Délmagyarország, 1989. december (79. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-01 / 285. szám
79. évfolyam, 285. szám 1989. december 1., péntek " 1 ................ ......... — ■ POLITIKAI NAPILAP Havi előfizetési díj: 101 forint Ára: 4,30 forint A választásokig maradjon a kormány és a Parlament Pártok a békés átmenet feltételeiről — A népfront nem talál polgármester jelöltet — Vámháború az NDK-ban is 1989. november 30. Comaneci és az UFO-k históriája még mindig előkelő helyen szerepelt az elmúlt nap híreiben. S ami szintén várható volt: a népszavazást követően több párt is véleményt nyilvánított a politikai helyzetről, a békés átmenethez szükségesnek tartott feltételekről. Jó néhány vélemény összecseng abban — kivéve az EKA-t —, a választásokig szükségesnek tartják, hogy helyén maradjon a Parlament és a Németh-kormány. Tegnap Bős—Nagymaros megyében is lépett a magyar fél: a budapesti Külügyminisztériumban átadták Csehszlovákia képviselőjének az államközi szerződés módosítására vonatkozó javaslatot. Ami a szegedi történéseket illeti: a szegedi népfrontelnökség .kesernyés hangulatú” ülésen nem tudtak dűlőre jutni egy számításba jöhető polgármesterjelölt személyében. E döntésképtelenség minden bizonnyal jelzés értékű. Mint annyi minden más napjainkban. Szávay István Nincs alkalmas polgármesterjelölt...? Igen kesernyés hangulatban ültek össze tegnap, csütörtökön délután a szegedi népfrontelnökség tagjai. A törvény szabta kötelességüknek a lehető legtisztességesebben és a legdemokratikusabb módon kívántak eleget tenni: a szegedi tanácselnök-utódlás kérdéséről, s arról, hogy kit javasoljanak, beszélgetésre hívták a tanácstagokat, a szegedi pártok képviselőit, és fogadták (volna) a lakosság észrevételeit is. Az elmúlt napok tapasztalatai alapján Szendrei János elnök arról tudott beszámolni, hogy a több mint 80 tanácstag közül csak mintegy húszan nyilvánítottak véleményt. A pártoktól sem kaptak konkrét javaslatokat, illetve akadtak, amelyek azt a választ adták, nem foglalkoznak a kérdéssel. A szegedi lakók közül egy önjelölt akadt, így arra a megállapításra jutottak, nincs alkalmas polgármesterjelölt Szegeden, legalábbis, akit december 14-én, a legközelebbi tanácsülésen jó szívvel javasolnának megválasztásra. A jelölést előkészítő munka során a legkülönfélébb megoldási módokkal foglalkoztak, tegnapi ülésükre is alkotmányjogász segítségét kérték. Végül is megállapodtak abban, hogy a legközelebbi helyhatósági választásokig — a hírek szerint pár hónapra — a jelenlegi elnökhelyettest, Müller Józsefnét javasolják az elnöki teendők ellátására, elnökhelyettesi funkcióban. A tanácsi vezetői feladatok ellátása érdekében javasolják a tanácstestületnek, válasszon saját soraiból társadalmi elnökhelyetteseket, annyit, ahánynak szükségét látják. A társadalmi helyettesekre ugyan név szerint is javasolt a tanács tagokat, de az elnökség úgy döntött, hogy személyi javaslatokat nem tesz. M. E. Bejegyezték az MSZP-t A Fővárosi Bíróság bejegyezte a Magyar Szocialista Pártot, amelynek taglétszáma már meghaladja az 51 ezret — jelentette be Vastagh Pál, az MSZP elnökségének tagja, vidéki titkára a csütörtökön, Veszprémben tartott aktívaülésen. Fejér, Komárom és Veszprém megye községi pártszervezői vettek részt az eszmecserén, amelynek napirendjén a párt agrárpolitikai tézisei mellett a vidéki pártszervező munka szerepelt. Az MSZP vidéki titkára rámutatott arra is, hogy a népszavazás eredményei, valamint a regionális pártvezetői tanácskozások azt bizonyítják, hogy az MSZP jelentős politikai befolyással rendelkezik vidéken, s ezt tovább kívánja fokozni hatékony országos politizálással. Szólt arról is, hogy az MSZP a parlamenti választásokat, a más politikai erők által javasoltnál hamarabb is megrendezhetőnek tartja. Budapesten megalakult az Amerikai Kereskedelmi Kamara Csütörtökön Budapesten, a Magyar Hitel Bank Rt. Kun Béla rakparti épületében megalakult a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara. Az alakuló ülésen, mintegy 50 amerikai cég képviselője vett részt, köztük azok, akiknek magyar cégekkel vegyes vállalataik vannak. A budapesti Amerikai Kereskedelmi Kamara alapvető célja, hogy a Magyarországgal kereskedő több száz amerikai cég, valamint