ál 1 erői kifejezhetik szolid á álamtitkár. Jelen volt Vladi-írásukat azzal a sok-sok mumir Videnov, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. ló fiatallal, akiknek a legnyíltabb, legembertelenebb kizsákmányolás testet, lelket, szellemet nyomorgató légkörében kell felnőnie. A kolonializmus ellen vívott harc, az egyre szélesedő, tettekben megnyilvánult szolidaritás alapvetően megváltoztatta a gyarmati világ akkori képét. A hetvenes évek elején már az egykori gyarmatok többsége független állammá lett. Az egykori gyarmati fiatalok nagy része tehát már szabad országban élt, de korántsem szabadon. A névleges függetlenség még nem hozta meg a gyarmati iga alól felszabadult népeknek a jeges szabadságot. Az évszázados gyarmatosítás sötét örökségei, az elmaradottság, a kulturálatlanság súlyos koloncait viselő népeknek meg kell vívniuk a maguk harcát az egykori kizsákmányolók új köntösbe öltöztetett törekvéseivel. A gazdasági, társadalmi, politikai függés árnyaltabb formái változatlanul létükben fenyegetik a saját lábukon, megállni nehezen tudó országok népét, ifjúságuk oly régen vári boldogabb jövőjét. Ezért nem csökkenhetett egy pillanatra sem a nemzetközi szolidaritás ereje, sőt a világpolitika erővonalainak változásaival csak növekedett jelentősége. A harc azonban túlnőtt az egykori kereteken, a szolidaritás eszméje és gyakorlata már nem korlátozódhatott csupán a még gyarmati sorban élő fiatalokra, hanem szükségszerűen terjedt ki az ifjúságot sújtó mindenfajta elnyomás elleni harcra. Emiatt nyilvánították 1972-ben a gyarmati ifjúság harci napját nemzetközi ifjúsági szolidaritási nappá, amikor a világ haladó fiataljai újból közösséget vállalnak azokkal az ifjúkkal, akik élethalálharcot vívnak az imperializmus, a fasizmus, a fajüldözés, a neokolonializmus erőivel Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában. (KS) Európa tíz éve Tíz esztendő: háromezer-hatszáz-egynéhány nap. Nincs, aki vaskos újságkötegek segítsége nélkül el tudná mondani, hogy mi minden történt 1907 áprilisa óta az öt világrészben, országok belső életében, államok egymás közti viszonyában. Van azonban valami, ami az évtized mérlegkészítésénél viszonylag könnyen számbavehető. Éppen tíz éve, 1967. április 24—26. között tanácskozott a csehszlovákiai Karlovy Varyban az európai kommunista és munkáspártok értekezlete. Huszonnégy párt vezetői írták alá „Az európai békéért és biztonságért” címet viselő közös nyilatkozatot, amelyben sok más gondolat mellett megerősítetek és összefoglalták azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket a Varsói Szerződés országai, az európai kommunista pártok földrészük békéje és biztonsága megszilárdításával kapcsolatos tennivalókról tettek. A felvetett gondolatok között elsőként ott szerepelt az európai biztonsági értekezlet eszméje. A múlt tíz esztendő ezeknek a javaslatoknak történelmi próbája is volt. Mögöttünk van már Helsinki ott, harmincöt ország legmagasabb rangú képviselői fogadták el az enyhülés, a békés egymás mellett élés nemzetközi alapokmányát. Karlovy Vary, évtizede éppen, azt mondta Európának: fogadjuk el mindenekelőtt a háború utáni időszakban kialakult reális helyzetet és kezdjünk hozzá a fegyverzetcsökkentés, a leszerelés kérdéseinek megtárgyalásához, lássunk neki az együttműködés sokoldalú bővítésének. Tíz esztendővel Karlovy Vary után mindezt múlt időben mondhatjuk el. Éppen mostanában készülődik földrészünk arra, hogy harmincöt állam képviselőinek belgrádi tanácskozásán felmérje: meddig jutottunk a Helsinkiben kijelölt úton, s miként lehet továbblépni. Ennek az évtizednek a krónikájában jegyzik be az 1976 júniusában, Berlinben megtartott európai kommunista és munkáspártoknak azt a konferenciáját is, amely már megvizsgálhatta, mit jelentett a Karlovy Varyban felvetett, Helsinkiben elfogadott javaslatok valóra váltása. A nemzetközi helyzetben alapvető, pozitív változások mentek végbe, és „az európai biztonsági és együttműködési értekezlet megerősítette annak lehetőségét és tényleges hasznosságát, hogy a legbonyolultabb nemzetközi problémákat valamennyi érdekelt ország részvételével, teljes egyenjogúságuk alapján vitassák meg és rendezzék" — szögezhették le Berlinben. Ez a gondolat van felírva a jövő útjelzőjére is: teljes egyenjogúság, kölcsönös bizalom, a békés egymás mellett élés tiszta szándéka. (KS) A Moszkvai Rádió pályázata • Moszkva (MTI) A Moszkvai Rádió és a Komszomol Központi Bizottsága a Nagy Októberi Szocialista Forradalom közelgő no. évfordulója alkalmából kérdés—felelet pályázatot hirdet: 1. Ki volt az első szovjet kormány vezetője? 2.Melyek voltak a szovjet hatalom első dekrétumai? 3. Melyik magyar internacionalista találkozott V. 1. Leninnel? 4. Milyen szovjet filmet látott az Októberi Szocialista Forradalomról? 5. Nevezze meg azokat a KGST keretében épülő objektumokat, ahol együtt dolgoznak a magyar és a szovjet fiatalok. A pályázatokat 1977. május 31-ig lehet postára adni Moszkvai Rádió, magyar szerkesztőség címére. A pályázat három győztesének díja: utazás a Szovjetunióban. Ezenkívül a legjobb válaszokat, beküldő rádióhallgatókat a Moszkvai Rádió és a Komszomol Központi Bizottsága ajándéktárgyakkal jutalmazza.