Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)

1978-08-01 / 179. szám

Kedd, 1978. augns/tiis 1 Bánya a hőerőműnek Az épülő Márkus­hegyi Szénbánya építői — a­z ere­deti határidő előtt kilenc hónappal — befejezték az ország leghosszabb, ezerhat­­széniegyven méteres lejtős­aknájának mélyítését. Há­romszázh­­úsz méteres mély­­ségben vízszintes irányban folytatják tovább a munkát Az új bánya — elkészülte után — a Bicskei Hőerő­művet fogja ellátni barna­szénnel. Új eljárással, betonozással készül a támfal Tanuló párttagok a szegedi járásban Eredményes volt az oktatási évad Az új, 1978—79-es politikai oktatási év előkészítésének a végén tart a szegedi járási pártbizottság is. A szerve­zésben felhasználta az elmúlt oktatási évben szerzett ta­pasztalatokat, eredményeket, amelyek annak folyamán jöttek létre, hogy — az MSZMP KB 1976. októberi határozata alapján — felül­vizsgálták a középtávú ok­tatási tervet, majd a közsé­gi pártbizottságok és párt­vezetőségek javították elő­készítő és szervező munká­jukat. Ez több községben új lehetőségeket teremtett az oktatás kibővítésére, például káderképző tanfolyam szer­vezésére Domaszéken, Mó­­rahalmon, Bakson, Szaty­­onazon. Ezeken olyan alapszerve­zeti vezetőségi tagok vettek részt, akik korábban sikere­sen elvégezték a marxista— leninista esti középiskolát. Ennek kétéves első évfolya­ma Mórahalmon eredménye­sen fejeződött be, mert a hallgatók teljes létszámban tettek vizsgát. Nem­ így si­került a szervezés — ugyan­csak kétéves középiskolában — Ásotthalmon, mert a hallgatók egy része az év végére lemorzsolódott. Egy­éves marxista—leninista kö­zépiskolát szerveztek Balás­­tyán, Domaszéken, Öttömö­­sön, Pusztamérgesen, Sán­­dorfalván. A látogatottság 70—90 százalékos volt. Két­százöt hallgatóból 187-en tehettek vizsgát, mert a középiskolák vezetői a párt­­szervezetekkel egyetértésben felülvizsgálták a második félévben tanúsított munkát, felkészülést. Hiányzás miatt több hallgatót nem engedtek vizsgára. Helyes, hogy a pártszer­vek a követelményekhez igazodva egyre jobban szá­­monkérik a káderképző tan­folyamokon végzett munkát, előtte pedig a szervezést, a tanulásra javasoltak felké­szültségét, a fokozatosság elvének érvényesülését. Párt, állami, gazdasági ve­zetők és propagandisták ré­szére 21 községben szerveztek a szegedi járásban előadás­­sorozatot a vezetők konfe­renciája keretében. Ezek látogatottsága kiegyensúlyo­zott volt. Százkilenc tömeg­­propaganda tanfolyam feje­ződött be, eredményesebben az előző évinél. Ezeken 2303 hallgató vett részt, közöttük 1249 párttag. A pártoktatásban az esz­­mei, a politikai feladatok megvalósítása a munka tar­talmában tükröződik, s amellett a számok önma­gukért beszélnek. Az előző politikai oktatási évben száznegyven különböző tan­folyamon a hallgatók 55 százalékát képviselték párt­tagok, az 1977—78-as évad­ban pedig 59,3 százalék volt a párttagok aránya. Ez a fejlődés szervezésében, az oktatómunka tartalmában, a hallgatók létszámának növe­­­kedésében, a marxista—lemi" att» műveltség­­ében azt bizonyítja: ered­ményesen kezdődött meg a szegedi járásban is az MSZMP KB-nak a politikai oktatás színvonala emelését serken­tő 1976. októberi határoza­tának végrehajtása. A propagandisták módsze­rének gazdagodása kedvezően hat a hallgatók felkészült­ségére, az önálló gondolat kifejtésére, a szabatos be­szédre stb. Az MSZMP szegedi járási bizottsága propaganda és művelődési osztályának irá­nyító, segítő és ellenőrző tevékenysége kiterjedt a pártoktatás egészére. A községi pártbizottságok, párt­vezetőségek ilyen jellegű munkája is sokat fejlődött, de az agitációs és propa­­gandafelelősöktől még töb­bet várnak el. Nem elsősor­ban a foglalkozások meg­tartásának, a hallgatók meg­jelenésének ellenőrzését, hanem az oktatás tartalmá­nak figyelemmel kísérését, az alapszervezetek munká­jának összefogását a politikai oktatásban, a marxista— leninista műveltség megte­remtésének széles körű ser­gítését