Délmagyarország, 1987. április (77. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-18 / 92. szám

Szombat, 1987. április 18 Kiváló munka elismerése Vörös Vándorzászlóval jutalmazták a Szegedi Konzervgyár KISZ-bizottságát Először még a hetvenes évek elején ismerték el a legmagasabb, közösségnek adható kitüntetéssel, a KISZ KB Vörös Vándorzászlajával a Szegedi Konzervgyárban dolgozó fiatalok mozgalmi munkáját. Ezt követően 1982-ben ünnepelhettek a konzervgyári KISZ-esek, s a folyamatosan végzett jó munka bizonyítéka, h­ogy 1984. után tegnap, pénteken délután immár negyedik al­kalommal vehették át a ván­dorzászlót. A Tisza Szállóban megtar­tott ünnepségen először a KISZ megalakulásának 30. évfordulójáról emlékeztek meg, majd a Zalka Máté Úttörőcsapat kisdiákjai ad­tak ünnepi műsort. Ezt kö­vetően Germánné Vastag Györgyi, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára szólt az ifjúsági szö­vetség mai feladatairól, s kiemelte a KISZ-szervezetek gazdasági építőmunkát segí­tő tevékenységének jelentő­ségét. Elmondta, ezen a te­rületen kiemelkedőt nyúj­tottak a konzervgyári fiata­lok. Különösen figyelemre méltó a fiatal műszakiak és közgazdászok tevékenysége, valamint a nyári építőtábo­rok megszervezése. A rövid beszédet követően a megyei KISZ-bizottság első titkára adta át a Vörös Vándorzász­lót Gilicze Évának, a válla­lati KISZ-bizottság titkárá­nak, aki megköszönte a gyárban dolgozó közel ISO KISZ-tag munkáját. A zászló átadása után ki­tüntetéseket vehettek át az ifjúság érdekében kiemelke­dő munkát végzők. Ifjúsá­gért Érdemérem kitüntetés­ben részesült Rósa László, a vállalat igazgatója. Több éves kimagasló mozgalmi munkája elismeréséül Aranykoszorús KISZ-jelvény kitüntetést vett át Komlósi Istvánná és Pócza Józsefné. A KISZ KB Dicsérő Okleve­lét kapta Nyári Sándorné és Somi Béla. Az ünnepségen köszöntötték Kiss Pált, aki 1957-ben lépett a KISZ-be és még ma is tagja a vál­lalat egyik alapszervezeté­nek. Ezt követően 26 fiatalt jutalmaztak a KISZ-ben végzett jó munka elismeré­seként, majd Rósa László igazgató köszönte meg fiatalok munkáját. B. Z. Gilicze Éva (balról) átveszi a vándorzászlót Jáger László köszöntése Jáger László 1917-ben szü­letett. Apja kőművesmes­terségét nem folytatta, aszta­lossegéd lett. Az 1930-as évek végén bekapcsolódott a szakszervezeti munkába. 1937-ben már tagja a Ma­gyarországi Famunkások Szövetségének és az SZDP- nek. Mozgalmi tevékenysége miatt többször volt munka­­nélküli. A II. világháború­ban huszonévesen, sok ezer sorstársával együtt behívják katonának. 1944-től 1946-ig a polgár­őrség, majd a demokratikus rendőrség kötelékében telje­sít szolgálatot. Később né­hány társával megalakítják a Szegedi Asztalosipari Szö­vetkezetet. Ezután a párt ja­vaslatára a Magyar Néphad­sereg tagjaként elvégezve a bírói és államügyészi akadé­miát, különböző területeken, felelős beosztásokban a ka­tonai igazságszolgáltatásban dolgozott. 1972-ben a Szegedi Katonai Bíróság elnökeként vonult nyugdíjba. Munkáját magas kitüntetések fémjel­zik, így tulajdonosa a Sza­badság Érdemrendnek, a Haza Szolgálatáért Érdem­éremnek és a Szocialista Ha­záért Érdemrendnek is. Köszöntésekor, a baráti beszélgetésen számos törté­nelmi pillanatot és élményt elevenített föl. Érdekes mo­mentum: 1944-ben alakula­tától — szabadságos papírral a zsebében — október 12-én érkezik haza, tehát egy nap­pal később, hogy Szeged fel­szabadult, s így az MKP fo­dortelepi pártszervezetének egyik alapító tagja. A hatvanas években ta­nács és végrehajtó bizottsági tag. Fél évtizedig segítette a szegedi sport, a labdarúgás ügyét, de kedvenc időtölté­sét a csónaképítést és a mo­torcsónakozást sem hagyta cserbe. Ma pedig a garázs­ba berendezett mini aszta­losműhelyben