Délmagyarország, 1996. augusztus (86. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-24 / 197. szám
Szombat, 1996. Aug. 24. • Hatan pályáztak VTV-vezető kerestetik! • Munkatársunktól Úgy néz ki, több év után végre lesz kinevezett vezetője a Szegedi Városi Televíziónak - eddig megbízottak irányították a stúdiót az augusztus 9-i határidőig ugyanis hat pályázat érkezett a felhívásra. A létszámot ugyan elárulta Szilvásy László, az ügyben illetékes kulturális és sportbizottság vezetője, ám névsorunkat sem megerősíteni, sem cáfolni nem állt módjában, így lapunk nemhivatalos értesülései szerint a VTV vezető posztjára pályázatot nyújtott be Balázs Iván operatőr, Exterde Tibor, a Híradó szegedi tudósítója, Márok Tamás újságíró, Miháczi János, a vásárhelyi VTV vezetője, Pavlovits Miklós, a Telin TV vezetője, valamint Tandi Lajos, a Szeged című önkormányzati havilap főszerkesztője. A pályázatokat az önkormányzat által felkért szakértők bírálják el első lépésben - Bán János, az MTV, Vágási Kálmán, az MR szegedi körzeti stúdiójának vezetője, Szajbély Mihály, a JATE irodalomtörténeti tanszékének vezetője, valamint a városi televízió közalkalmazotti megbízottja -, javaslataikat szeptember 3-i ülésén vitatja meg a kulturális bizottság, s ezután szeptember 5-én dönt a kinevezés ügyében a közgyűlés. A közelmúltban járt le az önkormányzat sajtóreferensi pályázatának határideje is, melyen értesüléseink szerint nyolcan próbálkoznak. Ez ügyben azonban a jegyzői irodától egyetlen információt sem kaptunk, nyugalomra intettek bennünket, mondván, időben megérkezik majd lapunkhoz is az írásos tájékoztatásuk. • A szalmakalapra ezért vigyázom... Régihíd-avató - garden partyval Lassan városképi jelentőségűvé válik Sándor Péter szalmakalapja. A Forrás Szálló igazgatójának fehér fejfedője ha feltűnik Szegeden, akkor tudjuk, hogy itt a nyár, meg ha tulajdonosa részt vesz valamilyen (szabadtéri) rendezvényen, őt a legkönnyebb megtalálni... Nos, ezúttal nem kalapügyben kerestük fel az igazgató urat, hanem annak kapcsán, hogy az elmúlt csaknem másfél év alatt jó néhányszor hallottuk tőle: nagyon várja már a régi híd újbóli megnyitását. • Mit jelentett ez az időszak az ön intézményének életében? - Csaknem 30 százalékos vendégvesztést! Ezzel együtt kellett élni, s szegediként - immár 10 éve lakom a Tisza-parti városban - nekem volt a legfontosabb, hogy legyen híd. Tudniillik 8 kilométeres kerülővel jutottak a vendégeink Újszegedre, s meg kell mondanom, hogy sokan ezt nem vállalták. Ezért ütött szíven, amikor a városban arról kezdtek vitatkozni, hogy milyen legyen a közlekedés - kit engedjünk át és kit nem! A híd arra való, hogy közlekedjünk rajta... • Vasárnaptól ez meg is valósul - igen. Ezért, egyik hajnali úszás közben, amikor éppen erről elmélkedtem, jött az ötlet, amelyet a polgármester úrral is megosztottam, hogy ha augusztusban megnyitják a forgalom előtt a hidat, akkor én ennek örömére Cég Garden partyn látom vendégül a városnak azt az üzletember-rétegét, amellyel a Forrás Szálló kapcsolatban volt, vagy számít a vele való együttműködésre. Deklarálni szeretném ezzel, hogy a Forrás visszatért a város vérkeringésébe. A híd, amely köldökzsinórt jelentett a két városrész között, el volt vágva, s nagy örömünkre ez az állapot vasárnaptól megszűnik! Ezért szervezzük meg az első Cég Garden partyt is. • Most, miután megnyílik a forgalom előtt a régi híd, hogyan tekint a jövőre az igazgató? Ez olyan dolog, mint egy műtét az emberi testen: visszakapja „vitális részeit”, megújulva, frissen, a gyógyító folyamat után hatványozott erővel látja el feladatait. Nos, a Forrás életében azt jelenti, hogy a „régi” intézmény szintén megújult szolgáltatásokkal várja majd a vendégeit. Éppen a megújuló híd adott egy olyan ötletet nekünk, amelyet például az említett garden partyk révén igyekszünk megvalósítani. A Forrás Szálló kertje, amelynek megalkotója úgynevezett országos Kertépítő-díjat kapott, kiválóan megfelel arra, hogy májustól szeptember végéig itt szervezzük meg ezeket a rendezvényeket. • Miként? Egy kicsit amerikai stílusban: a Tisza-parti töltés mellett sátoros, lampionos, kellemes környezetben. Kis létszámú, 2-300 fős rendezvények megszervezésére alkalmas ez a terület. • Végezetül: hogyan fog „átkelni” Ön a felújított hídon, mondjuk egy kis oldalszél mellett, az elmaradhatatlan szalmakalapjával? Én már kipróbáltam néhány nappal ezelőtt a hidat. Szemrevételeztem, megállapítottam, hogy vasárnap alkalmas lesz az avatásra... Akkor ugyanis nem vonulhatok végig a hídon, mert várom a vendégeinket. Később természetesen módot kerítek majd arra, hogy átmenjek a hídon. Az avatást pótlandó. Nem kocsival. Gyalog. Szalmakalapban... K. F. Dadusból kertész? A városháza előtt tartott februári demonstráción Faragóné Spilák Éva óvónő, a Pedagógus Szakszervezet országos vezetőségének tagja hangsúlyozta: az óvodai alapellátást kevesebb emberrel már nem tudják ellátni, csak akkor, ha a pedagógiai program sérül. Ami azt eredményezheti, hogy az óvodák a gyermekmegőrzők szintjére süllyednek. Július elején az Országgyűlés elfogadta a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítását. A törvény egyes számú mellékletében foglaltakat szeptember elsejétől kell alkalmazni. Ez a rész főként az óvodákat érinti: a törvény ugyanis csoportonként egy dajkát ír elő, ami annyit jelent, hogy Szeged városában több mint száz dajka álláshellyel van több jelenleg a törvényben előírtnál. Faragóné Spilák Éva érdeklődésünkre elmondta: a PSZ óvodai munkacsoportja a törvény elfogadása előtt módosító javaslatot dolgozott ki, amit Szöllőssy Istvánné nyújtott be a Parlamentnek, ám azt nem fogadták el a képviselők. A júliusban elfogadott törvény azonban többször utal a helyi igények és sajátosságok figyelembevételére; lehetőséget és módot ad arra, hogy a fenntartó feladattól függően más státuszban - kertész, konyhás, takarító stb. - alkalmazza, foglalkoztassa az elbocsátandó dajkákat. Faragóné véleménye szerint, ha ezt a passzust figyelmen kívül hagyja a közgyűlés, akkor csődhelyzet alakulhat ki a több mint ötven önkormányzati óvodában. „Azért várjuk az önkormányzat segítségét, mert a megmaradó feladattal párhuzamosan növekedett a gyermeklétszám, ellenben csökkent a technikai személyzet létszáma. ” Novákné Cseh Ibolya, a tarjánvárosi I. számú óvodai körzet igazgatója, az óvodavezetők munkaközösségének vezetője lapunknak elmondta: az egyes dajkai normával rendkívül nehéz helyzetbe kerülnek az óvodák. Ha a létszámnormatíván felüli száznyolc dajkából ötven-ötvenöt ősztől továbbra is dolgozhat a gyermekintézményekben, akkor, ha nehezen is, de működőképesek maradnak. Nováknénak a saját körzetéből a törvény szerint például hét dajkát kellene elküldenie. Ha ki tudja harcolni az önkormányzattal történő egyeztetés során, hogy minimum három dajkája egyéb kisegítő alkalmazottként, de megmaradjon, akkor üzemeltetni tudja a körzetébe tartozó óvodákat. Ellenkező esetben olyan mértékben sérül szakmai-pedagógiai programja, hogy arra még gondolni sem mer... Ha nem tudja kiharcolni a három embert, akkor azt is elképzelhetőnek tartja, hogy például télen, ha lebetegedik néhány dolgozója, az óvónők lapátolják majd a takarítandó utcafrontról a havat vagy törik az udvaron a jeget. Mint mondta, szeptembertől így is alaposan át kell majd szervezniük a munkát, s a dolgozóknak plusz feladatokat kell vállalni ahhoz, hogy az óvoda működőképes maradjon. Legrosszabb esetben rendkívüli óvodai szünetet rendelhet el, ugyanis erre a törvény lehetőséget biztosít. De mi lesz akkor a szülőkkel? Hová teszik gyermekeiket? Hogyan dolgoznak? Véleménye szerint egyébként az elbocsátásokkal az önkormányzat minimális összeget takarít meg. Novákné azt is elmondta, hogy a huszonegy körzetvezető óvónő a napokban kapta kézhez azt a biankó táblázatot, mely a feladatfinanszírozásra vonatkozik. Ebben egyebek mellett szerepel az óvodai körzet nagysága, a csoportok száma és létszáma, a takarítandó négyzetméter, az udvar és a takarítandó utcafront nagysága, a tálalókonyhák és mosdók száma. A körzetvezetők ezt töltik majd ki, s szeptember elején ezzel a dokumentummal jelennek meg a polgármesteri hivatalban az egyenkénti, intézményenkénti egyeztetésen. Erre azért van szükség, mondotta, hogy az önkormányzat ne a „fanyíróelv" szerint, hanem a mutatók alapján döntsön arról, hogy honnan hány embert küld el. Döntés várhatóan a szeptemberi, de legkésőbb az októberi közgyűlésen várható. Sz. C. Sz. Ha nem segítenek, csődhelyzet alakulhat ki az óvodákban. (Fotó: Miskolci Róbert) Göngyöleg. A lakótelepi fogadószinteken található különböző üzletek göngyölegét a lakóházi kukákba dobják - jó, ha nem mellé. Ez a tapasztalata a 489- 528-ról telefonáló hölgynek, aki egy úrvezetőt (EMR 947) is rajtacsípett, amint két zsák szemetet tett egy Rókusi körúti kukába. Üzeni neki: a szemétszállítás díját a lakók fizetik - helyette is! Festés: Teleki Istvánná a Délceg utcai óvodából köszönetet mond a Mal Rt.nek, az Alternatív Iskolának, a Bau Stúdiónak, Kocsis György szülőnek és munkatársainak. Kifestették az óvodát. Közhasznú. Gila Ferenc tanácsnok telefonált, hogy a szegedi önkormányzat majdnem egy éve foglalkoztat munkanélkülieket. A közhasznú munkát végzők kezdetben 2500-an voltak, jelenleg 1300-an vannak, a többiek elmenekültek a munka elől. A felsőfokú végzettségűek 30 ezer, a többiek 16 ezer forintot kapnak - szemben a 7300 forintos jövedelempótló támogatással. A tanácsnok szerint sem lehet egyikből sem megélni, mégis úgy gondolja, inkább dolgozni kéne, mint nem. Gyógyszer. Egész heti gyógyszerkészletét elvesztette a Rókusi krt. 11. előtt egy beteg. Kéri, hogy aki megtalálta (szürke gyógyszertartóban), a 489-754-es telefonon jelentkezzen. Kövek: Balesetveszélyesek a villamossíneken átvezető átjáró össze-vissza álló kövei a Kálvin téri kitérőnél. H. B.-né kéri az SZKV illetékeseit, „simítsák el” a dolgot, s a szemétgyűjtőket is helyezzék át, mert nem lehet tőlük fölszállni. Csoda. Szabó Gábor el van ragadtatva a Démász északi kirendeltségétől. A bejelentése utáni napon megjavították a Csaba utcai játszótéren a hibás lámpatesteket. Ritka manapság, hogy megkapjuk a pénzünkért, ami jár - mondta némi malíciával. Igaz. Dr. Kolozsvári Lajos, a Szemészeti Klinika igazgatója csak most érkezett haza szabadságáról, s olvasta 12-i lapszámunkban a kismama panaszát: sokat kell várni a beteg kisgyerekkel. Az észrevétel biztosan igaz, az igazgató köszöni, mindent megtesz, hogy ne így