L. F. Ifjú katona eskütétele Dicsérték a fiúkat a lak­tanyában. A bevonulást kö­vető legnagyobb ünnepi ese­ményen, az eskütétel nap­ján tartott szülői értekezle­ten az alegységekben, a századok, szakaszok pa­rancsnokai mondtak véle­ményt a szülők, hozzátarto­zók előtt nemrég bevonult szeretteikről. Arról: hogyan telt az újoncélet? Mit kö­vetel a hadsereg a katoná­tól ma? Hogyan állnak helyt a fiúk a munkában és erkölcsi, politikai szempont­­b­ól? Kedvező a tapaszta­lat Vasárnap, július 30-a jeles nap volt a szegedi Kossuth laktanyában. A díszemelvé­nyen a megyei és a városi pártbizottságok és tanácsok, a tömegszervezetek és a társ­fegyveres testületek képvise­lői előtt Árva Antal alezre­des mondott köszöntőt majd Topot István alezre­des szólt lelkesítőn az eskü­tételre, életük nagy forduló­jára felkészült katonákhoz. Utána Balogh Sándor hon­véd lépett a mikrofon elé, s mondta el a katonaeskü szö­vegét. Vele együtt újonctár­sai is. Közben a katonaze­nekar halkan a Szózatot játszotta. A parancsnoki beszéd kö­vetkezett majd Csányi László honvéd válaszolt a sorkatonák nevében. Mol­­nárné Fábián Edit, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak tagja kívánt ezután jó katonaéveket a fiataloknak. Befejezésül az Internacioná­ é hangzott fel, majd az esküt tett katonák díszmenetben vonultak el a csapatzászló előtt Ünnepies hangulatban kez­dődtek meg a szülői érte­kezletek is. A városból, a megyéből vagy messzebbről érkezett szülők érdeklődés­sel hallgatták az alegység­­parancsnokokat. Fazekas Endre szülei Sajó­­verezdről jöttek, Molnár Im­re hozzá tartozó Kunszent­mártonból. Csányi Lászlóné szegedi anyuka nagyobbik fiát látogatta meg: — Olyan csendes szavú az én Lacim. Csak nőtt aggódása, ami­kor mindjárt a lakatanya kapunál megszólították: — Várja az őrnagy elvtárs. — A tiszt pedig: — Minden tiszteletünk az édesanyának, aki olyan fiút nevel, mint Csányi László! Elégedettek vagyunk. Csányi honvéd máris kitüntetést kapott: társai nevében szólhat most itt az ünnepségen. Tisztek mondták el, hogy nem ritka a követésre méltó példa fiúk között Németh Antal hadnagy, maga is fiatal, közölte — Az egész alegységemmel elégedett va­gyok. Magatartásuk, politi­kai felfogásuk jó. Kaczúr István Munkásmozgalmi emlékművet avattak Négy nemzedék képviselői keresték föl vasárnap a fennállásának 50. évforduló­ját ünneplő szigetmonostori Erdei-telepet. Úttörők, KISZ. es fiatalok, a telep mai la­kói és a munkásmozgalom régi harcosai együtt köszön­tötték a jubileumot. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, Cservenka Ferencné, a KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első tit­kára, Molnár Endre, az MSZMP budapesti bizottsá­gának titkára, Ligeti László, a SZOT alelnöke, Borovszky Ambrus, a vasasszakszerve­zet elnöke, Krekács György, a KPVDSZ főtitkára. Barát Endre, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője mondott bevezetőt. Ezután Győri Imre méltatta az év­forduló jelentőségét. Meg­emlékezett azokról a mun­kásokról, és alkalmazottak­ról, akiknek természet- és sportszeretete évtizedeken át fenntartotta ezt a munkás­­mozgalom számára is helyet adó üdülőtelepet. Kegyelettel szólt a hajdani küzdőtársak­ról, a mártírhalált halt har­cosokról, s a Központi Bi­zottság nevében is köszön­tötte a telep mai lakóit, akik fenntartották és tovább szé­lesítették, megőrizték és ápolják az Erdei-telep ha­gyományait. Az ünnepi beszéd után le­hullt a lepel az Erdei-telep új emlékművéről, Papachris­­tos Andreas Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásáról. 