Délmagyarország, 2002. február (92. évfolyam, 27-50. szám)

2002-02-07 / 32. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" Min változtatna a volt sztárnyomozó, Doszpot Péter? Egy politikus közérzete korábban gyakran megfordult Szegeden és környékén Doszpot Péter, bűnözők nyomában. Ám MSZP-s képviselőjelöltként teg­nap volt itt először. Egész napos Csongrád megyei programja Kis­teleken kezdődött, a Szeged Pla­­zában rendezett fórumon foly­tatódott és esti sörözéssel Szőre­­gen zárult. - Miért állt be a szocialisták­hoz! - Nem álltam be, úgy érzem, nem vagyok MSZP-tag és a későb­biekben sem tervezem, hogy belépek. Ez amolyan személyfüg­gő döntés volt. Medgyessy Péterrel találkoztam és ahogyan és amiről beszélt, az számomra meggyőző volt. Arról győzött meg, hogy „szakmapolitikusként", vagyis olyan emberként, aki ért valami­hez, elsősegíthetem azokat a vál­tozásokat, amelyeket egy idő óta rendőrként is szükségesnek tar­tottam. Elsősorban a közbizton­ság javítására gondolok. - És hogyan gondolja ? - Ma a rendőrség szervezetileg úgy néz ki, mint egy fordított pi­ramis. A végrehajtó állománynál szűkül és az irányító állománynál terebélyesedik ki. Úgy gondoljuk, meg kell szüntetni a vízfejet. A közbiztonság javítása végett vissza kell állítani a körzeti megbízotti há­lózat működési feltételeit, törvényi, munkajogi alapjait. De egy rend­őr nem rendőr, ezért a szétvert rendőrőrshálózatot is újra kell épí­teni. Ez így már hatékony lehet, de itt még nem álltunk meg: az egyes lakókörzetekben a civil szervezetek, elsősorban a polgárőrségek megerő­sítésére és igénybevételére gondol­tunk. Jogszabály-módosítással sze­retnénk növelni az önkormányza­tok szerepét a bűnmegelőzésben. Azután innen, az alapoktól lehet tovább építkezni. Nagyobb önálló­ságot kaphatnának a megyei fő­­kapitányságok, nem a központ­ban, hanem helyben kellene el­dönteni például egy rendőrőrs lét­szám- és eszközigényeit. Szeret­ném azonban leszögezni: a rend­őrség egészét nem kell megváltoz­tatni. A jó szakemberek megvan­nak - legföljebb némelyikük nem a saját helyén.­­ Némely ellenzéki politikus „felvilági bűnözést" emleget és a koalíciós politikai elitet érti felvi­lágon. Rendőri tapasztalatai alá­támasztják ezt a vádat . - Nem hallottam még ezt a kife­jezést, de nem is tapasztaltam, hogy mondjuk a maffia összefonódott volna a politikával. Az pedig más té­ma, amikor egy-egy politikus bűn­­cselekményt követ el. De hogy a bűnözés intézményessé vált volna bármelyik politikai elitben? Akkor itt nagyon nagy gáz lenne... Min­denesetre nincs bizonyítva. Egyéb­ként a mi programunk úgy kezdő­dik, hogy szolgálni és nem ural­kodni akarunk. A kormányzási stí­lus megváltozásával az abszurd szó­beszédeknek sem lesz táptalaja. - Másképpen látja az országot, mióta politikusként járja ! - Nagyon. Sokszínűbbnek, ér­dekesebbnek. - Nem bánta meg a döntését. Végül is értett valamihez... - Magam sem szeretem azokat a politikusokat, akik úgy tesznek, mintha az égvilágon mindenhez értenének. Hallgattam már ilye­neket, sok sületlenséget összehor­danak... Én képviselőjelöltként is megtehetem, hogy azzal foglalko­zom, amihez értek. Jól érzem ma­gam, nem bántam meg, hogy lesze­reltem. SULYOK ERZSÉBET „Azzal foglalkozom, amihez értek." Fotó: Miskolczi Róbert Az őszinteség a legfontosabb Fehér köpeny nélkül - Gyermekkorukban rengeteg ku­darc éri őket. Mi sikerélményeket adunk nekik, hogy legalább a szo­rongásuk elmúljon - magyarázta Gyürky Klára, a vásárhelyi Fogya­tékosokat Ellátó Nappali Intéz­mény vezetője, amikor az otthon funkciójáról kérdeztem. A negye­dik éve működő intézmény az ok­tatási rendszerből már kikerült, de gondoskodásra szoruló értelmi sé­rültek nappali felügyeletét látja el. Ezzel jelentősen megkönnyíti az érintett fiatalok családjainak helyzetét, hiszen így mindkét szü­lő munkát tud vállalni. Az otthon szükségességét bizo­nyítja a teljes mértékű kihasz­náltsága is. A kérdésre, miszerint elég-e a 20 férőhely Vásárhelyen, így válaszolt a vezető: - Mi a nap­pali ellátást biztosítjuk. A lét­számhatár inkább a közösségi he­lyiségek kihasználhatóságától függ. Helyhiány miatt még nem utasítottunk el kérelmet, és nem is fogunk. Az intézménybe járó fiatalok egész nap találnak maguknak el­foglaltságot, miközben meg van oldva az étkezésük is. - Mi a má­sodik családjuk vagyunk, mindent megbeszélünk velük és a szüleik­kel is - állítja Gyürky Klára. A fi­atalok aligha unatkoznak: rajzol­nak, festenek, agyagoznak, hímez­nek, rendszeresen szerepelnek vers­mondással, tánccal. Hetente két­szer néptáncfoglalkozáson is részt vehetnek, amit a 18 éves Ferenc Tamás tart. Imádják a velük hamar szót értő fiút, aki fiatal kora el­lenére már sokéves néptáncos gya­korlattal rendelkezik. „Sajnos, rengeteg előítélet él az emberekben - nemcsak az értelmi sérültekkel, hanem a szüleikkel szemben is" - emelte ki Gyürky Klára. Éppen ezért az otthonnak se­gítenie kell a családok társadalom­ba való beilleszkedését. Az intéz­mény munkatársai és a szülők kö­zös kirándulásokat, bográcsozáso­kat szerveznek a fiataloknak. Na­pi rendszerességű, harmonikus kapcsolat alakult ki közöttük az el­telt évek alatt. Az otthon egyébként folyama­tosan pályázik támogatásra. De­cemberben például sikerült az épü­let homlokzatát felújítani egy pá­lyázaton nyert összegből. Idén vi­deokamera, számítógép és fény­másoló beszerzését tervezik ha­sonló módon. Gyürky Klára hang­súlyozta: - Ezek az eszközök ah­hoz szükségesek, hogy növeljük a fog­lalkozások színvonalát. Azonban ezek sem pótolhatják azt, ami a legfontosabb: az őszinteséget. Az intézményen belüli hangulatot pe­dig úgy jellemezte, hogy:­­ Mi nem hordunk fehér köpenyt, és itt min­denki tegeződik. Az otthonban - játék közben. Fotó: Miskolczi Róbert Waldorf­hetek MUNKATÁRSUNKTÓL Az alternatív pedagógiák iránt ér­deklődőkre számítanak a szegedi Waldorf-hetek szervezői: február 9-étől március 17-éig előadásokon és szakmai bemutatókon kíván­ják megismertetni a gyermekköz­pontú Waldorf-pedagógia alapel­veit és a gyakorlati képzést. Szeged vonzáskörzetében, Újszentivánon két éve működik Waldorf-iskola. Rendezvénysorozatuk első előadá­sát egy tapasztalt és nemzetközi hí­rű Waldorf-tanár, Kökéndy Ákos tartja a természettudományos tár­gyak oktatásáról. A Vasvári Pál Közgazdasági Szakközépiskolában csütörtökön délután fél ötkor kez­dődő programra a pesthidegkúti iskola érettségiző osztályának ta­nulói is eljönnek és bemutatkoz­nak. CSÜTÖRTÖK, 