Délmagyarország, 1989. március (79. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

1989. március 1., szerda Lyuk a tetőn... Úgy bizony, lyuk van a 'etén — azon a bizonyos, nemtől, fajtól, ideológiai hovatartozástól függetlenül, mindenkit oltalmazó, nagy tetőn amit nemes egysze­rűséggel a Föld ózoni pajzsának kétesztelt el a hosszú életben reménykedő emberiség. Hogy hol ez a bizo­nyos, összföldi halál rémével fenyegető lyuk? Egy, szerkesztőségünkhöz eljuttatott írás szerint Európa felett is megjelent. A veszély tehát nagyon is reális — tűnik ki ebből a bizonyos felhívásból, s mivel tar­talma igazán számot tarthat a közérdeklődésre, szö­vegét teljes terjedelemben közöljük. Vagyis: „Európa felett megjelent az ózonlyuk! 1989. már­cius 1-jétől magyarországi vásárlói bojkott az ózonré­teget romboló spray-kre! A Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület felszólítja Ma­gyarország lakosságát, hogy a jelzett időponttól csak olyan spray-ket (desodorokat, rovarirtókat, autóápo­lási szórópalackokat stb.) vásároljon meg, melyeken a hajtógáz fel van tüntetve, vagy a környezetbarát embléma szerepel. Ezzel szerény mértékben — Ma­gyarország freonfelhasználása a világ felhasználásá­nak körülbelül 0,7 százaléka — mi is hozzájárulha­tunk ahhoz, hogy gyermekeinknek legalább némi esé­lye legyen az egészséges életre. Magyarországon a Búvár című folyóirat közölte az alábbiakat (a l­a Stampa nyomán) egy több mint száztagú amerikai kutatócsoport aggasztó vészjelzéseket adott le — ha a világ minden táján nem hagynak fel a gáznemű klórozott szénhidrogének gyártásával és légkörbe bo­csátásával, akkor tovább vékonyodik az ózonpajzs, ez pedig halálos veszedelmet jelent az emberiségre!” Hogy mekkora és milyen hatás várható e felhí­vástól, ma még nehéz kiszámítani. Az mindenesetre nem kis eredmény, hogy Földünk tetejének épségéért már ilyen harcosan kiállnak mifelénk is. Remélhető­leg, sok olyan társuk is akad, aki a tető mellett az alapokat, no meg a falakat is úgy pallérozza, hogy ... No, de erről inkább máskor. Bátyi Zoltán Ipari szövetkezetek Vegyül a zöldbe a fekete Csongrád megye ipari termelésében igen jelentős ré­sze van az ipari szövetkezeteknek. Ez egyaránt igaz a termelési értékek és a foglalkoztatottak számának adat­sorát vizsgálva is. A „megyei ipari forradalom” jelei is a legkorábban ebben a szektorban voltak felfedezhetők. Ér­demes egy kicsit átvizsgálni ennek a szférának a jelenét. Az itteni gazdálkodásból olyan jelek érkeznek, amelyek mellett nem szabad közömbösen elmenni. Ha Csongrád megye ipari szövetkezeteinek 1987. évi eredményösszesítőjének leg­utolsó adatát lapozzuk fel, talán még megnyugodhat­nánk, hiszen e rovatban 900 milliós nyereséget fedezhe­tünk fel. Ugyanez a rovat 1988-ra 770 milliót mutat. Ez sokkal magasabb az év elején vártnál. Az örömre, sikerhangulatra viszont még­­si­ncs ok. Sokkal inkább in­dokolt néhány összefüggés feltárása. Ebből a 770 millióból a Medikémia nyeresége 100 millió, a Floriné ennek a fele. A további több mint 600 milliós eredmény még 90 felé oszlik el. De a szö­vetkezet egészen bizonyosan veszteséggel zárta az évet. Vizsgálódásunk pillanatá­ban még 10 gazdálkodó egység mérlege ismeretlen volt. Várhatóan 4-5-nél ugyancsak veszteséggel zá­­rult a tavalyi év. Hét szö­vetkezetnél került be az év­könyvekbe 1987 negatív tiszta eredménnyel, vagyis inkább pontosabb a szó: ráfizetéssel. A korábban megszerzett anyagi javak részbeni elfogyasztásával. Igencsak megnőtt a pola­rizáció a megye ipari szö­­vetkezetei között. A gazdál­kodás eredményességének eltérései 1988-ban szinte a végletekig fokozódtak. A kisszövetkezetté való átala­kulás csak ott hozott igazi előnyöket, ahol ésszerűen tudtak bemenni a szabályo­zók hagyta kiskapun. Vol­tak, akik fejjel rontottak neki a kapufélfának. Ők