Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-01 / 51. szám
1989. március 1., szerda Lyuk a tetőn... Úgy bizony, lyuk van a 'etén — azon a bizonyos, nemtől, fajtól, ideológiai hovatartozástól függetlenül, mindenkit oltalmazó, nagy tetőn amit nemes egyszerűséggel a Föld ózoni pajzsának kétesztelt el a hosszú életben reménykedő emberiség. Hogy hol ez a bizonyos, összföldi halál rémével fenyegető lyuk? Egy, szerkesztőségünkhöz eljuttatott írás szerint Európa felett is megjelent. A veszély tehát nagyon is reális — tűnik ki ebből a bizonyos felhívásból, s mivel tartalma igazán számot tarthat a közérdeklődésre, szövegét teljes terjedelemben közöljük. Vagyis: „Európa felett megjelent az ózonlyuk! 1989. március 1-jétől magyarországi vásárlói bojkott az ózonréteget romboló spray-kre! A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület felszólítja Magyarország lakosságát, hogy a jelzett időponttól csak olyan spray-ket (desodorokat, rovarirtókat, autóápolási szórópalackokat stb.) vásároljon meg, melyeken a hajtógáz fel van tüntetve, vagy a környezetbarát embléma szerepel. Ezzel szerény mértékben — Magyarország freonfelhasználása a világ felhasználásának körülbelül 0,7 százaléka — mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy gyermekeinknek legalább némi esélye legyen az egészséges életre. Magyarországon a Búvár című folyóirat közölte az alábbiakat (a la Stampa nyomán) egy több mint száztagú amerikai kutatócsoport aggasztó vészjelzéseket adott le — ha a világ minden táján nem hagynak fel a gáznemű klórozott szénhidrogének gyártásával és légkörbe bocsátásával, akkor tovább vékonyodik az ózonpajzs, ez pedig halálos veszedelmet jelent az emberiségre!” Hogy mekkora és milyen hatás várható e felhívástól, ma még nehéz kiszámítani. Az mindenesetre nem kis eredmény, hogy Földünk tetejének épségéért már ilyen harcosan kiállnak mifelénk is. Remélhetőleg, sok olyan társuk is akad, aki a tető mellett az alapokat, no meg a falakat is úgy pallérozza, hogy ... No, de erről inkább máskor. Bátyi Zoltán Ipari szövetkezetek Vegyül a zöldbe a fekete Csongrád megye ipari termelésében igen jelentős része van az ipari szövetkezeteknek. Ez egyaránt igaz a termelési értékek és a foglalkoztatottak számának adatsorát vizsgálva is. A „megyei ipari forradalom” jelei is a legkorábban ebben a szektorban voltak felfedezhetők. Érdemes egy kicsit átvizsgálni ennek a szférának a jelenét. Az itteni gazdálkodásból olyan jelek érkeznek, amelyek mellett nem szabad közömbösen elmenni. Ha Csongrád megye ipari szövetkezeteinek 1987. évi eredményösszesítőjének legutolsó adatát lapozzuk fel, talán még megnyugodhatnánk, hiszen e rovatban 900 milliós nyereséget fedezhetünk fel. Ugyanez a rovat 1988-ra 770 milliót mutat. Ez sokkal magasabb az év elején vártnál. Az örömre, sikerhangulatra viszont mégsincs ok. Sokkal inkább indokolt néhány összefüggés feltárása. Ebből a 770 millióból a Medikémia nyeresége 100 millió, a Floriné ennek a fele. A további több mint 600 milliós eredmény még 90 felé oszlik el. De a szövetkezet egészen bizonyosan veszteséggel zárta az évet. Vizsgálódásunk pillanatában még 10 gazdálkodó egység mérlege ismeretlen volt. Várhatóan 4-5-nél ugyancsak veszteséggel zárult a tavalyi év. Hét szövetkezetnél került be az évkönyvekbe 1987 negatív tiszta eredménnyel, vagyis inkább pontosabb a szó: ráfizetéssel. A korábban megszerzett anyagi javak részbeni elfogyasztásával. Igencsak megnőtt a polarizáció a megye ipari szövetkezetei között. A gazdálkodás eredményességének eltérései 1988-ban szinte a végletekig fokozódtak. A kisszövetkezetté való átalakulás csak ott hozott igazi előnyöket, ahol ésszerűen tudtak bemenni a szabályozók hagyta kiskapun. Voltak, akik fejjel