a régi szer­számokkal, lakóközösségé­nek, barátainak segítve, nem pihen a fűrész és a gyalu sem. Feleségével együtt aktív társadalmi munkása a párt­nak. * Jáger Lászlót 70. születés­napja alkalmából a szegedi pártbizottság székházában a megyei pártbizottság nevé­ben Horváth Károlyné, a bi­zottság titkára és Oláh Mik­lós a városi pártbizottság tit­kára köszöntötte tegnap, pénteken délelőtt. Cz. J. Vízibusz a Tiszán Május 1-jétől ismét szol­gálatba állítja a Tihany ví­zibuszt a Tiszán a Tiszatour Szolnok Megyei Idegenfor­galmi Hivatal. A százötven személyes, kényelmes vízi jármű október 31-ig áll az utazni vágyók rendelkezésé­re. A hajó szerdán, szomba­ton és vasárnap közlekedik. Szerdán és szombaton a Szol­nok—Tiszakécske—Tisza­­kürt útvonalat teszi meg oda­­vissza. Utasai megtekinthetik a tiszakürti arborétumot, fürdőzhetnek a tiszakécskei termálfürdőben vagy az élő Tiszában. Lehetőségük lesz csónakázásra, szaunázásra, s a gyermekek úttörővasúton is szórakozhatnak. Vasárnap a Szolnok—Kisköre—Szol­nok útvonalon közlekedik a vízibusz. Át zsilipel a kiskö­rei vízlépcsőn, és utasai meg­ismerkedhetnek hazánk má­sodik legnagyobb tavának környékével, a víztároló gaz­dag állat és madárvilágával Mikrobusz Isuzu alvázon Mikrobuszcsalád minta­darabjait szerelik az Ikarus székesfehérvári gyárának kísérleti üzemében. Az Ika­rus Karosszéria és Jármű­gyár történetében mindeddig a legkisebb, öt méter hos­­­szú és 14 utast befogadó járműveket egyiptomi meg­rendelésre fejlesztették ki, és Isuzu General Motors Egyipt kooperációban, Isuzu alvázra építik. Ha a minta­darab megnyeri az egyipto­mi megrendelő tetszését, várhatóan még az idén meg­kezdik a minibusz karosszé­riaelemeinek sorozatgyártá­sát. Az elemeket részegysé­genként csomagolva expor­tálják, s az egyiptomi üzem­ben szerelik össze. A kísérleti üzemben az egyiptomi megrendelésre készített benzinmotoros mik­robusz mellett egy másik prototípus is készül, dízel­motorral, előreláthatóan ha­zai felhasználásra. Ez utób­bit a BNV-n mutatják be a szakembereknek. (MTI) Amit az tudnia kell utazónak A vámrendelkezésekről Újra közeleg az utazási szezon, így hát újra tájé­koztatjuk az olvasókat, a külföldre utazókat a vám­rendelkezésekről. Mindenek­előtt tudni kell, hogy a turis­­taútra felvehető valutát csak üzemanyagra, szállodára, ét­kezésre, kisebb emléktár­gyak vásárlására szabad el­költeni. Egyébként a költsé­gek fedezésére naponként és utasonként legfeljebb 1400 forintnak megfelelő külföldi fizetőeszközt lehet vásárolni. A tőkés országokba és Ju­goszláviába az MNB tovább­ra is 3 évenként biztosít va­lutát. Az esetlegesen megmaradt valutát a hazaérkezést köve­tően 8 napon belül fel kell ajánlani visszavásárlásra. Kivétel ez alól az engedély nélkül otthon tartható, 2 ezer forintnak megfelelő külföldi fizetőeszköz. Külön engedély nélkül ki­vihetők a személyes haszná­lati tárgyak. Ilyenek például a saját ékszerek, két darab fényképezőgép, tíz tekercs filmmel, egy filmfelvevő szintén tíz tekercs filmmel, hordozható rádió, tévé, író­gép, gyerekkocsi, sátor, vi­deomagnó és egy kamera. Ezeket a nagy értékű tárgya­kat ajánlatos a vámáru-nyi­latkozatra felírni, és kérni azok kivitelének igazolását a vámmentes visszahozatal ér­dekében. A magyar állampolgárok személyenként 25 ezer forint értékű árut hozhatnak haza külön engedély nélkül. Ezen értékhatár fölött, a vámkeze­léshez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges. Ez alól kivétel, ha Albániá­ból, Bulgáriából, Csehszlová­kiából, NDK-ból, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saságból, Lengyelországból, Romániából, Szovjetunióból és a Vietnami Demokratikus Köztársaságból térnek vissza a turisták. Ilyenkor az illeté­kes vámhivatal