csak a kifizethető bértömeg­re figyeltek. Ezzel tulajdon­képpen „megvalósították" az oszthatatlan szövetkezeti tu­lajdon széthordását. Ezek a kisszövetkezetek, vagy in­kább csak jó részük 1989- ben csődeljárással, felszá­molással lesz kénytelen szembenézni. A megye ipari szövetkeze­­teiből származó konvertibi­lis elszámolású export 1988- ban 15 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel ko­rábban. Ez a növekedési ütem sajnos nem tartható. Sokkal nagyobb beruházási hányad, a termékszerkezet lényegesen nagyobb változá­sa adhatna csak esélyt az ilyen irányú kivitel lénye­­ges további bővítésére. A tavalyi eredményben a jobb piaci munkán, a pontosabb munkán kívül lényeges sze­repe volt a nyugat-európai piaci konjunktúra felszívó hatásának. Egyébként a be­ruházások tavaly 1987-hez képest 30 százalékkal estek vissza. A szocialista országokban történt eladások mértéke 35 százalékkal zuhant vissza. Ezt elsősorban magyarázza az ország kereskedelmi egyensúlyra való törekvése e régióbeli partnereivel. Va­jon nem végzetes hiba-e a viszonylag könnyű piacról ilyen hirtelen kivonulni? Összegezve: mozgalmas és nehéz év elé néznek Csong­rád megye ipari szövetkeze­tei. Ez az időszak minden valószínűség szerint látvá­nyos változások nélkül nem múlhat el. Már nem elegen­dő csak „figyelni" a gaz­dálkodásra ezeknél a vi­­szonylag kisebb szervezetek­nél sem. B. I. f az ipari bizottság ülése Az Országgyűlés ipari bi­zottsága keddi ülésén, a Parlamentben szükségesnek ítélte a sztrájk törvényi sza­bályozását, az átalakulási törvény megalkotását, nem foglalt viszont állást a Bu­dapest—Bécs Világkiállítás­ról elhangzott tájékoztatót illetően 3 Ünnepi tanácsülések Kistelek és Mórahalom város lett A mezőgazdaság a meghatározó öt éve kapott magasabb rangot a községek közül Mórah­alom: 1984. január 1- jétől városi jogú nagyköz­séggé jelölte ki az Elnöki Tanács. Eltelt tehát fél év­tized, sok gonddal, sok-sok jobbító és fejlesztő szán­dékkal, amíg tegnap meg­tarthatta „községbúcsúztató’­ tanácsülését a vezetőség a művelődési házban, amely összejövetel egyben tovább lépést, „újraszületést” je­lentett Mórahalom városban. Ezt a települést Szeged vá­rosa 1883-ban fe­lötte ki a sűrűn lakott tanyavilág központjának, majd 1892- ben Szeged Alsóközpont névvel ruházta fel. A köz­­igazgatási kirendeltség 1895 től működött. Oda tartozott akkor Ásotthalom, Rúzsa Zákányszék, Domaszék és Öttömös. Fejlődését sokáig gátolta a jugoszláv határ közelsége. Javulást 1960-tól jegyezhettek föl. Ez a dá­tum az intenzív fejlődés kezdete. A település (természetesen ma már város) életében még ma is a mezőgazdaság a meghatározó. A növény-, szőlő- és gyümölcstermesz­tés, valamint az állatte­­nyésztés a kiemelkedő. A község ipara soha nem volt jelentős. Zömében a gépál­lomás, a vegyesipari szö­vetkezet, a paprikafeldob­o­­■//1 üzem és a pincegazda­ság felvásárlótelepe jelenti az ipart, de 1970-től ide szá­mítható a konzervtelep, az­ ecset- és seprűüzem, a laka­tosipari és gépkocsi javító részleg is. Létrehozták ti­zenkét évvel ezelőtt a költ­ségvetési üzemet, két évvel később pedig a Szinkron Vegyesipari és Ruházati Szövetkezet cipőfelsőrész-ké­szítő, illetve bőrkikészítő műhelyt nyitott. Jó a híre a mórahalmi sütőiparnak. Az új városban már né­hány éve nem gond a tele­fon, a gázszolgáltatás, az ivóvízellátás, és lassan nem lesz az a szennyvízelvezetés sem. Nem panaszkodnak a közlekedésről. Átlagosnak tűnik, olyan, mint bárhol másutt. Mórahalom városról még annyit: a bölcsődei, óvodai és az iskolai lehető­ségek megfelelők. A lakos­ságot két körzeti orvos, egy gyermekgyógyász és két fogorvos látja el. Nem hal­latszik panasz az új város­ban a gyógyszerellátásról sem­ A tegnapi ünnepi tanács­ülésen előbb Murányi György elnök mondott be­szédet, ezután Czipper Gyu­la ipari