Délmagyarország, 1992. szeptember (82. évfolyam, 205-230. szám)
1992-09-01 / 205. szám
Kedd, 1992. Szept. 1. ■cp Parlamenti nyitány - kemény vitával (Folytatás az I. oldalról.) egyszer ilyen helyzetet, ehhez nem engedhetünk utat nyitni a parlamentáris rendszerben. A Csurka-tanulmányban foglaltakra térve a kormányfő kifejtette: Csurka István politikai pamfletjében olyan megállapításokat tesz, amelyben megszólaltat a közvélemény egyes csoportjaiban élő indulatokat, jelentős tömegek érzéseit veti fel, majd bemutatja a kényszerpályákat. Megítélésem szerint számos kérdésben, hibás interpretációban, politikailag több részben károsan és tévesen válaszol, amelyekkel sem a kormány, sem a magam nevében nem azonosíthatom magam, és nem azonosíthatja magát a Magyar Demokrata Fórum elnöksége és választmánya sem. Konkrét gondolatokat idézve az írásból, a miniszterelnök elfogadhatatlannak tartotta az MDF alelnökének a Nemzetközi Valutaalapra és a Világbankra vonatkozó megállapításait. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy azzal sem ért egyet, ha a vitát először nem a párton belül folytatják le, illetve ha a kormánypártok tagjai véleményüket a koalícióval élesen szemben álló sajtótermékekben teszik közzé. A mi pártunkban - folytatta Antall József - egyformán helye van a nemzeti liberalizmusnak, a magyar népi-nemzeti gondolat hagyományának, s az európai kereszténydemokrácia eszmekörének. A Magyar Demokrata Fórumnak az lehet, és legyen a tagja, aki a magyarság, a jogállamiság és a parlamentáris demokrácia iránti elkötelezettséget egyaránt vállalja. Ezen a ponton a kormányfő részletesen szólt a kormány munkáját kísérő kritikus sajtóvisszhangról, illetve arról is, hogy egyes orgánumok alapvető etikai normákat megszegve nem tesznek eleget a tárgyilagos hírközlés kritériumának. A kormányfő úgy ítélte meg, mindez hozzájárul ahhoz, hogy feszültség, rossz légkör keletkezzék. Ezzel kapcsolatosan Antall József érintette a médiavitával kapcsolatos vitás kérdéseket is. Kijelentette: „káros hatása van a magyar alkotmány gyakorlására, ha a köztársasági elnök nem teszi meg a felmentést a miniszterelnök előterjesztése alapján a hatályos törvény szerint, az illetékes országgyűlési bizottság állásfoglalása ellenére”. Hangsúlyozva, hogy az államfőnek alá kellett volna írnia a médiaelnökök felmentésére vonatkozó miniszterelnöki előterjesztést. Antall József leszögezte: mindaz ami az alkotmányos jogkörök kiterjesztésére irányul, megbontja alkotmányunk egységét. Végezetül a miniszterelnök a rendszerváltozás következetes végigvitelére, a demokratikus erők közös együttmunkálkodására szólított fel, figyelmeztetve arra a veszélyre, amit a centrumerők felőrlése jelentene. - A mai nemzetközi, európai helyzetben - mondotta a kormányfő - a nemzet nem engedheti meg magának a belső felőrlődést, az instabilitást. Mindez arra kötelez bennünket, hogy kimondjuk: a parlamentáris többpártrendszer természetes szokásainak, szabályainak megtartása mellett az értelmetlen csaták ügyében kössünk fegyverszünetet és folytassuk a józan ész politikáját. • Király vizsgálatot kezdeményezett Tardos Márton, a szabad demokraták frakcióvezetője üdvözölte Antall József kijelentéseit, az elhatárolódást a Csurka-dolgozattól. A liberális politikus - a miniszterelnökkel egyetértve - hangoztatta az együttműködés fontosságát, felhívta azonban a figyelmet: a társadalom stabilitását megzavarja, ha a parlamenti demokráciában az ellenzéket, sőt a köztársasági elnököt gonosz erőnek tekintik, ha alkotmányügyi vitákat rendőri beavatkozással kívánnak megoldani. Durván alkotmányellenes az is, hogy egyes kisebbségek jogait csorbítani lehetne - mint azt a tanulmány sugallja. Veszély forrása lehet a magyar élettér csurkai felfogása is, ezért Tardos Márton kérte az MDF- et, és a miniszterelnököt: határolódjanak el ezektől a tézisektől. A rádió előtti tüntetés kapcsán az SZDSZ frakcióvezetője kérte Szabad Györgyöt és a Parlamentet, hogy egyértelműen határozzák meg a képviselők akaratérvényesítésének jogi korlátait és a közintézmények vezetőinek jogait Személyes megtámadtatás okán