Délmagyarország, 1985. október (75. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-01 / 230. szám

2 Kádár János és Gustáv Husák baráti munkatalálkozója Egy kis szomszédos Szabadkai jegyzetek (Folytatás az 1. oldalról.) sem teszi lehetővé. Kölcsönö­sen hangsúlyozták, hogy ér­dekeltek a két ország közöt­ti gazdasági együttműködés korszerű formáinak további feltárásában és bővítésében, a kooperáció és a szakosítás fejlesztésében. Támogatták a KGST-tagországok 19­84 jú­niusi felső szintű értekezle­tén elfogadott program kö­vetk­ezetes megvalósít­ásá­t. Halaszthatatlan feladatnak tekintik, hogy a szocialista közösség országainak műsza­ki-tudományos haladását át­fogó intézkedésekkel meg­gyorsítsák. Pozitívan értékelték a kétoldalú kulturális, oktatá­si és tudományos kapcsola­tokat, a megyék, továbbá a termelő vállalatok közötti közvetlen együttműködés fejlődését, és állást foglaltak azok további előmozdítása mellett. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes megvalósulása a két szomszédos országban elősegíti Magyarország és Csehszlovákia népei testvéri szövetségének megszilárdítá­sát. A nemzetközi helyzet ér­tékelése során Kádár János és Gustáv Husák egyetértett abban, hogy a világban ki­alakult jelenlegi feszültsége­kért elsősorban az amerikai imperializmus, a NATO szél­sőséges körei viselik a fele­lősséget. A katonai-hadásza­ti egyensúly megbontására, az erőfölény megszerzésére törekszenek, és a fegyverke­zési verseny fok­ozását eről­tetik a népekre. Napjaink meghatározó igényeként je­lölték meg a világűr milita­­rizálásának megakadályozá­sát. Az MSZMP és a CSKP KB főtitkára határozott tá­mogatásáról biztosította a Szovjetunió nagy jelentőségű békekezdeményezéseit. Nagyra értékelték a Szovjet­uniónak valamennyi atom­fegyver-kísérlet egyoldalú moratóriumára hozott dön­tését, és a kozmikus térség békés célú hasznosítására vonatkozó együttműködési javaslatát. Kifejezték remé­nyüket, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok leg­felső vezetőinek tervbe vett találkozója hozzájárul a nemzetközi helyzet általános javulásához, a világbéke megőrzéséhez. Hangsúlyozták eltökélt­ségüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Szocialista Köztár­saság Varsói Szerződés tagállamaiként tevékenyen kiveszik részüket a szocia­lista országoknak a nemzet­közi feszültség csökkentését, a nemzetközi biztonság erő­sítését, az enyhülés politiká­jának európai és világmére­tű érvényesítését célzó közös erőfeszítéseiből. Aláhúzták, hogy­ e célok elérése szem­pontjából alapvető jelentősé­ge van a szocialista közös­ség országai egységének és összeforrottságának. Szolidaritásukat fejezték ki Ázsiának, Afrikának és Latin-Amerikának az impe­rializmus, a neokolonializ­­mus, a faji megkülönböztetés ellen, a politikai és gazda­sági függetlenség megszilár­dításáért küzdő népeivel. Kádár János és Gustáv­ Husák találkozója szívélyes, elvtársi légkörben zajlott le. Megerősítette a kétoldalú kapcsolatok helyzetének ér­tékeléséről és távlati fejlesz­téséről, valamint a békéért és társadalmi haladásért folytatott harc feladatairól vallott nézetek teljes egysé­gét. Hozzájárult az MSZMP és a CSKP, a Magyar Nép­­köztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság közötti hagyományos barát­ság és együttműködés meg­szilárdításához. Kádár János baráti láto­gatássa hívta meg Gustáv