Délmagyarország, 1980. július (70. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

Kedd, 1980. július 1. Kombájnok nyomábaR Gazdász szavával: ara­tunk, mert a kombájn már tarlót­ hagyott maga után. Itt-ott belekóstoltak a gé­pek az idei termésbe. Meg­mérték a maguk erejét. Némelyik még nagyokat falt, nehezen nyelt, de már aratta-csépelte a kalászt, rostálta a gabonát. Még nem a kenyérnekvalót, az állatoknak takarmányt. A partosabb földeken beértek a gabonák. Később, mint máskor. Bemelegítés a búzához Kisteleken mindjárt baj­jal kezdődött az aratás. Kri­­ván László gépe megmaka­csolta magát. Többször le­állt. — Megszorult a kaszája, és eltört ez a bütyök — mutatja, a hatalmas kom­bájn picike alkatrészét a hónaljig olajos fiatalember, — Vincze Sándor traktoros, meg Horváth István tanuló is segítkezik. Egyikük húzza kifelé a kaszát, másikuk a kalapáccsal egyengeti az útját. Kínlódós munka, mint minden „tallai javítás”. Kriván László meg is jegy­­­zi, mikor a több méteres fűrészfogas kaszapenge meg­indul a járatóból. ..Sándor, a faluig meg se állj vele.” Ilyenkor ez így szokott lenni, mert bármennyire is pontosan, precízen „generá­­lozták” a gépeket, az első nap általában a beállítással, a járatással telik. A főmezőgazdász mondja: — Nálunk a búza aratása a nagyobb munka, ez csak olyan bemelegítésféle. Gép­­próba. Ezt a félszáz hektár árpát gyorsan lecsapjuk. Persze, ha jó az idő. Közben elkészült a kom­bájn, leszedik az orsójáról, „a­ csörgőkígyóról”, a fölte­­keredett szalmát, majd a­­ vezető , elindítja.. Csörög, csattog az­­ öreg szerkentyű, de jámbor tehén módjára sodorja befelé a gabonát. A kombájnos meg odaszól a társának: na, most már vé­ge a vigyázzállásnak , és a fejével a vágóasztalra dő­lő árpaszálakra mutat. Per­cek múltán csak a hatal­mas szalmakockákat hagy­ja maga után a tarlón. — Megéri még ez a gép? Pusztai Sándor műszaki vezető válaszol: — Igen, mert ilyen kis táblákon nagy gépekre rá­fizetnénk. — öreg kombájn, biztos sok üzemanyagot eszik? — Nem így számolunk — segít Császár András főme­zőgazdász. — Ennek az ára alig 300 ezer, a nagyobbé 2 millió forint. Nem mindegy, mennyi a végén az összes költség. — Van hozzá alkatrész? — Most jobban, mint ed­dig. De szóba került, hogy például a kuplungtárcsa ja­vítását csak a forráskúti kisiparos vállalta. Ha a szonda kékül... Balogh József a szatymazi határban vezette a kombáj­­nos csapatot. Sípos Dániel, Papp András, Gárgyián Gé­za és Gábor András ült a többi gépen, ők is az árpa­táblát kóstolgatták. Eső után hamar munkába álltak. Két óra elteltével is csak küsz­ködtek a tekeredő szalmá­val, pedig a föld partosára, a tábla szárazába irányítot­ták őket. — Ez most csak araszol­­ előre —­­ tesz megjegyzést Balogh József a kombájn­­vágóasztalra —, de ha föl­szárad, akkor viszi, mint pék kaszája a gyepet. A kombájn tetején egy­más mellett minden, ami kell. Legjobban a poroltó, az ásó meg a lapát esik kézre. A gép Irányítója csak annyit mond: maradjanak ott békében. Persze ő is tudja, még ha vizes is a ga­bona, mindig a legros­­­szabbra kell készülni. Azzal búcsúzunk egymás­tól, hogy még a rutinos kom­bájnos füle is két-há­­rom­ nap alatt hangolódik rá az­ aratásra. Utána már a leheletnyi furcsa zajt is észreveszi. Kurucz Mihályné jármű­­felelős letűrt szárú gumi­csizmája és köpenye nem meglepő. Annál