Délmagyarország, 1977. június (67. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
Szerda, 1977. június 1. Országgyűlési bizottság a vaskohászat fejlesztéséről A hosszú távú fejlesztési koncepciót valóra váltva a vaskohóipar egész területén javul majd a munkavédelem, kedvezően változik a gyártmányok minősége és választéka, javul a termelés struktúrája, megszüntetik, illetve minimálisra csökkentik a gazdaságtalan termékek termelését — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés ipari bizottsága. A Gorjanc Ignác elnökletével megtartott tanácskozáson — amelyen részt vett Inokai János, az orsággyűlés alelnöke, Trethon Ferenc pénzügyminiszter-helyettes és Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese — a képviselők a 80 ezer embert foglalkoztató, a nemzeti jövedelemhez 6,3 százalékkal hozzájáruló vaskohászat helyzetét, hosszú távú fejlesztési koncepcióját elemezték. Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy az MSZMP XI. kongresszusának határozatára alapozva az V. ötéves tervtörvény megszabta: a nyersacéltermelést 1980-ra 4,3—4,5 millió tonnára, a hengereltacél-termelést pedig 3,1—3,3 millió tonnára kell növelni. A Lenin-békedíjbizottság elnöke hazánkban Kedden Budapestre érkezett Nyikolaj Blohin szovjet akadémikus, a Nemzetközi Lenin-békedíj bizottság elnöke és Alekszandr Gurjanov, a bizottság titkára. A szovjet vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Jakab Sándor, az MSZMP KB osztályvezetője és Márta Ferenc, az MTA főtitkára, az MSZMP KB tagjai fogadták. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) A holnap búzája Alig egy hónap, és itt az aratás. Jó lenne tudni, mire számíthatunk majd, többre vagy kevesebbre, mint amennyi tavaly termett, de jó sokon kívül más nem szívesen vállalkozik ilyenkor még becslésre. Igen sok tényezőtől függ még, mennyit mutatnak majd a mázsák, és ezeknek a tényezőknek egy része már független tőlünk. Hálásabb téma most nem egy hónappal, inkább néhány évvel előre tekinteni. Tehetjük, mert a kutatók már a következő évek búzáján dolgoznak. Dr. Magassy Dániel, a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatóhelyettese segít megismerni a kutatók törekvéseit. Azt nem mondhatjuk, hogy a búzanemesítők körében teljes az összhang, ha a holnap búzájáról esik szó. Van, aki azt mondja, azé a búzáé a jövő, amelyik kis kalászt hoz ugyan, de ebből igen sokat. A másik elképzelésnek is vannak tudományos hitvallói. E felfogás szerint éppenhogy nagy kalászra van szükség, hogy sok búzánk legyen, már csak azért is, mert ez a fajta az adott körülményekhez jobban tud alkalmazkodni. A vita majd eldől, de meglepetéssel máris szolgál: száz mázsán felüli hektáronkénti termés gyakran hallható az elképzelések között. Bár nagyüzemi termesztésben még illúzió erről beszélni, a fajtakísérletekben, kisparcellákon már létezik ez a termés. Úgy tűnik, még ennek az évtizednek a végén, vagy a következőnek az elején beléphetnek ezek a fajták a köztermesztésbe. A kutatók igyekezetének egyik ága tehát a jóval több átlagtermés lehetőségeit kutatja. Van azonban egy furcsa tapasztalat: minél többet terem egy búza, általában annál gyöngébb a minősége. Úgy szeretnék tehát elérni a lényegesen több mázsát, hogy a belső érték ne romoljon közben. Az is hatalmas eredmény természetesen, ha nem a termésátlagok növekednek, hanem a minőség javul. Sok kenyeret eszünk, fehérjeszükségletünk egy részét a búza adja. Ha a mostani 12 —13 százalékos fehérjetartalom mondjuk 20 százalékra emelkedhet a kutatók keze nyomán, lényegesen javul táplálkozásunk. És ami a lényeg, létezik ilyen búza már a tenyészetekben. E két alapvetően lényeges szempont mellett egy harmadik is gyötri a nemesítőket. Olyan fajtákat szeretnének előállítani, amelyek a különböző betegségeknek ellenállnak. Igaz, hogy a vegyszerezés sok kórokozótól megvédi a növényt, de egyre többen vannak, akik a vegyszeres növényvédelmet