rontottak neki a kapufélfának. Ők csak a kifizethető bértömegre figyeltek. Ezzel tulajdonképpen „megvalósították" az oszthatatlan szövetkezeti tulajdon széthordását. Ezek a kisszövetkezetek, vagy inkább csak jó részük 1989- ben csődeljárással, felszámolással lesz kénytelen szembenézni. A megye ipari szövetkezeteiből származó konvertibilis elszámolású export 1988- ban 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez a növekedési ütem sajnos nem tartható. Sokkal nagyobb beruházási hányad, a termékszerkezet lényegesen nagyobb változása adhatna csak esélyt az ilyen irányú kivitel lényeges további bővítésére. A tavalyi eredményben a jobb piaci munkán, a pontosabb munkán kívül lényeges szerepe volt a nyugat-európai piaci konjunktúra felszívó hatásának. Egyébként a beruházások tavaly 1987-hez képest 30 százalékkal estek vissza. A szocialista országokban történt eladások mértéke 35 százalékkal zuhant vissza. Ezt elsősorban magyarázza az ország kereskedelmi egyensúlyra való törekvése e régióbeli partnereivel. Vajon nem végzetes hiba-e a viszonylag könnyű piacról ilyen hirtelen kivonulni? Összegezve: mozgalmas és nehéz év elé néznek Csongrád megye ipari szövetkezetei. Ez az időszak minden valószínűség szerint látványos változások nélkül nem múlhat el. Már nem elegendő csak „figyelni" a gazdálkodásra ezeknél a viszonylag kisebb szervezeteknél sem. B. I. f az ipari bizottság ülése Az Országgyűlés ipari bizottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi szabályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Budapest—Bécs Világkiállításról elhangzott tájékoztatót illetően 3 Ünnepi tanácsülések Kistelek és Mórahalom város lett A mezőgazdaság a meghatározó öt éve kapott magasabb rangot a községek közül Mórahalom: 1984. január 1- jétől városi jogú nagyközséggé jelölte ki az Elnöki Tanács. Eltelt tehát fél évtized, sok gonddal, sok-sok jobbító és fejlesztő szándékkal, amíg tegnap megtarthatta „községbúcsúztató’ tanácsülését a vezetőség a művelődési házban, amely összejövetel egyben tovább lépést, „újraszületést” jelentett Mórahalom városban. Ezt a települést Szeged városa 1883-ban felötte ki a sűrűn lakott tanyavilág központjának, majd 1892- ben Szeged Alsóközpont névvel ruházta fel. A közigazgatási kirendeltség 1895 től működött. Oda tartozott akkor Ásotthalom, Rúzsa Zákányszék, Domaszék és Öttömös. Fejlődését sokáig gátolta a jugoszláv határ közelsége. Javulást 1960-tól jegyezhettek föl. Ez a dátum az intenzív fejlődés kezdete. A település (természetesen ma már város) életében még ma is a mezőgazdaság a meghatározó. A növény-, szőlő- és gyümölcstermesztés, valamint az állattenyésztés a kiemelkedő. A község ipara soha nem volt jelentős. Zömében a gépállomás, a vegyesipari szövetkezet, a paprikafeldobo■//1 üzem és a pincegazdaság felvásárlótelepe jelenti az ipart, de 1970-től ide számítható a konzervtelep, az ecset- és seprűüzem, a lakatosipari és gépkocsi javító részleg is. Létrehozták tizenkét évvel ezelőtt a költségvetési üzemet, két évvel később pedig a Szinkron Vegyesipari és Ruházati Szövetkezet cipőfelsőrész-készítő, illetve bőrkikészítő műhelyt nyitott. Jó a híre a mórahalmi sütőiparnak. Az új városban már néhány éve nem gond a telefon, a gázszolgáltatás, az ivóvízellátás, és lassan nem lesz az a szennyvízelvezetés sem. Nem panaszkodnak a közlekedésről. Átlagosnak tűnik, olyan, mint bárhol másutt. Mórahalom városról még annyit: a bölcsődei, óvodai és az iskolai lehetőségek megfelelők. A lakosságot két körzeti orvos, egy gyermekgyógyász és két fogorvos látja el. Nem hallatszik panasz az új városban a gyógyszerellátásról sem A tegnapi ünnepi tanácsülésen előbb Murányi György elnök mondott beszédet, ezután Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes