Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-01 / 281. szám

Szombat, 1979. december 1 Beszámoló taggyűlés az ásotthalmi erdészetben A szegedi járásban hét községet érintve, 5700 hektáron található az ásotthalmi erdészet területe. Szétszórt munkahelyen van az erdészet sokirányú munkája a facsemeték gondozásától a kitermelésig, a megtermeléstől a vadgazdálkodásig. A nagy területen gazdálkodásból következik, hogy erőt kell fordítani a szervezésre. Az erdészet közel 250 fizikai dolgozója munkájának az összefogottsága is megoszlik. Vannak, akik hosszabb időn át nem is találkoznak egymással, mert munkahelyüket kilométerek választják el. Ez a jellemző az erdészet 29 főnyi párttagságára is, amely ugyan akaratban és cselekvésben egységes, az aktív pártéletben azonban döccenők váltják egymást. Most, a beszámoló taggyűlésen is ez tükröződött. Az alapszervezet vezetőségének előterjesztésében erre is utalt Takács Ferenc párttitkár. Több párttag Ásotthalomtól a második, vagy a harmadik község határából vág neki a pártrendezvényeknek, s ha rossz időjárás szól közbe, bizony meggondolja magát egyik-másik, hogy elmenjen-e. Előfordult, hogy a meghirdetett soros taggyűlést határozatképtelenség miatt újabb időpontban kellett megtartani. Most a beszámoló taggyűlés megtartását nem akadályozták objektív tényezők, s a párttagság átfogó képet kapott az alapszervezet és vezetősége munkájáról, a párt XI. kongresszusától napjainkig. Legjellemzőbb, hogy az alapszervezet létszámban megerősödött az elmúlt időszakban. Tíz jelentkezőt vettek fel a pártba, kilenc közülük fizikai munkás, és hetet a KISZ-szervezet ajánlott, tehát valamennyit fiatalok. A párttagság zöme eddig is fizikai dolgozókból állt, s ez a jelleg csak tovább erősödött. A nehéz körülmények ellenére érvényesül-e itt a párt tekintélye, vezető, irányító szerepe, és ez kitűnik-e a gazdasági eredményekből? A beszámoló szerint erre igennel kell válaszolni. Az alapszervezet vezetősége mindvégig érvényesítette véleményezési jogát káderpolitikai és gazdasági kérdésekben. A gazdasági vezetőséggel közösen elkészített cselekvési programban a rendelkezésre álló eszközök jobb kihasználása érdekében hatékony intézkedések születtek és érvényesültek a termelékenység fokozására, a munka- és üzemszervezésre. Ezek eredményeképpen — csökkenő létszám mellett — a tervezett termelési érték látőben meghaladja a 9 millió forintot. S viszonyítva ezt 1975-höz, a várható eredmény több mint annak háromszorosa. Emellett szociális intézkedések érvényesültek, főleg az erdőnevelésben és a facsemete-gondozásban dolgozó nők érdekében. Az ásotthalmi erdészet gazdálkodásának eredménye fokozatosan emelkedett 1975- től. Belejátszott ebbe a jobb munka- és üzemszervezés, az alapszervezet vezetőségének beszámoltatása a cselekvési programok végrehajtásáról, a többi között arról, hogy a gépesítettség terv szerinti fejlesztése milyen mértékben emelkedett. Az eredmények köszönhetők itt a párt- és a gazdasági vezetőség jó munkakapcsolatának, az egyetértésnek, hogy a gépi eszközöket minél jobban ki kell használni, erősíteni a szocialista munkaverseny-mozgalmat, a szervezettebb irányítást, és serkenteni a szemléletbeli változást, a párttagság politikai iskolázottságát A 29 főnyi párttagságból 15-nek van különböző fokú politikai végzettsége. A párttagságnak közel a fele rendelkezik a marxizmus—leninizmus középiskola elvégzésével, mások öthónapos pártiskolai vagy marxista—leninista egyetemi végzettséget mondhatnak magukénak. A politikai továbbképzést ezután is a legfontosabbak egyikének tartják, jóllehet a munkaterületek a jövőben sem kerülnek közelebb egymáshoz. Tehát nagyobb szervezés kell az iskolázottság feltételeinek megteremtéséhez. A