Husákot, aki azt köszönet­tel elfogadta. * Kádár János hétfőn este hazaérkezett Prágából. Kísé­retében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára és őszi Ist­ván, a KB osztályvezető-he­lyettese. A fogadtatásra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Né­meth Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese, Berecz Já­nos, Horváth István és Pál Lénárd, a Központi Bizott­ság titkárai, továbbá Kóta­i Géza, a KB tagja, a KB külügyi osztályának vezető­je, Kamara János, a KB tag­ja,­belügyminiszter, Urbán Lajos közlekedési miniszter, Horn Gyula, a KB tagja, kül­ügyminisztérium­i államtit­kár. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság magyarországi nagykövete. (MTI)­­ „Senki sem dolgozik, a­­ a termelés mégis állandó­an nő. A termelés állandóan nő, mégsincs elég áru a boltok­ban és a piacokon. Nincs semmi az áruhá­zakban, mégis van minden­kinek mindene. Mindenkinek van minde­ne. mégis mindenki panasz­kodik. Mindenki panaszkodik, mégis mindenki igennel sza­vaz. Mindenki igennel szavaz, de nem mindenki úgy gon­dolja .. .” Ezt a szellemes gondolat­menetet nem én találtam ki a mai jugoszláv gazda­sági és társadalmi viszo­nyokra. Szabadkáról „im­portáltam". Nálunk is meg­teremhetett volna szinte szó és betű szerint, de ott let­tem társalgás közben, ami­kor a szegedi pártküldött­ség tagjaként néhány napot szomszédoltam a testvérvá­rosban. Balla László nyu­galmazott nagykövet, Sza­badka egyik „városképi je­lentőségű" polgára ajándé­kozott meg vele bennünket. S bár viccként is elmenne, nem hoznám elő, ha nem találnám mélységesen igaz­nak. Mielőtt ezt az egészséges iróniával fűszerezett logikai menetet „fölszolgálta" vol­na a kedélyes, intelligens és szellemes közéleti ember,­ már megfordultunk néhány gyárban. Jártunk a Sever villanymotorgyárban, a No­vember 29. Húskombinát­ban, s megtekintettük az épülő nitrogéngyárat, beszél­gettünk igazgatókkal, köz­gazdászokkal, párt- és szak­­szervezeti vezetőkkel — s bizony, rímeltek őszinte ok­fejtéseik és helyzetismerte­téseik a humoros gondolat­sorral. A gazdasági küszkö­dés a szomszédban is a mi­énkkel rokon megközelítése­ket produkál: piaci verseny­ben való helytállás, export­képesség, jövedelmezőség, cserearányromlás drágulás, a belső fogyasztás csökkené­se, a pénz inflálódása ... Mintha hazai termelési ta­nácskozásokon lett volna az ember. Lehet, hogy az elne­vezések nem pontosan fedik egymást; lehet, hog TM egyik­másik gazdasági vagy tár­sadalmi tényező kicsit han­gosabb itt, vagy ott, de a dolgok lényege ugyanaz. Az elért magaslaton megka­paszkodni, különösképpen tovább araszolni egyformán nehéz. Csak erőltetett me­nettel lehet boldogulni. Még akkor is, ha ez az erőltetett menet gyakran csak hely­­benjárásnak tetszik. Sok személyes tapasztala­tot igazán nem szerezhet egy pár napos hivatalos programban az ember, de a vendéglátók nyíltsága, őszin­tesége, gondjainak elvtársi megosztása ezt jócskán föl­szorozhatja. Már A Kommu­nista Szövetségben tett első találkozáson így kezdte tá­jékoztatóját Bosko Kovacse­­vits községi pártelnök: há­rom fő folyamatban egyesül most a Kommunista Szövet­ség m minden erőfeszítése. Ezek: a jobb életfeltételek, a magasabb jövedelmek biz­tosítása, a dolgozóknak; a gazdaság intenzív fejleszté­se, a pártszervezeti válasz­tások. Szigorúan összefüggő dolgok! Ilyen rokonszenvesen