legyen ezután. Napközi. Az Arany János iskolából telefonáltak, hétfőn kell fizetni a napközi díját, az önkormányzat hivatalától viszont nem kaptak semmilyen határozatot - a beadott 280 közül - 148 támogatási kérvényre. Mi mondjanak a szülőknek hétfőn? Beton. Súlyos koponyasérülést szenvedett a 3 éves Nyikos Kinga, aki leesett a lakótelepi játszótér csővázas mászókájáról a betonra. Hány baleset kell még ahhoz, hogy beton helyett végre fű vagy homok legyen a játszótereken? Kedves Olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ezen a héten ügyeletes újságíró munkatársunkkal, Sulyok Erzsébettel oszthatják meg. Munkanapokon reggel 8-tól 10 óráig, vasárnap 14- től 15 óráig várja hívásaikat a 06-20-432-663-as telefonszámon. Kérjük, figyeljenek arra, hogy Szegedről is valamennyi számot tárcsázni kell! Elveszett tárgyakat kereső olvasóink olcsó hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Szeged 5 Emlékmű Kovács Józsefnek Az 1956-os forradalom és szabadságharc szegedi mártírjának, Kovács Józsefnek szeretne emlékművet állítani még az idén a klinikakertben vagy az Aradi vértanúk terén az egykori harcostárs, az Egyesült Államokban élő Pető Ferenc. A szegedi születésű emigráns hat esztendővel ezelőtt hozott létre egy alapítványt szülővárosában azzal a céllal, hogy méltó emléket állítson Kovács Józsefnek. A nyolcvannégy éves Pető Ferenc, aki a szegedi tudományegyetemen szerzett magyar, német, francia szakos tanári diplomát, valamint bölcsészdoktorátust, 1946-tól letartóztatásáig, 1948. január 18-ig volt a Szabadság Párt délvidéki főtitkára. Itt ismerkedett meg a verseket írogató, atlétatermetű másodéves orvostanhallgatóval, a párt aktivistájával, Kovács Józseffel. Harcostársát a Szabadság Párt feloszlatása után börtönbe zárták az ötvenes évek elején. ő maga az ávósok elől Ausztrián keresztül az Egyesült Államokba menekült, ahol először mint segédmunkás, később mint vasesztergályos, ügynök és tanár dolgozott. Kovács József a Nagy Imre-féle amnesztia idején szabadult. A forradalom idején a Nemzeti Bizottmány alelnökeként tevékenykedett, amiért később börtönbe zárták, és halálra ítélték. Kovács Józsefet 1958. október 6-án akasztották fel. Pető úgy tudja, hogy harcostársa utolsó kívánságaként szőlőt és lágy kenyeret kért a bitófa árnyékában, s utolsó mondata úgy hangzott: „Nemzetemért és népem szabadságáért halok meg! ” Pető Ferenc azt is tudni véli, hogy Kovács József édesanyja beleőrült fia elvesztésébe, s gyermeke halála után cél nélkül kóborolt az utcákon, azt kiabálva: „Gyilkosok, adjátok vissza a fiamat! ” A Houstonban élő hazánkfia idén tavasszal megbeszéléseket folytatott Fráter Lóránttal, az orvosegyetem rektorával, Lehmann Istvánnal, a megyei közgyűlés elnökével és Szalay István polgármesterrel, akik, elmondása szerint, mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatásukról biztosították. A tervek szerint a szoborállítás költségeinek felét (250 ezer forintot) Pető, másik felét pedig a város (170 ezer forint), illetve a megye (50 ezer forint) állná. Az emlékmű megvalósításához szükség lenne még 30 ezer forintra. Pető Ferenc ezúton kéri, hogy Szeged polgárai járuljanak hozzá a mellszobor felállításának költségeihez. Adományaikat az OTP Csongrád megyei Igazgatóságán vezetett „Kovács József Emlékmű” elnevezésű 11735005-20466615-ös számlaszámon fizethetik be. A mellszobrot - melyet Kalmár Márton szobrászművész készít - a forradalom negyvenedik évfordulóján, október 23-án avatják fel. Sí. C. Sí