saját hatás­körében kezeli az árukat. Szintén a kivételhez tar­tozik a külföldről ajándékba kapott, a hazai forgalmi ér­ték szerint a 25 ezer forin­tot meghaladó, de 200 ezer­nél nem többet érő áru, amelyet szintén a vámszer­vek vámolnak. Az ilyen árukhoz viszont külföldi köz­jegyző vagy más hivatalos szerv (rendőrség, tanácsi vagy polgármesteri hivatal, magyar külképviselet) által hitelesített ajándékozási ok­irat szükséges. Hamis ajándékozási leve­lekkel ne kísérletezzen sen­ki, mert azokat a vámtisztek jól ismerik. Az ilyenekért bírósági eljárást kezdemé­nyeznek ! A devizajogszabály szerint 1500 forintnál nem értéke­sebb tárgy vihető külföldre ajándékként. Arany, ezüst, platina, bélyeg nem vihető át a határon! A kiutazók 5 kiló élelmi­szert csomagolhatnak az út­ra. Ezen belül 2 kiló húsárut (beleértve a húskonzervet is) vihetnek magukkal a kirán­dulásra személyenként. Ezen felül 200 forintot érő élelmi­szer ajándékozható, de nem lehet kivinni kávét, teát, ka­kaót, déligyümölcsöt, import­ból származó italt, fűszert, nyers vagy füstölt húst, li­bamájat, étolajat, cukrot, lisztet, rizst és tejterméket. Az utazás előtt praktikus megnézni az MNB közlemé­nyében a tilalom alá eső áruk listáját. Jó tudni azt is, hogy a vámkezelhető áruk felsorolását az Utas Vámta­rifa rendelkezései határozzák meg továbbra is. Az autóba külföldön be­szerelt alkatrészek is vám­árunak minősülnek, s ezért a belépésnél azokat be kell je­lenteni. A vámmentesség határa 6 ezer forint, ami a házaspá­rok és a velük utazó 16 éven felüli gyermekük (csak egy!) esetében összeadható, így a 18 ezer forintot nem megha­ladó áruk után nem rónak ki vámot. Az érvényes , jogszabály szerint gépkocsi akkor vám­kezelhető, ha a magyar ál­lampolgár vagy házastársa, illetve kiskorú gyermekeik részére öt éven belül autót nem vámkezeltek. Jó tanács még az utazók­nak: bármilyen kérdésben érdemes érdeklődni a vám­hivataloktól vagy a vámpa­rancsnokságtól, hiszen így számtalan későbbi bosszan­­kodás megelőzhető. A legújabb rendelkezés szerint 1987. április 1-jétől az ajándék-vámtarifa szerint 45 százalék vámot kell fizetni a 25 ezer forint feletti áruk­nál, az utas vámtarifa szerint 30 százalékot. Az ajándék-vámtarifa té­telei szerint vámkezelik azo­kat a nem kereskedelmi jel­legű árukat, amelyeket kül­földről ajándék címén küld­tek be, az utas külföldön ajándékba kapott s a vámke­zeléshez devizahatósági en­gedély szükséges, valamint, ha az utas megbízás alapján harmadik személy részére hoz magával, s ezt a vámke­zeléskor írásban bejelenti. Amennyiben az utas kül­földön nem tárgyat, hanem pénzt kap ajándékba és azt áruvásárlásra fordította, ezt ajándékozólevéllel igazolja, a vámkezelés átruházott ha­táskörben nem végezhető el, hanem engedélyt kell kérni a devizahatóságtól. A belföl­dön BC-számláról felvett összegen a határainkon túl vásárolt árut minden eset­ben az utasvámtarifa szabá­lyai szerint kell vámkezelni. A. S. Szakmunkások előnyben A keresetszabályozás je­lenlegi formája arra ösz­tönzi a vállalatokat, hogy takarékoskodjanak a lét­számmal, a korábbiaknál ésszerűbben gazdálkodjanak a munkaerővel. Ennek ha­tására egyre differenciál­tabb a vállalatok munka­erőigénye. Mind több he­lyütt kényszerülnek arra, hogy megszüntessék azo­kat a tevékenységeket, mun­kaköröket, amelyekben nem tudják a dolgozókat haté­konyan foglalkoztatni, ki­fizetődő munkával ellátni. A fejlődőképes, gazdaságo­san termelő gyárak, üze­mek viszont arra töreked­nek, hogy jól képzett szak­embergárda álljon a ren­delkezésükre. Ennek érde­kében bizonyos szakterüle­teken még bővítik is a lét­számot, illetve a kevésbé jól dolgozók helyébe szak­májukat jobban értő, na­gyobb teljesítményre képes munkatársakat keresnek. A