Délmagyarország, 1995. április (85. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-01 / 77. szám

2 Külföld Történelmi Krónika Április I. 1216. János esztergomi érsek és Róbert veszprémi püspök egyházi joghatósági kérdésekben egyezséget kötnek. Az érsek elismeri a veszprémi püspök királyné­koronázási jogát. 1519. II. Lajos és I. Sze­­lim szultán megbízottai a status quo alapján 3 évre békét köt Budán. 1604. Lalla Mehmed török másodvezér válaszol Bocskai március eleji ké­résére: készek őt erdélyi fe­jedelemmé tenni és fegy­verrel is támogatni. 1675. Az Erdélyben tar­tózkodó bujdosók szinér­­váraljai (Szatmár vármegye) gyűlése Teleki Mihály kővári kapitányt választja fővezérnek. A korábban választott Wesselényi Pál és Teleki ellentéte megosztja a mozgalmat. 1704. Forgách Simon gróf császári tábornok csat­lakozik a kurucokhoz. Rá­kóczi kinevezi tábornaggyá. 1848. Éjjel megérkezik Pozsonyból Pestre Eötvös József báró a március 31-i királyi leirattal, melyet nagygyűlésen ismertetnek délelőtt a Nemzeti Múzeum előtt. 1861. Megnyitják a Buda-Nagykanizsa közti vasútvonalat (Déli Vasút). 1868. A balközép párt értekezlete elfogadja Tisza Kálmánnak az ún. „Bihari pontok’’-ban összegezett programját. A delegációk és a közös minisztériumok megszüntetését, önálló ma­gyar hadsereget, a pénz- és kereskedelmi ügyek függet­lenségét követeli. 1905. A „Népszava”, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt hivatalos orgá­­ numa napilappá alakul. Eddig hetente háromszor jelent meg. 1919. A volt csendőröket, rendőröket, pénzügyőröket testületileg átveszik a Vörös Őrségbe. 1920. Horthy kormányzó beköltözik a budai királyi várba.­­ A kormányzó meg­szünteti a fővezérséget. A hadsereg és a karhatalmi alakulatok irányítását a köz­vetlenül a kormányzónak alárendelt vezérkari főnök veszi át. 1941. A Legfelső Honvé­delmi Tanács ülése. Teleki miniszterelnök javaslatára úgy határoz, hogy a honvéd­ség csak akkor támadja meg Jugoszláviát, ha az mint ál­lam részekre bomlik, ha a magyar kisebbség veszé­lyeztetett helyzetbe kerül, ha a magyarlakta területek a német támadás következ­tében senki földjévé válnak. 1945. Megnyitják az ide­iglenes Petőfi-hidat. 1987. Az MTA közlemé­nye elutasítja­ a támadá­sokat, amelyek román rész­ről érik az Erdély története című háromkötetes munka (főszerkesztője: Köpeczi Béla) miatt. 1989. Zita habsburg fő­hercegnő - 1916-1918 kö­zött Ausztria császárnéja és Magyarország királynéja - holttestét ünnepélyes szer­tartás után örök nyugalomba helyezik a Habsburg-uralko­­dók családi kriptájába, a bé­csi Kapucinus templomban. p £#7 AZ AMAZ-8A/V/ A1BiLA1K G'^ÁJiTÓ IÉS lFtQuilGAILMA5k6 JÓT, 6728 SZEGED, BUDAPESTI ÚT 8. Telefon/fax: 62/361-864 t n 1111-nál 90s 12ft nyíló 10 260 Ft+áfa ÁRAINKBÓL' ,5 ®»IS ® bukó-nyíló 20 820 Ft+áfa­­ 00x240 erkélyajtó 19 990 Ft+áf­ a D­ise isL 0c ISa 4- mi*-T-'-f-T« HÉTTÓTÓL PÉNTEKIG CSAK TÁRCSÁZNI KELL TELEFONOS HIRDETÉSFELVÉTELÜNK VALAMELYIK SZÁMÁT, ÉS HIRDETÉSÜK BIZTOS CÉLBA ÍR: 481-281, 7-1­2-ig (Csak felárral és gyász)! 