Délmagyarország, 1978. augusztus (68. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
Kedd, 1978. augns/tiis 1 Bánya a hőerőműnek Az épülő Márkushegyi Szénbánya építői — az eredeti határidő előtt kilenc hónappal — befejezték az ország leghosszabb, ezerhatszéniegyven méteres lejtősaknájának mélyítését. Háromszázhúsz méteres mélységben vízszintes irányban folytatják tovább a munkát Az új bánya — elkészülte után — a Bicskei Hőerőművet fogja ellátni barnaszénnel. Új eljárással, betonozással készül a támfal Tanuló párttagok a szegedi járásban Eredményes volt az oktatási évad Az új, 1978—79-es politikai oktatási év előkészítésének a végén tart a szegedi járási pártbizottság is. A szervezésben felhasználta az elmúlt oktatási évben szerzett tapasztalatokat, eredményeket, amelyek annak folyamán jöttek létre, hogy — az MSZMP KB 1976. októberi határozata alapján — felülvizsgálták a középtávú oktatási tervet, majd a községi pártbizottságok és pártvezetőségek javították előkészítő és szervező munkájukat. Ez több községben új lehetőségeket teremtett az oktatás kibővítésére, például káderképző tanfolyam szervezésére Domaszéken, Mórahalmon, Bakson, Szatyonazon. Ezeken olyan alapszervezeti vezetőségi tagok vettek részt, akik korábban sikeresen elvégezték a marxista— leninista esti középiskolát. Ennek kétéves első évfolyama Mórahalmon eredményesen fejeződött be, mert a hallgatók teljes létszámban tettek vizsgát. Nem így sikerült a szervezés — ugyancsak kétéves középiskolában — Ásotthalmon, mert a hallgatók egy része az év végére lemorzsolódott. Egyéves marxista—leninista középiskolát szerveztek Balástyán, Domaszéken, Öttömösön, Pusztamérgesen, Sándorfalván. A látogatottság 70—90 százalékos volt. Kétszázöt hallgatóból 187-en tehettek vizsgát, mert a középiskolák vezetői a pártszervezetekkel egyetértésben felülvizsgálták a második félévben tanúsított munkát, felkészülést. Hiányzás miatt több hallgatót nem engedtek vizsgára. Helyes, hogy a pártszervek a követelményekhez igazodva egyre jobban számonkérik a káderképző tanfolyamokon végzett munkát, előtte pedig a szervezést, a tanulásra javasoltak felkészültségét, a fokozatosság elvének érvényesülését. Párt, állami, gazdasági vezetők és propagandisták részére 21 községben szerveztek a szegedi járásban előadássorozatot a vezetők konferenciája keretében. Ezek látogatottsága kiegyensúlyozott volt. Százkilenc tömegpropaganda tanfolyam fejeződött be, eredményesebben az előző évinél. Ezeken 2303 hallgató vett részt, közöttük 1249 párttag. A pártoktatásban az eszmei, a politikai feladatok megvalósítása a munka tartalmában tükröződik, s amellett a számok önmagukért beszélnek. Az előző politikai oktatási évben száznegyven különböző tanfolyamon a hallgatók 55 százalékát képviselték párttagok, az 1977—78-as évadban pedig 59,3 százalék volt a párttagok aránya. Ez a fejlődés szervezésében, az oktatómunka tartalmában, a hallgatók létszámának növekedésében, a marxista—lemi" att» műveltségében azt bizonyítja: eredményesen kezdődött meg a szegedi járásban is az MSZMP KB-nak a politikai oktatás színvonala emelését serkentő 1976. októberi határozatának végrehajtása. A propagandisták módszerének gazdagodása kedvezően hat a hallgatók felkészültségére, az önálló gondolat kifejtésére, a szabatos beszédre stb. Az MSZMP szegedi járási bizottsága propaganda és művelődési osztályának irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége kiterjedt a pártoktatás egészére. A községi pártbizottságok, pártvezetőségek ilyen jellegű munkája is sokat fejlődött, de az agitációs és propagandafelelősöktől még többet várnak el. Nem elsősorban a foglalkozások megtartásának, a hallgatók megjelenésének ellenőrzését, hanem az oktatás tartalmának figyelemmel kísérését, az alapszervezetek munkájának összefogását a politikai oktatásban, a marxista— leninista műveltség megteremtésének széles körű sergítését L. F. Ifjú katona