és aktivizáló öniróniával be­széltek gondjaikról és erő­feszítéseikről a szabadkai vendéglátók. Jegyzeteimből magasra emeli a „fejét” egy kaján mondat, amelyet szin­tén ottani szájból hallottam: „Az élet, a munka most na­­gyon-nagyon fontos. De semmi sem olyan sikeres, mint maga a siker.” Ezt úgy fejtettem meg magamnak, illetve úgy értelmeztem: a szocializmus valóban a sike­rek társadalma, a szocialista építés valóban a sikerek halmozása — de ennek az automatizmusa fárad .. . ők sincsenek túlontúl hozzá­szokva ahhoz, hogy a pro­pagandában és az agitáció­­ban a siker, mint ,,örök” elem, többé nem kalkulál­ható minden időben és kö­rülményben. Gondolkozni, számolni, a gazdaságot, a szemléletet megújítani — ez a legfontosabb. Ez lehet az egyetlen fedezete bármiféle programnak. Mi más lehetne a magya­rázata nevezetesen annak, hogy egy hagyományos vil­lanymotorgyártó cég, a Se­ver nemcsk a tőle megszo­kott termékszerkezettel mo­zog a­ piacon, hanem újabban például egy nemzetközi együttműködésiből származó öntözőberendezést kínál! Ná­lunk is bemutatták Makón, s nem titkolt szándékuk, hogy éppen Szegeden keresztül szeretnének vele „betörni”. Szenzációtartalmát a műsza­ki emberek tudják igazán méltányolni; önjáró, teljesen automatizált öntözőrend­szerekről van szó, amelyek egy kilométer szélességben 3—5 kilométert haladva, per­metezéssel juttatják a föl­dekre az öntözővizet, ala­csony nyomással. A lényeg pedig ezen van. Az energia­­takarékos megoldáson! Ilyen jó tapasztalatok igazolják a magyar érdeklődést is. Adán hektáronként 5 tonnával több kukoricát takarítanak be évek óta ennek az öntözé­si módszernek a jóvoltából. Igen jellemző a jugoszláv gazdasági szakemberekre a kooperációs készség. Ezt az öntözőrendszert­ is úgy ajánl­ják nekünk, hogy iparunk is részelhet az előállításából. Vagyis akár „részvényesei" lehetnénk a gyártásnak is. S általában nagyra becsülik a gazdasági együttműködést. Vannak akadályok ? Termé­szetesen. A határ menti áru­csere elemzésének során pél­dául maximálisan bebizonyo­sodott a kölcsönös együttmű­ködési készség. Nem ragadt le senki a gondok, nehézsé­gek, akadályok egyetlen szintjénél sem. Ezeket meg­értéssel kikerültük, az időre bíztuk, s haladtunk tovább. Ahogy egymást komolyan tisztelő partnerek között il­lik. Eddig nem sikerült mondjuk megoldani, hogy az­­ ipari vásárra áthozott cik­kek itt is maradjanak és gazdagítsák az itteni válasz­tékot ..., s esetleg vi­szont ... Eddig aránylag ke­vés tartós megrendeléssel tá­­­mogattuk egymást ebben az együttműködési szerkezet­ben ... De a piaci viszonyok kölcsönösen jobb ismerete egyformán többet ígér... Nem egymáson keresni, ha­nem együttműködni, ügye­ket közösen fölvállalni, tisz­tességesen kereskedni — ez a kölcsönös szándék. Sz. Simon István (Folytatjuk.) Kína ünnepe Már harminchat eszten­deje, hogy a Kínai Kom­munista Párt sikerre vezet­te a feudális és a félgyar­mati Iga ellen küzdő kínai nép forradalmi harcát. A sok évtizedes polgárháború, amely 1949. október elsején a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásához vezetett, egy­szerre volt a szocialista for­dulathoz utat­ nyitó és nem­zeti felszabadító küzdelem. Az imperialisták minden eszközzel, pénzzel, hadi­anyaggal, katonai szakér­tőkkel támogatták a kivált­ságait védelmező kínai reak­ciót. A forradalmi hadse­reg oldalán viszont a szo­cialista országok, a nem­zetközi munkásmozgalom, a nemzeti függetlenség és tár­sadalmi haladás hívei áll­­tak. A legjelentősebb segít­séget a Szovjetunió nyúj­totta. Fegyveres erői ver­ték szét a megszálló japán hadsereget. 