átadta a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében a várossá nyilvánítás oklevelét. Az eseményen részt vett Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. Kitelek Lakóinak száma: 8111, területe 69,2 négyzetkilométer. Az aktív keresők aránya: 40 százalék. Vonaüskörzetében (BaksQM, Balástyán, Csenyetén, Ópusztaszeren, Pusztaszeren) 13 ezer 815-en élnek. Iskolai oktatás: 872 általános és 217 középiskolás, 150 kollégiumi hely. Gázhálózat: 78,5 kilométer, a fogyasztók száma 2700. Kisiparos: 159 Egészségügyi ellátás: 4 körzeti orvos, két fogorvos, két gyermekorvos, tüdőgondozó-intézet, mentőállomás, kilenc rendelőintézeti szakrendelés. Társadalmi munka: 50 ezer 245 négyzetméter szilárd burkolatú út, közel 25 ezer négyzetméter járda, három játszótér. KRESZ-park, két labdarúgópálya, felvonulási tér Mórahalom Lakója: 5774 (60 százalékuk belterületi, 40 százalékuk külterületi lakos). Lakások száma: 2322. Területe: 83 négyzetkilométer. Vonzáskörzetében (Ásotthalmon, Zákányszéken, Rúzsán, Pusztamérgesen, Öttömösön) 13 ezren élnek. Úthálózat: 29 kilométer (9 kilométer szilárd burkolatú). Gázhálózat: 38 kilométer (100 százalékos). Szennyvízrendszer: 31 kilométer és 500 köbméteres tisztítótelep. Iskolai oktatás: 615 tanuló, 44 pedagógus, 10 napközis csoport, 24 tanterem, 30 személyes diákotthon. Nem változtatnak nevet A kisteleki gimnázium és postaforgalmi szakközépiskola kollégiumi dísztermét zsúfolásig megtöltő helybélieket, vendégeket citeramuzsikával várták a tegnap délutáni városavató ünnepi tanácsülés szervezői. Nevükben Ott József tanácselnök mondott köszöntőt. Szólt arról, hogy Kistelek lakói reményt keltő bizakodással készültek a várossá avatás egyszeri, történelmi jelentőségű és felemelő pillanatára. „Ebben a teremben” — mondta — „jelképesen jelen van mindenki, aki a korábbi évtizedekben Kistelek fejlődésén munkálkodott. Közösségünk önbecsülését csorbítanánk, ha az ünneplés perceiben megfeledkeznénk elődeinkről, a települést több mint kétszáz éven át szorgosan építő, a történelmi tragédiákból is felegyenesedő őseinkről." A városiasodás néhány fontos állomását elemezve hangsúlyozta, hogy lényegében két évtizedes folyamat eredményeként alakult ki az 1970 óta nagyközség, 1984 óta városi jogú nagyközség mai arculata. A tanácsülés résztvevőit köszöntötte Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes, átadva a várossá válást tanúsító oklevelet. A világ persze március elsejétől nem változik meg lényegesen — mondta —, de ez a nap a sikerek összegzésének, a céltudatos előretekintésnek is napja. A kistelekiek városi polgárok lettek, s ebbéli létük magában hordozhatja a fejlődést, mint ahogy a történelemben annyiszor már városi polgárok ereje alapozott meg eredményeket. Tettrekészség és összefogás — összegezte végül a jövő nélkülözhetetlen emberi feltételeit a miniszterhelyettes, hangsúlyozva azt is, hogy a március elsejétől várossá lett Kisteleknek ezentúl vonzáskörzete fejlődéséért is felelősséget kell éreznie. A megyei tanács tegnap megválasztott új elnöke, Lehmann István is szót kért az ünnepségen. Bizalmat vár az új várostól és segítséget ígér — adalék ehhez, hogy előző beosztásában ő maga írta már alá a városi nyilvántartás kisteleki kérelmét. Kistelek nem változtat nevet és az elődök tisztelete miatt is vállalja, hogy „a kistelekiek —kisvárosiak” — mondta zárszavában a tanácselnök, s a legifjabb és legkisebb Csongrád megyei városok jogán Mórahalommal együtt „kistestvérnek járó" figyelmet és segítséget kért a nagyobbaktól. Köszöntve a két város lakóit magunk is, közreadunk még egy figyelemreméltó adatot: Csongrád megye az egyetlen, a tizenkilencből, ahol 1945 óta nem született új város, kivéve tegnap — kettő is