Délmagyarország, 1979. október (69. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

Kedd, 1979. október 2 Felkészü­lés a távfűtésre Tizenötezer lakást érint • Az óvodákban, bölcsődékben már fűtenek őszies nyárvége, vagy nyá­rias őszeső, annak eldöntése a meteorológiára tartozik. Bárhogy alakul a hőmérsék­let, a fűtési idényre minden­képpen idejében fel kell ké­szülni. A városgazdálkodási vállalat távfűtőit sem éri vá­ratlanul a tartós hideg idő­járás. Befejezték a fűtőmű­vek nyári karbantartását, to­vábbá két nagyobb munkát is. Az egyik az intézmények fűtését biztosító Pulz utcai gőztávezeték felújítása, a másik az újszegedi melegvíz­szolgáltató vezeték egy sza­kaszának szigetelése. Az utóbbit a vállalat dolgozói társadalmi munkában végez­ték el. Az idei fűtési idényben még inkább szem előtt kell tarani az ésszerű takarékos­ságot. Az eddigi években sok gondot okozott annak eldön­tése, hogy mikor indítsák be a távfűtést. A várható idő­járásról tavaly még a szege­di meteorológiai állomás tá­jékoztatta a távfűtőket. Az idén egy új szerződés értel­mében Budapestről kapják az időjárás-előrejelzést. Ame­lyet természetesen nemcsak a távfűtésnél, hanem a téli hó- és jégeltakarító munká­nál is felhasználhat a város­gazdálkodási vállalat. Az óvodákban és a bölcső­dékben október elsejétől fű­tenek. A tartós hideg bekö­szöntésétől függ, hogy a 15 ezer szegedi lakásban és a központi kazánházakkal ös­­­szeköttetésben levő irodák­ban mikor gondoskodnak a melegről. Az intézmények túlfűtését egy viszonylag új keletű rendelet tiltja. De a lakásokban is érdemes taka­rékoskodni a meleggel. Fő­ként a panelházakban, ame­lyek fűtése csaknem kétszer annyi energiát kíván, mint a téglaépületeké. A falak és a nyílászárók szigetelésén túl a lakók egy-egy faliszőnyeg­gel is elősegíthetik, hogy job­ban megtartsa a meleget a lakásuk. A lépcsőházakban erős a felszálló légáramlat. Ezért az alsó emeleti laká­sokat nehezebb fűteni. A ter­vezők a legtöbb panelházban gondoltak is erre. Ventillá­tort szereltek fel, amely biz­tosítja a hőmérséklet egyen­letesebb elosztását. Többlet­kiadás az államnak, ha a la­kók a villanyszámla miatt nem kapcsolják be ezt a ven­tillátort a fűtési idényben. A tizenötezer lakás közül ötezerben gondoskodnak a fűtőberendezések karbantar­tásáról és szabályozásáról a városgazdálkodás szakembe­rei. A többi lakásban is fon­tos, hogy ellenőrizzék a fűtő­testeket, megfelelően működ­nek-e. Annál is inkább, mert drágább lett a távfűtés. A lakás egy köbméterét 13 fo­rint helyett 18 forintért fű­tik az egész idényben. A pótfűtési díj is 7 fillérről 10 fillérre emelkedett légköb­méterenként, naponta. A használati meleg víz egy köbmétere pedig 6 forint 70 fillérrel szemben 9 forint 30 fillérbe kerül. Az árváltozás következtében ugyan nem lesznek gazdagabbak a táv­­hőszolgáltatók, de a fogyasz­tókat remélhetőleg ösztönzi majd a takarékosságra. J. E. Megnyílt a múzeumi és műemléki hónap Az október, tizennyolc esz­tendeje országos múzeumi ás műemléki hónap. A megyei eseménysorozatot vasárnap nyitották meg Szegeden. A Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai Képtárá­ban Száz év magyar tájkép­festészete címmel reprezen­tatív bemutatót rendeztek a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. A megnyitó ün­nepség résztvevőit dr. Trog­­mayer Ottó megyei múzeum­­igazgató köszöntötte, majd Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyette­se mondott beszédet. Méltat­ta a helyi múzeumok tudo­mányos, művészeti és köz­művelődési munkájának eredményeit, és utalt a fel­adatokra is. A múzeumi és műemléki hónap nyitóese­ményén kitüntetéseket adtak át. Kürti Béla régész-mu­zeológust Szocialista Kultú­ráért, Magyar Andrásné hi­vatalsegédet Kiváló Dolgozó kitüntetéssel jutalmazta a kulturális miniszter. A