Délmagyarország, 1993. március (83. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-01 / 50. szám
2 KÜLFÖLD Légből kapott küldemény Az amerikai akció látványos, de nem hatásos A hét végén kellett volna megkezdődnie a Bill Clinton által eltervelt, látványos, amerikai ejtőernyős-segélyakciónak, melynek során teherszállító repülőgépek nagy magasságból élelmiszercsomagokat meg gyógyszert juttatnak el a boszniai éheőknek. A gépek Frankfurtból indulnak, és Ausztria leg Magyarország légterén keresztül jutnak el a célpontra. A szállítmány be van csomagolva, minden készen áll, csupán a heintés késik. Mindenki tisztában van azzal, hogy az amerikai adminisztrációt elsősorban politikai és diplomáciai megfontolások késztették e döntés meghozatalára, hisz a segélyt sokkal olcsóbban, hatékonyabban és nem utolsósorban kisebb kockázat árán, szárazföldi úton is el lehet juttatni a rászorulóknak. A terv csakis úgy értelmezhető, hogy Clinton gesztust tett a muzulmánoknak, hisz választási kampánya során sokkal keményebb és erélyesebb lépéseket ígért a szerbek ellen, Izetbegovityék meg utolsó pillanatig a fegyverszállításban és a katonai beavatkozásban reménykedtek. Most valahogy ki kellett engesztelni a bosnyák elnököt, és rábírni arra, hogy New Yorkban tárgyalóasztalhoz üljön. Az európai szövetségeseknek is meg kellett mutatni, hogy az általuk szervezett, sikertelen béketervek sorozata után elérkezett az idő, amikor Amerika is - konkrét és hatékony lépéseket téve - bekapcsolódik a délszláv válság megoldásába. A szárazföldi úton érkező segélyszállítmányokat a hadban álló felek gyakran feltartóztatják, eltérítik, bojkottálják. Tehát látszólag ezeket kell eredményesebben célba juttatni. Még ha mindezt figyelembe vesszük, akkor is átlátszó manővernek tűnik az ejtőernyős terv, amely tulajdonképpen nem annyira a segélyszállítmány biztonságosabb eljuttatását hivatott szavatolni, csupán arról van szó, hogy Clinton megfogadta katonai tanácsosainak intő figyelmeztetését, és józanul felmérte egy esetleges Boszniában történő katonai beavatkozás minden veszélyét és buktatóját. így születhetett valahogy ez a látványos, de hatásosnak semmiképpen nem mondható terv. Hogy miért nem éri el célját? Mert a tizenhét tonna teherbírású repülőgépekből a 350-750 kilogrammos, konténerekben ledobott élelmiszercsomagokat szédítő magasságokból nem lehet hajszálpontosan rendeltetési helyükre irányítani. Boszniában nincs front, a főváros egyik fele például szerb, a másik muzulmán ellenőrzés alatt áll, csupán utcák, házak választják el a hadban álló feleket. Felvetődik a kérdés: azok kapják-e majd a szállítmányt, akiknek szánták? Nem beszélve arról, hogy a 36 méter/secundum gyorsasággal zuhanó kis ejtőernyőket az erős szél jócskán elsodorhatja. Ebben a háborúban pedig nemcsak öldöklés, etnikai tisztogatás folyik, de kíméletlen rablás, fosztogatás, banditizmus is. És mi lesz, ha a konténerek a „senki földjére” esnek? Honnan tudják majd, kinek szánták? A krajinai szerbek megígérték, hogy nem lőnek a gépekre, de ha megteszi ugyanezt a másik fél, és netán áldozatok is lesznek, kit fognak majd büntetni? Az is tudvalévő, hogy Bosznia területén nagyon sok álkatonai alakulat tevékenykedik. Mi lesz, ha az egyik felelőtlen parancsnok vagy katona bepörög, vagy csak egyszerűen heccből elkezd lövöldözni a gépmadarakra? Egy bizonyos, ez a segélyakció eleve halálra van ítélve, akkor pedig Clintonnak főhet a feje. Minderről az a bájos, francia film jut eszembe, amikor az istenek a fejükre estek, és egy repülőgépből a dzsungel fölött kidobtak egy kólásüveget. A bennszülöttek égi tüneménynek, az istenek megnyilatkozásának vették e fura tárgyat, de nem tudtak mit kezdeni vele. Vajon minek veszik Boszniában? T. T. Délmagyarország ■ Két amerikai C-130-as „Hercules” szállítógép közel egymillió röplapot szórt le vasárnapra virradóra Kelet- Bosznia fölött, a cédulákon tájékoztatták a lakosságot a légihídról, amelyen át élelmiszert, gyógyszert, egyéb javakat kívánnak eljuttatni körülbelül 