betöltendő álláshelyek­nek csaknem a felére szak­munkásokat várnak a vál­lalatok. Miközben általában csökken a vállalatok mun­kaerő-kereslete, még mindig van jó néhány olyan hi­ányszakma, amelyekben a jelentkezők több állásaján­lat között is válogathatnak. Ilyen például a lakatos-, s ezen belül is a géplakatos­szakma, de nagy a keletjük a forgácsoló szakmunkások­nak és a textilkonfekcioná­­lóknak is. Sok helyen ke­resnek kőműveseket, vil­lanyszerelőket, tehergépko­csi-vezetőket, autóbuszve­zetőket, hegesztő és láng­vágó szakmunkásokat, gép­járműszerelőket és ács-áll­ványozó mestereket 3 Szent György napján juhászverseny Bemutató • Meglepetés is lesz A szebb napokat látott juh­tenyésztés napjainkban az állattenyésztés perifériájára került. Míg az ágazat min­den termékével kemény va­lutát hoz az országnak, ad­dig itthon az üzemek zömé­ben veszteséges a juhászat, az anyajuh létszám országo­san is aggasztóan csökken. Ennek az ellentmondásnak a feloldását várják a gazdasá­gok. E kérdésekről mondott véleményt Savanya Vince, az Agnuscoop társulás veze­tője, s a neves Szent György napi juhászverseny prog­ramját is fölvázolta. — Ezt várják az ágazat dolgozói is, kik mostoha körülmények között végzik munkájukat. A jó juhászban van .becsvágy, állat- és szak­maszeretet. Ezért is döntött úgy az Agnuscoop Juhte­nyésztő Gazdasági Társaság, hogy a­­ hagyományok ápo­lása és a szakma fokozot­tabb megbecsülése érdeké­ben minden évben a kihaj­lás napján, április 24-én juhászversenyt rendez. A versenyre való felké­szülés olyan elméleti és gya­korlati tudás elsajátítását követeli, ami továbbképzés jellegű, s ezek birtokában a résztvevők munkahelyükön tevékenységüket még ered­ményesebben képesek vé­gezni. A verseny helyszínéül az országos hírű juhtörzste­­nyésztő Pankotai Állami Gazdaság és a Szentesi Ter­mál Mgtsz körzetében a cse­­rebökényi pusztát választot­ták a rendezők. Nem vé­letlen, hisz itt tevékeny­kedtek a nagy elődök, töb­bek között a Kossuth-díjas Andrikó István juhász is. — Milyen ez a verseny? — A verseny elméleti ré­szében a tartás, a tenyésztés, a takarmányozás és az ál­lategészségügy témakörökben mérik össze tudásukat a versenyzők. Az ország min­den részéből benevezett 59 versenyzőnek a gyakorlat­ban is helyt kell állni. A körmözés, a bonizálás, a gyapjúismeret, valamint a kutyával történő nyájterelés a feladat. — Díjak is vannak? — Igen. A legtöbb pont­számot elért versenyzők sor­rendben­ elnyerik az Agnus­coop igazgatótanácsa által alapított Kiváló juhász, Ér­demes Juhász és Okleveles Juhász díjakat a vele járó pénzjutalommal, valamint a verseny támogatói által fel­ajánlott értékes különdíjakat. Ezen túlmenően az első tíz helyezett versenyző tanfo­lyammentességet élvez, és egyéni felkészülés alapján juhtenyésztő szakmunkás­­vizsgára jelentkezhet. — Közönség is lesz? — Természetessen. Sőt a versenyzőkért izguló család­tagok, munkatársak és a nézőközönség számára kiál­lítást, élőállat bemutatót és egyéb látnivalót, a gyerekek­nek „meglepetést” készítünk elő. A verseny reggel 7 órától a délutáni eredmény­­hirdetésig tart. Ételről és italról is gondoskodunk. A rendezőség szívesen lát min­denkit, aki a szakma után érdeklődik. Különösen azon általános iskolai tanulókat, akik szeretik az állatokat, netán élethivatásul kívánják választani ezt a szakmát. Várjuk tehát a jövő ver­senyzőit is. Pezsgőgyártás Tőkés importot pótló élesztőfajta gyártásának üze­mi próbái kezdődtek meg a Budapesti Szeszipari Válla­lat budafoki élesztő- és szeszgyárában. A Szeszipari Kutató Intézet szakemberei­vel közösen a pezsgőgyár­tásnál nélkülözhetetlen spe­ciális élesztőt kísérleteztek ki, ez a bornál lényegesen lassabban erjedő pezsgő­­alapanyag kezelésére alkal­mas.

Next