meg­nyitó műsorában a Mojzer Antal—Meszlényi László— Román Zoltán fúvóstrió Vi­­valdi-muzsikával kedveske­dett a közönségnek. * Mától, a Közművelődési Palota kupolájában Csong­rád megye monostorait és templomait bemutató kiállí­tás nyílik, kapcsolódva az idei rendezvénysorozat köz­ponti témájához, mely ha­zánk műemléki helyzete. A szegedi Móra Ferenc Mú­zeumban a történeti héttel kezdődik a szakterületek be­mutatása. Holnap, szerdán este 6 órakor a múzeum dísztermében dr. Lackó Mik­lós, az MTA történettudomá­nyi intézetének osztályveze­tője tart előadást A magyar szellemi élet és a társada­lomtudományok a két világ­háború között címmel. Ok­tóber 4-én, csütörtökön ugyancsak este 6 órakor Ko­vács András Októberi va­sárnap című filmjét vetítik a múzeum dísztermében. A vetítés után az érdeklődők­kel történészek beszélgetnek a film kapcsán az 1944-es eseményekről. A történeti hét rendezvényeit szombaton este á órakor irodalmi össze­állítás zárja. Korabeli doku­mentumok alapján idézik meg az aradi 13 vértanú alakját. Október 7-én a mú­zeumi matinék sorozatban délelőtt 11 órakor T. Knotik Márta ír restaurátor vezeté­sével raktárak mélyén az érdeklődők a múzeum textil­gyűjteményének legszebb da­rabjaival ismerkedhetnek meg. A makói József Attila Mú­zeum rendezésében emlékki­állítás nyílt az Espersit-ház folyosóján Móra Ferenc, a régész címmel. Ehhez kap­csolódva tartott előadást teg­nap este Móra Ferenc a sze­gedi kultúrpalota élén cím­mel dr. Trogmayer Ottó. Ok­tóber 6-án nyílik meg a ma­kói József Attila könyvtár­ban Szekeres István grafikai kiállítása. Szentesen, a Koszta József Múzeumban október 6-án, délelőtt 9 órakor ünnepi em­lékülés kezdődik Koszta Jó­zsef festőművész halálának 30. évfordulója alkalmából. A Szenteshez kötődő kiváló festőművész alakját és mun­kásságát dr. Pogány Ödön Gábor, dr. Dömötör János, Bényi László és dr. Szelesi Zoltán idézi. Hódmezővásárhelyen, a Tornyai János Múzeumban október 7-én, vasárnap nyí­lik meg a XXVI. Vásárhe­lyi őszi Tárlat, s a hagyo­mányokhoz híven ugyanaz­nap a vásárhelyi képzőmű­vészek kollektív kiállítása, ezúttal Mártélyon. Ünnepség a képtárban 3 Vizsga - ősszel M­inden ősz vizsga a mezőgazdaságban. Meg lehet bukni, eredményeket, si­kereket lehet elérni — akárcsak az iskolában. Az igaz, hogy a határban nem jegyre felelnek a gazdaságok, nincsen osztálynapló, de szerezhetők jó és rossz osztályzatok. A közösség értékeli a „fele­letet”. Most, amikor félidejénél tart a betaka­rítás, már lehet következtetni. Merné-e valaki nyugodt lelkiismerettel mondani, hogy a mostani őszön a dolgok már men­nek a maguk rendjén? Nincs fönnakadás a betakarításkor? A kukorica, a szőlő és minden, ami megtermett, idejében jó helyre kerül? Ha teljesen járatlan is a gazdálkodásban, még akkor sem merné senki sem kiejteni a száján, hogy az idei őszön minden úgy alakul, ahogy tervezték. A legjobb gép is elromolhat Eltörhet a tengely, kikophat a csapágy. Megannyi előre nem várt esemény zavarhatja a munka folyamatosságát. A határban pedig — ahol még most is sokszor az idő a gaz­da, úgy és arra parancsolja az embereket amerre akarja — még nehezebb terv sze­rint dolgozni. Az őszi betakarítás évről évre nagyobb gondot okoz a gazdálkodóknak. Többet te­remnek a parcellák, kevesebb ember jut rájuk. A gépek sem tökéletesek még. A jó termésnek örülnek a gazdák, de tudják, hogy mindez gondot is jelent. Hová, kinek és milyen áron adják el a portékájukat? Úgy szeretnék, hogy minél többet és mi­­nél gyorsabban „eltakarítani a háztól”, hogy látszata legyen az esztendőnek. De ezt előre meg kell szervezni, szerződési megállapodást kötni, hogy ne legyen kára senkinek. Ezért van szükség a katonák, a diákok segítségére is. Része az őszi vizsgának, hogy melyik gazdaság hogyan szervezi meg a „külsők” munkáját. A vezetők