Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-01 / 231. szám

Szombat, 1977. október 1 Olaj TM terven felül A Dunántúli Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat (Nagylengyel) az idén 260 ezer tonna olajat fog kitermelni. A vállalat 100 szocialista brigádja a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére vállalta, hogy ezt a tervet ötezer tonna olaj kitermelésével túlteljesíti. Az olajbányászok eddig már 60 százalékát teljesítették vállalásuknak. A terv túlteljesítésében kiemelkedő munkát végez — többek között — a Bem József és az Arany János szocialista brigád. Képünkön: Pais Kálmán az egyik tankállomás berendezéseit ellenőrzi. Országos értekezlet a népgazdasági tervezésről Az idei népgazdasági terv teljesítésének eddigi tapasztalatairól, valamint az 1978. évi terv előkészítésének feladatairól pénteken, az MSZMP budapesti bizottsága oktatási igazgatóságának székházában országos értekezletet tartottak a minisztériumok és az országos főhatóságok vezetői, a budapesti, a megyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi tanács és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont nagyvállalatok vezető munkatársai, valamint a társadalmi szervek vezetői. A bevezető előadást Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Orságos Tervhivatal elnöke tartotta. Az aktívaértekezleten részt vett és felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Arany Merkur magyar üzemnek Belgrádban ünnepélyes keretek között kiosztották az Arany Merkur díjat, amelyet vállalatok, országos és nemzetközi intézmények, valamint magánszemélyek kapnak meg a termelés fejlesztésében és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővítésében elért kiváló eredményeikért. A nemzetközi zsűri az idén 39 ország 107 vállalatát — köztük a magyar Tungsram műveket — tüntette ki ezzel a díjjal. (MTI) Október 5 — 7. között Szegeden Országos anyagmozgatási és csomagolási konferencia Az MTESZ Központi Anyagmozgatási és Csomagolási Bizottsága országos konferenciát és kiállítást rendez október 5—7. között Szegeden. A konferencia témája — Csongrád megye ipari sajátosságainak megfelelően — a könnyűipari és élelmiszeripari anyagmozgatás, csomagolás, valamint térbeli elosztás helyzete. A háromnapos rendezvény céljairól és programjáról Suba Imre, az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézet főosztályvezetője, valamint Nagy Sándor, az ÁCSI szegedi tanácsadó szolgálatának vezetője sajtótájékoztatót tartott tegnap, pénteken, Szegeden, a Technika Házában. Nagy az érdeklődés az országos konferencia iránt: 95 vállalattól 183-an jelezték részvételüket. Legtöbben a termelő munka közvetlen irányítói, akik megvitathatják majd a területükön jelentkező nehézségeket és tapasztalatokat szerezhetnek munkájukhoz. A konferencia első napján, október 5-én előadás hangzik el a könnyűiparban és élelmiszeriparban megoldandó feladatokról. Másnap két szekcióban tárgyalnak a szakemberek a szervezésről és gépesítésről, illetve a csomagolás térbeli elosztási rendszerekben betöltött szerepéről. Négy témakört kerekasztalbeszélgetésen vitatnak meg. Ezek a mezőgazdasági és kertészeti áruk feldolgozásának problémái, az anyagmozgatás szervezése és irányítása, a kiskereskedelmi konténeres áruelosztás, végül a csomagolóanyagok helyettesítése. A szegedi, immár harmadik országos anyagmozgatási és csomagolási konferencián kitüntetik azokat a szakembereket, akik eddig legtöbbet tettek az ilyen munka javítása érdekében. Október 5-én délután, a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Marx téri „C” pavilonjában kiállítást nyitnak a rendezők, TRANSPACK ’77 elnevezéssel. A 2400 négyzetméternyi területen 29 hazai gyártó és forgalmazó vállalat mutatja be raktári és anyagmozgató berendezéseit, csomagolóanyagait és eszközeit. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat zöldség- és gyümölcsszállításra alkalmas polietilén zsákokat és tömlőket, liszteszsákot, szintetikus ponyvát, hálót, kötelet, zsineget, a METRIPOND Mérleggyár pedig zsákok töltésére szolgáló adagolómérleget állít ki. A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, a Csongrád megyei ZÖLDÉRT, valamint a Szegedi Ruhagyár az üzemeikben megvalósított korszerű anyagmozgatási és csomagolási rendszereket mutatja be. Sz. J. Ottfelejtették Ugye, ha a karácsonyi fagyöngy még februárban is díszítené asztalunkat, ha a húsvéti sonkát még hetek múltán is enni kényszerülnénk, ha a május elsejei dekorációt kint felejtenék a gyárkapun júniusig, megszoknánk az ünneppel járó kellékeket, a díszeket, a szokásokat, s jelentéktelenné válna talán