Délmagyarország, 1989. február (79. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-01 / 27. szám

2 Várkonyi Péter Luxemburgban £ Luxemburg (MTI) János nagyherceg, luxem­burgi uralkodó, kedden Vár­konyi Péter látogatásának második napján audiencián fogadta a magyar külügymi­nisztert. Előzőleg Várkonyi a lu­xemburgi parlament tag­jaival találkozott. Tájékoz­tatta a képviselőket a ma­gyar reformfolyamatról, és külpolitikai törekvéseinkről. Az érdeklődés igen élénk volt, több mint tucat kér­désre kellett válaszolnia a miniszternek. Ezt követte szívélyes légkörű találko­zója René Urbanyval, a lu­xemburgi kp elnökével. A zsúfolt programban szerepelt még a Guardian Europe amerikai tőkéjű vállalat luxemburgi leány­­vállalatának, a float-üveget gyártó Luxguard gyárának megtekintése. Az ultramo­dern üzem a mintája an­nak, amelyet a Hunguard Guardian Europe vegyes vállalata , az Orosházi Üveggyár korszerűsítésével hoz létre 1990 végére, 115 millió dolláros közös beru­házással. Luxemburgi jogi személlyel kötött szerződés révén világszínvonalú tech­nológiára építhet a magyar üveggyártás. A Luxemburger Wort részletesen beszámol a Hunguard Float-Üveg Kft. és a Magyar Üvegipari Mű­vek együttműködéséről, amelyet a tárgyalásokon példásnak neveztek. Idézi a lap Jacques Santer minisz­terelnök megjegyzéseit a romániai falurendezési terv­ről. Santer rámutatott, hogy ez a terv felveti a romá­niai kisebbségek jogainak kérdését, és így közvetlenül­­érinti Luxemburgot is, mi­vel Erdélyben, kis számban ugyan, luxemburgi leszár­mazottak is élnek. — Erre a nemzetközi kérdésre to­vábbra is figyelmet kell for Float-Üveg Kft. — a Mó­­dítani, idézi a miniszterel­­gy ar Üvegipari Művek és a nőköt a Luxemburger Wort. Rádiótelex KIM DE DZSUNG KÖRÚTJA Elindult kedden Szöulból 16 napos európai körútjára Kim De Dzsung, a legis­mertebb dél-koreai ellenzéki politikus, a Béke és Demok­rácia Pártjának elnöke. Kim a tervek szerint február 12—15. között Magyarorszá­got is felkeresi. GORBACSOV FIZETÉSE Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár és államelnök havi illetménye valamivel haladja meg az 1500 rubelt — erről is szólt kedden megjelent interjújában Vi­­talij Korotics, az Ogonyok című népszerű folyóirat szerkesztője. KITÜNTETÉS Roska Istvánnak, hazánk volt berlini nagykövetének az NDK és a Magyar Nép­­köztársaság közötti kapcso­latok sokoldalú fejlesztésé­ben tanúsított érdemei el­ismeréseként, az NDK Ál­lamtanácsa a Népek Barát­ságának Csillaga Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Gerd Wehres, az NDK bu­dapesti nagykövete adta át kedden a nagykövetségen. NSZK-BELI KÉPVISELŐK DEBRECENBEN Az Otto Schilynek, a „Zöl­dek” képviselőcsoportja tag­jának vezetésével hazánk­ban tartózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség ked­den Debrecenbe látogatott A bonni törvényhozás Né­met—Magyar Baráti Cso­portjának tagjaiból álló kül­döttség, amelyben minden parlamenti párt képviselteti magát, a Romániából átte­lepültek helyzetét tanulmá­nyozta Hajdú-Bihar megye székhelyén. Elkísérte a kül­döttséget Debrecenbe Szent­­ágothai János akadémikus, a magyar Országgyűlés Ma­gyar—Német Baráti Cso­portjának vezetője is. A világkiállításról A Budapest—Bécs világ­­kiállítás előkészítésének helyzetét vitatta meg kedden a Magyar Gazdasági Kama­ra ügyvezetősége. Több tisz­tázandó kérdés van még, így például az, hogy a ren­dezvény pontosan mennyibe kerül, mekkora lesz a ho­zama, hol lesz a helyszín. Mindezekről, még folynak a szakértői és a társadalmi viták, a számítások. A vitá­ban szóba került, hogy meg­tévesztő és nem is célszerű többféle adatot nyilvános­ságra hozni arról, mennyibe fog kerülni a világkiállítás megrendezése. A Sajtóház a hirdetések feldolgozására jól gépelő adminisztrátort keres , azonnali belépéssel. Jelentkezni a főkönyvelőnél. Tanácsköztársaság útja 10. Szegeden a Római krt. 41. sz. épületben levő 109,3 m­’ irodának és üzletnek alkal­mas, több helyiségből álló ingatlanrész + 12,5 ml garázs félkész állapotban, ÉPÍTÉSI ENGEDÉLLYEL ELADÓ. Válaszokat „Jó befektetés! 500/11" jeligére a Sajtóházba kérjük. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága keddi ülésén feb­ruár 10-re összehívta a Köz­ponti Bizottságot. Napirend­jéül időszerű politikai kér­dések megtárgyalását java­solja. Horn Gyula látogatásai • Szöul (MTI) Horn Gyula államtitkár és kísérete kedden Dél-Korea büszkeségeivel ismerkedett. Látogatást tett a Samsung konszern szuvoni elektroni­kai gyárában, majd felke­reste a puphjongi Daewoo autógyárat. A mamutválla­latok óriási fejlődésen men­tek át az elmúlt két év­tizedben. A Samsung Elect­ronics Co. a háztartási gé­pek és az ipari elektronikai eszközök legnagyobb gyár­­tója és exportőre Dél-Ko­­reában. A Daewoo cég 21 évvel ezelőtt tűgyártással kezdte karrierjét, ma pe­dig az ország második gép­kocsigyártója. Mindkét cég komoly készséget mutat magyar vállalatokkal való együttműködésre. A dél-ko­reai—magyar gazdasági-mű­szaki együttműködés leg­ígéretesebb területei közé tartozik a Samsung és az Orion kooperációja színes televízió összeszerelésére, és a Tungsramnál meghonosí­tandó színesképcső-gyártás, illetve a Daewoo Lemans típusú, 1500 köbcentiméte­res, négyajtós személygép­kocsiját összeszerelő gyár felépítése. A Daewoo al­katrész ellenében gépko­csit is hajlandó szállítani hazánkba. Horn Gyula a magyar— dél-koreai diplomáciai kap­csolatok felvételének előes­téjén a Külügyminisztérium külügyi és nemzetbiztonsági intézetének felkérésére elő­adást tartott a világpolitikai helyzet alakulásának ma­gyar megítéléséről, vala­mint Magyarország külpoli­tikájáról. Az ipar helyzetéről (Folytatás az 1. oldalról.) miniszter keddi sajtótájé­koztatóján. Mint mondta, az állami ipar eredményei az előző évhez képest 1-2 szá­zalékkal visszaestek, ugyan­akkor az ipari szövetkezete­ké és a magánkisiparé ja­vultak. Különösen a gépipar teljesítménye maradt el, el­sősorban a közlekedési esz­közök szocialista exportjá­nak erőteljes csökkenése kö­vetkeztében. A kohászat vi­szont kihasználta a tőkés piacon tapasztalt konjunktú­rát, e piacra jóval többet importált, mint korábban, és egyes termékek árát 50-60 százalékkal is emelni tudta. A miniszter arról is szólt, hogy fokozatosan megszűnik az ipar költségvetési támo­gatása. Néhány évvel ezelőtt költségvetési befizetéseik egynegyedét, több mint 40 milliárd forintot az állam visszajuttatott különböző tá­mogatások formájában, ta­valy ez az összeg már csak 26 milliárd forint volt. Az idén a bányászat, a kohá­szat és a könnyűipar még kap kisebb támogatást, ös­­­szesen 11-12 milliárdot, de a vegyiparé megszűnik, a gép­iparban pedig az eddiginél is magasabb lesz az elvonás aránya. 1989-ben a költség­­vetési befizetések 26 száza­lékát, mintegy 140 milliárd forintot az iparnak kell teljesítenie. Berecz Frigyes kiemelte, hogy a jövőben a kutatá­soknak, fejlesztéseknek fokozottabban kell szolgál­niuk a szerkezetátalakítási programot. Az e célra jutta­tott összegek 80 százaléka már eddig is a feldolgozó­­ipar fejlődését segítette, és csak 20 százaléka az anyag­kitermelő ágazatokat és az energiaipart. Összhangba kell hozni a műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos beru­házáspolitikát is. Külföldi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű fejlesztéseknek a beruházási vonzata tízsze­resen haladja meg a műsza­ki fejlesztésre közvetlenül fordított összegeket, nálunk ez a különbség legfeljebb csak négyszeres. A közel­múltban befejezett fejlesz­tések közül a paksi erőmű bővítése, a Dunai Vasmű kokszolójának felépítése, a Videoton Thomson licenc­vásárlása, a Taurus vagy a Papíripari Vállalat beruhá­­­zásai szintén a szerkezetát­­alakítást szolgálják, csakúgy mint a még folyamatban lé­vő korszerűsítések, köztük a Rába új szerelőcsarnokának építése, a bükkábrányi fej­lesztés, vagy a BVK és a TVK műanyag-feldolgozó kapacitásának bővítése. Ide sorolhatók a világbanki tá­mogatással készülő korsze­rűsítések is, összesen mint­egy 13 milliárd forint érték­ben, ezek a gyógyszeripart, a műanyaggyártást és az energiaracionalizálást segí­tik. A vállalati jövedelmekről szólva a miniszter azt mond­ta: úgy tervezték, hogy 1988-ban a vállalatok nyere­sége az előző évinek csak 41,3 százaléka lesz, de ennél több lett, 65,2 