Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-17 / 65. szám
Péntek, 1978. március 17 Útszélesítés * A Felső Tisza-parti Gimnázium feletti részét a Belváros felől a Hajós utcán át közelíthetik meg a járművezetők. A korábban felszedett villamossínek helyével most szélesítik az utat, hogy azok a járművek is elférjenek a terelőút úttestjén, melyek nehézkesebben „veszik a kanyart”. A forgalomterelés a Római körút lezárása, s a hídépítés miatt vált szükségessé. Ács S. Sándor felvétele. Kezdődik a Nagyszínház felújítása Zenei előadások a Szabadság filmszínházban Tájékoztató a változásokról „A mozi a színház felújítása miatt zárva!” — ezzel a nagybetűs felirattal találkozik a szegedi járókelő a Szabadság filmszínház bejáratánál. Mint arról már beszámoltunk, a mozi március elsején játszott utoljára, s a Nagyszínház felújítása idején ez az épület ad otthont a Szegedi Nemzeti Színház zenei részlegének. A témával összefüggő kérdésekről tartott tegnap, csütörtökön délután sajtótájékoztatót a megyei tanácsnál dr. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője. Az eseményen ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Deák Béla, a városi pártbizottság titkára, Forgó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, valamint a színház és a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat Vezetői. Közel száz esztendeje, 1883-ban épült föl a nagy árvíz utáni hatalmas lendülettel a Szegedi Nemzeti Színház. Fennállása alatt a háromtagozatossá terebélyesedett színház nagy és nemes hagyományokat teremtett, az ország művészeti életének egyik bázisa lett. A felszabadulást követően már felmerült egy kisebb színház létesítésének terve. Tavaly a már felújított Kisszínházban e prózai társulat korszerű otthonra talált. Ez volt a feltétele annak, hogy a tíz esztendővel ezelőtt jogosan felvetődött felújítás gondolata felgyorsuljon, s mostanra a halaszthatatlan megvalósulás küszöbéhez érkezzen. A méreteiben is hatalmas, funkciójánál fogva különleges építészeti, technikai stb. körülményeket követelő felújítási munkálatok megkezdésének egyik alapvető feltétele volt a zenés tagozat speciális igényeit kielégítő (nagyméretű színpad, zenekari árok, jó akusztika) átmeneti otthonának megtalálása. Egy esztendeje istért, hogy ezeknek az igényeknek a Szabadság filmszínház felel meg leginkább. A március elsején bezárt moziban a napokban kezdődik el a mintegy féléves átalakítás. Tizenegymillió forintot követel, hogy a színház opera- és operett-társulata otthonra lelhessen, megteremtődjenek azok az objektív feltételek, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a művészi munkához. A tervek szerint a művészek novemberben kezdhetik az évadot az átalakított moziban, ahol opera és operett mellett hangversenyeket is tarthatnak. Mintegy 600— 650 férőhely várja majd a zenerajongókat. A mozi átalakításával együtt kezdődnek meg a Nagyszínház felújítási munkálatai, a tetőn már dolgoznak. A CSOMITERV által készített tanulmányterv szerint ez az aprólékos, újszerű és már eddig is sok váratlan fordulatot, meglepetést tartogató munka körülbelül 210 millió forintba kerül. A kivitelezést a DÉLÉP vállalta, számos alvállalkozó közreműködésével. Szeretnék elérni, hogy négy év múlva, de legkésőbb a színház építésének centenáriumi évében, 1983-ban megszépülve, modern berendezésekkel, korszerű feltételekkel nyithasson a színház. Az épület külső képe nem változik, hiszen az eklektikus, védett épület városképi jelentőségű, s nagyszerűen illeszkedik a környezetbe. A tervek szerint a színpad avult berendezését is modernre cserélik, a nézőtér szerkezetében nem változik, viszont a közönség forgalmi része megújul. Az átmeneti idő változásai rontják a város közművelődési és szórakoztatási helyzetét, de minden bizonnyal megéri, hiszen néhány év múlva a megújult, megszépült színházzal kamatostól kapjuk majd a művészi élményeket. Az átszervezéssel a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat nehéz helyzetbe került, hiszen a megye legnagyobb és leglátogatottabb filmszínházai az elmúlt évben 600 ezer néző fordult meg itt — esik ki a struktúrából. A hiányokat többféleképpen igyekeznek megszüntetni. Az 1978— 79-es évadban kísérletképpen az átalakított Szabadság moziban heti két alkalommal filmvetítéseket is rendeznek. A két színi évad közötti nyári szünetben teljesen a mozi veszi át az épületet. Az újszegedi szabadtéri színpadon ez év májusától kora őszig megoldják a szabadtéri vetítéseket. A Vörös Csillag mellett a Fáklya vette át a premiermozi szerepét, viszont kevés az utánjátszóhely. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a November 7. Művelődési Központban ezentúl heti háromszor tartanak vetítési napot, s bekapcsolják a Postás és Dugonics filmszínházakat is. A moziüzemi vállalat jelentős veszteségének csökkentésére a Kulturális Minisztérium filmfőigazgatósága könnyítéseket alkalmazott, a kiesé többi részét pedig a megyei tanács vállalta magára. A színháznak is lesznek bevételi hátrányai a kisebb nézőtér miatt, ezt a városi tanács egyenlíti ki. A színház vezetői elmondták, a lehetőségeket mérlegelve a mostani megoldás tűnik a legkedvezőbbnek. Ez azonban alapvetően befolyásolja a következő évad műsortervét. A Nagyszínházban április második felében tartják az utolsó előadást, utána megkezdődik a kiköltözés. A tervek szerint novemberben a színház zenei részlege az idei évadban elkészülő két előadással, a Bohémélettel és a Nebántsvirággal nyit. Az operatársulat eddigi koncepciója alapvetően nem változik, de elsősorban a díszletet érintő kérdésekben megalkuvásokra kényszerülnek. Ennek ellensúlyozására speciális vetítőberendezést szerelnek fel. Dr. Koncz János hozzászólásában hangsúlyozta ennek a fontos munkának a politikai jelentőségét is. Megállapította, hogy művészetpolitikai céljaink, közművelődési feladataink megvalósításának tükrében a színház, mint kisugárzó alkotóműhely, állandó és folyamatos jelenléte a városban nem lehet vitatéma. Az elkövetkezendő években a munkálatok miatt néha bizonyára kellemetlenségekkel is fognak találkozni a város lakói, művészetszeretők. Sok türelemre, megértésre és segítő szándékra lesz szükség, de bízhatunk a tervezők, kivitelezők és a felettes hatóságok jó szándékában és felelősségtudatában. S abban, hogy az építés centenáriumára egy minden korszerű igényt kielégítő, nagyszerű, megszépült színházépülettel leszünk gazdagabbak. T. L. 3 Kérdések, válaszok Pártnap a József Attila Tudományegyetemen A József Attila Tudományegyetem aulájában pártnapot tartott tegnap, csütörtökön délután Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára. A tudományegyetem kommunistáinak kérdéseire is válaszolva a gazdaságpolitika időszerű kérdéseiről és várospolitikai témákról beszélt. Az egyetemi pártalapszervezetektől előzetesen összegyűjtött kérdések arról tanúskodtak, hogy az intézmény oktatóit, dolgozóit, hallgatóit élénken foglalkoztatják az ország gazdaságának feladatai; természetes igényük azonban, hogy minél több konkrét információval rendelkezzenek a helyi gazdaság- és várospolitika idei terveiről, a végrehajtás lehetőségeiről-módjairól. A pártnap előadója ezt az információigényt elégítette ki azzal is, hogy átfogó gazdaságpolitikai témákról szólva szegedi példákkal világította meg tennivalóinkat. Török József az üzemi és a szövetkezeti demokrácia fejlődéséről szólva például hangsúlyozta: Szegeden a vállalatoknál, valamint a 32 ipari és a 7 mezőgazdasági szövetkezetben a kialakult demokratikus fórumoknak rendkívüli jelentőségük van — a vállalati, szövetkezeti irányítás segítésében, a munkaerő-gazdálkodás, a munkahelyi közérzet javításában, a legkülönbözőbb gazdasági feladatok megoldásában. A jelenlegi feladat: javítani a kialakult fórumok, demokratikus szervezetek tartalmi tevékenységét. Hogy az egyetemen is gyakori beszédtéma a beruházások, az építési kapacitás témái — jelezték a kérdések. Az előadó nyíltan tárta föl azokat a gondokat, körülményeket, amelyek Szegeden nehezítik az építőipari kapacitás még szervezettebb felhasználását. Megállapította: az idén jelentős sikereket érhetünk el az építőipari kapacitás jobb felhasználásában, következésképpen a beruházási feszültségek csökkentésében is. Részletesen szólt a mostani tervidőszak nagyobb beruházásairól, s kiemelte az idén kezdődött építkezéseket. A város gazdasági életében ugyanolyan jelentőségű a munkaerő-gazdálkodás kérdése, mint általában az országban. Török József felsorolta azokat a sajátos intézkedéseket, amelyekkel az itteni munkaerőgondokon kívánnak enyhíteni. Rámutatott: sürgető szükség a városi gyermekintézmények fejlesztése, hiszen a gyermekgondozási segélyt igénybe vett szülők jelentős munkaerőt képviselnek. Fontos, hogy mind több szegedi vállalat térjen át a bértömeg- gazdálkodásra, felszabadítva így a munkaerőt a bérszínvonal-gazdálkodást folytató vállalatoknál. Ugyancsak figyelembe vették a munkaerő-szükséglet alakulását a városi beiskolázási tervek elkészítésekor is, amelyben fontos szerepe van a