2002. FEBRUÁR 7. NÉVJEGY Az orvoslás újabb forradalma­ ­ A szív- és érrendszeri betegsé­gek után leggyakrabban emész­tőszervi panaszokkal fordulnak orvoshoz a betegek, ami szorosan összefügg a rossz táplálkozással - mondja Varró Vince orvospro­fesszor, aki négy évtizeden ke­resztül dolgozott a Szegedi Tudo­­mányegyetem I. Számú Belgyó­gyászati Klinikáján. Oktatómun­kájáért nemrég Szent-Györgyi Albert-díjat kapott. - A mostani kitüntetéssel negy­venéves oktatómunkáját ismer­ték el. Azt mondják, a hallgatók kedvelték az előadásait... - Sőt többször ki is figuráztak, ami a szeretet és az elismerés je­le. Előadás közben mindig járkál­tam, ami nem feltétlenül szeren­csés dolog mert a szónoknak in­kább állnia kell. A medikusok egy­szer kiszámolták, hány kilométert tettem meg így egy év alatt, de a pontos számra nem emlékszem. Amikor már öt éve nyugdíjas vol­tam, két évfolyamon is megválasz­tottak a diákok az év legkiválóbb oktatójának. Ezzel valószínűleg azért tiszteltek meg mert az elő­adásaimat igyekeztem színessé tenni. Négy éve éppen azt taní­tom a doktorandusz hallgatóknak, hogyan kell érdekesen előadni egy tudományos témát. Például időn­ként bele kell szőni a szövegbe egy­­egy tréfát, ha pedig valaki nem fi­gyel vagy mással beszélget, akkor perceken át csak azt a hallgatót nézem, mintha egyedül neki tar­tanám az előadást, s ilyenkor kény­telen ő is rám figyelni. Az előadás módja attól is függ kikből áll a közönség hiszen másképp kell be­szélni az egyetemisták, a szakorvo­sok vagy a laikusok előtt. Életem egyik legnehezebb feladata volt a zsombói népfőiskolán összegyűlt falusi embereknek a gyomorról és annak betegségeiről beszélni úgy, hogy az előadásban egyetlen szak­­kifejezés se legyen.­­ Szőkébb szakmájában, az emésztőszervi betegségek gyógyí­tása terén mennyivel tudnak töb­bet az orvosok ma, mint néhány évtizeddel ezelőtt ! Dr. Varró Vince 1921 -ben szü­letett Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetemen jo­gi diplomát szerzett 1946-ban. A Belgrádi Orvostudományi Egyetemen 1939-ben elkez­dett tanulmányait a háború miatt kénytelen volt megsza­kítani, és a szegedi egyetemen kapott orvosi diplomát 1949- ben. 1965-ben lett az orvostu­domány doktora, és 1970-ben nevezték ki egyetemi tanárrá. Az I. számú belgyógyászati kli­nika igazgatója volt egészen 1991 -es nyugdíjazásáig. 1985 és 1991 között a SZOTE kli­nikai rektorhelyettese volt. Ko­rábban megkapta a Hetényi Géza-emlékérmet, a Felsőok­tatás Kiváló Dolgozója, vala­mint a Kiváló Orvos kitünte­tést, a SZOTE Jancsó Miklós­­emlékérmét, a Szegedért Ala­pítvány fődíját, az MTA Eöt­vös József-koszorúját, idén pe­dig Szent-Györgyi Albert-díj­­jal tüntették ki. - A tizenöt vagy húsz évvel ez­előtti előadásaim vázlatát nyugod­tan kidobhatnám, mert túlhalad­ta a tudomány. A klinikán volt olyan időszak, amikor külön fekélybetegosztályt nyitottunk, mert a betegeket bent kellett tarta­ni. Ma már - ha nem találnak szö­vődményt - a fekélybetegek am­buláns ellátást kapnak, gyógyszert írnak fel nekik, és két hét múlva el­felejtik az egészet, legtöbbször vissza sem kell jönniük kontroll­­vizsgálatra. Most, a genetika roha­mos fejlődése miatt, újabb forrada­lom előtt állunk, amely teljesen átalakítja az orvoslás gyakorlatát.­­ Lapunknak adott korábbi in­terjújában azt mondta, érdeklik azok az esetek, amikor a kutatók hamis eredményeket publikál­nak. Mit sikerült ezekről kiderí­tenie ?­­ Az Orvosi Hetilapban megje­lent cikkemben leírtam, hogy Amerikában és Angliában már het­venes évek elején elkezdtek azzal foglalkozni, vajon nem csalnak-e néha a kutatók a közleményeik­ben. Kiderült, hogy vannak, akik annyira „lazán kezelik" a kísérle­ti körülményeket, hogy eredmé­nyeiket nem lehet elfogadni. En­nél súlyosabb eset a vétkes gondat­lanság, vagyis amikor az illető tud­ja, hogy eredményei nem ponto­sak, de túlteszi magát ezen. Ez már a bűn határát súrolja. Ameri­kában az is előfordult, hogy egy ügyes fiatal kutató fejből megírt egy közleményt, ami mögött sem­milyen kutatómunka nem volt. Az USA-ban és Nagy-Britanniá­­ban ezért igyekeznek ellenőrizni a tudományos publikációkat, Euró­pában viszont nem nagyon foglal­koznak ezzel. HEGEDŰS SZABOLCS De Vonó Vince: „A hallgatók több­ször kifigurázták az előadói stílu­somat, ami a szeretet és az elisme­rés jele." Fotó: Schmidt Andrea SZALONTAI ATTILA Nagylakig utazott a kávé A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának munkatársai az elmúlt na­pokban 168 jogsértés derítettek fel, az elkövetési érték meghaladta a 12,1 millió forintot. Külföldi állampolgárokkal szemben a határvámhivatalok­nál 501 ezer forint bírságot szabtak ki a szabály­sértési eljárások során. Röszkén jelentkezett vámkezelésre M. S. jugoszláv ál­lampolgár, aki a benyújtott okmányok szerint 11 ezer 995 darab márkajelzés nélküli farmernadrágot szállított. A tételes vámvizsgálat során aztán kiderült, valamennyi farmer védjegyoltalom alatt álló Gass, Leo Kepper, illetve Lewis márkajelzéssel van ellátva, ám a címzettnek, egy zalaegerszegi cégnek nincs enge­délye ilyen márkák forgalmazáshoz. Ezért a vámhi­vatal a 7,3 millió forint értékű árut lefoglalta, s áru hamis megjelölése, valamint csempészet alapos gya­núja miatt eljárás is indult. A kiskőrösi pénzügyőrök egy Soltvadkert közelében lévő tanyán végeztek jövedéki ellenőrzést, ahol ugyan éppen senki nem tartózkodott otthon, ám a gazda nem éppen jogszerű munkálkodását jól bizonyította az az ásványolaj-lepárló berendezés, amit a járőrök összeszerelt állapotban találtak meg. A 100 ezer fo­rintot érő masinát természetesen lefoglalták a vámo­sok. Gyulán S. A. török gépkocsivezető járművében a rakomány közé rejtve 18 darab tájképet, illetve csendéletet ábrázoló festményt fedeztek fel. A több mint 1,8 millió forintot érő szállítmány szintén már vámraktárban pihen. Tompán egy aranycsempész bukott le - ő 76 ezer forintot érő karkötőből, fülbe­valóból, medálból és nyakláncokból álló kollekcióval gazdagította a magyar államot. Kiszomboron viszont C. E román állampolgár a kávészállítmányától köszön­hetett el. A Nyugat-Európából fuvarozott 272 kiló, 330 ezer forintot érő kávénak a fináncok a vámhivatal rak­tárában kerestek helyet. A fent említett árucikkek mellett lefoglaltak még régiónk pénzügyőrei 1062 karton cigarettát, 7 liter tisz­ta szeszt, 73 liter gázolajat, 100 liter szeszes italt, 4 darab ipari varrógépet és 20 négyzetméter parkettát is. B. Z.

Next