csupán átmenetinek szeretnék tudni a mezőgazdaságban közgazdasági számítások és egészségvédelmi szempontok miatt egyaránt. Vegyük a közgazdaságit. Egy-egy vegyszeres beavatkozás sok mázsát menthet meg ugyan, de hektáronként legalább másfél mázsa búza árát emészti föl. Nagy pénzekről van szó, jó lenne ezt inkább zsebben marasztalni, mint kiadni. Abban meg nem reménykednek, hogy sikerül olyan búzát találni, ami nem fertőződik meg gombával, de olyanra számítanak, amelyiken nem hatalmasodik el annyira, hogy terméscsökkenést okozna. Ez is sokkal nehezebb feladat, mint újabb és újabb rekordterméseket garantálni, hiszen az új fajták a fertőzésre is érzékenyebbek. Egyetlen törekvés a sok közül: a búza fölső, úgynevezett zászlós levele lefelé hajlik, ezzel beárnyékolja az egész növényt, és kedvező állapotot teremt a gombabetegségeknek; ha csak annyit sikerül elérni, hogy a zászlós levél fölfelé álljon, szellősebb és ellenállóbb lesz a búza. Nemesítők feladata, hogy az a levél fölfelé álljon. Három lehetőséget céloz tehát a kutatók programja, de három csoportba osztható a holnap búzája is. Lesz úgynevezett kenyérbúza, külön tésztabúza és külön takarmánybúza is. Az első kettőre jó kilátásai vannak a szegedi intézetnek. A kenyérbúzák közül kézzelfogható ígéretnek számít a GKM Tiszatáj nevet viselő új fajtajelölt, éppen kiemelkedő fehérjetartalma miatt. A közelmúltban adtunk hírt róla, hogy néhány napig Szegeden már ennek a lisztjéből sütöttek kenyeret. A MÉM hivatalos minősítése szerint zsömlére ez a liszt a legjobb, a kenyérnek való lisztek közül pedig a második hely illeti meg. Vannak törzsei, amelyek elérik a 19—20 százalékos fehérjetartalmat is. Hozzá kell tennünk, hogy az átvételi rendszerünket valószínűleg át kell hangolnunk majd, ha azt akarjuk, hogy termelőink a jobb búzát termeljék. Három év átlagában 49,1 mázsát termett, tavaly 18 kísérleti hely átlagában 51,5 mázsát. A telet jól viseli, a szárazságot is tűri, korai, a gombabetegségek káros hatását éppen koraiságánál fogva elkerüli. Nem utolsó szempont az sem, hogy szára szilárd, a júniusi búzadöntő viharoknak jobban ellenáll. Szegedhez kötődnek a fajtajelöltek közül az úgynevezett Durum-búzák is. Kimondottan tésztákhoz termelik, speciális összetételű fehérjéjük révén tojás nélkül is jó tésztát adnak. Külföldről származott az alapanyag, itthon szelektálták azokat, amelyek a hazai körülmények között jól teremnek. Tovább keresztezik, hogy előnyös tulajdonságaik megőrzésével a téli fagyot jobban bírják. Idén már vagontételben tud vetőmagot adni az intézet a gazdaságoknak. 3. Könnyű lenne innen átugrani a holnapután búzájára, de kockázatos lenne róla nyilatkozni. Annyi biztos, a holnap rövid időt jelent a kutatók naptárában, várható, hogy a most megcélzott eredményeket hamarosan túl is lépik. Minduntalan hangoztatják azonban a nemesítők, hogy a jó fajta csak lehetőség a bő terméshez, az időben és jól elvégzett munkán múlik végeredményben, hogy mennyit takarítunk be. Azzal például —, kanyarodjunk vissza a közeli napok feladataihoz! —, hogy az aratást jól megszervezzük, ha nem késlekedünk majd az aratással, nagyon sok megtermett mázsát nyerhetünk. A nagy teljesítményű kombájnok, az új gépekhez értő, azokat folyamatosan működtetni tudó kombájnosok segítenek valósággá váltani a kutatók régi törekvéseit: amit a fajta adhat, hozzuk ki belőle, és ami megtermett, veszteség nélkül takarítsuk be. Horváth Dezső Ülést tartott az MSZMP Szeged városi bizottsága (Folytatás az 1. oldalról.) között. Persze a vezetők szakmai képzettsége általában magasabb, mint a politikai, s a jó szakemberek közt olyanok is találhatók, akiknek a nehezen pótolható vezetési ismereteik is hiányosak. Az alkalmasság megítélése természetesen ma már kritikusabb, jobban számon kérjük nemcsak a politikai alkalmasságot és megbízhatóságot, nemcsak a szakmai hozzáértést, hanem a vezetési készséget, az emberekkel