eskütétele Dicsérték a fiúkat a laktanyában. A bevonulást követő legnagyobb ünnepi eseményen, az eskütétel napján tartott szülői értekezleten az alegységekben, a századok, szakaszok parancsnokai mondtak véleményt a szülők, hozzátartozók előtt nemrég bevonult szeretteikről. Arról: hogyan telt az újoncélet? Mit követel a hadsereg a katonától ma? Hogyan állnak helyt a fiúk a munkában és erkölcsi, politikai szempontból? Kedvező a tapasztalat Vasárnap, július 30-a jeles nap volt a szegedi Kossuth laktanyában. A díszemelvényen a megyei és a városi pártbizottságok és tanácsok, a tömegszervezetek és a társfegyveres testületek képviselői előtt Árva Antal alezredes mondott köszöntőt majd Topot István alezredes szólt lelkesítőn az eskütételre, életük nagy fordulójára felkészült katonákhoz. Utána Balogh Sándor honvéd lépett a mikrofon elé, s mondta el a katonaeskü szövegét. Vele együtt újonctársai is. Közben a katonazenekar halkan a Szózatot játszotta. A parancsnoki beszéd következett majd Csányi László honvéd válaszolt a sorkatonák nevében. Molnárné Fábián Edit, a KISZ Csongrád megyei bizottságának tagja kívánt ezután jó katonaéveket a fiataloknak. Befejezésül az Internacioná é hangzott fel, majd az esküt tett katonák díszmenetben vonultak el a csapatzászló előtt Ünnepies hangulatban kezdődtek meg a szülői értekezletek is. A városból, a megyéből vagy messzebbről érkezett szülők érdeklődéssel hallgatták az alegységparancsnokokat. Fazekas Endre szülei Sajóverezdről jöttek, Molnár Imre hozzá tartozó Kunszentmártonból. Csányi Lászlóné szegedi anyuka nagyobbik fiát látogatta meg: — Olyan csendes szavú az én Lacim. Csak nőtt aggódása, amikor mindjárt a lakatanya kapunál megszólították: — Várja az őrnagy elvtárs. — A tiszt pedig: — Minden tiszteletünk az édesanyának, aki olyan fiút nevel, mint Csányi László! Elégedettek vagyunk. Csányi honvéd máris kitüntetést kapott: társai nevében szólhat most itt az ünnepségen. Tisztek mondták el, hogy nem ritka a követésre méltó példa fiúk között Németh Antal hadnagy, maga is fiatal, közölte — Az egész alegységemmel elégedett vagyok. Magatartásuk, politikai felfogásuk jó. Kaczúr István Munkásmozgalmi emlékművet avattak Négy nemzedék képviselői keresték föl vasárnap a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő szigetmonostori Erdei-telepet. Úttörők, KISZ. es fiatalok, a telep mai lakói és a munkásmozgalom régi harcosai együtt köszöntötték a jubileumot. Az ünnepi nagygyűlésen megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cservenka Ferencné, a KB tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Molnár Endre, az MSZMP budapesti bizottságának titkára, Ligeti László, a SZOT alelnöke, Borovszky Ambrus, a vasasszakszervezet elnöke, Krekács György, a KPVDSZ főtitkára. Barát Endre, a Pest megyei pártbizottság osztályvezetője mondott bevezetőt. Ezután Győri Imre méltatta az évforduló jelentőségét. Megemlékezett azokról a munkásokról, és alkalmazottakról, akiknek természet- és sportszeretete évtizedeken át fenntartotta ezt a munkásmozgalom számára is helyet adó üdülőtelepet. Kegyelettel szólt a hajdani küzdőtársakról, a mártírhalált halt harcosokról, s a Központi Bizottság nevében is köszöntötte a telep mai lakóit, akik fenntartották és tovább szélesítették, megőrizték és ápolják az Erdei-telep hagyományait. Az ünnepi beszéd után lehullt a lepel az Erdei-telep új emlékművéről, Papachristos Andreas Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásáról. 