320-239, 7-is-ig 318-999 8-12, 14-i7-ig ■ Délmagyarország A befolyásos gazdasági-po­litikai hetilap legutóbbi száma szerint az elhatározott lépések a rendszerváltoztatás óta a leg­komolyabb átalakítási kísérle­tet jelentik, s céljuk a túlmére­tezett magyar jóléti állam, valamint a burjánzó „admi­nisztrációs vízfej áramvonala­­sítása”. A lap szerint Bokros és Surányi győzte meg Horn miniszterelnököt afelől, hogy - egyebek mellett - az alanyi jo­gon járó gyermekgondozási se­gély és az ingyenes felsőokta­tás intézményét át kell adni a múltnak. Horn egyetlen szerencséje, hogy a következő választások csak három év múlva esedé­kesek - írja a The Economist, hozzátéve: a magyarok igen dühösek a megszorító intézke­dések miatt. A lakosság a jóléti rendszert, amelyből a családok csaknem mindegyike közvet­len hasznot húzott, a nemzeti örökség részének tekintette. A hetilap idézi a Szonda Ipsos felmérésének adatait, amelyek szerint a közvélemény minő­sített többséggel utasította el a súlyos kormányzati döntéseket, s a megkérdezettek alig 4 szá­zaléka hisz abban, hogy a re­formok alapvetően javítanak majd az ország helyzetén. A magyarok zömét lórúgás­ként érte a korlátozó­ intézked­ések bejelentése, hiszen ez volt az a kormány, amely nemrégi­ben visszamenőleges hatállyal emelte a nyugdíjakat, s elha­lasztotta az energiaárak eme­lését - írja a The Economist elemzése. A cikk szerint két miniszter lemondott, „már a diákok is az utcán vannak, de azt még a morgolódók is elfo­gadják, hogy az országnak most kemény terápiára van szüksége”. Ha ez valóban el­hozza a tartós és erőteljes nö­vekedést, a választók akár még arra is hajlandók lehetnek, hogy 1998-ban megtartsák jelenlegi kormányukat - véli a vezető brit szaklap. The Economist: A magyar kormány magához tért A meglehetősen bizonytalan start után a magyar kor­mány a jelek szerint magához tért, s jóllehet eleinte sokat piszmogott a reformokkal, most olyan programmal állt elő, amely fenekestül felforgatta a magyar belpolitikát - írja elemzésében a The Economist. ■ A nagy ima napján Göncz az oázisban Göncz Árpád köztársasági elnök és kísérete, valamint a delegációval tartó üzletembe­rek pénteken, a nagy ima napján - amely szinte minden arab országban pihenőnap - el­hagyták az Emírségek fővá­rosát, Abu-Dzabit és kétórás sivatagi autóút után Al-Ain oázisba érkeztek. Az ősi tele­pülés mezőgazdasági kultúrá­járól híres, csodálatraméltó energiát és pénzt fektetnek a zöld területek öntözésébe. Ez persze nem ritkaság, az Emír­­ségek területének csaknem 90 százaléka sivatag, de a sótala­­nított tengervízzel és fejlett technológiával rendkívüli ered­ményeket érnek el. Abu-Dzabi piacán az innen származó, a világ legdrágábban termelt zöldségeit árusítják. A köztársasági elnök a pihe­nőnap után, ma reggel az Emírségek másik erősségébe, Dubajba látogat. A tárgyalások itt is folytatódnak, további esé­lyeket adva a jövőbeni tény­leges üzletkötésekre, amelyek közül már nem egy körvonala­zódik. Az egyik kazahsztáni lap április 1-jei tréfája olyan jól si­került, hogy a rászedett újság­olvasók tömegei péntek reggel valóssággal megbénították a köztársaság bankjainak műkö­dését. Az Almatiban megjelenő Ekszpressz K című lap pén­teken „szenzációs” hírt közölt. Azt írta, hogy a kazah nemzeti valuta, a tenge tízes címletű bankjegyeit 125-250 dollár kö­zötti összegért váltják be a bankok, miután kiderült, hogy „hiba történt” a bankók nyo­másakor. Nevezetesen a londo­ni pénznyomdában, ahol a ten­ge készül, a hamisítás megne­hezítését szolgáló fémszál pla­tina és arany ötvözetéből készül és ezért ér ilyen sokat a kazah víztengés. A bankokban hiába magya­rázták egy-két nehézfejű kli­ensnek, hogy szombaton nem jelenik meg a lap és annak elő­zetesen elsütött áprilisi tréfá­járól van szó. A pórul jártak nem tágítottak és perrel fenye­getőznek. Az orosz állami hír­­ügynökség beszámolója szerint a bíróságok portásai igyekez­tek megnyugtatni a rászedet­­teket, mondván mindenki