szólalt fel ezután Csurka István, azt állítva, hogy a cigányok és a zsidóság jogainak csorbításáról nincs szó a tanulmányban. Figyelmeztette Tardos Mártont: „ne próbálkozzék ilyen módszerrel”, mert ez nem segíti az együttműködést, ő egyébként személy szerint nem kíván Tardossal együttműködni. Kövér László (Fidesz) megköszönte a miniszterelnök felszólalását, úgy vélekedett azonban, hogy ez ma már édeskevés: a világ sorsa tragikusra fordulhat, és ebben a feszült helyzetben a biztonság szigetének számító Magyarország kormányzó pártján belül is diktálni kezdtek azok az erők, amelyek az országot a balkáni káosz állapotába sodorhatják. Kövér László az MDF állásfoglalását sürgette, azt hangsúlyozva, hogy a párt testületei által kiadott „lapos, a lényeget elkenő” nyilatkozatokkal „szalonképessé tettek náci nézeteket”. Az MDF ma Csurka István foglya - mondta a fiatal demokraták szószólója - és ez akár a kormány bukását is okozhatja. Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője a képviselőcsoport és Csurka István vonatkozásában visszautasította Kövér László „általánosító ítéleteit”. Az MSZP frakciójának állásfoglalását ismertette a frakcióvezető, Gál Zoltán. A szocialisták elítélik azokat, akik elterelik a figyelmet a valós problémákról, a vélt pártérdekeket a nemzet érdekei elé helyezik, és nem riadnak vissza alkotmányellenes, antidemokratikus kijelentésektől sem. Ez a politikai életben anarchiát idézhet elő, és végső soron polgárháborúba sodorhatja az országot. Király Zoltán független honatya felszólalásában úgy vélekedett, hogy a Csurka-tanulmánnyal és a rádió elleni tüntetéssel „leplezetlenül megkezdődött az újságírók, a társadalom megfélemlítése”. A képviselő-újságíró ismertette a plénummal a MUOSZ állásfoglalását, majd javasolta: a T. Ház, az illetékes bizottságok vizsgálják meg, hogy a tüntető képviselők törvényt sértettek-e, továbbá és a Házelnök kezdeményezzen legfőbb ügyészi vizsgálatot a Csurka-dolgozatban a köztársasági elnökkel kapcsolatos utalások miatt. Szabad György kérte a konkrét javaslatok írásos benyújtását. A vitában utolsóként - ismét - felszólaló kormányfő az elhangzottakra reflektálva sajnálatosnak nevezte, hogy az ülés elején elhangzott beszédében kifogásolt stílust a napirend előtti felszólalók közül néhány képviselő megismételte. A miniszterelnök hangsúlyozta: alapvető kérdésekben nem fogad el kioktatást. A vita azonban nem volt felesleges, a szóba került kérdéseket fel kellett vetni, tisztázásra szükség van - mondta Antall József. A jogállamiság alapján állunk, és nem fognak olyan események történni, amelyekről egyes képviselők beszéltek. Az országnak azonban nem tesznek jót azok a kijelentések, amelyek az ország stabilitását veszélyeztetik - fogalmazott. KÖZÉLETI NAPLÓ MA A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT Csongrád megyei szervezetének pártfőügyésze fogadóórát tart szeptember 1-jétől minden hónap első és harmadik hét keddjén, 17-18 óra között Szegeden, a Kálvária sgt. 88-90. B épület, III. emelet 14-es szobájában (a II. kórházzal szemben). KATONA GYULA, 13-as választókerület képviselője fogadóórát tart 16-18 óra között a Vízművek és Fürdők Vállalat székházában (Tisza Lajos krt. 88.). GALIBA FERENC, a 19- es és HORPÁCSY ANDRÁS, a 20-as választókerület képviselője fogadóórát ,tart 17-18 óráig a Gedei Általános Iskolában. HOLNAP AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN minden szerdán 16.30 órától ingyenes jogi tanácsadást tart , dr. Szokol Márta ügyvéd. AZ INGYENES SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TANFOLYAM következő témája: Ismétlés, a számítógépismeretek alapjai. Előadás 17 órakor, az MDF székházban (Római krt. 31.). * A SZOCIALISTA PÁRT tájékoztatja tagjait, szimpatizánsait és a vele kapcsolatban lévő szervezeteket, cégeket, hogy telefonszámaik az alábbiak szerint változtak: MSZP Szegedi Elnöksége: 14-235, Megyei Szövetség: 14-250. Fax: 14-402, gazdasági iroda: 51-868. Belpolitika 3 Antall József fogadta Tom Lantost Antall József miniszterelnök hétfőn parlamenti irodájában fogadta Tom Lantost, az Egyesült Államok Képviselőháza