beszámoló taggyűlés munkájában részt vett és felszólalt Jáhni László, az MSZMP szegedi járási bizottságának első titkára is. A többi között elismerte és méltatta az erdészeti pártalapszervezet vezetőségének és tagságának munkáját a XI. kongresszustól, hangsúlyozva a nehéz körülményeket is, amelyben dolgoznak. Ehhez, csatlakoztak a felszólalók, Molnár András, Koncz Dezső, Böcze Levente is. Jóleső érzés volt hallani, hogy elismeréssel szóltak az alapszervezet vezetőségének közel öt esztendei munkájáról, különösen a párttitkáréról. Gyakori eset és itt is jellemző, hogy a párttitkár vállalja magára a legtöbb munkát, holott azt a vezetőség — amely itt öttagú — arányosan megoszthatná maga között. Az ásotthalmi nagyközségi pártbizottság minősítését az erdészeti alapszervezet és vezetősége 1975-től végzett munkájáról Demus László, a párt-végrehajtó bizottság tagja, az ásotthalmi Alkotmány Szakszövetkezet elnöke ismertette. A munka elismerése mellett a kritikai megjegyzések sem maradtak el. Általában többet vár a nagyközségi pártbizottság az erdészet kommunistáitól. Elsősorban azt, hogy a pártcsoportok munkája, hatása jobban érződjék az erdészet egész területén, különösen a KISZ-alapszervezet és a nők körében. Véletlen vagy nagyfokú figyelmetlenség, hogy itt az alapszervezetben egyetlen nő sincs, jóllehet a nőpolitikai határozatok végrehajtását krainálandónak minősítette az alapszervezet vezetőségének mostani beszámolója. Ezt az ellentmondást fel kell oldani, és a csupa férfiakból álló alapszervezeti tagságot fel kell erősíteni nőkkel is. Várható, ők jobban otthon lesznek a tennivalókban, és beleszólnak az erdészet pártéletébe, a gazdaságpolitikai feladatok még jobb végrehajtásába. Lődi Ferenc 1 többség fizikai dolgozó Takaréklángon Sércen a gyufa, meggyújtom a gázt az előkészített leves alatt. Nyaldossák a fazék oldalát a lángok, s percek alatt forrásig hevítik az ételt. Nyúlok a gomb után, és a régi, begyakorlott mozdulattal takarékra állítom a készüléket. Mert attól félek, hogy kormos lesz az edény oldala, hogy kifut, szertefolyik az egyre dagadó hab, és akkor súrolhatok, törölgethetek, takaríthatok ... Egyszóval, fölösleges dolgokra pazarolom az energiámat Aztán, és csak ezután jut eszembe a figyelemfelkeltő hirdetés: takaréklángon éppúgy megfő az étel. Igaz is: 100 fok, vagy 120 fok, egyre megy, ha már forr a víz... Csakhogy az nem mindegy, hogy mennyivel apasztják a pénztárcánkat, ha jön a gázszámlával a díjbeszedő. És az sem mindegy, hogy a sok ezer háztartásban pazarolják vagy sem az ország energiáit. Ha a forráshoz 100 fok hőmérséklet szükségeltetik, ne akarjunk nagyvonalúan 110- et, 120-at előállítani, de a takarékosság címén ne is adjuk alább a 100 foknál. Hisz nem a családi tűzhely szó szerinti melegéről kell lemondanunk, csak a pazarlásról. A miénknél jóval gazdagabb országokban járó magyar turista eddig igencsak megmosolyogta a hentesáruk árcéduláját: ott ugyanis grammban határozzák meg a hús súlyát, és ennek megfelelő pontossággal az árát. Fukarságnak, garasoskodásnak minősítettük az olyan vendéglátást, ahol se több, se kevesebb sült karaj nem került a nagy tálba, mint ahányan körbeülték az asztalt. Mi, akik az elmúlt egykét évtizedben nem rettentünk vissza attól sem, hogy szemétbe öntsük az ételmaradékokat, bizony értetlenül álltunk az efféle takarékosság előtt. És most, amikor oly borsos árat fizetünk a húsért, most sem tudjuk „bevenni” ezt a korántsem szégyellni való grammszemléletek A hentes és a sorba álló vásárlók csodabogárként tekintenek arra a pironkodó nyugdíjas asszonyra, aki két szelet húst merészel kérni. Holott neki és párjának éppen ennyi kell, se több, se kevesebb a vacsorára tálalt főzelékhez. Van más helye is bőven a