szót érteni tudás képességét is. Sajnos, e harmadik követelmény a kisebb vezetői beosztásokban alig érvényesül: ha a politikai és a szakmai feltétel megvan, a vezetőkészséget — úgymond —megelőlegezik. A legutóbbi két év alatt Szegeden a fentiek figyelembevételével került sor tizennyolc új igazgató kinevezésére, az ipari szövetkezetekben pedig kilenc új elnök megválasztására. A vezetésre alkalmatlanok cseréjét a korábbinál következetesebben hajtják végre a vállalatokon belül is: új osztályvezetők beállítására került sor például a kéziszerszámgyárban, a DÉMÁSZ-nál, a kábelgyárban, a konzervgyárban és másutt. S ami nagyon szimpatikus: a cseréknél szinte mindenütt ügyeltek arra, hogy a régi vezető kisebb, a neki jobban megfelelő beosztásában is megtalálja a helyét, s környezetet segítse az eredményes munkavégzésben. Rámutatott a városi pártbizottság, hogy a következő öt évben a vezetőknek mintegy 20 százaléka éri el a nyugdíjas kort. Utánpótlásuk jórészt biztosított, jóllehet van olyan vállalat is, ahonnan szinte az egész vezetőgárda egyszerre megy nyugdíjba, s helyettük még nincsenek megfelelő emberek. A fizikai munkások vezetővé képzése folyamatos, a vállalatok rendszerint kihasználják az egyetemre küldés lehetőségeit. A felkészítések a felvételi vizsgákra szervezetten folynak. Huszonhét munkásból sikeresen felvételiztek huszonhárman. A nők vezető posztokra állításában is határozott fejlődés mutatkozik, leginkább azonban az alsóés középszinteken. A nagy női létszámot foglalkoztató üzemekben, intézményekben, szövetkezetekben osztályvezetőig bezárólag mindenütt több a nő, számuk 1970-től 1976-ig 53-mal gyarapodott. Első számú vezetői megbízatás tekintetében azonban nincs lényeges haladás, inkább a helyettesi munkakörben jobb a helyzet. Szegeden 31 általános iskola közül tizenkettőben az igazgató, 21-ben pedig az igazgatóhelyettes nő, akiknek egyharmadát 1970 óta nevezték ki. Az MSZMP Központi Bizottsága határozatának megjelenése óta — mutatott rá a városi pártbizottság — javulás tapasztalható a minősítések készítésében is. A szakmai és emberi tulajdonságok mellett mind többször minősítik a politikai magatartást és állásfoglalást. Gyakori hiba: előfordul, hogy a vezető szóban közli a minősített beosztottal a kifogásokat, és az elvárásokat, ahelyett, hogy írásban rögzítené; az emberek gyengéit csak a leváltásra előkészített minősítések sorolják föl; közéleti tevékenységről, ha azt a munkahelyen kívül fejtik ki, alig, vagy egyáltalán nem írnak a minősítésben; a vezetők egy kis része még mindig nem érti, hogy az őszinteség, a nyíltság a minősített érdekeit szolgálja elsősorban; igen lassan megy át a köztudatba, hogy a bírálat nem az ember, hanem a hibák ellen irányul. A káder- és személyzeti munka további feladatai nem újak, azok a vonatkozó párthatározatok tökéletesebb végrehajtását jelentik. Az ipari üzemekben segíteni kell a fiatalok, a nők, a szakmunkások vezetővé nevelését, biztosítsanak számukra megfelelő lehetőséget ahhoz, hogy a szükséges politikai képzettséget megszerezhessék. A pártszervek gondoskodjanak róla, hogy az agitációban és propagandában kapjon nagyobb hangsúlyt a szemléletváltoztatásra irányuló nevelés. A tanügyi intézetekben fordítsanak különös gondot arra, hogy a fizikai indíttatású új kollégák jól beilleszkedjenek a közösségbe. Ügyelni kell mindenütt a hármas követelmény elveinek betartására és a tervszerűségre. Az ésszerű káderstabilitást és a tervszerű frissítést úgy kell megoldani, hogy a tapasztalt vezetők szoros egységben dolgozzanak a tehetséges, tettre kész fiatalokkal. Tudatos kádermunkával válik lehetővé az is, hogy lehetőleg minden vezetőnek olyan helyettese legyen, akit adott esetben bármikor élre lehet állítani. Ahhoz, hogy fokozott figyelmet fordíthassunk a párt- és a tömegszervezetekben fáradhatatlanul munkálkodókra is, elengedhetetlen a testületek véleményének meghallgatása. A