Délmagyarország, 1977. december (67. évfolyam, 282-307. szám)
1977-12-01 / 282. szám
Csütörtök, 1977. december 1 A Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat országos számítógép-hálózata új egységgel bővült. Székesfehérváron megkezdte munkáját a francia gyártmányú ÍRISZ—50 típusú, 3. generációs, nagy teljesítményű számítógép. A komputer a már betáplált adatokat a másodperc milliárd része alatt képes visszakeresni. Képünkön: a számítógépterem. A KPM közúti igazgatóságán Az átköltözés után zománcozott tábla hirdeti — a Juhász Gyula utcai, újrafestett, belül is megszépült épület bejáratánál —, hogy a KPM közúti igazgatósága átköltözött Szegedre. Utolsó előttinek a megyei hatáskörű intézmények közül — hiszen most már csak a moziüzemi vállalat székhelye maradt Hódmezővásárhelyen. Hosszadalmas készülődés előzte meg az átköltözést, tulajdonképpen 1959 óta volt szó arról, hogy a megyén átvezető és a KPM-hez tartozó utak gyűjtőpontjából, Szegedről irányítsa az igazgatóság a forgalomszervezéssel, útkarbantartással, útépítéssel kapcsolatos munkálatokat. Azt diktálta az ésszerűség is: telefonon vagy az URH és telex-hálózat közvetítésével nem lehet mindent elintézni. Utazgatni pedig egyegy félórás tárgyalás, vagy egyeztetés kedvéért — odavissza egy órát — nos, kétszer is meggondolták a dolgot az igazgatóság dolgozói, mire egyszer elindultak. Szorosabbá vált tehát a kapcsolat az irányító, tanácsadó és társszervekkel, de a Szegedre költözésből ezen kívül nem következnek sajátos, a város érdekeit hatásosabban szolgáló előnyök. A megyeszékhely eddig is a fontossági sorrend élén szerepelt — hiszen ezt úthálózatának jellege, a terheltség mértéke megkívánta. És nem lesznek kevésbé gondosak a KPM dolgozói, ha Makó vagy Congrád út ügyeiről kell dönteniük. Az alsóbbrendű utak centruma — a központi üzemmérnökség — amúgy is Vásárhely maradt, nem települt át Szegedre az úttisztító géppark, a házilagos kivitelezői részleg, a gépészeti osztály sem. Hiszen a Vásárhelyen kiépített telephelyet nem érdemes mozdítani, például 38 ezer tonna aszfaltot Szegeden aligha állíthatnának elő évente — ennyi a vásárhelyi aszfaltkeverő idei teljesítménye. Röviddel az átköltözés után, az elmúlt héten egyébként már meg is kezdődött a közúti igazgatóság téli műszakja, sózni kellett a csúszóssá vált 47-es utat, amely a megye legforgalmasabb útja lett, és szükség volt a sószóró járművekre a hidakon is. Tavaly 80, az idén 92 hómaró, hóefce és sószóró jármű áll készenlétben a városokba települt üzemmérnökségeken. (A megye úthálózatának állapotáról az igazgatóság 11-366 számú telefonján lehet érdeklődni, az ország egyéb útjainak helyzetéről pedig a budapesti Útinformnál.) Az átköltözés ürügyén került szóba az immár szegedivé lett KPM-igazgatóságon a Csongrádi sugárút és a Nagykörút kereszteződésében felszerelt lámpa. Feltűnt ugyanis — olvasóink körében szintén, érzékelhetően —, hogy a berendezést kikapcsolták, röviddel üzembehelyezése után. Vajon miért? — kérdezték a járművezetők és a gyalogosok is. (A magyarázathoz jó tudni, hogy csupán a szóban forgó és a Dorozsmai úti elágazásnál levő lámpát „gondozza” Szegeden a KPM, a többi a városi tanáccsal kötött szerződés szerint tanácsi — jobb szó híján — kezelésű.) Újfajta lámpa ez a Csongrádi sugárúti, „bejáratásakor” előfordulhatnak hibák, izzó- vagy alkatrészcserére lehet szükség. S mivel erre az elmúlt hetekben, napokban nem volt szakembere az igazgatóságnak, a lámpát — megelőzendő a veszélyhelyzetet — kikapcsolták. De hát hova lett a szakember! (Nem elég furcsa már az is, hogy a városi tanácsi kezelésű lámpáknak sincs doktora Szegeden, s a VILATI budapesti szerelőjét kell lehívni minden esetben, ha komolyabb meghibásodás fordul elő?) Szóval mit csinált a KPM szerelője? Az igazgatóság dolgozóinak munkájában nélkülözhetetlen URH-rendszert szerelte, mert annak szükségessége fontosabb érv volt, mint a Csongrádi sugárúti lámpa esetleg nem mindig üzembiztos, megbízható működése. Remélhetően e hét végén ismét helyreáll a rend a kereszteződésben, s a Pécsett gyártott automatika nem ad sok munkát a szerelőnek. P. K. Átadták az Országos Kardiológiai Intézet új épületét Szerdán ünnepi külsőségek között adta át redeltetésének Schultheisz Emil egészségügyi miniszter az Országos Kardiológiai Intézet új épületét. A Hámán Kató úton emelt létesítmény Európa egyik