inkább, amit a zsebében szorongat. Kis csomagból szondát vesz elő. Mutatja, hogy különbö­ző színek jelzik, ha vélet­len az arató megkóstolta az „aratópálinkát”. A szélső színre már rigmus is szüle­tett: „ha ez itt most kékül, lekerül a gépről”. Mármint, aki fújja. Kéznél a kalapács A Csongrád megyei AG­­ROKER Vállalatnál hétfőn kezdődött az aratási ügyelet. — Ilyenkor ami a raktá­ron van áru, azonnal kiszol­gálják — mondotta Bálint Mária osztályvezető-helyet­tes. Hétköznapokon reggel héttől este hétig, szombaton délután, öt óráig, munkaszü­neti napon tizenhárom órá­ig jöhetnek hozzánk az ara­tók. Ezenkívül még telefo­non is megrendeljük a hi­ányzó alkatrészt , amelyet a központ azonnal a szük­séges helyre szállít. Listát állítottak, és csak­nem 100 nevet írtak a pa­pírra. A téesz beszerzője ha­zamegy és várja a csomagot — gondolja az idegen —, s nem is alaptalanul, mert ta­valy például a kézi alkatré­szek 70 százaléka megérke­zett. Azért marad olyasmi is, amiért szaladgálhat az autó megyéről megyére. Például szalmarázóláda, behordó csiga, rostaház a többször aláhúzott hiánycik­kek közé sorolható. Főleg az NDK-beli gépek alkatrészei­ért állnak sorba a gazdasá­gok. Ettől függetlenül — mint néhány a­nyagbeszerző is mondotta az egyik érte­kezleten — az idén több al­katrész volt kapható, mint tavaly. De ha sokszor nem azért kellene két egyforma gépet tartaniuk a szövetke­zeteknek, hogy az egyikből javítsák a másikat, bizonyá­ra eredményesebben gazdál­kodnának. Addig viszont többször kézre kell kapni a kalapá­csot. Sajnos , nemcsak aratás kezdetekor. Majoros Tibor Munkára kész a kombájn Befejezés előtt az MH­SZ-vetélkedő Befejezéséhez közeledik a m­­agyar Honvédelmi Szövet­ség eddigi egyik legnagyobb szabású rendezvénysorozata, amelyet „35 év szabad ha­zában” címmel hirdettek meg. A vetélkedősorozat zá­rásaként július 11-én, pén­teken délután 3 órától a Csepeli Ifjúsági Parkban ju­­liálist szerveznek, amelyen kisorsolják a vetélkedő nyer­teseit. Az akcióról Tringer Gyu­la alezredes, az MHSZ főtit­kárhelyettese hétfőn sajtótá­jékoztatón számolt be. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy a „35 év szabad hazá­ban” vetélkedősorozattal a Szövetség elérte célját. Őrsvezetők találkozója Hétfőn, tegnap Nyíregy­­ázán megkezdődött, a ha­­gományőrző úttörőőrsök­ezetőinek harmadik orszá­­os találkozója. A megyei inács székházának díszter­­­mében Gyúró Imre, a me­­yei tanács elnökhelyettese ünnepélyesen átadta Sza­­bolcs-Szatmár megye taná­csa és a megyei úttörőelnök­ség országos pályázatán leg­sikeresebben szerepelt őrs­vezetőknek a „Pro patria” emlékplakettet. (MTI) Új berendezések az Izzóban Július 12-én megkezdi szokásos nyári szabadságát az Egyesült Izzó törzsgyára. A július 27-ig tartó szünet ezúttal rendhagyó lesz, el­sősorban nem a szokványos karbantartási munkákat végzik majd el, hanem új berendezések üzembe helye­zése, az energiahálózat kor­szerűsítése lesz a feladat. Tanárok nyári akadémiája Tizedik alkalommal rende­zi meg a Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola a tanárok nyári akadémiáját. A­­ jubi­láló továbbképző tanfolyam megnyitója tegnap, hétfőn volt a főiskola dísztermében. Ott volt dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője is. Az idei nyári akadémiára körülbelül 150 pedagógus ér­kezett