rugalmas, célratörő irányítás feltétele, hogy a vezetők — az úgynevezett középvezetők is — igyekezzenek gyarapítani politikai és szakmai ismereteiket. Ezek a feladatok jórészt a pártszervekre és az alapszervezetekre hárulnak, eddig végzett káder- és személyzeti munkájuk azonban garancia arra, hogy meg is tudják azokat oldani. Fokozzák a belső ellenőrzést A közelmúltban a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya, a MESZÖV-vel közösen megvizsgálta hat fogyasztási szövetkezet belső ellenőrzését, és azt tapasztalta, hogy számos változtatásra van még mindig szükség, hogy az 1973- ban kidolgozott irányelvek maradéktalanul megvalósuljanak. A vizsgálat tanulsága: a szükséges tennivalók megbeszélésre, tanácskozásra hívta a kereskedelmi osztály és a MÉSZÖV az ÁFÉSZ-elnököket, a felügyelő bizottságok ellenőreit, és az ellenőrzési osztályok vezetőit. Tegnap, a megyei tanács székházában vitatták meg, mit kell tenniük a szövetkezeteknek rövid időn belül, és megbeszélték a munkafolyamatokba épített ellenőrzési módszerek tökéletesítésének lehetőségeit is. Bányászrekord a Mecsekben A magyar bányászat történetében eddig példa nélkül álló munkateljesítményt ért el egy mecseki bányászkollektíva a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított verseny során. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetében dolgozó Zalka Máté szocialista brigád — a tervben előirányzott havi ötven méterrel szemben — május folyamán 110 méter aknát mélyített. Ezzel új országos aknamélyítő rekordot állítottak fell a „Zalkások”. Az eddigi csúcsteljesítmény ugyancsak a Mecsekben született. 1965. novemberben a Szabó István vezette szocialista brigád 102 métert haladt a földben egy légakna építése során. D szakszervezetek feladatai a gazdasági építőmunkában A SZOT titkárának előadása Szegeden Tegnap, kedden Szegedre látogatott Juhász Ottó, a SZOT titkára. Délelőtt tanácskozást folytatott az SZMT vezetőivel, majd a megyei pártbizottságra látogatott, ahol dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára fogadta. Délután az SZMT székházában szakszervezeti aktívaülést rendeztek, ahol Juhász Ottó előadást tartott. Részt vett az aktívaülésen Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára is. A SZOT titkára hangsúlyozta bevezetőjében, hogy a magyar szakszervezetek gazdasági munkát segítő tevékenységének homlokterében az intenzív fejlesztés és a hatékonyság növelésének legfontosabb tennivalói állnak. A szervezett dolgozók is egyetértenek avval, hogy előrehaladásunk, az életszínvonal növelése szoros összefüggésben van a hatékonyabb gazdálkodással. Ezért is szeretnék elősegíteni a népgazdasági célkitűzések teljesítését. Természetesen a szakszervezeteknek elsőrendű feladata a dolgozók érdekeinek védelme, de egymást kiegészítik, szerves egységet képeznek az érdekvédelem tennivaló, és a gazdasági alapok megteremtéséért való küzdelem. Ezért vesznek részt a szakszervezeti testületek a tervezési munkákban. Részletesen elemezte Juhász Ottó a szociálpolitikai feladatokat, a vállalatok szociális terveinek fontosságát. Külön foglalkozott az üzemi demokrácia fejlesztésének szükségességével. Hangsúlyozta, hogy össze kell hangolni a meglevő fórumok munkáját, mert jelenleg sok a párhuzamosság, és a formalitás e területen. A szakszervezeti tanácsok és a bizalmiak együtt határozzanak a kollektív szerződésekben, a vállalati szociális tervek kimunkálásában, az üdülési, művelődési és sportügyekben, a bérek felhasználásában és arányainak meghatározásában, a középtávú és éves vállalati termelési tervek célkitűzéseiben, és más, közösséget érintő kérdésekben, sőt legalább évente egyszer e testület értékelje a vállalatok, üzemek gazdasági vezetőinek tevékenységét is, hiszen a munkásság csak így képes tulajdonosi jogait gyakorolni. Az aktívaülés dr. Ágoston Józsefnek, az SZMT vezető titkárának összefoglalójával és zárszavával fejeződött be.