legkorszerűbb egészségügyi intézménye, ahol összesen 243 fekvőbeteg ellátására nyílik lehetőség. Az országban évente mintegy 35—40 ezerre tehető azoknak a száma, akik infarktust kapnak; a veszélyeztetetteké ennek háromszorosára becsülhető. Kezelésük, ápolásuk az egészségügyi hálózatban megoldott, folyamatos ellátásuk, gondozásuk biztosított. Gondot okozott viszont, hogy a szívműtétet igénylőknek — hely hiányában — sokáig kellett várakozniuk kórházi felvételre. Ezen enyhít most az új intézmény, ahol négy műtő kapott helyet. Az előzetes becslések szerint 1978-ban körülbelül 600, 1979-től kezdve pedig mintegy 800 műtét végezhető. Többen tanulnak Párt- és tömegszervezeti oktatás a szegedi járásban Az 1977—78-as politikai oktatási év megkezdése a szegedi járásban is függött a jó előkészítő munkától, az előző évben szerzett tapasztalatok elemzésétől, azok értékelésétől. Ezt a járási párt-végrehajtó bizottság még júniusban elvégezte és meghatározta az új oktatási tanév előkészítését, a tartalmi munka javítását eredményező feladatokat. Az MSZMP KB 1976. októberi határozata értelmében módosították a járási középtávú tervet. Annak alapján a pártszervek ez év december végéig felülvizsgálják saját középtávú tervüket és azt szükség szerint módosítják. Az új pártoktatási év előkészítése mindvégig folyamatos volt a községekben is az oktatás megkezdéséig. Az önálló tanulás és új tanfolyamok — a Marxista világnézet alapjai, és a Magyar munkásmozgalom rövid története — szervezése sem okozott nehézséget, bár mindkettő új oktatási forma. A gondos és jól szervezett előkészítésnek tulajdonítható, és persze a tanulási kedv fellendülésének, hogy az 1977—78-as politikai oktatási évben 3223-an tanulnak a pártoktatás valamelyik szintjén, ötszázzal többen, mint az előző esztendőben. A politikai oktatásban résztvevők 64,9 százaléka párttag. Az önálló tanulás — mint a káderképzés legmagasabb formája — új kezdeményezés, amely a felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezők magas szintű továbbképzését eredményezi majd, konzultánsok segítségével. Az a tapasztalat a szegedi járásban, hogy a marxizmus —leninizmus esti egyetemének általános tagozatára kevesebben jelentkeztek az új tanévben. Megnőtt azonban azoknak a száma, akik a speciális kollégiumokat választották. A szakosító tagozatra jelentkezők sorában viszont szembeötlő jelenséget tapasztaltak: felkészülésbeli hiányosságokat. A marxizmus—leninizmus esti középiskoláját szervezték meg egy- és kétéves tanulmányi idővel Ásotthalmon, Balástyán, Domaszéken, Pusztamérgesen, Öttömösön, Sándorfalván. A kétéves középiskola második évét sikeresen kezdték meg Mórahalmon. A középiskolákban tanulók száma nyolc tanfolyamon 161, amely szám ugyancsak a jó szervezést, előkészítést dicséri Ennek ellenére a párttagok aránya a középiskolákban alatta van az átlagnak. Tavaly és azelőtt is jól bevált és eredményes volt a „Vezetők konferenciája” elnevezésű oktatási forma, amelyen párt-, állami, gazdasági és tömegszervezeti vezetők vettek részt, hasonlóképpen az 1977—78-as oktatási évadban is rájuk számítanak. Ezeket az elméleti konferenciasorozatokat januártól áprilisig rendezik meg a szegedi járásban 15 községben, de várható még, hogy a többi község is igényt tart rá. Járásszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg már a szervezés időszakában is a különböző alapozó és továbbképző tanfolyamok iránt. Tizenkét alapozó tanfolyamon a hallgatók létszáma 280. A tanfolyamon ismerkednek ,,A szocialista társadalom fejlődésének kérdéseivel”. Előadások hangzanak el a magyar munkásmozgalom történetéből, elemzik a párttagok elméleti és politikai ismereteinek szükségességét. Széles témakört ölelnek fel a továbbképző tanfolyamok a társadalmi és állami élettől a nemzetközi politikai kérdésekig, a gazdaságpolitikától a világnézeti és etikai kérdésekig. Járásszerte — ezen a szinten — 10T tanfolyamon 2213-an tanulnak. Mindenütt ünnepélyes keretek között kezdték meg az új politikai oktatási évet: az alapszervezetek, pártvezetőségek titkárai, vagy a vezetőségből más tisztségviselők köszöntötték a hallgatókat, és kívántak nekik eredményes tanulást. A jól előkészített politikai oktatási év sikere függ a propagandisták kiválasztásától és felkészítésétől is. Az MSZMP szegedi járási bizottságának propaganda és művelődési osztálya ezt a munkát is folyamatosan