az itt megalakult és létesítendő magyar— amerikai vegyes vállalatoknak megfelelő üzleti környezetet teremtsen UFO-k és csillagok Számunkra egészen szokatlannak mondható eseményekről igyekszik hírt adni az utóbbi napokban a sajtó. Előbb az UFO-k, majd Nadia Comaneci váratlan fel-, majd eltűnése tette-teszi próbára az újságíró híradó képességeit. Az előbbi földi lény megjelenése hazánk területén talán nagyobb port vert föl, mivel a kollégák számára elérhetőbbnek tűnt. —Egyetlen mulasztásuk, hogy nem Nadia szállodai szobájának küszöbén háltak, a későbbieket tekintve pótolhatatlannak bizonyul. — Nyomozói képességeikről tegnapi sajtótájékoztatóján a megyei rendőr-főkapitány is elismeréssel szólt, miután kijelentette: az Ag utcai gyilkosság felderítéséről szóló első napirendi pontot követően, másodikként a román tornászcsillaggal kapcsolatos esetleges kérdéseinkre is válaszol. (Mint elmondta, ő sem tud többet, mint a sajtó képviselői. A rendőri szervek hivatalból — a háromnapos, magyarországi tartózkodásra vonatkozó engedély kiadásán túl — nem foglalkoztak az üggyel. Meg nem erősített kósza hírek szerint Comaneci köddé vált. Állítólag Svájcban sejlett fel, nyomában a román titkosrendőrség, s a nemzetközi sajtó kajtat. Menekítői bizonyára profik. Kollégáinkat tört magyarságú, erőszakosan információkat követelő telefonálók zaklatják... Az Ág utcai brutális rablógyilkosságról lapunk 8. oldalán, Nadia Comaneci eddig ismert pályafutásáról a 6. oldalon olvashatnak. V. I. Az alakuló ülésen Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete elmondotta, hogy Kelet-Európában a vállalkozásoknak új lehetőségek kínálkoznak. Hangsúlyozta, hogy a budapesti amerikai kamarának a beruházók új lehetőségeit kell feltárnia. Elmondta, hogy ez az első olyan Amerikai Kereskedelmi Kamara, amely kelet-európai országban létesült. A budapesti Amerikai Kereskedelmi Kamara —amint azt az alakuló ülésen hangoztatták — szoros együttműködésre törekszik a Magyar Gazdasági Kamarával. Maradni vagy nem maradni? A népszavazás utáni politikai helyzetet, a választás tanulságait értékelték a Magyar Néppárt kezdeményezésére a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Hazafias Népfront, a Magyar szocialista párt és a Független Szociáldemokrata Párt képviselői csütörtöki sajtóértekezletükön, a Fővárosi Tanács épületében. A hazai és a nemzetközi sajtótudósítók számára világossá tették, hogy nem a koalícióteremtés szándéka, hanem a ,,helyzet” ültette őket egy asztalhoz. Nem hagytak kétséget afelől, hogy mielőbbi parlamenti választásokat akarnak, szeretnék, ha a Parlament decemberben kiírná a választásokat március közepére. Ugyanakkor szükségesnek ítélték, hogy a jelenlegi Országgyűlés az átmeneti időszakban is maradjon hivatalban, hiszen szük(Folytatás a 2. oldalon.) SZONDA A verés most elmaradhat Útelágazás előtt a szövetkezetek A mezőgazdaságról, földről és szövetkezetekről szóló párt- és szakmai viták, parlamenti törvénymódosítások után a gyakorlat próbája következik. Aki lépni tud és akar, megteheti, addig a határig, ami az átmeneti viszonyaink között törvényesnek számít. A szövetkezeti tag tulajdonosi kötődését a vagyon egy részének nevesítésével, személyekre osztásával és a termőföldbirtoklás nagyobb szabadságával kívánják megoldani. A jogszabályok csak irányokat és kereteket szabnak, a helyi viszonyokhoz leginkább alkalmazkodó megoldások megtalálása a közgyűlés feladata, így ahány közös gazdaság, annyi variáns létezik. A Rózsai Népszabadság Tsz-ben most elfogadott alapszabály-módosítás csak egy példa arra, miként kíván megújulni ez a mozgalom. A téeszesítéskor alkalmazott nyomás és kényszer által kialakult nagyüzemben csak most adatik meg az egyén szabadsága, hogy választhasson. Talán jobb későn, mint soha. A téesz által használt földterület 70 százaléka még mindig a tagoké. Akinek van ilyen részaránya, három hektár erejéig egyéni gazdálkodást folytathat rajta. Emellett a 0,6—1,2 hektár közötti háztáji is megilleti. A táblásítás, ültetvények miatt ritkaságnak számít, ha az eredeti „dűlőben” kapja meg a jussát. Ezeket a 3 hektárokat a tagok egymás között adhatják, vehetik. Aki úgy dönt, hogy kilép a szövetkezetből, akkor neki vagy örökösének a bevittel azonos értékű