pénznek. Akárhogy is billennek a mérleghintára ültetett vendéglői árak, különleges alkalom kell ahhoz, hogy egy család étteremben üljön terített asztal mellé. Eddig akkor volt igazán vasárnapja a háziasszonynak, ha vendéglőben lakatta jól övéit Most úgy gondolja, inkább a pénzzel takarékoskodik, mint saját energiájával. Ha okos, nem rest osztani, szorozni, új, ízletes és gazdaságos recepteket fölkutatni — így nem szenved csorbát a vasárnapi hangulat sem. És még olyan meglepetés sem éri, mint amilyenről nemrégiben olvastunk: egyik vendéglő szakácsának korszakalkotó újítása született melynek lényege, hogy felére csökkenti a húsadagokat Sokféle jelzőt mondtak már rólunk, félő, hogy újabb tulajdonság bélyege ragad ránk: ki dobós nép a magyar. Kidobjuk a kenyeret, a megmaradt ételt, az értékes papírhulladékot, az egyszerűen csak megunt vagy a tönkrement ruhákat, az épp hogy divatja múlt, kissé félretaposott cipőket egyszóval, kidobjuk a pénzünket Aki holmi zoknistoppolással foglalkozik odahaza, kinevetjük. Aki nem vásárol minden idényben új pár cipőt, kissé megsajnáljuk. Ha azonban talpalásért folyamodik a kuncsaft a kisz cipészéhez, bizony megesik, hogy kinézik az üzletből, hogy lehet manapság „ilyen” lábbelit megcsináltatni, és még aztán hordani is. Visszakapja az ember a tökéletes talpú, tökéletes felsőrészű cipőjét akkor is, ha egy centi hosszúságban elengedett a ragasztás vagy a varrás az oldalánál. Lassan vadonatúj cipő és csizma apró szépséghibáinak kozmetikázását vállalják csak a suszterek. Csakhogy a lábbelik is drágák, minőségük sem szavatolja öröklétüket, talpalásra, varrásra, ragasztásra ezután még inkább szükségünk lenne. A családi háztartások többsége, különösen, ha növelésben levő gyerekekről is kell gondoskodniuk, nem tud egy-egy festés után új cipőt kigazdálkodni a fizetésből. S minthogy az ésszerű takarékosság ez esetben sem azt jelenti, hogy mezítláb kellene járnunk, nem marad más hátra, mint hogy a javítószolgáltatás nagyobb hivatástudatára számítunk. De a ruházkodás sem ingyenbe kerül Az is egészen természetes lenne, ha akadnának ktsz-ek, varró kisiparosok, akik nemcsak drága modellek elkészítését vállalnák, hanem apró átalakításokat, urambocsá’, kinőtt gyermekholmik ötletes toldását is. Lyukas lábas, feslett bútorkárpit, törött asztalláb, kiégett szőnyeg, szakadozott kabátbélés — házilag mind nem javítható. Van-e elég segítőtárs, aki megóv a fölösleges pénzszórástól, az új vásárlástól, aki vállalja a hibás holmik gyógyítását? Vagy puszta fölkutatásuk annyi időt és energiát emészt föl, hogy belefárad az ember? Takarékra állítani a gázlángot, eloltani a fölöslegesen égő villanyokat egyszerű dolog. Nem kell hozzá más, mint egy kapcsoló és a takarékosság ügyének megnyert ember. De hiába nyerték meg Kovácsot, Tóthot, Kisst és Nagyot az energiafelügyelet reklámszakemberei, hogy oktalan dolog az utcát fűteni, hiába tanítják meg ingyen küldött füzetecskéből, hogyan kell elzárni a beáramló hideg levegő útját, ha egyszer a tél beállta előtt nem lehet szigetelőanyagot kapni az üzletekben. Hiába tanulja meg önszorgalomból bárki a közgazdaságtan minden csínját-bínját, hiába próbál havi és éves családgazdasági tervet készíteni, hiába rója pontosan a bevétel—kiadás rovatokba a számokat hiába tudja, miként lehetne kevesebbet költeni nagy lemondások nélkül, csupán a pazarlás lefaragásával, ha a szolgáltatás, az ipar, a kereskedelem, a régi rongyrázós közszellem megakadályozza okos gazdálkodását. Közös akarat kell ahhoz, hogy minden kéz saját jószántából állítsa takarékra a csapokat. Chikán Ágnes A Balaton vize és partjainak képe Milyen lesz a Balaton vize és partjainak képe a következő évtizedekben — erről tárgyalt pénteken a Parlamentben tartott ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter a képviselőknek egyebek között elmondotta: a Balaton fejlesztését körvonalazó új regionális terv 1978-ban készült el. Maga az intézkedési program — amelynek végrehajtásában minisztériumok és országos hatáskörű szervek érdekeltek — ugyancsak elkészült, s a VI. ötéves tervidőszakra szóló elképzelések szintén kialakultak. Az üdülési környezet javításának érdekében a vízellátás, a csatornázás és a partszabályozás áll a teendők középpontjában. 