3 A vásár célba érkezett A címben megfogalmazott megjegyzés első hallásra lehet, hogy túlzásnak tűnik. A szegedi ipari vásár nacionáléját azonban kár lenne fölemlegetni, hiszen mindenki tudja, hogy ebben a városban 1876-ban már országos méretű kiállítást és vásárt rendeztek, amelyről két évvel ezelőtt méltóképpen meg is emlékeztek. Azóta a világ és szűkebb környezetünk is nagyot lépett előre. A múltra legfeljebb emlékezni lehet, de hivatkozni rá fölösleges. Mi van ma? Hogyan álljuk a sarat, sikerül-e valami újat fölmutatni vagy ismételgetjük a kommersz dolgokat? Az idei szegedi ipari vásárnak e kérdésekre is választ kellett adni. Milyen választ adott a rendezvény? A szegedi ipari vásár célba érkezett! S ez volt a lényeg. De próbáljuk részletezni mondandónkat. A világgazdaságot évekkel ezelőtt komoly megrázkódtatás érte, amelynek hatását a mi gazdasági életünk is megérezte. Másképp nem is reagálhatott egy olyan nemzet gazdasági élete, amelynek nemzeti jövedelmében a külpiacok ötvenszázalékos szerepet játszanak. Az ötödik ötéves terv fő célkitűzései között prímszerepet adtak az új termékek előretörésének, az export növelésének, a hatékonyság javításának, a termékszerkezet ésszerű változtatásának. Tudjuk, hogy a szegedi ipari bemutató nem versenyezhet egy nagy nemzetközi vásárral, még a BNV tavaszi és őszi bemutatkozásával sem kíván konkurrálni, de hézagpótló szerepet igenis betölthet a sorban. Sőt, van egy sajátos vonása a szegedi ipari vásárnak: az, hogy a magyar és a jugoszláv gazdasági, kereskedelmi és termelési kooperációban, közelebbről a határ menti kapcsolatokban, az áruválaszték növelésében és bővítésében meghatározó szerepet és missziót tölthet be ez a rendezvény. Kérdés, hogy eleget tud-e tenni ennek a feladatnak a szegedi ipari vásár? Úgy tűnik, hogy alkalmas erre a szerepre Szeged. Az idei vásáron — talán első ízben — részt vettek jugoszláv és magyar kormánydelegációk. A Vajdasági Tartományi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke, Nikola Kmezics és Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, a magyar—jugoszláv kormányközi gazdasági vegyes bizottság elnöke is megtekintette a kiállítást, és ez alkalommal tárgyalásokat folytatott. Hasonlóan áttekintették határ menti kapcsolatainkat a Vajdasági, Csongrád megyei és szegedi vezetők is. Mind a két fél képviselői úgy nyilatkoztak, hogy itt az alkalmas hely, tessék ezt kihasználni, keresni, kutatni a lehetőségeket, hogy valóban élőbbé és bővebbé váljanak a két szomszédos szocialista ország kapcsolatai minden tekintetben, a határ menti gazdasági, kereskedelmi árucserékben és a termelési kooperációban. Érdekes és megszívlelésre méltó javaslatokat mondott el Faluvégi Lajos pénzügyminiszter a szegedi ipari vásár alkalmával. Megjegyezte, hogy a korábban, s még ma is nehézkes kereskedelmi és gazdasági együttműködést elősegíthetnék a szegedi ipari vásáron a magyar és a jugoszláv külkereskedelmi vállalatok, ha eljönnének ide, s kizárnák az adminisztráció nehézségeit, lerövidítenék az ügyintézés menetét, s véglegesen pontot tennének egyegy megállapodásra. Ajánlotta a miniszter azt is, hogy érdemes volna a határ menti árucsere gyorsabbá tétele, adminisztrációjának lerövidítése érdekében létrehozni egy olyan vegyes vállalatot, amely teljes joggal és hatáskörrel intézné a közeli területek kereskedelmi, gazdasági és termelési kooperációinak mindennapos dolgait. Mert ma még hosszú az út a realizálásig: Szeged és Szabadka legfeljebb a kontaktust teremti meg. Egyik új vonása volt az idei szegedi ipari vásárnak, hogy hidat teremtett a szépen bővülő magyar és a jugoszláv kapcsolatoknak, szinte gazdájává, fórumává vált a határ menti együttműködés további lehetőségei kiaknázásának. S e missziót képes betölteni Szeged, az itteni ipari vásár, amelynek rangja van. A rangot a korábbi kapcsolatok is megadták, de fémjelezte az idei vásáron a közel száz jugoszláv kiállító jelenléte. Zömmel a szomszédos Vajdaságból, Szeged jugoszláv testvérvárosából, Szabadkáról érkeztek, de a nagyszámú jugoszláv résztvevő az egész ország iparát, kereskedelmét képviselte. Találkozhattunk a szegedi vásáron ljubljanai, zágrábi, nisi, belgrádi, újvidéki, pristinai és más tájak, köztársaságok szervezeteinek képviselőivel is. Volt-e konkrét haszna a vásárnak? Volt — állították a résztvevők. A magyar és a jugoszláv