300 ezer embernek. Frankfurtból származó értesülések szerint a két gép - hazánk légterének érintése nélkül - szombaton a késő esti órákban indult el útjára, s vasárnap hajnalban tértek vissza épségben a németországi légibázisra. A kötegeket háromezer méter magasból dobták le. A röplapszórási akció egy óra hosszat tartott. Katonai pszichológusok segítségével kétfajta, szerbül és horvátul megszövegezett szórólapot készítettek. Az egyiken arra szólítottak fel, hogy senki se lőjön a segélyszállítmányt hozó békés gépekre, a javakat mindenkinek - bosnyákoknak, szerbeknek, horvátoknak egyaránt szánják. A másik röplapon arra kérték a lakosságot, hogy vigyázzon testi épségére, az esetenként 700- 750 kilós bálákat csak akkor közelítsék meg, ha azok már földet értek. A lapokon ábrázolták a szállítógépeket és a Vöröskereszt jelével magukat az ejtőernyőkön függő küldeményeket. Az akció szépséghibája, hogy a röplapok a senki földjére hullottak, így azok nem jutottak el az érintettekhez. Az ostromlott Gorazde városának Szarajevóból rádión elért illetékesei elmondták: a röplapok 20 kilométerre a városközponttól, semleges területen értek földet s a városi hatóságok most szervezik a begyűjtést. A nyilatkozó egyik illetékes szerint félő, hogy erre sorsa jutnak maguk a segélycsomagok is, amelyekre pedig a puszta túléléshez lenne szükség. Két másik kelet-boszniai mohamedán településről, Zepából és Srebrenicából érkezett visszajelzés szerint ott sem találták meg a helybeli lakosok a leszórt röplapokat. A tervek szerint öt térségbe akartak röplapot juttani a teherszállító gépekkel: Zepa, Srebrenica, Gorazde, Konjevic és Cerska környékére. Az amerikai katonai illetékesek bejelentése szerint hétfőn vagy kedden kezdődhet a segélycsomagok célba juttatása. ■ Nem használták hazánk légterét a „Herculesek” u Ma vagy holnap röpülnek a segélycsomagok Célt tévesztett röplapok Frankfurtban már a repülőgépekbe pakolt segélycsomagok burkolatát ellenőrzik. (MTI - Telefotó) E33E33Q ■ Támad az Exebuty Nemrég, alig néhány napja bukkantak rá Afrika déli részén egy újabb számítógépvírusra, amely márciusban lép működésbe és kitörölheti az adatokat a számítógépek memóriájából. Dél-afrikai szakemberek szerint nem valószínű, hogy a vírus világszerte elterjedt lenne, de már az is elég gondot okoz, hogy a Michelangelo-vírus emlékezetes tavalyi támadása után ismét megsemmisítheti a kontinens déli részének számítógépeiben tárolt adatokat. Az Exebug-II., vagy az Exebug-III nevű vírus amolyan „trójai faló”. Olyan program, amely mindaddig megbújik a számítógép memóriájában, amíg egy kulcsszó vagy parancs nem aktivizálja. ■ Erdei remete Litvánia legsűrűbb erdőségeinek mélyén a napokban rábukkantak egy magányos remetére, aki már majd harminc éve ott éli életét, távol az emberektől és a civilizációtól. Az erdei remete fiatalon egy autógyárban dolgozott technikusként. 1964-ben aztán egy szép napon beült gépkocsijába, és hirtelen elhatározással bevette magát az erdőbe, s annyira megtetszett neki a nomád élet, hogy ott is maradt... ■ Pokolgép okozta a New York-i robbanást Öt halott, 1042 sérült Öt halálos áldozata és 1042 sebesültje volt a Világkereskedelmi Központban bekövetkezett péntek esti robbanásnak - jelentette be hivatalosan New York város helyettes polgármestere. A sérültek között 35 rendőr és 44 tűzoltó van - tette hozzá Norman Steisel. Időközben szakértők elvégezték a statikai vizsgálatokat, ezek eredményei azt mutatják, hogy a két 110 emeletes épület tartóoszlopai a robbanás ellenére sértetlenek maradtak. Ennek ellenére még nem oldják fel a belépési tilalmat. New York város rendőrfőnöke sajtóértekezletén azt valószínűsítette, hogy a robbanást terroristák által elhelyezett pokolgép okozta. Kijelentésének bizonytalanságát az illetékes azzal magyarázta, hogy még nem közelítették meg a robbanás közvetlen területét. A rendőrfőnök egyben cáfolta azokat a korábbi jelentéseket, hogy az esetleges elkövetőktől jelzés érkezett volna a detonáció előtt. A hatóságok egyelőre