szakmai képzés fejlesztésének. A város gazdasági életét érintő további kérdések között szerepeltek az ipar szerkezeti változásairól, az olajkitermelés és feldolgozás jövőjéről, az ipartelepítés terveiről, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó gyárak további fejlesztéséről érdeklődők. Természetes módon kerültek az egyetemi pártnapi témák közé azok a kérdések, amelyek a Szegeden összpontosuló szellemi tőke felhasználására vonatkoztak. Ezzel kapcsolatban kifejtette az előadó: jól kimutatható, hogyan és miben segítik a város fejlődését az itt működő tudományos intézetek, oktatási intézmények és kutatóhelyek. A szellemi erők felhasználásáért azonban sok még a tennivaló, a mostaninál nagyobb mértékben lehetne igénybe venni a városban alkotó értelmiségiek, kutatók produktumait, városfejlesztési javaslatait. A városépítés gondjait is magukénak érzik az egyetem oktatói, hallgatói, dolgozói — mutatta a hosszú távú fejlesztési programról, a közlekedésről (gépkocsi-szolgáltatásról, trolibusz-útvonalakról) és persze a lakásépítésről fogalmazott számos kérdés. A pártnapi eszmecsere, a nyílt, őszinte hangú kérdések és válaszok is nyilvánvalóan segítenek abban, hogy előbbre lépjünk a város szellemi tőkéjének felhasználásában. Nukleáris medicina Az atomenergia ma már nélkülözhetetlen eszköze a gyógyításnak, békés felhasználásának legnemesebb formája az orvosi alkalmazás. Segítségével számos betegség megelőzhető, felfedezhető és gyógyítható. A hazai és külföldi nukleáris medicina jelenlegi színvonaláról ad áttekintést a Magyar Orvostudományi Nukleáris Társaság II. kongresszusa, amely csütörtökön kezdődött meg Budapesten, a Magyar Kereskedelmi Kamara épületében. Bodó Iván, a társaság elnöke köszöntötte a megjelenteket, ezt követően Zsögön Éva egészségügyi államtitkár üdvözölte a kongresszus mintegy 200 hazai és külföldi résztvevőjét. A magyar nukleáris medicina elismerését jelenti, hogy részt vesznek a kétnapos tanácskozáson szakemberek Európa csaknem valamennyi országából, valamint a Vietnami Szocialista Köztársaságból és az Amerikai Egyesült Államokból is. Készülődés a BMIV-re Eddig 27 országból és Nyugat-Berlinből jelentkeztek kiállítók a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárra, amely két hónap múlva, május 17-én nyitja kapuit. Szakosított bemutatóként a vásár ötödik alkalommal tárja fel a beruházási eszközök nemzetközi kínálatát. Ezúttal is nyolc nagy árucsoportban, mégpedig a műszeripar; a híradástechnika, az irodagíp és számítástechnika; a villamosenergia-termelés és gépgyártás ; a fémmegmunkálás és kohászat; az építőipar, a klímatechnika és a vízgépek; a járműipar; a könnyűipari alapanyag- és gépgyártás, valamint a vegyipar és a bányászat szekciójában vonultatják fel a hazai és a külföldi kiállítók termékeit A kilencnapos vásáron öt alkalommal rendeznek szakmai napot. Egyéves szünet után az idén ismét folytatták a vásárközpont korszerűsítését. Lebontották a 600 négyzetméter alapterületű 28-as pavilont és az 1700 négyzetméteres 10-es csarnokot, amelynek helyével bővítették a vásárcentrum főterét. A fedett kiállítási terület csökkentését bőven pótolják a megnyitásig felépülő 3700 négyzetméteres „F” jelű csarnokkal. Átadják az 500 négyzetméteres szolgáltató- és kereskedelmi pavilont is, amelynek üzletsorában különféle iparcikkeket, emléktárgyakat vásárolhatnak majd a látogatók. (MTI) Magyar—mongol barátsági gyűlés Magyar—mongol barátsági gyűlés színhelye volt tegnap a szegedi Kossuth-laktanya. Az internacionalizmus jegyében emlékeztek meg a Mongol Néphadsereg születésének 57. évfordulójáról. Ez alkalommal az alakulat vendége volt és életével megismerkedett Bandarija Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete. Ott volt Nagy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese, és Deák Béla, a szegedi városi pártbizottság titkára is. Kajdi Ferenc ezredes mondott megnyitót az ünnepi katonagyűlésen, majd Topor István alezredes méltatta a testvéri ország népének, hadseregének eredményeit a szocializmus építésében és annak védelmében. Az alakulat mongol vendége szólt a Mongol Néphadsereg harci útjáról, a mongol nép szocializmust építő munkájáról. Végül Bandarija Dügerszüren Szuhe Bátor arcképét ábrázoló makettel ajándékozta meg az alakulatot. A barátsági gyűlés után a nagykövet Szövegre látogatott, ahol a Tisza-Maros szög Tsz-ben Bódi János elnökhelyettes fogadta és kalauzolta a téesz-látogatáson. Bandarija Dügerszüren a szegedi alakulat életét bemutató kiállítás ®».