Bács, Békés, Pest, Szolnok és Csongrád megye iskoláiból, osztályfőnökök és napközis tanárok. Az egy­hetes tanfolyamon ugyanis általános- és szakpedagógiai, valamint pszichológiai téma­körökben hangzanak el elő­adások. Tegnap általános elméleti jellegű témákról hallottak a pedagógusok. Dr. Moholi Ká­roly főiskolai főigazgató nyi­tóelőadásában a tanárok rendszeres továbbképzéséről, mint társadalmi követel­ményről beszélt. Ugyancsak tegnap tartotta meg „Az is­kola, a napközi otthon és az úttörőmozgalom együttműkö­dése” című előadását Szűcs Istvánná, az MSZMP KB tagja, a Magyar Úttörők Szö­vetségének főtitkára. Az is­kolai mentálhygiénia aktuális kérdéseiről dr. Geréb György tanszékvezető főiskolai tanár tájékoztatta hallgatóit. dr. Nagy Antal főiskolai tanár „A pedagógusetika néhány kérdése” címmel délután tar­totta meg előadását. Mától az osztályfőnökök, illetve a napközis tanárok külön szek­ciókban hallgatnak előadáso­kat, pénteken, a zárónapon ismét általános pedagógiai témák szerepelnek a prog­ramban. Lakások építése, épületek felújítása Q­rszágos megbeszélés Számolhatunk azzal, hogy az V. ötéves tervben elő­irányzott 430—440 ezer la­kásnál több, 450— 455 ezer új otthon épül fel az év vé­géig — állapította meg Sza­bói János építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztéri­um­i­i államtitkár az ágazat válla­­­­lati és tömegszer­vezeti gaz­­­­dasági párt- és tömegszerve­zeti vezetőinek hétfőn, teg­nap tartott országos tanács­kozásán. A tervidőszakban a tervezetthez közeli szinten teljesülnek a lakóépületek felújítására, korszerűsítésére és karbantartására előirány­zott feladatok is. Mintegy­ 75 ezer állami tulajdonban levő lakást újí­tanak fel, s több mint 20 ezret korszerűsítenek az év végéig. Ezzel a felújított la­kások aránya a tervidőszak végén eléri a 72 százalékot. A tanácskozáson megjelent Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter és Bonifert Ádám, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese is. (MTI) Kitüntetések­­ jó munkáért Ünnepség az egészségügyi dolgozók napján Semmelweis születésének évfordulóján, az egészség­­ügyi dolgozók napján már hagyomány, hogy ünnepségen emlékeznek meg „az anyák megmentőjéről”, az egészség­ügyben helytálló utódokról. Tegnap, hétfőn, a megyei ta­nácsnál rendeztek ünnepsé­get ebből az alkalomból. Je­len volt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára és Balázs Ferenc,, az OKDSZ megyei bizottságának képvi­selője is. Dr. Rózsa József megyei főorvos megnyitója után dr. Végh Gyula, a megyei párt­­­­bizottság osztály­vezető-he­lyettese mondott beszédet. Számba vette a magyar egészségügy fejlődésének ed­digi állomásait, és vázolta a jövő feladatait. Elismerés­sel szólt azokról, akik a ren­delőkben, a betegágyak mel­lett, a gyógyszertárakban, la­boratóriumokban fáradságot nem ismerve tevékenyked­­nek az ember egészségéért. Végül méltatta a nagy ma­gyar orvos, Semmelweis éle­tét, munkásságát. A Kiváló Munkáért kitün­tetést dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke 24, a megyében helytálló egészség­­ügyi dolgozónak nyújtotta át. A szegediek, illetve a szegedi járásban élők közül Harman Sándorné asszisz­tensnő (kórház-rendelőinté­zet körzeti gyermekorvosi szolgálat), dr. Katona Éva adjunktus (kórház-rendelő­intézet), Kertész Ferencné kerületi vezető védőnő (gyer­mekkórház-rendelőintézet vé­dőnői szolgálat), Kun Sán­dorné laborasszisztens (me­gyei KÖJÁL), Makó Gézáné gyógyszertárvezető (Gyógy­szertári Központ), Pengő Má­ria gyógyszertári asszisztens (Gyógyszertári Központ), dr. Rechtenwald Kristófné kör­zeti főorvos (gyermekkórház­rendelőintézet), dr­ . Szabó Mihály, osztályvezető főor­vos (kórház-rendelőintézet), Török Margit, gyógyszertár­­vezető (Gyógyszertári Köz­pont), Varga Alajosné beta­nított munkás (megyei KÖJÁL). Kóródi Ferencné, betanított munkás (Móraha­­lom nagyközségi tanács böl­csődéje) vette át az elisme­rést. Karczagi Istvánná, a megyei tanács tüdőgyógyin­tézetének megbízott vezető főnővére ma kapja meg a kitüntetést Budapesten. A megyében 15 egészség­­ügyi dolgozó részesült Mi­niszteri Dicséretben, köztük Szegeden, a járásban dolgo­zók: Csőke József szakmun­kás (deszki tüdőgyógyinté­zet), Pálfy Tamásné rönt­genasszisztens (kórház-ren­delőintézet) és Puskás Ju­lianna ápolónő (deszki tüdő­gyógyintézet). A kitüntetettek nevében dr. Szabó Mihály köszönte meg az elismerést. Az ün­nepség utáni fogadáson Sza­bó G. László, a megyei ta­nács elnökhelyettese mondott pohárköszönőt. 3 Gazdasági együttműködés Hétfőn elutazott hazánkból az iráni delegáció, amely Shoja-Eddin Fattahi keres­kedelmi miniszterhelyettes vezetésével Budapesten tár­gyalt. A Külkereskedelmi Minisztériumban áttekintet­ték a két ország közötti gaz­dasági együttműködés hely­zetét és megállapodtak, hogy növelik a kölcsönös szállítá­sokat, fejlesztik a műszaki­tudományos együttműködést és szélesítik a magyar válla­latok közreműködését az iráni beruházások megvaló­sításában. A tárgyalásokról Udvardi Sándor külkereskedelmi mi­niszterhelyettes és S. Fattahi emlékeztetőt­­ írtak alá. 3ól szolgálják a barátság ügyét Az MSZBI -tagcsoportok munkájáról A Magyar Szocialista Mun­­­káspárt Szeged városi bizott­­­­sága tanácskozást rendezett az üzemi, intézményi MSZBT tagcsoportok ügyvezető elnö­keinek és párttitkároknak tegnap, hétfőn a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát központi tanácskozó termé­ben. Ott volt Török József, a városi pártbizottság első titkára és Biró Gyula, az MSZBT főtitkára is. Z­apai László, a vállalati pártbizottság titkára köszön­tötte a megjelenteket, majd Bujdosná Lengyel­ Eszter, a városi pártbizottság munka­társa értékelte az MSZBT- tagcsoportok munkáját. El­mondta, hogy a Szegeden, a hetvenes években megala­kult szervezetek jelentős sze­repet vállaltak a magyar— szovjet barátság erősítésé­ben, a szellemi és gazdasági ismeretek, tapasztalatok ki­s egész ország figyelt­ cserélésében. Tevékenysé­güknek is köszönhető, hogy a város üzemei, intézményei rendszeres kapcsolatot tarta­nak fenn a szovjetunióbeli testvérváros, Odessza gyárai­val, iskoláival. A barátság el­mélyítését jó­­l szolgálják az MSZBT-híradók és a­­ társa­ság központi agitációs és propagandaanyagai is, ame­lyekből a tagcsoportok to­vábbi hasznos­ útmutatást kaphatnak munkájuk gazda»­gításához. Ezt követően Biró Gyula szólalt fel. A baráti együtt­működés elmélyítése — hangsúlyozta — eszméink céljaink azonosságán, inter­nacionalista meggyőződé­­sünkön alapul. Eredményei­nek szép példája a magyar —szovjet űrpáros Interkoz­­mosz-program keretében végzett munkája, amelyre az Somogyi Károlyn­g­­elvétele A tanácskozás résztvevői­nek egy csoportja

Next