3 A vásár célba érkezett A címben megfogalmazott megjegyzés első hallásra le­het, hogy túlzásnak tűnik. A szegedi ipari vásár nacioná­­léját azonban kár lenne föl­emlegetni, hiszen mindenki tudja, hogy ebben a város­ban 1876-ban már országos méretű kiállítást és vásárt rendeztek, amelyről két év­vel ezelőtt méltóképpen meg is emlékeztek. Azóta a világ és szűkebb környezetünk is nagyot lépett előre. A múlt­ra legfeljebb emlékezni lehet, de hivatkozni rá fölösleges. Mi van ma? Hogyan álljuk a sarat, sikerül-e valami újat fölmutatni vagy ismételget­jük a kommersz dolgokat? Az idei szegedi ipari vásár­nak e kérdésekre is választ kellett adni. Milyen választ adott a rendezvény? A sze­gedi ipari vásár célba érke­zett! S ez volt a lényeg. De próbáljuk részletezni mon­dandónkat. A világgazdaságot évekkel ezelőtt komoly megrázkódta­tás érte, amelynek hatását a mi gazdasági életünk is meg­érezte. Másképp nem is rea­gálhatott egy olyan nemzet gazdasági élete, amelynek nemzeti jövedelmében a kül­piacok ötvenszázalékos szere­pet játszanak. Az ötödik öt­éves terv fő célkitűzései kö­zött prímszerepet adtak az új termékek előretörésének, az export növelésének, a ha­tékonyság javításának, a ter­mékszerkezet ésszerű változ­tatásának. Tudjuk, hogy a szegedi ipari bemutató nem versenyezhet egy nagy nem­zetközi vásárral, még a BNV tavaszi és őszi bemutatkozá­sával sem kíván konkurrálni, de hézagpótló szerepet igenis betölthet a sorban. Sőt, van egy sajátos vonása a szegedi ipari vásárnak: az, hogy a magyar és a jugoszláv gaz­dasági, kereskedelmi és ter­melési kooperációban, köze­lebbről a határ menti kap­csolatokban, az áruválaszték növelésében és bővítésében meghatározó szerepet és missziót tölthet be ez a ren­dezvény. Kérdés, hogy eleget tud-e tenni ennek a feladatnak a szegedi ipari vásár? Úgy tű­nik, hogy alkalmas erre a szerepre Szeged. Az idei vá­sáron — talán első ízben — részt vettek jugoszláv és ma­gyar kormánydelegációk. A Vajdasági Tartományi Vég­rehajtó Tanács (kormány) elnöke, Nikola Kmezics és Faluvégi Lajos pénzügymi­niszter, a magyar—jugoszláv kormányközi gazdasági ve­gyes bizottság elnöke is meg­tekintette a kiállítást, és ez alkalommal tárgyalásokat folytatott. Hasonlóan áttekin­tették határ menti kapcsola­tainkat a Vajdasági, Csongrád megyei és szegedi vezetők is. Mind a két fél képviselői úgy nyilatkoztak, hogy itt az al­kalmas hely, tessék ezt ki­használni, keresni, kutatni a lehetőségeket, hogy valóban élőbbé és bővebbé váljanak a két szomszédos szocialista ország kapcsolatai minden te­kintetben, a határ menti gaz­dasági, kereskedelmi árucse­rékben és a termelési koope­rációban. Érdekes és megszívlelésre méltó javaslatokat mondott el Faluvégi Lajos pénzügy­­miniszter a szegedi ipari vá­sár alkalmával. Megjegyezte, hogy a korábban, s még ma is nehézkes kereskedelmi és gazdasági együttműködést elősegíthetnék a szegedi ipa­ri vásáron a magyar és a ju­goszláv külkereskedelmi vál­lalatok, ha eljönnének ide, s kizárnák az adminisztráció nehézségeit, lerövidítenék az ügyintézés menetét, s végle­gesen pontot tennének egy­­egy megállapodásra. Ajánlot­ta a miniszter azt is, hogy érdemes volna a határ menti árucsere gyorsabbá tétele, adminisztrációjának lerövidí­tése érdekében létrehozni egy olyan vegyes vállalatot, amely teljes joggal és hatáskörrel intézné a közeli területek ke­reskedelmi, gazdasági és ter­melési kooperációinak min­dennapos dolgait. Mert ma még hosszú az út a realizá­lásig: Szeged és Szabadka legfeljebb a kontaktust te­remti meg. Egyik új vonása volt az idei szegedi ipari vásárnak, hogy hidat teremtett a szé­pen bővülő magyar és a ju­goszláv kapcsolatoknak, szin­te gazdájává, fórumává vált a határ menti együttműködés további lehetőségei kiakná­zásának. S e missziót képes betölteni Szeged, az itteni ipari vásár, amelynek­ rangja van. A rangot a korábbi kap­csolatok is megadták, de fémjelezte az idei vásáron a közel száz jugoszláv kiállító jelenléte. Zömmel a szomszé­dos Vajdaságból, Szeged ju­goszláv testvérvárosából, Sza­badkáról érkeztek, de a nagy­számú jugoszláv résztvevő az egész ország iparát, kereske­delmét képviselte. Találkoz­hattunk a szegedi vásáron ljubljanai, zágrábi, nisi, belg­rádi, újvidéki, pristinai és más tájak, köztársaságok szervezeteinek képviselői­vel is. Volt-e konkrét haszna a vásárnak? Volt — állították a résztvevők. A magyar és