dolga, hogy minden a rendjén haladjon. Ugyanis ha elmulasztják ellenőrizni a segítséget, akkor több lehet a kár, mint a haszon. Azt gondolván, kimennek a határba, leszedik az almát, behordják a paprikát, és ezzel minden el van intézve — csak magukat nyugtatják meg. Mert mindenki tudja, hogy sokszor a gyerekek játéknak tekintik a munkát. Az éretlen termést is a jók közé rakják, vagy figyelmetlenül dolgoznak. Mindkettő káros. Nem szükséges bizonygatni, gazdák ge­nerációiban öröklődött, nem mehet po­csékba, ami megtermett. Ahol odafigyel­nek a munkára, ott nem történik ilyesmi, jó osztályzatot kap évzáráskor a gazdaság. Nemcsak a veszteségmentes betakarítás kí­vánja ezt a közösségektől. Az sem közöm­bös, hogy a mezőgazdasággal először ta­lálkozó fiatalban milyen kép alakul ki. Szervezetlenséget, fejetlenséget lát-e, vagy összehangolt, eredményes munkát.­­ősszel is visszatérő gond, hogy nem le­het egyes gépalkatrészeket kapni. Az anyagbeszerzők most is sokszor fölírják listájukra és többször alá is húzzák: nap­­raforgócséplő­ adapter. A kombájnokhoz kellene, amivel ősszel is arathatnak, meg­könnyítik a tán­yékb­a betakarítását. Né­mely gazdaságban ezért nem halad úgy a napraforgó aratása, mint ahogy azt terv­­készítéskor gondolták. Az olajos magvú növény korábban beérett, mint számítot­ták, s ez is veszteség forrása lett. Rontja a jó gazdálkodásra szánt osztályzatot, ha kiperegnek a szemek az érett bugákból. Akár az időjárás, akár a nemtörődöm­ség az oka a dolgok kedvezőtlen alaku­lásának, a kárát mindnyájan viseljük. Ke­vesebb kerül a közösbe. Ezért is hívta föl legutóbb a mezőgazdasági koordinációs bi­zottság a betakarításban érdekeltek figyel­mét a gyors és szakszerű munkára. Úgy kell megszervezni a betakarítás menetét, hogy ne legyenek átvételkor torlódások, és ne maradjon kint a földben semmilyen termény. Jusson el a rendeltetési helyére, ami megtermett. Ha mindez sikerül, a bizonyítvánnyal nem kell szégyenkezniük a gazdaságoknak. Ahol eddig is becsülettel dolgoztak, tudá­sukat, tapasztalatukat a közös hasznára fordították, ott bizonyára könnyebb az idei ősz a tavalyinál, gyorsabb a szüret is. Olyan szövetkezetben, ahol megfontol­tan, mérlegelés után döntenek, de bátran kockáztatnak is, ott a dolgok a maguk sorában haladnak. A szegedi járásban akadnak ilyen gazdaságok szép számmal. A legtöbb helyen azt mondják: az idei őszi betakarítás szervezettebb, összehan­goltabb, mint a tavalyi. Kisebb döccenők most is vannak, de megrakottan halad a szekerük. Nem dől fel, viszi rakományát a közös majorba. Mindnyájunk gazdagításá­ra, vagyonunk gyarapítására. T­öbb mint 132 ezer vagon termésre számítanak az idei őszön a gazda­ságok szűkebb pátriánkban — nagy munka, emberpróbáló feladat ez. Ar­ra a kérdésre, milyen lesz az időjárás, kedvező-e vagy sem, nem lehet válaszolni. Az viszont kérdéses sem lehet, hogy min­den körülmények között arra kell töreked­ni, ne vesszen el egyetlen szem kukorica, egyetlen fürt szőlő sem. A betakarítás ugyanis vizsga, amelyen kötelesség jó osztályzatot szerezni. M. T. Építőipari delegáció utazott Lódzba A Csongrád megyei és a lengyelországi Lódz megyei állami vezetők közötti együtt­­működési megállapodás ér­telmében szeptember 30-án, vasárnap háromtagú építő­ipari-műszaki delegáció uta­zott Lengyelországba. A de­legáció vezetője Deák Ferenc, a DÉLTERV igazgatója; tag­jai: Kecskeméti János, a me­gyei tanács vb építési, köz­lekedési és vízügyi osztályá­nak csoportvezetője, valamint Illés Lajos, a CSOMITERV műszaki igazgatóhelyettese. A delegáció október 3-án, szerdán érkezik vissza. Október 2—4 Munkavédelmi tudományos tanácskozás Kedden Budapesten há­romnapos munkavédelmi tu­dományos tanácskozás kez­dődik, amelyen csaknem 20 ország szakembereinek köz­reműködésével felmérik a kutatások eredményeit