meg­teheti feljelentését, de csak egyetlen napon, április 1-jén fogadják el a beadványokat... ■ A Vaskancellártól Gogolig Ami nem áprilisi tréfa Ám bármennyira is a humo­ré a hónapkezdő nap, az élet és a sors erről többnyire nem vesz tudomást. Ezen a napon is szü­letünk és halunk, építünk és rombolunk, tervezünk és be­­végzünk dolgokat, akárcsak az esztendő többi napján. Neve­zetes események évfordulóinak sem vagyunk híjával, legyen erre bizonyíték az alábbi sze­­melgetés. Kerek 180 esztendővel ez­előtt született Otto Bismarck, akit a történelem „Vaskan­­cellár”-ként ismer. A német egység - amiért porosz kü­lügyminiszterként és minisz­terelnökként oly sokat próbált tenni - 1871-ben vált először valósággá, majd későibb a világ folyása ismét időszerűvé tette a bismarcki gondolatot. A haj­dani birodalmi kancellár bizo­nyára elégedetten tapasztalná, hogy korunkban újra az egy­séges Németországban élnek kései honfitársai. A mi utolsó uralkodónk - IV. Károly -, aki egyben osztrák császár is volt, viszont április elsején halt meg, 73 évvel ezelőtt, egy év­vel azután, hogy trónját elvesz­tette. Hét gyermeke közül ná­lunk Habsburg Ottó a legis­mertebb és nyugodtan állíthat­juk róla: politikai magatar­tásáért, tetteiért, mindig büsz­kén vallott magyarságáén ide­haza is tisztelet övezi az­ idős korában is példásan aktív - hozzánk gyakran ellátogató - politikust. Ha április elseje gyásznap a Habsburg-ház történetében, így fogható fel a magyarságéban is. Százegy évvel ezelőtt ugyanis ezen a napon temették el Kossuth Lajos Turinból ha­zahozott hamvait a budapesti Kerepesi temetőben. A mauzó­leumban - amit Kossuthról ne­veztek el -ma is ezrek róhat­ják le kegyeletüket történel­münk egyik legnagyobb ál­lamférfijának emléke előtt. "Ez a bombázás nem jött volna létre, ha nincs Jakovlev" - próbálkozhatnánk a nap han­gulatához illőbb - bár kissé morbid - tréfával, arra utalva, hogy 89 évvel ezelőtt, éppen április elsején született Alek­­­ szandr Szergejevics Jakovlev, az­ elsősorban sz­uperszónikus vadászgépként és bombázó­ként ismert JAK-repülőgépek tervezője és konstruktőre. Honfitársa, Anton Szergejevics Makarenko viszont 57 évvel ezelőtt halt meg e napon. Ne­vét ki ne ismerné? Ő volt az a pedagógus, aki munkatelepet szervezett a kiskorú bűnözők és kommunát a csavargó, ott­hontalan gyermekek számára, mert hitt a fegyelem és a mun­kára nevelés jellemformáló erejében. így szerzett tapasz­talatait az általa pedagógiai hőskölteménynek nevezett re­gényében, az, „Új ember kovácsáéban összegezte. Még mindig az­ orosz történelemnél maradva, a híres, paródiát gúnyt, groteszket igencsak mesterien alkalmazó orosz író. Nyikolaj Vasziljevics Gogol ugyancsak április elsején szü­letett. Igaz, már 196 éve, de művei: Az egy őrült naplója, A köpeny, Az orr, A revizor fő­hősei olyan magatartású, gon­dolkodású figurák, akiknek eszmei követői ma megérdem­lik a kíméletlen pellengérre állítást. A zeneművészet Szergej Rahmanyinov, orosz születésű, de élete felét Párizsban és az Újvilágban leélt zseniális zeneszerzőre és zonogramű­­vészre emlékezik e napon. A 122 éve született mester szim­fonikus költeményei, zongora­versenyei ma is mindennapos m­űsorszámok a koncertpódi­umokon. A 240 éve született francia gasztronómus-író, Brillat-Savarin főművéről, „Az ízlés fiziolóiájá”-ról ilyen is­mertséget nem állíthatunk, pedig a francia konyha és álta­lában az étkezés örömeit mes­teri szinten ismerő és taglaló gourmand ma is megszív­lelendő ötleteket és tanácsokat ad az