Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

Csütörtök, 1985. január 3 Emlékezés Felőlire I Petőfi Sándorra emlékeztek születésének 162. évfordulója alkalmából Kiskunfélegyházán, a költő gyermekéveinek színhelyén. A hétfői ünnepségen a KISZ, a Hazafias Népfront szervezetének vezetői, a városi tanács, valamint a költő nevét viselő intézmények, iskolák képviselői helyezték el koszorúikat a Petőfi-szobor talapzatán, s az emlékház falán. Kiskörösön, a költő szülővárosában este rendezték meg a hagyományos koszorúzási ünnepséget és fáklyás felvonulást azon a téren, ahol szülőháza áll, s ugyancsak szobor hirdeti emlékét. Az ünnepségen bejelentették, hogy január 4-én Kiskőrösön tartja meg alakuló ülését az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely irodalmunk nagyjának szellemi hagyatékát gondozni, munkásságát az újabb és újabb nemzedékekkel megismertetni lesz hivatott. Vidám óévbúcsúztatók Változatos programokkal, sok helyütt régi népszokások felelevenítésével búcsúztatták országszerte az óévet. A városok és nagyobb települések vendéglátóhelyein, művelődési házaiban vidám hangulatú év végi csúcsforgalom, a szállodák többségében telt ház várta az új év beköszöntét. A Skála Budapest Nagyáruház második emeletén a közelmúltban nyílt meg az ország első szoftver áruháza. A Commodore 64 mintájú személyi számítógépre elkészített programokat a gazdálkodó szervek kitűnően hasznosíthatják a közlekedésszervezésben és az anyagnyilvántartásban Tervszerű visszavonulás? (t.) Tervezők és beruházók Mikor e sorokat írom, már ismertek az 1985. évi népgazdasági terv részletei. Lehetőségeink évről évre testreszabottak, jövőre sem lesz másként. A beruházások csak alapjáraton maradnak, a fellendülés éveire még várnunk kell. Vajon hogyan vészelik át a „hét szűk esztendőt’ azok, akiket a munkájuk, megélhetésük a beruházásokhoz köt. A DÉLTERV nemrégiben elkészült újszegedi épülete igazán impozáns látvány. Maguknak tervezték. Sőt, itt próbálták ki az új lehetőségeiket: a műszaki és pénzügyi ellenőrzést maguk végezték az építkezés idején. Molnár Ferenc műszaki igazgató szerint már régóta érződik a beruházói piac változása. A fordulópont 1979- re tehető, akkor lett a túlkeresletből kínálati pozíció. Ezek után tervszerűnek látszott egy irányított, fokozatos létszámleépítés. Ekkor még nem tudták, hogy a folyamat hosszú távú lesz-e, vagy pár éven belül megfordítható. Teljesen új helyzet állt elő, a vállalat fennállása óta először kevesebb lett a munka. Az állam hozta létre e szervezetet, a megoldást is tőle várták. Majd csak tesz valamit, kezdeményez. Ehelyett jöttek az új idők új dalai, teljesen a piacra kellett hagyatkozni, mindenféle segítség nélkül. A mostani helyzet alaphangulata: nincs rosszabb a bizonytalan várakozásnál. A megbízások száma csökkent, a munkák egyre inkább elaprózódtak. Míg régebben húskombinátot, biológiai kutatót, háromezer lakásos lakótelepet kellett tervezni, most a lakótelep 500 lakásos, és vállalati beruházás elvétve akad. A Szeged Városi Beruházási Vállalat főmérnöke, Nagy Pál Miklós rövid távon még biztosítottnak látja 42 fős létszámuk foglalkoztatását. A tervezők mostani gondja később jelentkezhet itt. Korábbi évekről áthúzódott építkezések felügyelete adja a feladatok nagy részét. Ilyen a nemzeti színház jövő évi hajrája az építőmesteri munkákban. A telepszerű magánlakás-építéssel együtt évente 1500 lakás tervezésére és építésére adtak megbízást, a jövőben ez a szám 900 és 