Délmagyarország, 1990. szeptember (80. évfolyam, 219-248. szám)
1990-09-01 / 219. szám
1990. szeptember 1. szombat tlz algyői jubileum Az algyői szénhidrogén-bányászat 25 éves évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek tegnap a Szegedi Nemzeti Színházban. Hangyás János, az OKGT bányászati igazgatója az 1965-as eseményekről beszélt, mikor is a Nagyalföld homokját először áztatta az algyői medence aranya Akkoriban már a szervezett kutatás is olyan jelentéseket küldhetett a minisztériumnak, melyek szerint valóban érdemes a szénhidrogének kitermelését ezen a tájon is megkezdeni. Beszédében utalt a Szeged környéki változásokra, melyeket az új iparág megjelenése hozott. Emlékeztetett, hogy korszerű infrastruktúra épült ki, munkahelyek teremtődtek (ma is két és fél ezer ember keresi kenyerét az olajiparban). A jövőről elmondta, hogy a kilátások bíztatóak, a már ismert mezőkön kívül új feltárásokban is reménykedhetünk, ami több tíz évre munkalehetőséget garantál a dolgozóknak. Külön kiemelte a jugoszláviai Naftagas vállalattal tartott jó kapcsolat jelentőségét, amely főleg a Kelebia környéki mezők közös kitermelésében vált gyümölcsözővé. Ezek után Szalóki István, az NKFV vezérigazgatója levelét olvasták fel a hallgatóságnak melyet az alapító tagokhoz intézett, s amelyben köszönetet mondott a 25 éves munkájukért. A törzsgárdatagoknak átadták a jubileumra készült emlékplaketteket Pomankovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára is az új ipar megteremtésével megváltozott életlehetőségekről, annak jelentőségéről beszélt. Úgy fogalmazott: a hazai ásványkincsek lehető legteljesebb mértékű kitermelése nemzeti érdek, ugyanakkor szükség van egy megváltozott energiakoncepcióra, takarékosságra, az energiahordozók célszerűbb felhasználására. Glisa Karlovic a Naftagas cég nevében gratulált az elért eredményekhez, további sikeres munkát kívánt. Az ünnepségen a Szegedi Nemzeti Színház operatársulata tagjai adtak koncertet. C. J. A világgazdaság hírei Rendkívüli módon nőtt a májussal zárult pénzügyi évben a Nike amerikai sportszergyártó konszern bevétele és nyeresége, a cég immár önmagát tartja a világ legnagyobb sportcipő- és sportruházat-gyártójának. Árbevétele 31 százalékkal 2,23 milliárd dollárral emelkedett. (DPA) * A szovjet Lada autógyár azt tervezi, hogy Brazíliában is értékesíteni fog termékeiből. A tervek szerint már az idei év végéig 20 ezer Lada gépjármű érkezik Brazíliába, s az export kiépítéséhez 40 millió dollárt ruház be a Lada cég a latin-amerikai óriásországban. Jövőre 40 ezer gépkocsit szeretne szállítani a brazil piacra a szovjet vállalat, a személyautók mellett 13 tonnás teherautókat is. Személyautókból összesen hat típust exportál, ezek ára 3800-9500 dollár között mozog. A Lada egyébként más latin-amerikai országokban jelenleg évente több mint negyedmillió autót ad el. (AP) * Újabb magyar—kanadai vegyes vállalat alakult. Ezúttal a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát és a kanadai SEMEX cég írt alá szerződést. A Génbank Kft. mezőhegyesi telepén kialakított mesterséges termékenyítőállomás évente mintegy 160 ezer adag spermát bocsát ki. Holstein-fríz tenyészbikákat fognak termelésbe. A spermát hazánkban, illetve a környező országokban értékesítik. A kft. alapító tőkéje 108 millió forint, amelyhez a két alapító egyenlő arányban járult hozzá A magyar fél a létesítményt biztosítja. A külföldi partner, a SEMEX különleges „apportot". Nem hiszek a szememnek! Pedig itt áll fehéren-feketén. A BVK vezérigazgatója, dr. Tolnai Lajos véleménye szerint: „Az állítólagos higanyszennyezés megszellőztetése választási manővernek tekinthető. A technológiai folyamatok során a fémhigany egy része valóban eltávozik a rendszerből, de nyomon követett és ellenőrzött körülmények között. Gyárunkból nem jut ki, a föld felszíne alatt megtalálható. Kitermelését és további feldolgozását a Környezetvédelmi Minisztériummal egyeztetett program szerint végezzük." Óriási! Dicséret illeti a vezérigazgató urat és munkatársait. Ilyet eddig még sem a jóisten, sem a természet nem csinált. Mesterséges módon higanyt