1949-ben a vi­lág haladó erői méltán te­kintettek az akkor 000 mil­liós kínai nép forradalmá­nak győzelmét, a KNK ki­kiáltását a XX. század egyik kiemelkedően fontos törté­nelmi eseményének. A KNK megalakulását kö­vető első évtizedben hely­reállították az elpusztított gazdaságot, véget vetettek az­ éhínségnek, megkezdődött az ország iparosításának, korszerűsítésének megalapo­zása. A kínai nép áldozatos munkája mellett ebben is nagy szerepet játszott a szo­cialista országok szolidari­tása, elsősorban a Szov­jetunió segítsége, amely Kí­na számára nemcsak biz­tosította a békés körülmé­nyeket, hanem támogatást nyújtott több száz nagyipa­ri vállalat létrehozásához is. Azokban az években Kína külpolitikája kedvező ha­tást gyakorolt a nemzetközi helyzetre, elősegítette a béke megőrzését, világszerte meg­gyorsította a gyarmati el­nyomás felszámolását. Az alkotómunka e nagyszerű eredményeit nem halványít­hatják el a „nagy ugrás" és a „kulturális forradalom" azóta már Kínában is éle­sen bírált, súlyos torzulá­sai. Megkezdték a hamis té­telek felülvizsgálatát, s az ország szocialista korsze­rűsítését hirdették meg. Hazánk, a többi szocialista országgal együtt, ma is ab­ban érdekelt, hogy Kína — forradalmának eredeti cél­jaival és nemzeti érdekei­vel összhangban — béke­szerető és szocialista nagy­hatalomként, a haladás ol­dalán vegye ki részét a vi­lágpolitika alakításából. A Kínai Népköztársaság megalakulásának 36. évfor­dulója alkalmából Losonczi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke táv­iratban üdvözölte rá Hszien­­nien államelnököt és Csao Ce-Jangot, az Államtanács elnökét. A Moszkvában­ Az SZVSZ vezetőinek sajtótájékoztatója D Moszkva (MTI) A Szakszervezeti Világ­­szövetség főtanácsa 37. ülés­szaka előtt Moszkvában saj­tótájékoztatót tartottak az SZVSZ vezetői. Gáspár Sándor, a szervezet elnöke elmmndta, hogy a na­pirendi pontok között szere­pel a jövő év szeptemberé­ben Berlinben megrendezés­re kerülő szakszervezeti kongresszus előkészítése. A tervek szerint az ülésszakon határozatot fogadnak el né­hány időszerű nemzetközi kérdésről: a háború és béke, a­­ leszerelés problémájáról, valamint a szakszervezetek tevékenységének egyes kér­déseiről. A tájékoztatón résztvevő Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára szólt arról, hogy a főtanács ülésszakán várható­an külön határozatot fognak elfogadni arról, hogyan sér­tik meg a tőkés országokban a dolgozók alapvető szabad­ Kedd, 1985. október 1 Angolai tárgyalásai után Losonczi Pál Zimbabwébe érkezett £ Luanda (MTI) Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn délelőtt befejezte hi­vatalos, baráti látogatását az Angolai Népi Köztársa­ságban. A magyar párt- és állami küldöttség négy na­pot töltött a nyugat-afrikai országban, és eredményes tárgyalásokat folytatott a politikai, gazdasági és kul­turális együttműködés bő­vítéséről. Losonczi Pált a főváros, Lu­anda „Február 4.” repülőte­rén vendéglátója, José Eduar­do dos Santos, az MPLA­­Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnöke bú­csúztatta. A különrepülőgép a délkelet-afrikai Zimbab­we, Losonczi Pál afrikai útjának következő