Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szegedi tömlők az Északi-tengeren Magyar szabadalmak — Indul az úszótömlők programja —120 milliós beruházás Makón Azon a színes KLM-reklámfotón, amelyet Mikes Sándor, a Taurus szegedi gumigyárának igazgatója mutat, nem a rotterdami kikötő impozáns látványa, felülnézetből is óriási méretei az érdekesek számunkra. A rakpart mellett horgonyoz egy hajó, melyen tekintélyes átmérőjű dobra tekert csőkígyó látható. „Hát erről van szó, ez a JET- tömlő.” Ilyenkor úgy érzem, műszaki ismereteket is be kellett volna szereznem, akkor talán tudnám kérdezés nélkül is, hogy ez mi.., s hogy is írják. Meg, hogy mi is az a „jettelés”. Leteszem a tollam, becsukom a noteszom, jobb lesz itt most csak figyelni... A tengeri olajbányászat egyik lényeges munkafolyamata az olajat szállító csővezeték lesüllyesztése a tenger fenekére. Hogyan „ágyazzák meg” a csőnek a medret? Az előzőleg lefektetett csőkígyó fölött — szinte milliméteres pontossággal fölötte — hajó halad, amelyről gumitömlő vezet a mélybe. A tömlőbe nagy nyomású vízzel kevert levegőt juttatnak, mely 250 atmoszférája minden erejével árkot mélyít a cső körül. Huszonkétezer liter víz percenként — kivájja még a követ is. Ebbe az árokba aztán magától belefekszik a cső, a többit a tenger maga elvégzi — betemeti az árkot. A világon négy-öt ilyen tengeri csőfektető vállalkozás van, és sokáig csupán egy francia cég gyártotta a jetteléshez, a tenger alatti „árokásáshoz” szükséges tömlőt Hogy miért jogos a múlt idő használata? Nem nehéz kitalálni: másfél éve a Taurus szegedi gumigyárában is készülnek ilyen JET-tömlőik. Egészen pontosan nem is ilyenek... A franciák ugyanis kétszázméterest szállítanak, a szegediek pedig 30 méterest. Mindkettőnek megvannak a maga előnyei: a francia tömlőt könnyebb szerelni —sok esetben elég a csőfektetéshez egyetlen darab is. Ha azonban ez a tömlő tönkremegy valamilyen okból, le kell állnia a csőfektető hajónak — s ez naponta 35 ezer dollár veszteség a megrendelőnek! A csere általában három napig tart, mert a kétszáz méteres tömlőből tartalékot nem is tárolhatnak a hajón. Ki kell hát menni a partra, aztán újra visszacserélni... Nő a számla végösszege ... A rövidebb, magyar tömlőből ,vihet tartalékot is a hajó, cseréje is egyszerűbb, mindössze négy óra szükséges hozzá. S persze csak a meghibásodott 30 méteres, csatlakozóval előre ellátott tömlőt kell kiselejtezni. Nyilvánvalóan ezt az előnyt ismerték fel az amerikai csőfektető vállalkozók, hogy a Taurussal kötöttek üzletet: a másfél év alatt összesen 850 ezer dollár értékben. A szegedi így lett a vállalat kilenc gyára közül a legnagyobb exportőr, JET-tömlőivel már az Északi-tengeren „fektetik” az olajcsöveket. S hogy milyen is a JET- tömlő? Tizenhét rétegű, átmérője 8 coll, gumi, textilszövet, acéldrót és műgyantába ágyazott üvegszálas poliészterbetét együtteséből alakítják ki az egyenként 3,5 tonna súlyú tömlőket. Az évente másfél milliárd forintnyi termelési értéket előállító gyárban a JET-programhoz magyar szabadalmakat is felhasználtak, ezek egyikének köszönhető, hogy a tömlő a megengedettnél nagyobb húzóerő esetén sem roppan össze. S alig indult el világpiaci útjára a csőfektető tömlő, máris megkezdődött az új termék, az úszótömlő programja. Az olajat szállító tankhajók a kisebb kikötőkbe nem tudnak a rakparthoz állni, ezért a hajó tartályaiból csővezetéken kell a kikötői tartályokba juttatni az olajat. Vagyis az úszótömlők közbeiktatásával. Ezek az úszótömlők lesznek a szegedi gyár következő, várhatóan ugyancsak sikeres termékei. Szép, szép, mondhatja most az olvasó, hogy magyar tömlőket adunk el a világpiacon, de vajon, a legegyszerűbb háztartási gumiáruk gyártásával mi lesz? Kuktagyűrűt például miért csak ritkán lehet kapni? Nos, a szegedi gyár makói üzemegységében jelenleg is tartó építkezés befejeztével a kérdésekre már nemcsak választ, de kuktagyűrűt is adhatunk A makói beruházásnak ugyanis épp az a célja, hogy az idehaza keresett műszaki lemezfélékből és sajtolt formacikkekből kielégíthessék a hazai igényeket. Új, 3500 négyzetméter alapterületű csarnokot építettek Makón, a dunaújvárosi 26-os számú építőipari