1000 körül stabilizálódhat. Az 1,2 milliárdos programokból így lett 1985-re 800 millió. Egy meglepő tapasztalat: a látszattal ellentétben az építő vállalatok között a magasépítésben még mindig nincs verseny. A móravárosi ABC felépítésére versenyeztetni kívánták az építőket. Csak a Szegedi Magas- és Mélyépítő jelentkezett. A CSOMITERV-nél ez év elejétől erőteljesebben érzik a gondokat. Az eredményes gazdálkodás miatt 20 fővel csökkentették létszámukat. A 230 fős kollektíva helyzetéről Illés Lajos főmérnökkel beszélgetünk. 1985-re még csak 50 százalék a szerződött munka. A megbízók még nem látják tisztán a lehetőségeiket Döntéseik elősegítésére díjmentes tervvázlatokat, költségelőirányzatokat készítenek. Hátha ezekből is idővel munka válik. . A Tervező Szövetkezetben 180-an dolgoztak a hetvenes évek fénykorában, most 90-en tudnak megélni a feladatokból. Márta József elnök szerint a megmaradt csapat megtartására feltétlen szükségük van. A kereslet még mindig kisebb, mint amire vállalkozni tudnak. A most meglevő létszámhoz kell a munkákat megszervezni. Nem várhatják, hogy a megrendelő kopogjon az ajtajukon. Néhány éve még két évre előre szerződéssel lekötötték tervezői kapacitásukat Most, ha három hónapra szerződés, hat hónapra ígéret van, akkor már boldogok. Az 1957-ben alakult szövetkezet soha még ilyen nehéz helyzetben nem volt. A 85-ös évre 20 százalékkal még csökkentették terveiket Megérzése szerint 1987-ben már ismét több lesz a munka. Addig maradnak a takarékossági intézkedések. A másik út a szervezet tökéletesítése, a létük függ tőle. Kisszövetkezeti formában, főfoglalkozású szakcsoportokban dolgozva mindenkinek saját magát kell ellátnia munkával. A 85-ös év majd megmutatja, érdemes-e változtatni. Tóth Szeles István (Folytatjuk.) Még talán maga Grundtvig, a dán evangélikus lelkész sem gondolta, hogy milyen életképes gondolatot vet papírra akkor, amikor a múlt század elején felvetette a népfőiskolák megalakításának szükségességét A lelkész elképzeléseit Krisztián Keid falusi tanító váltotta valóra azzal, hogy 1851-ben megszervezte az első népfőiskolát. Nem osztottak diplomát, nem törekedtek az ismeretek halmozására, hallgatóik formálását igyekeztek magukra vállalni. Olyan hétköznapi ismereteket okítottak „csupán” amelyek képessé teszik őket arra, hogy a társadalom önálló tagjaként éljék napjaikat. I 1-1 A múlt század végére már számos európai országban nyitották meg kapujukat a népfőiskolák. A két világháború közti időszakban pedig Kelet-Európa is mind nagyobb érdeklődést mutatott a népfőiskolai eszme iránt. Sorra nyíltak meg a cseh, a lengyel, az észt és a bolgár népfőiskolák. A magyarok is, mert nálunk szintén egyre-másra alakultak. „Pár év alatt tömegesen bújtak elő a népfőiskolák, mint száraz talajból eső után a gombák — mondta Veres Péter bő négy évtizede egy tanácskozáson. — A népfőiskola néhány év alatt nagyon népszerű lett. Ma már úgy szerepel, mint majdnem egyetlen mentség ahhoz, hogy a magyarság eljusson önmagához, hogy közösségi öntudatában és ízlésében megerősödjék.” Ezek az intézmények — Svédországtól Jugoszláviáig, a Szovjetuniótól Angliáig — ma is számos európai országban központi helyet foglalnak el a rendszeres, a folyamatos művelődés intézményhálózatán belül. .Aki nem birtokolja múltját, az nem birtokolhatja jelenét és jövőjét sem” — hangzott el csaknem két esztendeje azon a népfrontmegbeszélésen, amelyen megalakult a Népfőiskolások Baráti Köre. És kár lenne tagadni, az