és vázolják a munkavédelem­mel összefüggő feladatokat —­ jelentette be hétfői saj­tótájékoztatóján az újságíró­szövetségben Nagy Gyula, a SZOT Munkavédelmi Tudo­mányos Kutató Intézetének igazgatója. A tanácskozáson az intézet alapításának 25. évfordulója alkalmából a negyedszázad tapasztalatait összegezik, ki­emelve a legújabb kutatási irányokat, az időszerű teen­dőket. Az első időszakban a gé­pek védőberendezéseit, kü­lönféle porelszívó készüléke­ket és az áramütés elleni védelem módszereit dolgoz­ták ki. Kerestek és találtak olyan megoldásokat is, ame­lyek segítségével veszélyes foglalkozási betegségeket, köztük a szilikózist és az ólombetegséget erőteljesen visszaszoríthatták. Szoros kapcsolatot építettek ki ipa­ri vállalatokkal, kutató és fejlesztő intézetekkel, s együttműködésük az utóbbi időben már harminc ország ötven intézményére is kiter­jedt. Az intézet a negyedszázad alatt félszáz találmányt dol­gozott ki, köztük például a gázrobotot, amely most már körülbelül 500 helyen előzi meg a gázrobbanást. (MTI) Nemzetközi bemutató az autóklubban Dinitrol a filedikémiából Nagy vendégjárás volt teg­nap a szegedi autóklub mű­szaki állomásán: neves vi­lágcégek svéd, osztrák és svájci képviselői jöttek el, hogy meggyőződjenek róla: a Dinitrol-technológiát alkal­mazó, s három hónapja mű­ködő korrózióvédelmi állo­mást — a szegedi a tizenhar­madik az országban — való­ban olyan minőségű munka jellemzi-e, mint amilyet ez a világszerte elterjedt eljá­rás kikísérletezői és forgal­mazói megkövetelnek. Hírt adtunk korábban lapunkban is az alváz- és üregvédő tech­nológia előnyeiről, s azóta az is bebizonyosodott: az autó­­tulajdonosok nem sajnálják az 1200—1600 forintot a rozsdásodás „gyógyszerére”. Szegeden például már csak 1980 januárjára fogadnak el megrendelést, s máris szó van arról, hogy egy-két hó­nap múltán naponta két mű­szakban veszik majd keze­lésbe a klubtagok autóit. A szegedi műszaki állomá­son felszerelt gépekkel, be­rendezésekkel — a terveket társadalmi munkában a vá­rosi tanács vb építésügyi és közlekedési osztályának mun­katársai készítették — olyan anyagot juttatnak a jármű­vek rozsdásodásra hajlamos felületeire, amelyet jelenleg az eljárás kidolgozóitól vásá­rolunk. Jelentős megtakarí­tást eredményezne tehát, ha a hazai Dinitrol-állomások — huszonkétezer jármű vé­delmét tervezik jövőre! — hazai alapanyaggal dolgoz­hatnának.. Az Interag RT ezért írt ki pályázatot vál­lalkozó kedvű, s a megfelelő feltételekkel rendelkező szö­vetkezetek számára. Nos, a jelentkezők közül a svéd partner a szegedi Medikémiát választotta, amelynek műsza­ki felkészültségén kívül, mint hírlik, sokat számított az is, hogy vezető szakem­berei fiatal vegyészek, akik­kel könnyebben lehetett kö­zös hangot találni. A Magyar Autóklub vezetői — Balogh Tibor főtitkár, dr. Ortutay Sándor főtitkárhelyettes és Szakál Dénes főmérnök —, az Interag RT vezérigazgató-he­lyettese, Jahoda Lajos, vala­mint a külföldi szakemberek nem csupán a bemutató ked­véért jöttek hát Szegedre. A Medikémia főmérnöke,­­dr. Bozóki Ferenc és a szegedi klubszervezet elnöke, dr. Bérczi Mihály már arról tá­jékoztathatta a vendégeket, hogy a korrózióvédő anyag, a Dinitrol próbagyártása si­keresnek bizonyult — s ezt a svédországbeli laborató­riumból most érkezett minő­sítés is igazolja. A szövetkezet meglevő gé­­peinek kismértékű átalakítá­sával, tehát lényegében beru­házás nélkül készült fel­­ a gyártásra, amely meg is in­dulhat, amint az árkalkulá­ciós tárgyalások is befejeződ­nek. A Di­itrol-cég európai képviselője azt is bejelentet­te tegnap hogy tekintettel a kitűnő minőségű termékre, a Medikémia az exportáláshoz is lehetőséget kaphat. Az pe­dig máris biztos, hogy a sze­gedi szövetkezet látja el Di­­nitrollal a hazai korrózióvé­dő állomások mindegyikét.

Next