állomása felé indult. A búcsúzást megelőzően megtartották a hivatalos tárgyalásokat lezáró plená­ris ülést. Losonczi Pál és José Eduardo dos Santos, valamint a tárgyalóküldött­ségek tagjai összegezték a legutóbbi napok megbeszé­léseinek eredményeit, ta­pasztalatait. Közös közle­ményt hagytak jóvá, amely­ből kiderül az is, hogy ma­gyarországi látogatásra szó­ló meghívást kapott José Eduardo dos Santos. Nagy Gábor külügyminiszter-he­lyettes és angolai kollégája, Fernando José Franca Dias Van-Dunen 1986—88-ra szó­ló kulturális és oktatási munkatervet írt alá. Losonczi Pál hétfőn négy­napos hivatalos, baráti lá­­látogatásra Hararéba érke­zett Canaan Sodindo Bana­na, a Zimbabwei Köztársa­ság elnökének meghívására. A délkelet-afrikai ország füg­getlenné válása óta nem járt itt magyar vezető, míg Robert Mugabe miniszterel­nök 1983 májusában járt már hazánkban. Harare nemzetközi repülőterén Ca­naan Banana elnök, Robert Mugabe miniszterelnök és más állami vezetők fogad­ták Losonczi Pált és hivata­los kíséretét. Este a közel 760 ezer la­kosú főváros, az egykori Salisbury központjában, az elegáns Meikles hotelben Banana díszvacsorát adott a magyar államfő tiszteletére. A zimbabwei politikai, gaz­dasági élet közel száz sze­mélyiségét hívták meg. A díszvacsorán a két államfő pohárk­öszön­tőt mondott. Dzsaszraj elutazott hazánkból it Budapest (MTI) Hétfőn elutazott Budapest­ről P. Dzsaszraj, a Mongol Népköztársaság miniszterel­nök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke Itt-tartózkodása során Fa­luvégi Lajossal, a Miniszter­­tanács elnökhelyettesével, az Országos Tervhivatal elnö­kével aláírta az 1986—1990. évi tervkoordináció ered­ményeiről szóló zárójegy­zőkönyvet. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Dóró György, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese. Je­len volt Dangászurengin Szaldan, a Mongol Népköz­­társaság budapesti nagykö­vete is. Pártközi eszmecsere Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese a KB szék­házában fogadta az Olasz Kommunista Párt küldöttsé­gét, amely Giovanni Cer­­vettivel, a párt vezetősége tagjával az élen tartózko­dik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körben megtartott megbe­szélésen a két párt képvise­lői tájékoztatták egymást pártjuk, országuk helyzeté­ről, az előttük álló felada­tokról. Áttekintették az MSZMP és az OKP kapcso­latait. Kitüntetések, jutalmak A fegyveres erők napja­ al­­kalmából Szegeden, a KISZ Csongrád Megyei Bizottsága politikai képzési központjá­ban ünnepséget rendeztek az elmúlt hét végén Germánné Vastag Györgyi, a KISZ megyei bizottságának első titkára mondott ünnepi be­szédet, majd kitüntetéseket adott át. Az ifjúság hazafias, hon­védelmi nevelésében hos­­­szú időn át kifejtett magas színvonalú tevékenységéért a KISZ KB Ifjúsági Érdem­érem kitüntetésben részesí­tette Koczkás Ferencet és Mészáros Imrét. A KISZ megyei bizottsága Kiváló Ifjúsági Vezető Érem ki­tüntetésben részesítette Te­mesvári Józsefet. Aranyko­szorús KISZ-jelvényt kapott Úri György, Balogh Erika. A KISZ KB Dicsérő Ok­levelét vette át Bozó Atti­la. A KISZ megyei bizottsága az Ifjú Gárda Parancsnok­ságban végzett kiemelkedő munkájáért 15, a Magyar Úttörők Szövetsége Csong­rád Megyei Elnöksége az Úttörő Gárdában végzett­ színvonalas tevékenységéért pedig 12 aktivistát részesített jutalomban.

Next