elmúlt évtizedekben méltatlanul feledtük el ezt az egykor 30 ezer főt számláló, társadalmi haladásunkat segítő mozgalmat. Ugyancsak az említett megbeszélésen vetették fel sokan — részben a sikeresen működő külföldi népfőiskolák hírének hallatán — a népfőiskolai mozgalom korunk igényeinek megfelelő, új formában történő megszervezésének a gondolatát Számos tanácskozást, munkamegbeszélést és vitát rendeztek azóta, hiszen nem ülök, sokan vitatják a mozgalom újraszervezésének időszerűségét. Mondják: máson lettek a történelmi feltételek. Ez így igaz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a társadalmi haladás napjainkban is fő kérdéseink egyike. Mind gazdaságunk, mind pedig közigazgatásunk, egy újabb változás időszaka előtt áll. És e megújulás sikerének egyik alapkérdése hogy szövetkezeteink, vállalataink és hivatalaink rendelkeznek-e annyi valós helyzetünket ismerő, újra fogékony, jobbító szándékú földművessel, munkással és értelmiségivel, akik képesek társadalmi céljainkat valóra váltó, felelős cselekvésre. Munkahelyükön és szűkebb lakókörzetükben egyaránt. A világgal való lépéstartás igénye ugyanis állandó politikai és szakmai művelődést igényel tőlük. Ezért tehát a most szerveződő népfőiskoláknak 1985 februárjában nyitja meg, egyelőre kísérletként, kapuját a TOT Normafa úti székházában a ,,Norma Népfőiskola” .— olyan jövőre orientált intézménynek kell lennie, amely segíti eligazodni hallgatóit a jelen információáradatában és gondjaiban, továbbá segíti őket napjaink és holnapunk feszítő nehézségeinek megoldásában. Erre a feladatra azonban csak nemzeti önismerettel rendelkező, szakmailag képzett, az új iránt fogékony, és a műveltséget, művelődést az életforma részének tekintő emberek lehetnek képesek. Köztudott, hogy iskolarendszerünk még sok esetben nem képes a tehetségek felfedezésével egyidejűleg gondozásukat is magára vállalni Ennek pedig egyenes következménye, hogy ma még korántsem tudjuk kibontakoztatni az emberekben meglevő — gyakran szakmájuktól elütő — sokirányú képességet. Márpedig ezzel mindahányan szegényebbek leszünk de ebben alighanem sokat segíthetnek az újjászerveződő népfőiskolák. Mert társadalmi céljaink valóra váltásához nagyon sok közügyeinket valóban közügynek tekintő ,s róluk felelősséggel gondolkodó emberre van szükségünk. Olyanokra, akik nem csupán tanúi, hanem résztvevői is a társadalmi megújulásnak; olyanokra, akik munka- és lakóhelyükön egyaránt résztvevői a sorsukat befolyásoló döntések előkészítésének, akik a vitát nem az emberi kapcsolatok mérgezőjének, nem ellenségeskedésnek, hanem a demokratikus gondolkodás alapkérdésének tekintik: olyanokra, akik a nehezebb időszakokban is megtalálják a közös hangot, és a felelősségteljes közös cselekvés lehetőségét. 3. Ezáltal válhat az újjászülető népfőiskolai mozgalom az állampolgári tudat fejlesztőjévé éppúgy, mint a közművelődés részévé, amely az embert, annak teljességét helyezi az ..oktatás 1 középpontjába. Mégpedig úgy, hogy az képes legyen haladó hagyományaink ápolására szellemiségének gondozására és továbbörökítésére 1942-ben Móricz Zsigmond így írt: „Jobb polgárt jobb hazafit, jobb embert nevelni — ez a népfőiskola célja.” fis ezek olyan célok, amelyekről napjainkban sem mondhatunk le. Cs. N. Konténer-pályaudvar épüi Szombathelyen Vasúti konténerek rakodására alkalmas pályaudvar épül Szombathelyen, a jelenlegi teherpályaudvar folytatásaként. A munkák első ütemében elkészült a nagy teherbírású