a jugoszláv partnerek több mint 2 millió dollár értékű üzleteket kötöttek, vagy köt­nek a közeljövőben. A sze­gedi kenderfeldolgozó ipar vállalatai nyers kendert szállí­­tanak át a zentai és az apa­tini feldolgozó gyárakba, hogy fonalként hozzák vissza a természetes szálakat. Ugyan­csak a szegedi kenderipar érdeklődött jelentős mennyi­ségű szintetikus szálak iránt a kanizsai Univerzal keres­kedelmi szervezetnél. Az Ipa­ri Műszergyár, mely hazánk legnagyobb „kismotort” gyár­tó cége — hiszen 1,5 millió darab apró meghajtószerke­zetet készít háztartási gépek­hez — kooperál a szabadkai Sever céggel, hogy a tízeme­letes házgyári lakások vízfel­nyomó berendezései működ­jenek, s a szegedi DÉLÉP is szeretne e cikkekből nagyobb tételt vásárolni. Persze, a szegedi ipari vásár nem csu­pán a magyar és a jugoszláv együttműködés és gazdasági kapcsolatok bővítésének a fó­ruma, hanem a hazai cégek­nek is kiváló alkalom a kap­csolatok és üzletkötések szer­zésére. Példák sokaságát lehetne fölsorolni: a szegedi kéziszer­számgyár itt talált lehetősé­get arra, hogy a világhírű Ikarus-gyár autóbuszainak aj­­tóihoz a precíziós öntödéjé­ben alkatrészeket gyártson kereken 15 millió forint ér­tékben. Az állami gazdaságok is megtalálták kereskedelmi számításaikat, hírlik, hogy 500 ezer palack kitűnő italt adnak el hamarosan jugo­szláv pamereiknek. Az épí­tőipar és építőanyag-ipar, a könnyűipar sikereket aratott a szegedi bemutatkozáson. Talán előbb kellett volna em­líteni, de így összegezésként is rangjához illően hangsú­lyozzuk, hogy a szegedi ipari vásár azért is érhetett cél­ba, mert megvalósított egy újszerűséget, nevezetesen azt, hogy fórummá vált a hazai és a szomszédos ország kiál­lítóinak arra a célra, hogy itt jelentkezzenek a legújabb termékeikkel, a korszerű és várhatóan hamarosan meg­jelenő gyártmányaikkal. Megnyitó beszédében dr. Sághy Vilmos belkereskedel­mi miniszter kiemelte az új­donságok bemutatkozását, miközben azt is megjegyez­te, hogy az új termékek be­mutatkozásának csakis akkor lehet hitele, ha azok mielőbb megjelennek az üzletekben is. Végül néhány statisztikai adat: a szegedi ipari vásárt ebben az évben rekordszámú kiállító (233 hazai és 94 ju­goszláv, valamint a finnor­szági Turku város, s az NDK- beli Reisebüro utazási iroda) kereste föl, s a látogatók szá­ma is meghaladt minden ed­digi vásár iránti érdeklődést A vasárnap esti zárásig kö­zel 150 ezer ember nézte meg a Marx téri vásárvárost A közönség is aktív volt, hiszen szavazatai alapján hat kiál­­lító — a Tápéi Háziipari Szö­vetkezet, az Alföldi Porcelán­­gyár, a­ Szegedi Szűcsipari Szövetkezet, az Üvegipari Művek, az ÉRDÉRT Vállalat és a Körös-vidéki Cipőipari Szövetkezet — elnyerte a vá­­sár díszes vázáját és hat ki­állító — a Pécsi Kesztyű­gyár, az Alföldi Bútorgyár, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat, a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság és a Standard Divatáruház (Szabadka) — érmet és oklevelet kapott Méltán tisztelte meg a közön­ség és a vásár igazgató ta­nácsa — vásári díjjal —Ki­rály János és Major Gyula békéscsabai építészmérnökö­ket, hiszen az általuk meg­­valósított és bemutatott min­ta családi ház a szakembe­rek és a látogatók elismeré­sét egyaránt elnyerte. Az idei szegedi ipari vá­sárról dicsekvés nélkül már ma is leírhatjuk mindezt, s kívánjuk, hogy két év múlva még inkább töltse be fel­adatát Gazdagít István Dr. Kornidesz Mihály látogatása Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője vasár­nap felkereste a szegedi Mó­ra Ferenc Múzeum új kiál­lításait, ahol dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató kalau­zolta. Ott volt dr. Koncz Já­nos, a megyei pártbizottság titkára is. Ezt követően a KB osztályvezetője megtekintette a XIX. Szegedi Nyári Tár­latot, majd felkereste a Sze­gedi Ipari Vásárt, ahol dr. Zsótér Mihály vásárigazgató kalauzolta. A vendég kísére­tében volt dr. Tamasi Mi­hály, a megyei pártbizottság osztályvezetője

Next