juttatnak a gyár alá a földbe (a kerítés mélybe hosszabbított határkörzetén belül), hogy onnan azt korszerű bányászati körülmények kialakításával kitermelhessék. Ez az épületes szöveg — sajnos — így tárulkozik a Népszava augusztus 22-ei számából az olvasó elé, mindenféle reflexió nélkül. Arról van szó, hogy a Zöld Akció Egyesület a közvélemény elé tárta a Vituki vizsgálati jelentését a BVK területén folyó talajszennyezés tényéről. Szinte hihetetlen. Egy ilyen ipari létesítmény vezérigazgatója csak ennyit (sem) tud a föld védelméről szóló törvényről. A nép vegye be: a higanyszennyeződés a gyárból nem jut ki, az a gyár alatti földben tárolódik. Megdöbbenésemben nem is tudok kellő módon felháborodni. Vörös Imre A helyzet Az önemésztő madzag Valaha minden madzag kenderből készült, aztán az olcsóbb műanyagok hódítottak teret. Az egyik jobban szakad, a másikra nehezebb csomót kötni, vegye ki-ki azt, ami a számára a megfelelőbb. Használat után meg mindegyiknek ugyanoda vezet az útja, a szemetesvödörbe. Baj csak akkor van, ha mondjuk a termőföldbe kerül belőlük, mert bizony ott a műanyag nem óhajt lebomlani. Nem is nagyon figyeltünk erre, ma viszont az egykor nyugati divatnak titulált környezetvédelem is kezd már a tudatunkba fészkelődni. A szalma- és lucernabálákra évente több száz tonna műanyag kötözőzsineget tekernek, csomóznak a betakarítógépek. Amelyik a szántóföldön bomlik ki, azt az ekevas találja meg. Ha a traktoros nem veszi észre, csak dúl a szerszám, nem szeli a rögöket. Az istállóba is bekeveredhet, s amint a jószág lenyeli, megszenved vele, akár meg is betegedhet. Gondoltak egyet a szegedi Agrotricia Kft.-nél, s az egyik munkatárs elkezdett kísérletezni. Olyan kenderből készült bálakötözőt „kevert” a kóc és a szál arányát változtatva, amely megfelelő szakítószilárdságú, s egy környezetbarát bioanyaggal kezelve, 6-8 hónapig kazalba rakva is ellenáll az időjárás viszontagságainak. Ugyanakkor a talajba kerülve, mint természetes anyag, igen gyorsan felbomlik. Ez a zsineg egyelőre a körbálázókra kipróbált és alkalmazható, de a kisbálákon a csomózást bíró változat kikísérletezését is megkezdték. A Szegedi Ipari Vásáron bemutatott termék gyártásához most gyűjtik össze az igényeket, ugyanis az együttműködő kendergyár számára a gépvásárlásra fordított kiadások csak akkor térülhetnek meg, ha jelentkeznek a vevők. Az a kötözőanyag egyelőre drágább a műanyagnál, ki-ki eldöntheti, hogy e hátránnyal szemben az előnyök mennyit nyomnak a latban. T. Sz. I. Tábor Újszegeden • Életmódreformerek A sokat megélt park, Újszegeden, a töltés tövében most csöndes. Nem azért, mert üresen tátong exkluzív vendégekre várva, vagy mert hiányolná mozgalmi jelszavak messze visszhangzó harsányságát. A volt KISZ-tábort benépesíti most is egy kis csoport, amely azonban mindennél jobban értékeli a zöldet, a napfényt, a friss levegőt, a mozgást, a meghitt békességet, az egészséget, magát az életet. Megkímélnék a szívsebészeket Lekuporodom a fűbe én is, fölénk egy dús lombú fa árnya borul, s míg a többiek dr. Bácskai Mária piszehiáterrel beszélgetnek a jó közérzet tikairól, én dr. Fazekas Évát faggatom erről a tanfolyamról. — Helyesen: ez reform, életmódi tábor. Országosan hirdettük meg programunkat, s Vas megyétől a Nyírségig, mindenhonnan érkeztek jelentkezők, hatvanan. Betegek, gyógyulni akarók, hátfájósak, ízületi bántalmakban szenvedők és tapasztalatokat gyűjtő pedagógusok, egészségügyi szakemberek is. — Kik vezetik a tábort? — Császárné Benke Mária, akit a tévéből is jól ismer az egész ország, útjai során Müzli — Jolánka tolókocsiban ül, orvoslánya hozta Szegedre autóval, Jászberényből. — Hat esztendeje gerincvelő műtéten estem át, akkor könnyebb volt a járás. Később ismét kezdődtek a fájdalmaim. Marika könyve a kezünkbe került, ezért is gondolta a lányom, hátha ez a tábor a javamra lesz. Sajnos, én csak a felső testemmel tudom végezni a gyakorlatokat, fölállni csak üggyel-bajjal, támasszal sikerül. Csak fájdalmaim ne lennének, egyébként jól érzem magam. Zsóka törékeny alkatú, 42 éves asszony, aki egy irodában dolgozik, Veszprémben. Évek óta