elvégezte, kezdve az elmúlt oktatási év befejezésétől az új tanév kezdetéig. Különböző fórumokon, konferencián, egyhetes tanfolyamon képezték magukat tovább a propagandisták, felkészülve a magasabb követelményekre. A propagandisták — 135-en — párttagok, illetve ketten-hárman pártonkívüliek. Szakosítót vagy politikai főiskolát végeztek közülük 14-en, a marxizmus— leninizmus egyetem általános tagozatán, vagy egyéves pártiskolán szerezték felkészültségüket 52-en; öthónapos pártiskolán vagy a marxizmus—leninizmus középiskolán tanulnak 43-an. Politikai végzettsége nincs, de egyéb úton megszerezte a kellő felkészültséget, ismereteket 24 propagandista. Ez az összkép is — mint ahogy az új pártoktatási év előkészítése és megkezdése — messzemenően jobb a szegedi járásban, mint az előző esztendőkben volt. Mind jobban igazodik ez a munka a követelményekhez. Ezt állapította meg legutóbbi ülésén az MSZMP szegedi járási végrehajtó bizottsága és vette tudomásul propaganda és művelődési osztálya tájékoztató jelentését a pártoktatási év előkészítéséről, az oktatás megkezdésének tapasztalataiból. L.F. Vízminőség-szabályozási mintaterületek Tanácskozás, tapasztalatcsere Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) és az Országos Vízügyi Hivatal rendezésében szerdán háromnapos tanácskozás kezdődött az OVH székházában a magyarországi vízminőség-szabályozási mintaterületek tapasztalatairól. V. Kapna, a WHO európai irodájának igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, amelyen hét előadás és 22 felkért hozzászólás alapján összegezik a mintaterületeken szerzett tapasztalatokat, és megbeszélik az eredmények nemzetközi hasznosításának lehetőségeit. (MTI) 3 es Beilleszkedés visszahúzó erők Tanácskozás a cigány lakosságról A megyei tanács cigánykérdéssel foglalkozó albizottsága tegnap, szerdán délelőtt tartott ülésén Szabó G. László, tanácselnök-helyettes átfogó képet rajzolt megyénk cigány lakosságának életkörülményeiről, munkavállalásáról, a putrik felszámolásáról, a fiatalkorúak iskolába járásáról és a bűnözésről. A beszámolóra az adott okot, hogy a Tárcaközi Koordinációs Bizottság a közelmúltban Csongrád és Veszprém megye speciális gondjaiból kiindulva számos javaslatot tesz. Megyénk lakosságához viszonyítva elenyésző a cigányság száma, de figyelemre méltó, hogy tíz év alatt megduplázódott. Kedvező változás történt az utóbbi három évben a folyamatos munkát végzők javára, és valamelyest csökkent a munkát egyáltalán nem vállalók száma is. Sajnálatos, hogy a dolgozó cigányok között kevesen rendelkeznek szakképzettséggel. Egy orvos, két jogász, két pedagógus, két óvónő, több középfokú képzettségű műszaki dolgozó és egészségügyi szakember is található közöttük. Mindenképpen segíti a beilleszkedést, hogy a rendszeresen dolgozók anyagi és erkölcsi elismerése azonos a nem cigány dolgozókéval. Egyre többen törzsgárdatagok, akadnak kiváló dolgozók és szocialista brigádtagok is. Mindemellett a legnagyobb gondot továbbra is a rendszertelen munkavégzők és a munkát egyáltalán nem vállalók csoportja jelenti. E két kategóriához tartozók együttesen a munkaképes korú cigánylakosságnak majdnem a felét adják. A megyei főügyész jelentése ugyan hangsúlyozza, hogy az összes bűneseteknek mindössze 3,4 százalékát követik el cigányok, szervezett cigánybűnözésről tehát nem beszélhetünk, a többség igyekszik beilleszkednni mai társadalmunkba, továbbra is nagy figyelmet igényel azonban az a körülmény, hogy legtöbbször csoportosan kerülnek szembe a törvénnyel, és sok közöttük a fiatalkorú. Tíz év alatt 850 lakást biztosított megyénk a telepről elköltözni szándékozóknak. Közeli az az időszak, mikor fölszámolhatók lesznek a putrik, változatlanul gondot okoz azonban, hogy a rendelkezésre álló házépítési támogatást kevesen veszik igénybe, mert a feltételként szabott állandó munkaviszonnyal és biztos keresettel nem rendelkeznek. A cigánytanulókra általában jellemző, hogy körülbelül 50 százalékuk már az általános iskola harmadik-negyedik vagy ötödik osztályából kimarad, illetve túlkorossá válik. Kevesen végzik el a nyolcadik osztályt, így szakmát is kevesen tanulhatnak. Sajnálatos tény, hogy a közművelődés hálózata sem tud megfelelő hatást gyakorolni rájuk. A beszámolót követően Link Mihály albizottsági elnök előterjesztése alapján megvitatta és elfogadta a tanácskozás a jövő évre szóló munkatervet.