nem rendelkeznek információval arról sem, hogy ki lehetett az elkövető. Folyik a vizsgálat - közölte a rendőrfőnök, és hozzátette: a hét végére megszigorították a Világkereskedelmi Központ komplexuma és New York város más részein a biztonsági rendszabályokat. Ezek hasonlóak, mint amit az Öböl-háború idejére dolgoztak ki, azaz egyebek között növelik az ellenőrzések számát és átvizsgálják a csomagokat. A rendőrfőnök nyilatkozatát követően a vasárnap este nyilvánosságra hozott vizsgálati eredmény szerint egyértelműen bebizonyosodott, hogy a robbanást pokolgép okozta, s így a nyomozásba az FBI is bekapcsolódik. Bill Clinton elnök az amerikai kormányzat támogatásáról biztosította a New York-i hatóságokat, hogy kiderítsék, ki helyezte el a pokolgépet. Clinton rádióbeszédében hangoztatta: együttesen derítik fel a tetteseket és tárják fel a történteket. Az elnök egyben részvétét nyilvánította a merénylet áldozatainak és családtagjaiknak. Közölte: telefonon beszélt Mario Cuomoval, New York állam kormányzójával és David Dinkinsszel New York polgármesterével, akiket biztosított arról, hogy a szövetségi szervek minden segítséget megadnak a vizsgálathoz. A Világkereskedelmi Központ alagsorában levő autóparkolóban robbant a nagy erejű pokolgép. (MTI - Telefotó) Hétfő, 1993. MÁRC. 1. Sztálin és az északkoreai demokrácia A Mainicsi Simbun című lap ismertette azokat a dokumentumokat, amelyek japán történészek értékelése szerint alátámasztják Sztálin döntő felelősségét a Koreai-félsziget megosztásáért. Éppen emiatt kezelte a Szovjetunió hosszú évtizedeken át titkosan Sztálin táviratát. Amikor a Vörös Hadsereg elfoglalta Korea északi részét a 38. szélességi körig, Sztálin hétpontos üzenetet intézett a távol-keleti hadsereg parancsnokaihoz. Ebben utasítást adott arra, hogy „ne hozzanak létre szovjeteket, más szovjet mintájú intézményeket, ne vezessék be a szovjet rendszert Észak- Koreában”. Ehelyett a japán megszállók ellen az 1910— 1945 közötti években fellépő, különböző politikai csoportok közreműködésével kellett volna Sztálin szerint „polgári demokratikus kormányzatot” létrehozni. A távirat emellett „a lakossággal szembeni tisztességes magatartásra” is felszólította a katonákat. Az események azután vettek fordulatot, hogy 1946-1947-Sztálin 1945-ben még úgy ítélte meg, hogy a Vörös Hadseregnek nem kellene kemény, szovjet típusú rendszert létrehoznia Észak-Koreában. Az eddig zárolt távirat tanúsága szerint „polgári demokratikus kormányzat” felállítására utasította az orosz katonai vezetést. ben az Egyesült Államok és a Szovjetunió nem tudott megállapodni abban, hogy milyen politikai rendszer jöjjön létre a félszigeten, kinek az érdekkörébe tartozzék az ország. Miután délen az ENSZ felügyelete mellett megtartották az elnökválasztásokat, Sztálin még abban az évben, 1948-ben hatalomra juttatta Kim Ir Szent. A két rivalizáló rendszer ellentéte vezetett a három évig tartó koreai háborúhoz, az északi támadáshoz, majd ennek az inváziónak amerikai segítséggel történt visszaveréséhez és az ország kettészakadásához. ■ A bosnyák-szerb határon Tömeges emberrablás Több tucatnyi utast raboltak el fegyveresek szombat délután egy Belgrádból a montenegrói Bar kikötővárosba tartó vonatról a szerb-bosnyák határon. A szerelvény éppen Kelet-Bosznia egyik Szerbiába benyúló határvidékén haladt keresztül, amikor a fegyveresek megállították a vonatot és - különböző források szerint - 20-40 személyt magukkal vittek. Az AP amerikai hírügynökség értesülése szerint az akciót a szerb szabadcsapatok katonái követték el, s az elhurcoltak többsége mohamedán férfi. A Reuter ugyanakkor a Tanjug jugoszláv hírügynökségre hivatkozva azt írja, hogy az emberrablók kiléte nem ismert és a vonatról lekényszerített utasok között mohamedánok, szerbek, horvátok és külföldiek egyaránt voltak. Egyelőre nem ismeretes az elhurcoltak sorsa. Tavaly ősszel a mostani incidens színhelyének közelében boszniai szerbek egy buszról vittek el 14 mohamedánt, akiket a hírek szerint kivégeztek.