Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-01 / 282. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIEI. kongresszusára (2—3. oldal.) Mai számunkban: 74. évfolyam 282. szám 1984. december 1., szombat óra: 1,80 forint D szocialista rend építése erkölcsi és politikai egységbé kovácsolta népünket Megemlékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 40. évfordulója alkalmából Kállai Gyula mondott ünnepi beszédet Ünnepi zászlódíszbe öltözött péntekre Szeged. A város középületein elhelyezett feliratokon a 40-es szám a négy évtizeddel ezelőtt megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front emlékét idézi. Erre az országos jelentőségű eseményre emlékezve ünnepi gyűlést rendezett a városi tanács dísztermében a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága. Délelőtt 10 órakor érkezett a nagyállomásra az a Budapestről induló különvonat, amely a meghívott vendégeket hozta Szegedre, köztük a magyar társadalmi és szellemi élet sok jeles képviselőjét Többen a 40 évvel ezelőtti személyes emlékeikkel jöttek el, hogy részt vegyenek az egész magyar nép ünnepén Szegeden. Az állomáson a vendégeket Csongrád megye és Szeged párt-, állami és társadalmi vezetői fogadták, és ifjúgárdisták virággal köszöntötték. A városi tanács dísztermében rendezett ünnepség 11 órakor kezdődött Az elnökségben foglaltak helyet Aczél György, a Központi Bizottság titkára. Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Antal, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a magyar országgyűlés elnöke, Havalecz Istvánná nyugdíjas, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakító gyűlésének egyik résztvevője, Kapolyi László ipari miniszter, dr. D. Káldy Zoltán, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspökelnöke, a Lutheránus Világszövetség elnöke. Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának vezetője. Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának elnöke, Pq?sgat, Imre, a Hazafias Népfront Országos Takácsának főtitkára, dr. Udvardy József szeged—Csanádi megyéspüspök. A Himnusz elhangzása után az ünnepi műsorban Bobor György, a Szegedi Nemzeti Színház művésze Illyés Gyula: Haza a magasban című versét szavalta. Majd dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, és mondott megnyitó beszédet. Ezt követően emlékbeszédet mondott Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Felszólaltak : Forgács István, a 40 évvel ezelőtti szegedi események egyik résztvevője és Szögi Etelka, a Szegedi Textilművek fonónője, az üzemi KISZ-bizottság szervező titkára. Az ünnepi ülés dr. Komócsin Mihály zárszava után a Szózat hangjaival ért véget amelyet Mihálka György vezetésével a Szakszervezetek Munkáskórusa és a Démász kórusának egyesített kara énekelte. A meghívott vendégek különvonattal a délutáni órákban utaztak vissza Budapestre. (Az ünnepi programról a továbbiakban dr. Komócsin Mihály megnyitó beszédét, Kállai Gyula ünnepi megemlékezését. Forgács István és Szögi Etelka felszólalását közöljük.) A vendégek fogadásán, a pályaudvaron (balról jobbra): Kállai Gyula, Benke Valéria, Gáspár Sándor, Aczél György, Pozsgay Imre (háttérben), dr. Komócsin Mihály, Lakatos Ernő. (Enyedi Zoltán és Somogyi Károlyné felvételei) Az ünnepi gyűlés elnöksége Dr. Komócsin Mihály: Megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett Tisztelt Ünnepi Gyűlés! Kedves Elvtársak! Kedves Vendégeink! -Negyven évvel ezelőtt e város falai között nagy jelentőségű történelmi eseményre került sor. Megalakult, és meghirdette programját a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Talán nem volt véletlen, hogy éppen itt, Szegeden történt ez az esemény. Mi, Csongrád megyeiek, szegediek azt valljuk, hogy a történelem igazságtétele volt, hogy a szovjet hadsereg éppen ebben a térségben lépte át a magyar határt, és kezdte meg hazánk felszabadítását. E táj — Békés— Csanád—Csongrád megye —, elnyomott ipari és agrár nincstelenjei sok vért és verítéket áldoztak a kizsákmányoló osztályok és a népelnyomó rendszer elleni harcban. A magyar dolgozók dicsőséges 1019-es forradalma idején is az első napoktól kezdve az itt élő népnek harcolnia kellett a Magyar Tanácsköztársaságra törő ellenforradalmárok és a külső intervenciósok — a román és a szerb királyi csapatok, valamint a francia gyarmati katonaság — ellen. Talán az is történelmi igazságtétel volt, hogy a reakciós Horthy-rendszer felszámolása, az új népi hatalom kiépítése éppen ebben a városban kezdődött. Ezt a várost Horthyék fasiszta ideológiájuk szülőhelyének tekintették. 25 éven keresztül minden eszközzel megpróbálták bázisukat kiépíteni. De minden terror, demagógia ellenére e városban a kommunisták vezetésével, a baloldali munkásmozgalom szüntelenül élt és tevékenykedett. Kapcsolatot épített a dolgozó parasztsággal, a haladó értelmiséggel. Amikor a szovjet hadsereg felszabadító tette megnyitotta a lehetőséget, itt, Szegeden sem voltunk kevesen, akik megértettük az idők szavát, és tettük, amit tenni kellett. A kommunisták kezdeményezésére rövid idő alatt sok minden történt azokban a napokban és hetekben városunkban. Már a szovjet hadsereg megérkezése előtti napokban létrehoztuk a rend fenntartására — szervezett munkásokból — a polgárőrséget. Közvetlenül a felszabadulás utáni napokban megszerveztük a lakosság ellátását, üzembe helyeztük a közműveket. 1944. október 15-én már megkezdődött a gyárak termelésének beindítása. A gyár tulajdonosok szabotálásának és tehetetlenkedésének leküzdésére október 20-án megalakult a Szegedi Kenderfonógyárban, majd a többi vállalatnál is az üzemi tanács (amelyek későbbi üzemi bizottságként az egész országban elterjedtem tevékenykedtek). Amit a félytelen elnyomás és terror miatt korábban nem tudtunk megtenni, hogy fegyverrel szolgáljuk a fasizmus elleni harcot azt tettük a felszabadulás napjától kezdve a szovjet hadsereg utánpótlását segítve, a vasúti és közúti szállítás feltételeinek megteremtésével, a sérült haditechnika javításával, a sebesült harcosok gyógyításával és számos egyéb módon. Élve a szabadság adta lehetőségekkel, már az első napokban megkezdtük a demokratikus politikai élet és az új népi hatalom megszervezését. Itt alakult meg a Magyar Kommunista Párt legális Központi Bizottsága. Majd ösztönzésére sorra jöttek létre a többi demokra(Folytatás a 4. oldalon.)