maga az ünnep is. A város „kapuiban”, fontosabb útvonalainak találkozásánál, a Tisza-parton a nyár elején — az ünnepi hetekre készülődvén — hatalmas zászlórudakat állítottak fel, s a lobogótriók szép díszei lettek a vendégváró Szegednek. Jólesett a szemnek gyönyörködni bennük, a figyelmes városlakók jelezték is azonnal (csak szerkesztőségünkben három alkalommal), ha valamelyik zászló rögzítőkötelét kioldotta a szél. Megfakultak a kék selymek, napszítta lett az égőpiros, divatos kekiszínű a zászló valaha zöldje. Megkoptak a lobogók, nem is lehet csodálkozni ezen: hat héttel élték már túl az ünnepi hetek végét. Megkoptak a színek, a szónak nem csupán valóságos értelmében kintfelejtődtek a zászlórudakon, s elkoptatták a kedvenc újságírói fordulatot is: „zászlódíszbe öltözött a város.” P. K. Lakótelep bányászoknak Új bányászlakótelep építésének előkészületi munkálatait kezdték meg az elmúlt hónapban Putnokon. Az elképzelések szerint 290 lakás épül fel. Jövőre 100 bányászcsalád költözhet majd új otthonba. 3 Az országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló törvényét, amely a szocialista jogrendszer kiépítésében korszakalkotó jelentőségű volt. Ez lévén hazánkban a polgári jog első, egységes kódexe. A polgári törvénykönyv az életviszonyok széles körét — állampolgárok és gazdálkodó szervezetek, vállalatok, szövetkezetek vagyoni és személyi viszonyait — szabályozza. A kis- és nagykorúság, a cselekvőképesség a tulajdonjog, a szükségletek kielégítésében nagy szerepet játszó szerződési rendszer, az egyes szerződésfajták, a jüggelenes cselekményekért való felelősség a kártérítés, vagy az öröklési jog, mind szerepel a törvényben. Az elmúlt közel két évtized során felhalmozódott tapasztalatok, az egységes szocialista jogrendszer fejlődése és a korszerű jogi szabályozás iránti igények indokolták, hogy a kormány most az országgyűlés őszi ülésszakának napirendjére tűzte a Magyar Népköztársaság polgári törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításának és egységes szövegének törvényjavaslatát. Bár a módosítás elég széles körű és több új jogintézményt hoz létre, illetőleg új szabályozást ad, a Ptk túlnyomó része változatlanul alkalmas arra, hogy a polgári jog eszközeivel elősegítse a fejlett szocialista társadalom építését. A vagyoni viszonyok egységes szabályozója A Ptk. továbbra is a vagyoni viszonyok egységes kódexe. Ennek megfelelően a magánszemélyek és a jogi személyek (vállalatok, intézmények) legfontosabb polgári jogviszonyait, személyi és vagyoni jogait kell szabályoznia. Ezért az eddig alacsonyabb szintű jogszabályokkal rendezett ilyen viszonyok alapvető előírásai is a módosított Ptk.-ba kerültek. A tulajdonviszonyok szabályozásával a társadalmi tulajdon minden formájának további erősítését és fejlesztését szolgálja, biztosítva a személyi és a magántulajdon rendeltetésszerű birtoklását és használatát is. Elősegíti a termelés, a forgalmazás és elosztás szocialista elvei érvényesítésének erősítését. Ezek az előírások a korhatár meghatározásánál közös alapon nyugszanak: a személy megfelelő értelmi és erkölcsi képességét kívánják meg. (A cselekvőképtelenség jogi értelemben azt jelenti, hogy az ember saját kezdeményezésével nem szerezhet jogokat, nem vállalhat kötelezettségeket — pl. nem köthet adás-vételi vagy munkaszerződést — cselekedeteinek nem lehet jogi következménye — nem büntethető —, ügyei ellátására képtelen. Nevében minden esetben csak törvényes képviselő — szülei, gyámja — járhat el.) Alapvető emberi jogok Társadalmunk, államunk — az Alkotmánynak megfelelően — széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad kibontakozását, alapvető jogaik érvényesítését. Tilos és megfelelő polgári jogi következményeket von maga után az alapvető emberi jogokat sértő magatartás, ami a személyes szabadság jogellenes korlátozásával vagy a lelkiismereti szabadsághoz, az élethez, a testi épséghez, az egészséghez, valamint a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog sérelmével jár. A gyakorlati tapasztalatok alapján a névviseléshez való jog védelmét kiterjeszti a tudományos, irodalmi és művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenység körében a felvett névre is A hatékonyabb jogvédelmet szolgálja a jó hírnevet sértő magatartások pontosabb megfogalmazása, a sajtó-helyreigazítási eljárás, a képmással és hangfelvétellel való bármilyen visszaélés, a levéltitok a magántitok, az üzemi és az üzleti titok konkrétabb megfogalmazása is. A kártérítés kiterjesztése A közel két évtizedig érvényben levő rendelkezések szerint eddig csak a vagyoni károkért járt kártérítés, például