1980—85 között a Balaton egészének, s különösen a Keszthelyi öbölnek vízmegóvása, illetve a fürdőzési feltételek javítása kíván nagy erőfeszítéseket. Helyreállítják a Balaton „szűrőjét”, a Kis Balatont. Felülvizsgálják a térségben található állattartó telepek tevékenységét, az ártalmas anyagok elvezetésének, megsemmisítésének feltételeit. (MTI) A Csongrád és Bács-Kiskun megyei FŰSZERT felkészült az ünnepi forgalomra. A vállalat központi raktárába napról napra új szállítmány érkezik. A sláger az édesség. Felvételünkön: a legújabb édességszállítmány kicsomagolása Változatlan díj, magas az összeg Januártol új életbiztosítási rendszer Az életbiztosítások január 1-től változatlan díj mellett növekvő biztosítási összegért köthetők meg — jelentették be pénteken az Állami Biztosítónál. A hazánkban eddig nem alkalmazott új biztosítási rendszer lényege, hogy ezentúl minden évben 2 százalékkal emelkedik az életbiztosításokra kifizetendő összeg. A tájékoztatón elmondták, hogy az életviszonyok javulásával, az átlagos életkor meghosszabbodásával együtt fejlődött az életbiztosítási rendszer, bővült a szolgáltatások köre. A biztosító megalakulásakor, 1949-ben még mindössze 177 millió forint, 1969-ben 32 milliárd, az idén pedig már több mint százmilliárd forint az életbiztosítások összege. Az elmúlt években az igények kielégítésére egész sor új konstrukciót rendszeresítettek, meghatározott célú biztosításokkal. Fokozottabban gondoskodnak a gyermekről, az élettársról, a szülőkről, vagyis azokról, akik részesülnek a biztosított keresetéből. (Ezenkívül a nyugdíjkiegészítő járadékbiztosítással és a hitelfedezeti életbiztosítással bővült a kör ) A most bevezetésre kerülő új életbiztosítási rendszer lényegében takarékossági biztosítás. A korábbi módozatoknál ugyanis a biztosítási idő letelte után 1,7 százalékos, most 5,6 százalékos kamattal fizetik ki a biztosítási összeget. Egy 40 éves személy például a 15 évre szóló 100 000 forintos életbiztosításra havi 480 forint díj mellett a 15 év eltelte után 134 ezer 590 forintot kap kézhez. Az új életbiztosítási rendszer nemcsak a január elseje utáni, hanem a korábban megkötött, mintegy 300 000 életbiztosításra is érvényes. (MTI) December 4-7. Gyógypadagógiai konferencia December 4-e és 7-e között Budapesten rendezik meg a szocialista országok gyógypedagógiai szakembereinek II. nemzetközi konferenciáját. A tanácskozás résztvevői a fogyatékos gyermekek korai képzésének lehetőségeit és tudományos problémáit vitatják meg, és számot adnak a gyógypedagógiai diagnosztikai kutatásokban elért eredményekről. A konferenciához kapcsolódóan a kertészeti egyetemen nemzetközi taneszközkiállítást nyitnak meg, és a gyógypedagógiai folyóiratok szerkesztői is számba veszik tennivalóikat.. (MTI) 3 Gyáravatás Pénteken, tegnap ünnepi munkásgyűlésen avatták fel a tervidőszak legjelentősebb gumiipari beruházását, a Taurus Gumiipari Vállalat új, nyíregyházi mezőgazdasági abroncsgyárát A tervezettnél nyolc hónappal korábban, egy milliárd 200 millió forintért elkészült és üzembehelyezett létesítmény alig több mint félezer dolgozója évente 210 ezer darab,a mezőgazdaság nagy teljesítményű erőgépeihez használatos textilradiál-abroncsot gyárt (MTI)