magyar származású tagját. A beszélgetésen szóba kerültek a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok, a magyar belpolitikai helyzet és a kelet-közép-európai térség problémái. Kábítószercsempészeket fogtak Vas megyében Kábítószerrel való visszaélés miatt előzetes letartóztatásba helyezett a Szombathelyi Bíróság egy osztrák, egy magyar és két jugoszláv állampolgárt - tájékoztatták az MTI vasi tudósítóját hétfőn. A nyomozás eddigi adatai szerint az egymást régebb óta ismerő gyanúsítottak korábban megállapodtak abban, hogy Magyarországon keresztül kábítószert juttatnak Ausztriába. Még április végén egy kisebb heroinmintával próbáltak szerencsét, rövid időn belül azonban nagyobb mennyiségű kokain jutott át általuk a határon. Végülis az osztrák rendőrök segítségével a vasiak fogták el a bűnszövetkezet négy tagját. Az ötödik kábítószercsempészt az osztrák csendőrök csípték fülön, mikor gyalogosan sétált át a rábafüzesi határátkelőn: 801 gramm heroint és 65 gramm kokaint foglaltak le tőle. A kábítószercsempészek ügyében a vasi rendőrök osztrák kollégáik segítségével folytatják a nyomozást. MSZP-előrejelzés: Feszültségtől terhes ősz A Parlament, ezért a pártok is véget vetettek a nyári politikai uborkaszezonnak. „A magyar közélet feszültsége nő” -jelentette ki Tóth András, az MSZP országos ügyvivője a Magyar Szocialista Párt Szeged és Térsége Szövetsége tegnapi összevont taggyűlésén. A szocialisták politikai előrejelzésükben kiindulópontul a Csurka-tanulmányt választották. Szerintük egyáltalán nem véletlen, hogy az MDF Csurka képviselte szélsősége így és most jelentkezett. Az államháztartás ismert deficitje, a munkanélküliség növekvő mértéke, a szociális feszültségek, a nemzetközi gondok, tehát a kormány eddig nyújtott alacsony teljesítménye arra késztette az MDF-et, hogy végiggondolja: milyen irányba mozdulva növelhetné népszerűségét és sikerességét. Csurka receptje: az erőszakpolitika. Ez konfrontálódik az Antallképviselte „nyugodt erő” irányzatával. A szocialisták szerint nem Csurka nézeteinek egy szövegbe szervezése és megjelentetése a gond, hanem az, hogy ettől az önmagát középpártnak nevező MDF nem határolódik el, sőt a dolgozatot vitaanyagnak minősíti. Ezért mostantól tény: Magyarországon is megerősödtek azok a szélsőséges körök, melyek utcai politizálással próbálják megoldani a vitákat, Így hát első számú politikai programponttá vált a demokratikus intézményrendszer, a jogállamiság, az emberi jogok védelme, s hogy minden józan politikai erő keresse a párbeszéd, az együttműködés lehetőségét. Az MSZP belső állapotát megfelelőnek tartotta a párt országos ügyvivője. Az elmúlt két év munkája, a sikeres szegedi kongresszus meghozta gyümölcsét, melyet igazol, hogy tavasz óta 800 új taggal gyarapodott a 35-40 ezres létszámú párt. Az MSZP életében fordulatot hozhat, hogy a Szocialista Internacionálé szeptemberben hogyan dönt a 70 jelentkező párt közül, melyik milyen minőségben csatlakozhat a nemzetközi szervezethez. (A taggyűlésen tisztázták: az MSZP Hívő tagozatát a Szocialista Internacionálénak egy „nem hivatalos” szervezete tekinti tagjának.) Az előadó szerint vagy megfigyelői státusra számíthat az MSZP, vagy arra, hogy Bécs központtal létrehozzák a közép-kelet-európai szociáldemokrata pártok nyitott fórumát, ami az együttműködés terepe lehet. A szocialisták hangsúlyozták: belpolitikai elsimertségüket nem ettől a döntéstől várják. Az MSZP súlyát a két év múlva esedékes választásokon való szereplésük dönti el. Ú. I. Kiszámolták a Magyar Posta Vállalatnál, hogy egy Robur egy év alatt vagy 232 ezer, egy IFA 319 ezer forint értékű üzemanyagot „iszik meg”. Míg ha történetesen Mercedesszel járnának a csomagkézbesítők, 175 ezer forint körüli összegből kijönne az üzemanyag. A Mercedesnek sok más előnye is van persze, ezért határoztak úgy a postánál, hogy az elavult teherszállító gépparkot épp erre a típusra cserélik. Az MBAUTO Magyarország Kft. 280 millió forint erejéig benne volt az üzletben, s kedvező hitelkonstrukcióval kínálta meg a postát. Az új postásautókból 17 jut a szegedi igazgatóság három megyéjébe.