betonburkolat, most a vágányokat építik, majd felszerelik a rakodódarut is. Az új pályaudvarra, rakodótérre azért van szükség, mert a régin a konténerek mozgatásához, rakodásához, tárolásához már nem volt elegendő hely. Az új létesítmény a tervek szerint az év első felében elkészül., 3 A búza jó éve volt a tavalyi A fitotronban beérett a búza Sikeres volt a búzatermelő mezőgazdasági nagyüzemek elmúlt évi munkája. A növénytermesztésnek ez az ágazata eredményesen dolgozott, a termelők túl is teljesítették az előirányzatot A tények azt mutatják, hogy a magyar búzatermelés továbbra is a világ élvonalában van. Az 1984 évi eredményeket értékelve, a MÉM-ben elmondottak 596 gazdaságban termesztették ezt a kalászos gabonát, s az üzemek nagyobbik része kitűnő hozamokat ért el. Közülük 372 — hektáronként 6 tonnánál nagyobb termést takarított be, és kisebbik részük — 224 üzem — maradt el ettől a teljesítménytől. 302 gazdaság f>, illetve 7 tonna közötti hozamot mutatott ki, 7 és 8 tonna között 64 gazdaság teljesített, és egészen kiemelkedő, 8 tonna feletti termést takarított be 6 nagyüzem. A gazdaságok mindent egybevetve 23 minősített fajta közül választhatták ki a számukra legmegfelelőbbeket. Az adatok szerint valamennyi búzaféle igen jó hozamokkal hálálja meg a termelők fáradozását. Ezt jelzi, hogy a kisparcellás kísérletekben közülük nem is egy hektáronként 10 tonnát adott. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a genetikai adottságok kihasználása a termelés további tartalékait tárhatja fel. A termesztésben jó arányok alakultak ki A korai fajták aránya némiképpen csökkent, az úgynevezett középérési osztályban pedig nőtt a termőterület A két fajtacsoport között hektáronként 100 kilogrammos eltérés mutatkozik a középerésűek javára — ez indokolja az arányok megváltozását —, ám az elmúlt évben ez az előny egyértelműen mégsem mutatkozott meg. A szakemberek ezt azzal magyarázzák, hogy a rövidebb tenyészidő, amely a korai fajták adottsága, ezúttal nagyobb termelési biztonságot, s kevesebb veszteséget jelentett. Mindenesetre az érési csoportok közötti átrendeződés szakmailag indokolt a következő évekre nézve is. A hazai és a külföldi fajták arányában is változás mutatkozik, amennyiben az elmúlt évben először a termőterületnek több mint felén hazai eredetű búza magja került a földbe. Ez a folyamat évek óta tart, és a magyar nemesítők kitűnő munkáját dicséri. A fajták közötti sorrendben az élenjárók között több magyar búzafajta is található, ezek számos nagynevű külföldi búzát utasítottak maguk mögé. Beérett a búza, aratásra készülnek az MTA martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetének fitotronjában. A téli aratás már megszokott a tudományos intézményben; az összkomfort/* növényház — a genetikai és a nemesítési kutatásokat segítő és meggyorsító fitotrrm — lehetővé teszi, hogy az évszakok változásától függetlenül évente két-három alkalommal is betakarítsák az érett kalászokat. A legkiválóbb hazai és külföldi törzsekből, vonalakból előállított nemesítményeket a programozható hőmérsékletű, szabályozható fényerősségű fitotronkamrákban három-négy hónap alatt nevelik fel. A virágcserépben termesztett növények minden fejlődési szakaszát rögzítik Az aratás szerszáma a kisolló: a növénynek szinte minden porcikáját összegyűjtik, vizsgálják. A fitotronban csak a nemesitési időszak egyik szakaszát töltik a jövendő fajták, végleges kipróbálásukra a szabad ég alatt, a tenyészkertekben kerül sor.