föld jár. Ha benthagyja közös művelésre, akkor a most duplájára emelt földjáradék illeti meg. A közös föld közvetlen eladását nem szorgalmazzák, de lehetőséget adnak rá, személyenként 25 hektár erejéig. Az árakat majd a kereslet-kínálat egyensúlya dönti el. Az induló irányár 50—100 ezer forint közötti hektáronként, a földminőség függvényében. Ez az a pont, amely elsősorban a kisgazdapárt álláspontjával ellenkezik. Ugyanis a közösnek is meglehet még a volt tulajdonosa. Több párt programjában afelé hajlik, hogy az itt évtizedekig verejtékezők, most is itt dolgozó földnélküliek a jogos „örökösök”. Nekik kellene jutányos áron juttatni belőle. E kérdés végkifejlete alighanem az új, koalíciós parlament erőviszonyai szerint fog eldőlni. Itt olyan döntés született, hogy a szövetkezeti vagyon 45 százalékát, százmillió forint körüli értékben a tagoknak juttatják. Az osztalék mértékét a gazdaság eredményességétől függően a közgyűlés fogja meghatározni. A múltban és most itt dolgozók egyaránt részesei az értékteremtésnek, így a felosztásnál éppolyan súllyal esik latba a tagsági évek száma, mint az 1987—88-ban kifizetett munkadíj mértéke. Lehet mérlegelni, kinek érdemes továbbra is a közös védőernyő alatt maradni, s ki veszi a bátorságot, hogy kilépjen alóla. Ugyanis a parasztember jól tudja az egyéni gazdálkodás gazdagságát, s nyomort egyaránt hozhat a családnak. Ugyanis az államkasszának bevételre van szüksége, s manapság igencsak sarcolja a nagyüzemeket. Biztosan nem kíván lemondani a részéről, ha nem a szövetkezettől, akkor a gazdától fogja kicsikarni azt. Az anyagok, eszközök drágulási spirálja egyre gyorsul, s ezt a piacgazdaság keretei között úgy lehet csak a bevételekkel ellensúlyozni, ha a vásárlónak lesz pénze élelmiszerre. No meg a bizonytalan export, a hazai kereskedelmi káosz nem túlságosan adhat önbizalmat. A megfontoltság nem elvetendő tulajdonság napjaink viharos változásai közepette sem. A zökkenőmentes átmenet nem képzelhető el bor, búza, no meg békesség nélkül. Erre mondta az egyik idős felszólaló: „Csak ne olyan alapon adják ki a földemet, mint ahogy beléptettek, mert bizony engem megvertek akkor.” Tóth Szeles István rköztársaság tisztelete Azt beszélik, a Magyar Köztársaság kikiáltása nyomán új személyi igazolványt, útlevelet, vezetői engedélyt kapunk, egyáltalán, minden dokumentumunkat kicserélik. Végső soron indokolt lenne a csere, hiszen az okmányokon a népköztársaság kifejezés szerepel. Olvasom, egy szaklapban, néhány buzgó (állam) polgártársunk maszekban meg is oldotta az iratkorszerűsítést. Egyszerűen leragasztotta, áthúzgálta a népjelzőt, s ezzel formailag is deklarálták köztársasági érzületüket — ha ugyanaz van nekik. Magam, tisztán köztársaság párti indíttatással, végiggondoltam, mi lenne, ha valamennyi fölnőtt magyar címkézésbe fogna. Attól tartok, egy újabb, össznépi marhaság kerekedne ki a dologból. (Mellesleg, a javított útleveleket a köztársaság határőrei nem fogadták el, úgyhogy a gazdáik fordulhattak vissza, s fizethettek az új paszportért). A csere máról holnapra nem megy. Új nyomtatványok, új pecsétek kellenek, magyarul, pénz, és nem is kevés. S még ha tele is lenne köztársaságunk kasszája, akkor is fölösleges a sietség, mert az új államformának jelvényei is változtatásra várnak. A címer is. Az a címer, amely szintén ott díszeleg a törvényes iratokon, és minden, legitimitását hangsúlyozó közhivatalban. Például az egyébként igen dísztelen tárgyalótermekben a bírák a kalászos címer alatt ülnek még. S ha már az ítéletalkotók sóba kerültek, talán nem árt megjegyezni: a Legfelsőbb Bíróság bírái a napokban tettek esküt a köztársaság alkotmányára. Mint egyikük nyilatkozta, az új esküszöveg leglényegesebb elemének a törvényesség hangsúlyozását tartja. Úgy vélem tehát, nekünk sem holmi szóösszetételek ellen kellene hadakoznunk, hanem azon kéne fáradoznunk, hogy újszülött köztársaságunk új törvényeiben, új szimbólumaiban, új intézményrendszerében és új gazdaságában mihamarabb kiteljesedjék. Méghozzá törvényes úton. Mert a törvénytisztelet, a törvények betartása eddig még minden köztársaságnak csak hasznára volt. A Magyar Köztársaság pedig új személyi igazolványok, útlevelek bevezetéséről még nem rendelkezett... Mag Edit