a megrongált ruháért, de nem kellett kártérítést fizetni akkor ha a sérült személyt testi fogyatékossága nem akadályozta munkájában. A módosított Ptk most lehetőséget ad arra, hogy a bíróság ez utóbbi esetben is kártérítést ítélhessen meg. Akkor is, ha a károsultat kifejezett és mérhető vagyoni kár nem érte. A szeptember 29-én elfogadott módosított polgári törvénykönyv egységesíti a szolgáltatások hibátlan teljesítéséért való felelősség — a szavatosság, a jótállás — szabályait is: nemcsak a minőségvédelem követelményeit, hanem a fogyasztók védelmét is jobban szolgálja. Megvállaló a haszonélvezet Az öröklési jogban a haszonélvezeti jogra vonatkozó szabály módosult. Korábban az elhalt személynek azt a vagyonát, amelyet a gyermekei örököltek, az övegy az úgynevezett haszonélvezeti jog alapján használhatta. Ez idő alatt tehát az örökös nem adhatta el és nem is használhatta az örökségét, bár tulajdonjogát megszerezte. A kisparaszti gazdálkodás körülményei között a haszonélvezet tárgya gyakran kizárólagos megélhetési alapja volt a magára maradt házastársnak. Ma már a hagyaték tárgyai egyre inkább a házingatlanok, a tartós használati tárgyak, a készpénzvagyon köréből kerülnek ki. A tárgyak egy idő után elhasználódnak, megsemmisülnek vagy értékükben jelentősen csökkennek. A merev szabályozás feloldása a házastárs és a gyermekek érdekében is szükséges volt. A haszonélvezet megváltása — a módosítás szerint — olyan lehetőséget jelent, hogy a házastárs által lakott lakás és a benne található felszerelés kivételével az egyéb vagyonra (autó, telek, üdülő) az örökösök közjegyzőnél kérhetik a haszonélvezeti jog megváltását amely természetben vagy pénzben egyaránt történhet és annak mértéke a hagyaték olyan hányada, amelyet a házastárs, mint leszármazó örökös egyébként is megkapna. Öröklés örökbefogadásnál Módosítja az új Ptk. az örökbefogadott törvényes öröklési jogát vér szerinti szülei után is. Miszerint titkos örökbefogadás esetén az örökbefogadott és vér szerinti rokonai között az örökbefogadás fennállása alatt nincs törvényes öröklési kapcsolat vagyis titkos örökbefogadás esetén sem az örökbefogadott nem örökölhet vér szerinti rokonai után, sem azok nem örökölhetnek utána. A most elfogadott módosított polgári törvénykönyv jól alkalmazkodik azokhoz a változtatásokhoz, amelyek hazánkban az elmúlt húsz esztendőben lezajlottak. Mi módosul a polgári törvénykönyvben? A 12. helyett a 14. életév Az emberre, mint jogalanyra vonatkozó rendelkezések körében a fontos változtatás, hogy az életkortól függő cselekvőképtelenség korhatárát a jelenlegi 12. évről 14. évre emeli, megteremtve ezzel a jogrendszer más ágaival való összhangot. A kötelező általános iskolai oktatás ugyancsak a gyermekek 14. életévéig tart. A munka törvénykönyve a 14. életév betöltése után teszi lehetővé a munkaviszony létesítését, a büntető törvénykönyv a büntethetőséget is ettől az életkortól állapítja meg. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága Tegnap, pénteken délután dr. Dékány Klára első titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Szeged városi bizottsága. Megvitatta a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban, a paprikafeldolgozó vállalatnál és a Csongrád megyei Tejipari Vállalatnál folyó ifjúsági termelési mozgalmak helyzetét, eredményeit és tapasztalatait. Elfogadta a bizottság a nyári vezetőképző táborok munkájáról szóló jelentést. Négymillió dollár értékű export A Herbária újdonságai Jó volt az idei csipkebogyótermés; a Herbáriánál begyűjtött mennyiség meghaladja a 100 vagont, 40 százalékkal több a tavalyinál. Az idén 500-ról 800 forintra emelték a mákgubó mázsánkénti átvételi árát ennek nyomán különösen a háztáji termelésből származó felvásárlás lendült fel. Az idei jó kamillatermésből 620 ezer kiló száraz kamilla származott, a tavalyi 170 ezer kilóval szemben, ami az évi átlagos 500 ezer kilóhoz képest elenyésző volt. Átlagon felüli termés volt most bodza- és hársfavirágból is. A Herbária számításai szerint 1977-ben a gyógy- és fűszernövények értékesítéséből körülbelül 350 millió, ipari termelésből 341 millió forint, exportszállításokból pedig 4,1 millió dollár bevételre van kilátás. A Herbária a hazai gyógyszeripar, élelmiszerkereskedelem, a likőr-, a konzerv-, az édes- és a dohányipar állandó szállítója, s emellett jelentős exportőr. Újabban üdítő italokat is exportálnak, ezek az északi országokban is keresettek. A Herbária rendszeresen bővíti a választékát. Legfrissebb újdonságai: a bodzavirágból készülő Sambaszörp, a gyermekeknek szánt teakeverék és a Csipke elnevezésű porított tea.