százalék. Ugyanakkor a rosszul gaz­dálkodó üzemek vesztesége 2 milliárdról 4 milliárd fo­rintra nőtt, Összességében az Ipari Minisztérium fel­ügyelete alá tartozó vállala­tok nyeresége meghaladja az 58 milliárd forintot. Arra a kérdésre, hogy melyek azok a tényezők, szabályo­zók, amelyek pozitív irány­ba befolyásolták a vállalati eredményeket, s melyek azok, amelyek fékezték, a miniszter elmondta, hogy kedvezően hatott a szaldó­szabályozás, a bérklub al­kalmazása, az exportpályá­zati rendszer, a dollárárfo­lyam-emelés, a gyorsított amortizáció lehetősége és a különféle adókedvezmények, fékezőleg hatottak viszont a pénzszűkítő intézkedések megoldásai, a vállalati jöve­delemszabályozás, sőt a sze­mélyi jövedelemadó-rendszer is. Ez évtől újabb ösztönzők segítik a vállalati munkát, például az importliberalizá­lást. Kérdésekre válaszolva a miniszter kifejtette, hogy a hadiipari termelés csökken­tése miatt több vállalat gondokkal küzd majd. Kö­zülük jó néhány, például az Orion és a Videoton bekap­csolódik a távközlés-fejlesz­tési programba. A személy­gépkocsi-gyártásról szól­ó Berecz Frigyes elmondta, hogy 1991-ig nem áll ren­delkezésre akkora állami támogatás, amelyből össze­szerelőgyárat építhetnénk, bár a kormányzat — főleg ellátási okokból — már tá­mogat egy ilyen tervet. A minisztérium szerint az osztrákok példáját követve célszerű lenne a részegység- és alkatrészgyártást oly mó­don fejleszteni, hogy akár 100 ezer gépkocsit is kap­junk. Szeretnénk bekapcso­lódni a szovjet autóipar nyugati licencvásárlásába is. Az MTI munkatársának kérdésére válaszolva el­mondta, hogy jelenleg 51 vállalat szerepel azon a lis­tán, amelynek részleges vagy teljes eladását ajánlja fel az ipar külföldieknek. Közöttük vannak nagyvál­lalatok is, de a vállalati lis­tát a versenytárgyalások jelenlegi szakaszában nem kívánják nyilvánosságra hozni. Annyi tény, hogy a külföldi partnerek érdeklő­dése meglehetősen nagy a magyar vállalatok megvá­sárlása iránt. (MTI) Berecz Frigyes tájékoztatója Szovjet csapatkivonások Magyarországról (Folytatás az 1. oldalról.) Tudomány Házában Bo­risz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagy­követe, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglene­sen hazánkban állomásozó Szovjet Déli­­ Hadseregcso­port parancsnoka és Fedot Krivda hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Tagálla­mai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának magyarországi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselő­it Matvej Burlakov sajtó­­nyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadseregcsoport létszáma több mint 10 ezerrel csök­ken; mintegy 2 ezer 400 tiszt és zászlós, s csaknem 8 ezer altiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot. Ugyancsak jelentős mér­tékben csökkentik a harci esz­közök számát is: kivon­nak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget, és aknavetőt, több mint 3 ezer gépkocsit, illetve más esz­közöket A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május-júniusban a harckocsihad­osztály és a kiképző harckocsiezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében tá­vozik a vadászrepülő-ezred és a deszant-rohamzászló­­alj. A többi egységet jövő­re vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és a jelentős mennyiségű hadi­­technikát megmozgató csa­patkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladata, hát ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehaj­tani, hogy a lehető legki­sebb mértékben akadályoz­zák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez — számításaik­ szerint — mintegy­ nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov vezérezredes utalt arra is, hogy a kivo­nás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesít­ményei a magyar fél tulaj­donába kerülnek. A szovjet csapatok a töb­bi között átadnak mintegy 900 lakást, illetve 19 lak­tanyát, s felszabadul negy­ven olyan objektum, ame­lyet mintegy 38 millió ru­beles költséggel a déli had­seregcsoport épített. A lé­tesítmények átadásának rendjét és módját az illeté­kes szovjet és magyar ha­tóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön ki­emelte, hogy a Varsói Szer­ződés védelmi doktrínájá­val összhangban visszavon­ják a szovjet csapatokat az osztrák határtól. Meggyő­ződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szom­bathelyről, Mosonmagyar­óvárról, Fertődről és Győr­ből, jó példája lesz a biz­tonsági övezet gyakorlati megteremtésének. A csapatkivonás menet­rendjének ismertetése után a sajtókonferencián részt vevő szovjet vezetők vála­­szoltak a nagy számban megjelent újságírók kérdé­seire. A Heti Világgazdaság munkatársa az iránt érdek­lődött: hosszabb távon el­képzelhető-e a szovjet csa­patok teljes kivonása Ma­gyarországról. Borisz Sztu­kalin nagykövet válaszában emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány már több­ször szorgalmazta a két szembenálló katonai, po­litikai tömb, a NA­TO és a Varsói Szer­ződés feloszlatásának szük­ségességét. Amíg azonban a katonai tömbök léteznek, elkerülhetetlen, hogy a Var­sói Szerződéshez tartozó csapatok a stratégia köve­telményeit figyelembe véve — az érintett országok kor­mányközi megállapodása alapján — különböző régi­ókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja javaslatát: egy­idejűleg történjék meg a külföldön állomásozó ide­gen csapatok kivonása. A javaslat valóra váltásához jó feltételeket teremt a Bécsben tavasszal megnyíló európai hagyományos had­erő-csökkentési fórum. 1989. február 1., szerda Költöző szegedi üzletek Ismét cipőbolt a Del­ Ka helyén Módosíthatjuk hamarosan az ismert reklámszlo­­gent: „Cipőt a gyerekboltból!” — hirdeti majd a Komplett Ruházati Vállalat. S mielőtt bárkiből el­lenérzést váltana ki, hogy már megint költöztetnek néhány szegedi üzletet, megnyugtathatjuk a vásárló­kat: jobb körülmények között változatlanul a Belvá­rosban, de az igényekhez szabva várják majd az újjá­formált üzletek a vevőket. Míg minden a helyére ke­rül, addig természetesen vásárlók és kereskedők kénytelenek, lesznek némi kényelmetlenséget is elvi­selni, de a végeredmény miatt talán megéri. — Miről is van szó tulajdonképpen, azaz mely szegedi üzletek cserélnek helyet, költöznek máshová? — kérdeztük a komplett kereskedelmi osztályán. — Kezdjük talán azzal, hogy az elmúlt évben megváltoztak a vásárlási szokások. A gyermekruha-ár­­emelés miatt egyre kevesebb ilyen holmit vásárolnak. A forgalom kétharmadára esett vissza, a Kárász ut­cai gyermekruhaüzletünk viszont még a régi, nagyobb forgalomhoz lett „szabva”. Természetesen, a vállalat­nak sem mindegy, egy-egy üzlet ráfizetéses-e, vagy hasznot hoz? Nem utolsósorban, szeretnénk a meg­változott vásárlói igényeket jobban követni. Ezért a Kárász utcára „beköltöztetjük” a Széchenyi téri Tip­top Cipőboltot. És mielőtt bárki a szemünkre vetné, hogy „felfordítjuk” a várost el kell mondani azt is, hogy évtizedekkel ezelőtt éppen itt működött, Del-Ka néven egy cipőbolt Valójában tehát mi most vissza­költöztetjük az üzletet A régi fényét, eleganciáját is igyekszünk majd visszacsempészni, éppen ezért csak márciusban nyithatjuk majd meg a Kárász utcai új cipőboltot, hiszen addig átalakítjuk a helyiséget. — Mi lesz a gyermekruhabolt sorsa? — Helyet cserél majd a Tip-top Cipőbolttal, te­hát a Széchenyi térre kerül. De ezt az üzletet is fel kell újítanunk, így előreláthatóan júniusig máshová költözik a bolt. — Hová? — Egyelőre kétfelé „szakad” az üzlet. A Pók di­­vatárubolt szakosított formában ad helyet átmenetileg a csecsemő- és gyermekfe­hérnemüknek, az Éva pedig a bébi- és gyermekkonfekciónak Szerencsére, a két üzlet egymáshoz közel van. A Szeged Nagyáruház első emeletén viszont továbbra is teljes áruházi gyermek­­ruha-kínálattal várjuk a vásárlókat. — Mikor szűnik meg az átmeneti állapot? — Várhatóan júniusban, amikor a gyermekruha­bolt is a végleges helyére, a Széchenyi tér 8. szám alá kerül. Most a Hófehérke gyermekruhaboltban a költözés előtt megmaradt árukészletet féláron kiárusítják. Az üzlet hétfőtől bezár az átalakítás miatt. A helycsere után, a nyáron, már a megszokott és újjá varázsolt két üzletben vásárolhatnak az érdek­lődők. A kiszolgálás, a szebb környezet minden bi­zonnyal hamar feledteti majd az átmeneti kényelmet­lenségeket. (x)

Next