vállalat dolgozói, a csarnokban már a gépeket szerelik, hogy 1978. harmadik, illetve negyedik negyedévének végén megkezdődhessen a két gyártmánycsalád termelése. S míg 120 millió forintos beruházás tart, a szegedi gyárban képezik a szakembereket: úgy tervezik, hogy az egyelőre 200-250 munkást foglalkoztató makói gyáregységben később ezer ember talál majd otthonához közel munkát. Pálfy Katalin A szegedi gyárban a régi gépek lényeges átalakítása nélkül készül a JET-tömlő Kádár János hazaérkezett a Szovjetunióból Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, aki a Krímben találkozott Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával, a Szovjetunó Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, vasárnap hazaérkezett a Szovjetunióból. Kádár János fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai; Brutyó János, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, valamint Katona István, a Központi Bizottság tagja és Berecz János, a KB osztályvezetői. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Elutazott az A. P. Sityikov vezette küldöttség Vasárnap elutazott Budapestről az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottságának küldöttsége, amely Alekszej Pavlovics Sityikovnak, a Legfelsőbb Tanács Szövetségi Tanácsa, valamint az európai biztonság és együttműködés szovjet bizottsága elnökének vezetésével járt hazánkban. A vendégeket Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Vlagyimir Jakovlevics Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. (MTI) flkenyérgyárakban az újtiszt Végre kedvez az időjárás az aratásnak, az elmúlt hét második felében napsütéses volt az idő. A korábban „elázott” gabonatáblák mindjobban felszáradnak, a felszikkadt talajon jobban mozognak a kombájnok, és meggyorsult a szállítás is; hétfő estig a termőterületnek mintegy kétharmadát betakarították. Különösen „viselkedik” az idén a gabona. A kombájnosok szerint a rendkívül szeszélyes időjárás következtében olyan a gabona, hogy a kombájnok a sokévi átlaghoz képest lényegesen lassabban haladhatnak. A korábbi viharok nyomán megdőlt termés veszteségmentes betakarítása csakis így képzelhető el. Az újbúza gabonaipari feldolgozását megkezdték, sőt már a sütőipar is fogadja az új lisztet. Van olyan lisztszállítmány, amelynek 69—70 százalékát már idei búzából őrölték. A Gabonaipari Kutató Intézet segítségével ellenőrizték az 1978. évi termés minőségét. A szakemberek megállapították: ízletes, jó minőségű kenyeret lehet sütni az új termésből. 68. évfolyam 179. szám 1978. augusztus 1., kedd Ára: 80 fillér Az új híd krónikája A mérőműszerek, földmunkagépek, daruk nélkül aligha haladhatna a kívánt tempóban az új híd építkezése. A gép segítőtársa az embernek, s fotótéma a riporternek is. Felvételeink háromféle munkafolyamatban örökítik meg az „együttműködést”. A szegedi oldalon a hídfeljáró ellenőrző szintezése ad majd választ: milyen munkát végeztek eddig az építők A feljáró környékén van még földmunka is Somogyi Káról."' feueleles Római körúton lakók figyelemmel kísérhetik a tartógerendák beemelését megelőző készülődést Szakszervezeti delegáció utazott Szabadkára A testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztése céljából a szabadjai Szakszervezeti Szövetség Községi Tanácsának meghívására háromtagú delegáció utazott dr. Dobóczky Károlyné SZMT-titkár vezetésével ma hajnalban Szabadkára. A küldöttség tagjai Bányai Sándor, az SZMT szervezési és káderosztályának vezetője és Fabula Andrásné, az SZMT tagja, a Pedagógusok Szakszervezete Szeged városi bizottságánál titkára. A delegációt a határon dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára búcsúztatta. A háromnapos szabadkai tartózkodás során a küldöttek a szakszervezetek kulturális nevelő munkáját tanulmányozzák. Közgazdasági nyári egyetem Több mint 100 külföldi résztvevő, főként közgazdász, pénzügyi és gazdasági szakember jelentkezett az augusztus 7—18. között Budapesten — hetedik alkalommal — megrendezésre kerülő közgazdasági nyári egyetemre — jelentették be hétfőn a TIT közgazdasági szakosztályának sajtótájékoztatóján. Legtöbben az NDK-ból, a Szovjetunióból jelezték részvételi szándékukat,