olvasónak ahhoz, hogy miként lehet nemcsak elfo­gyasztani, hanem élvezni is azt, amit a terített asztal kínál. Ezzel kapcsolatos a mi április elsejei kettős jókívánságunk is: ilyen terített asztal legyen min­den magyar család otthonában, s ez később se minősüljön csupán áprilisi tréfának! Schöffer Jenő Ezúttal szombatra esik április elseje, a tréfálkozás világnapja, tehát mindenkinek jut majd ideje arra, hogy derültséget keltsen néhány ártatlan tréfával, apró becsa­pással. Bizonyára így lesz ez az idei nevezetes napon is, mégha mindennapjaink mostanában kevesebb okot is szolgáltatnak a jókedvre. ■ Szombat, 1995. Ápr. 1. Andrzej Milczanowski len­ gyel belügyminiszter csütörtö­kön engedélyt adott arra, hogy a nyilvánosság számára is hoz­záférhetőek legyenek a titkos­­rendőrség által 1956-ig ké­szített akták. Az akták a világháborút közvetlenül megelőző idő­szaktól kezdve tartalmaznak adatokat a lengyel lakosságról. A dokumentumokhoz mostan­tól a bíróságok, ügyészségek, történészek és - a miniszter írásos engedélyével­­ maguk az érintett személyek is hoz­záférhetnek. A belügyminiszter, aki dön­­ t Lengyelország Titkos akták rését történelmi jelentőségűnek nevezte, elmondta: az 1957- 1966-ban készült aktákba vár­hatóan csak a jövő évtől en­gednek betekintést, ezek a dokumentumok ugyanis még rendezésre várnak. Jelenleg az akták 25 százaléka hozzáfér­­ hető. Milczanowski ugyanak­ kor leszögezte, hogy a belügy­minisztérium nem vállal fe­lelősséget az aktákban szereplő adatok hitelességéért. ■ Osztrák kormányválság Négy miniszter lelép a színről Három szociáldemokrata miniszter távozik a parlamenti költségvetési vita egy hét múl­va esedékes befejezése után az osztrák kormányból: Franz Löschnak, a belügyi, Johanna Dohnál a nőügyi, és Josef He­­soun a szociális- és munkaügyi tárca éléről. A belügyminiszter maga közölte bécsi sajtóérte­kezletén elhatározását, a m­ásik két változásról Vranitzky kan­cellár tájékoztatott­a a sajtót, miután a parlamentben is kö­zölte az érintett politikusok döntését. A hír nem meglepő­, már a negyedik Vranitzky kormány megalakulásakor voltak olyan pletykák, hogy ezeken a posz­tokon változás lesz, és amióta Ferdinand Lacina pénzügy­­miniszter lemondását bejelen­tette, egész konkrét híresztelé­sek terjedtek el a további távozni kívánók listájáról. Löschnak és Hesoun többízben nyilatkozott arról, hogy hiva­talába belefáradt - mindkét minisztert sok bírálat érte. Vranitzky a bejelentéskor hangsúlyozta: a miniszterek tá­vozása nem szenzáció, az meg­felel a demokratikus kormány­zásnak, és szó sincs arról, hogy a kabinet működésképtelen lenne. Vranitzky méltatta a tá­vozók érdemeit. Az utódokról a szociáldemokrata párt elnök­sége a hétvégén tanácskozik. Mindhárom,­­ sőt Lavinával együtt mind a négy­­ távozó politikus régi szociáldemok­rata. Löschnak 18, Dohnál 16, Lacina 13 éven át volt kor­mánytag. Josef Hesoun négy és fél éve vette át a szocális és mukaügyi tárcát. BÖLCSÖDÉI BEIRATÁSOK! A Szegedi Megyei Jogú Város Önkormányzat bölcsödéiben a 0-3 éves korú gyermekek 1995/96. évi beíratása 1995. április 10-14. között lesz. A szülők az általuk kiválasztott bölcsőben jelentkezzenek, munkanapokon 7 órától ■"(f.Ág 16 óráig. iMi'­ a bölcsöde­­­ fi vezetőnél. CASABELLA A forint leértékelődött, a vám emelkedett , áruházunkban mégis , VÁLTOZATLAN ÁRON kínáljuk teljes árukészletünket! AKCIÓNK MEGHOSSZABÍTVA 1995. ÁPRILIS 15-IG CASABELLA KFT. 6724 Szeged, Szotymozi u. 2/b. Lan Tel: 62/490-790 Fax: 62/490-709

Next