miniszterhelyettes átadta a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsa nevé­ben a várossá nyilvánítás oklevelét. Az eseményen részt vett Vastagh Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. Kitelek Lakóinak száma: 8111, területe 69,2 négyzet­kilométer. Az aktív keresők ará­nya: 40 százalék. Vonaüskörzetében (BaksQM, Balástyán, Csenyetén, Ópusztasze­ren, Pusztaszeren) 13 ezer 815-en élnek. Iskolai oktatás: 872 általános és 217 közép­­iskolás, 150 kollégiumi hely. Gázhálózat: 78,5 kilo­méter, a fogyasztók szá­ma 2700. Kisiparos: 159 Egészségügyi ellátás: 4 körzeti orvos, két fogorvos, két gyermek­­orvos, tüdőgondozó-in­tézet, mentőállomás, ki­lenc rendelőintézeti szakrendelés. Társadalmi munka: 50 ezer 245 négyzetmé­ter szilárd burkolatú út, közel 25 ezer négy­zetméter járda, három játszótér. KRESZ-park, két labdarúgópálya, fel­vonulási tér Mórahalom Lakója: 5774 (60 szá­­zalékuk belterületi, 40 százalékuk külterületi lakos). Lakások száma: 2322. Területe: 83 négyzet­kilométer. Vonzáskörzetében (Ásotthalmon, Zákány­széken, Rúzsán, Pusz­tamérgesen, Öttömösön) 13 ezren élnek. Úthálózat: 29 kilo­méter (9 kilométer szi­lárd burkolatú). Gázhálózat: 38 kilo­méter (100 százalékos). Szennyvízrendszer: 31 kilométer és 500 köb­méteres tisztítótelep. Iskolai oktatás: 615 tanuló, 44 pedagógus, 10 napközis csoport, 24 tanterem, 30 személyes diákotthon. Nem változtatnak nevet A kisteleki gimnázium és postaforgalmi szakközépisko­la kollégiumi dísztermét zsúfolásig megtöltő helybé­lieket, vendégeket citeramu­­zsikával várták a tegnap délutáni városavató ünnepi tanácsülés szervezői. Nevük­ben Ott József tanácselnök mondott köszöntőt. Szólt ar­ról, hogy Kistelek lakói re­­ményt keltő bizakodással ké­szültek a várossá avatás egyszeri, történelmi jelentő­ségű és felemelő pillanatára. „Ebben a teremben” — mondta — „jelképesen jelen van mindenki, aki a korábbi évtizedekben Kistelek fej­lődésén munkálkodott. Kö­zösségünk önbecsülését csor­bítanánk, ha az ünneplés perceiben megfeledkeznénk elődeinkről, a települést több mint kétszáz éven át szorgosan építő, a történelmi tragédiákból is felegyenese­dő őseinkről." A városiaso­dás néhány fontos állomását elemezve hangsúlyozta, hogy lényegében két évtizedes fo­lyamat eredményeként ala­kult ki az 1970 óta nagyköz­ség, 1984 óta városi jogú nagyközség mai arculata. A tanácsülés résztvevőit köszöntötte Gál Zoltán bel­ügyminiszter-helyettes, át­adva a várossá válást tanú­sító oklevelet. A világ per­sze március elsejétől nem változik meg lényegesen — mondta —, de ez a nap a sikerek összegzésének, a cél­tudatos előretekintésnek is napja. A kistelekiek városi polgárok lettek, s ebbéli lé­tük m­agában hordozhatja a fejlődést, mint ahogy a tör­ténelemben annyiszor már városi polgárok ereje alapo­zott meg eredményeket. Tettrekészség és összefogás — összegezte végül a jövő nélkülözhetetlen emberi fel­tételeit a miniszterhelyettes, hangsúlyozva azt is, hogy a március elsejétől várossá lett Kisteleknek ezentúl vonzáskörzete fejlődéséért is felelősséget kell éreznie. A megyei tanács tegnap megválasztott új elnöke,­ Lehmann István­­ is szót kért az ünnepségen. Bizal­mat vár az új várostól és segítséget ígér — adalék eh­hez, hogy előző beosztásá­ban ő maga írta már alá a városi nyilvántartás kistele­ki kérelmét. Kistelek nem változtat ne­vet és az elődök tisztelete miatt is vállalja, hogy „a kistelekiek —kisvárosiak” — mondta zárszavában a ta­nácselnök, s a legifjabb és legkisebb Csongrád megyei városok jogán Mórahalom­­mal együtt „kistestvérnek járó" figyelmet és segítséget kért a nagyobbaktól. Kö­szöntve­­ a két város lakóit magunk is, közreadunk még egy figyelemreméltó adatot: Csongrád megye az egyet­len, a tizenkilencből, ahol 1945 óta nem született új város, kivéve tegnap — kettő is

Next