gerincpanaszok gyötrik, azt mondja: örökölt betegség ez a családban. — Marikát és az életmódját a tévéből ismertem meg, olvastam a könyvét is: kell, hogy mindez rajtam is segítsen — gondoltán. Amikor is rendkívüli népszerűségre tett szert, mondhatnám, az iránta érzett szeretet és bizalom verbuválta össze az embereket. Az ő irányításával készülnek kizárólag növényi alapanyagból az ételek a konyhán, Marika vezeti az egészségvédő tornagyakorlatokat — jógaelemekkel légzésgyakorlatokkal, és egyáltalán, ő a tábor szíve. Én is a megelőzéssel jegyeztem el magam — sportorvosként jövőre szakvizsgázom —, s jelenleg a szabadságom terhére veszek részt az Interglobál Kft. szervezte tábor munkájában. Meggyőződésem, hogy ha megtanulnának az emberek helyesen élni, kevesebb lenne a szenvedés és betegség a Földön. És kevesebb lenne édesapám munkája, aki szívsebész ... kefirrel a gyógyszerek tönkretették a gyomromat, áttértem a reformétrendre, otthon magam próbáltam jógagyakorlatokat végezni. Noha szakember irányítása nélkül változtattam az életmódomon, észrevettem: egyszer csak anélkül le tudtam lépni a járdáról, hogy a fájdalomtól a combomra szorítottam volna a kezem. Ezzel az életmóddal tudok járni, mozogni, nem szeretnék tolókocsiba kerülni. Nagybátyám, aki szintén Bechterev-kórban szenved, a szemem előtt megy tönkre, napról napra rohamosan romlik az állapota, egyre jobban merevedik a gerince. Nem akarom, hogy oda jussak, s mindent megteszek ellene. Hiszem, hogy Mária módszereivel egy év alatt javul az állapotom. — Elmondaná a napi étrendjét ? — Magvakat, zöldségeket, gyümölcsöket eszem főleg, s már szóját is, a zsírt kiüldöztem a háztartásomból. — Miből áll a reggeli? — Müzlit eszem, kefirrel, joghurttal, és mézzel ízesítem. . — Mit ebédel? Gondolom, nem üzemi koszttal lakik jól. — Ott csodálkoznának, ha látnák, mit eszem: nyers ételt. Almát, répát, zöldséget reszelek magamnak, zabpehellyel, mazsolával, nap— Vettem a bátorságot, és miután az újságban olvastam Marikáról, Orosházáról fölhívtam telefonon — emlékezik a kezdetekre Ilike, aki már nagyon szenvedett a gyomorégéstől és a rendszeres torokfájástól. — A hangjából olyan szeretet áradt, hogy úgy éreztem, már ettől jobban vagyok. Attól kezdve tanácsokat adott, és az utasítása szerint kezdtem étkezni. Pépes dolgokat ettem, mint a babák. Turmixoltam az epret, pelyhekkel, magvakkal táplálkoztam. Lékúrára ítélt, vasárnaponként csak gyümölcslével élek. A torokfájásra is volt jógás receptje, az is elmúlt. Mire a szegedi táborba értem, minden panaszom megszűnt, fogytam 8 kilót, jó erőben vagyok, könnyedén fejen állok. De más is hasznát veszi tudományomnak: mint tésztakészítő kisiparos, egészségesebb tésztákat árulok, no meg a férjemet is sikerült rávenni az egészséges életvitelre. A legnagyobb eredmény, hogy ő is elkísért a táborba. Icu, talán az egyetlen szegedi, amióta Marika visszaforgómaggal, dióval, mézzel, tökmaggal dúsítom. Olykor fasírozottat készítek szójából. — Azt hinné az ember, ez maga fölér egy fogyókúrával. Márpedig önnek erre aligha van szüksége. — Nem veszítettem a súlyomból. Egyébként, aki hízni is szeretne, legfeljebb több olajos magvat kever az ételébe. — Mit vacsorázik? — Csak gyümölcsöt, rukciói szerint él, 24 kilót lefogyott, régi tüskéssége, idegessége feledésbe merült, nyugodt, kiegyensúlyozott ember lett. Azt mondja, csakis ilyen szeretetteljes légkörben maradhat egészséges az ember, amilyen ebben a táborban uralkodik. Gabi egészséges, fiatal, 3 gyermek édesanyja. Kaposvárról jött, hogy megtanulja, miben rejlik a jó testilelki kondíció varázsa. A celldömölki Gizikét a szakmai kíváncsiság csalta Szegedre, mint egészségnevelő, Vas megye iskoláiban, szeretné elhinteni a helyes életmódról szerzett újabb tapasztalatait, egyebek között a lazítás tudományát is. F.va búcsúzóul meg annyit mondott: — Hiszek abban, ha az egészség megőrzésének módját megtanítjuk az emberekkel, elindítunk valamit, ami csodálatos lesz. Hát még, ha az egészségügy bölcs előrelátással támogatná is a tömeges megelőzőprogramokat. Az lenne csak az igazi csoda! Chikán Ágnes Lékára meg fejenállás