partnerek több mint 2 millió dollár értékű üzleteket kötöttek, vagy kötnek a közeljövőben. A szegedi kenderfeldolgozó ipar vállalatai nyers kendert szállítanak át a zentai és az apatini feldolgozó gyárakba, hogy fonalként hozzák vissza a természetes szálakat. Ugyancsak a szegedi kenderipar érdeklődött jelentős mennyiségű szintetikus szálak iránt a kanizsai Univerzal kereskedelmi szervezetnél. Az Ipari Műszergyár, mely hazánk legnagyobb „kismotort” gyártó cége — hiszen 1,5 millió darab apró meghajtószerkezetet készít háztartási gépekhez — kooperál a szabadkai Sever céggel, hogy a tízemeletes házgyári lakások vízfelnyomó berendezései működjenek, s a szegedi DÉLÉP is szeretne e cikkekből nagyobb tételt vásárolni. Persze, a szegedi ipari vásár nem csupán a magyar és a jugoszláv együttműködés és gazdasági kapcsolatok bővítésének a fóruma, hanem a hazai cégeknek is kiváló alkalom a kapcsolatok és üzletkötések szerzésére. Példák sokaságát lehetne fölsorolni: a szegedi kéziszerszámgyár itt talált lehetőséget arra, hogy a világhírű Ikarus-gyár autóbuszainak ajtóihoz a precíziós öntödéjében alkatrészeket gyártson kereken 15 millió forint értékben. Az állami gazdaságok is megtalálták kereskedelmi számításaikat, hírlik, hogy 500 ezer palack kitűnő italt adnak el hamarosan jugoszláv pamereiknek. Az építőipar és építőanyag-ipar, a könnyűipar sikereket aratott a szegedi bemutatkozáson. Talán előbb kellett volna említeni, de így összegezésként is rangjához illően hangsúlyozzuk, hogy a szegedi ipari vásár azért is érhetett célba, mert megvalósított egy újszerűséget, nevezetesen azt, hogy fórummá vált a hazai és a szomszédos ország kiállítóinak arra a célra, hogy itt jelentkezzenek a legújabb termékeikkel, a korszerű és várhatóan hamarosan megjelenő gyártmányaikkal. Megnyitó beszédében dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter kiemelte az újdonságok bemutatkozását, miközben azt is megjegyezte, hogy az új termékek bemutatkozásának csakis akkor lehet hitele, ha azok mielőbb megjelennek az üzletekben is. Végül néhány statisztikai adat: a szegedi ipari vásárt ebben az évben rekordszámú kiállító (233 hazai és 94 jugoszláv, valamint a finnországi Turku város, s az NDK- beli Reisebüro utazási iroda) kereste föl, s a látogatók száma is meghaladt minden eddigi vásár iránti érdeklődést A vasárnap esti zárásig közel 150 ezer ember nézte meg a Marx téri vásárvárost A közönség is aktív volt, hiszen szavazatai alapján hat kiállító — a Tápéi Háziipari Szövetkezet, az Alföldi Porcelángyár, a Szegedi Szűcsipari Szövetkezet, az Üvegipari Művek, az ÉRDÉRT Vállalat és a Körös-vidéki Cipőipari Szövetkezet — elnyerte a vásár díszes vázáját és hat kiállító — a Pécsi Kesztyűgyár, az Alföldi Bútorgyár, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat, a Kiskőrösi Állami Gazdaság, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a Standard Divatáruház (Szabadka) — érmet és oklevelet kapott Méltán tisztelte meg a közönség és a vásár igazgató tanácsa — vásári díjjal —Király János és Major Gyula békéscsabai építészmérnököket, hiszen az általuk megvalósított és bemutatott minta családi ház a szakemberek és a látogatók elismerését egyaránt elnyerte. Az idei szegedi ipari vásárról dicsekvés nélkül már ma is leírhatjuk mindezt, s kívánjuk, hogy két év múlva még inkább töltse be feladatát Gazdagít István Dr. Kornidesz Mihály látogatása Dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője vasárnap felkereste a szegedi Móra Ferenc Múzeum új kiállításait, ahol dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató kalauzolta. Ott volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. Ezt követően a KB osztályvezetője megtekintette a XIX. Szegedi Nyári Tárlatot, majd felkereste a Szegedi Ipari Vásárt, ahol dr. Zsótér Mihály vásárigazgató kalauzolta. A vendég kíséretében volt dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője