Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-02 / 280. szám

- HÉTFŐ, 2002. DECEMBER 2. Ö l ■ AKTUÁLIS* A Szegedi Közlekedési Társaság félmilliárdos adósságát is átvállalják Tehermentes járművek A nagyváros, közöttük Szeged közlekedési társaságának adós­ságát vállalja át a kormány ös­­­szesen több mint 3 milliárd fo­rint értékben. A Budapesti Közlekedési Vállalat csaknem harmincmilliárdos­ adósságállományának átvállalá­sát követően a kormány öt, önál­ló közlekedési társasággal ren­delkező vidéki nagyváros - Pécs, Miskolc, Debrecen, Kaposvár és Szeged - támogatásáról döntött. Botka László szegedi polgár­­mestertől megtudtuk: a költség­­vetési törvény benyújtásakor az öt nagyváros polgármesterei egyeztettek, és közösen kezdtek lobbizni a támogatásért. A kor­mány a kért 4,5 milliárd forint­ból csaknem 3,2 milliárdot biz­tosított az öt nagyváros számára.­­ Áttörésként értékelhető a döntés, a kormány elkötelezte magát a nagyvárosok tömegköz­lekedésének segítése, fejlesztése mellett - fogalmazott Botka László. Azt egyelőre még nem tudni, Szeged esetében összeg­szerűen mennyit is jelent majd a támogatás, de az szinte biztos, hogy a Szegedi Közlekedési Tár­saság által felhalmozott 4-500 millió forintos hitelállomány rendezhető a pénzből. A polgár­­mester fontosnak tartotta megje­gyezni: Szeged úgy stabilizálhat­ja a közlekedési társaság gazda­sági helyzetét, hogy a Budapesti 15 százalékostól eltérően pénte­ken 7,5 százalékos tarifaemelést fogadott el a közgyűlés. A hét végén Salgótarjánban, a megyei jogú városok szövetségé­nek ülésén határozat született arról, hogy a közös lobbitevé­kenységet tovább folytatják. A polgármester szerint min­denképpen felül kell vizsgálni, és ha szükséges, át kell szervezni a Szegedi Közlekedési T­ársaság működését, hogy a jövőben gaz­daságosabban, hatékonyabban működhessen. - Elköteleztük magunkat az ésszerűsítés mel­lett, ahogyan arra bizonyíték a pénteki közgyűlésen hozott több döntés is - tette hozzá Botka László. K. B. Antonio Bellver Manríque: megérte belépni az Európai Unióba Nagy csaták és közös érdekek a munkát kívánt Szegeden tar­tott előadásában a magyarok­nak Antonio Bellver Manríque, Spanyolország budapesti nagy­követe már tudja, milyen ko­moly előkészületet kíván a csat­lakozás. Magyarország az EU-csatla­kozás küszöbén áll. Kedve­zőbb helyzetben vagyunk, mint annak idején Spanyolor­szág.­ Annak idején például Spanyolország nem részesül­hetett előcsatlakozási támoga­tásban.­­ Igen, ilyen szempontból Ma­gyarország jobb helyzetben van. Ám az is igaz, hogy a csatlakozás időpontjában, közel tíz éve a spa­nyol gazdaság nyitottabb volt Eu­rópa felé, mint most a magyar és a többi jelölt ország gazdasága. Spanyolországnak sok áldozatot kellett hoznia akkor, gondolok például a belépés után megszűnt egymillió munkahelyre. Át kel­lett alakítanunk a gazdaság szer­kezetét. Ez a folyamat egyébként máig tart, így fordulhat elő, hogy nálunk a legnagyobb a munka­­nélküliség, miközben munka­erőimportra szorulunk. Ennek ellenére megérte csatlakozni.­­ Igen. Nemcsak gazdasági szempontból, ami ugye alapvető fontosságú, de szociális, politikai és kulturális szempontból is. A csatlakozás előtti Spanyolorszá­got nem lehet összehasonlítani a mostanival. Spanyolország mennyiben számít a taggá váló Magyaror­szágra !­­ Szövetségeseknek kell len­nünk, s ez nem formális szövet­ség lenne. Az EU országai szövet­­ségesi kapcsolataikat érdekeik, feladataik szerint alakítják. Ezek egyre fontosabbá válnak, mivel az egyes döntések elfogadásához minősített többségre lesz szük­ség a szavazáskor. Minden adott ügyben újraformálódnak ezek a szövetségek, egymásra kell talál­nia a tagállamoknak ahhoz, hogy saját érdekeiket érvényesíteni tudják. A közvetlen jövőt illető­en két nagy csata várható az uni­óban, amelyekben Spanyolor­szágnak és Magyarországnak tá­mogatnia kellene egymást. Az egyik a kormányok közötti tár­gyalás Európa jövőjéről, a másik pedig a jövendő régiópolitika kér­dése. Itt közösek lesznek az érde­keink. Önöket is érték a csatlako­záskor hátrányos hatások. Erre mi is számíthatunk.­­ A nyilvánvaló előnyök mel­lett fel kell készülniük a magya­roknak arra, hogy a tárgyaláso­kon minden állam joggal védi majd saját érdekeit, s az is nyil­vánvaló, hogy mindenkinek va­lamit fel kell áldoznia a megegye­zés érdekében. Spanyolországot is érik negatív hatások a bővítés­kor. Ezzel együtt a népszavazás­kor a spanyolok 64 százaléka tá­mogatta a bővítést. W. A. A­ntonio Bellver Manrique: Spanyolországnak sok áldoza­tot kellett hoznia a csatlakozás alkalmával. Fotó: Gyenes Kálmán A Nem csökken a Tesco-láz Vásárhelyen Karácsonyig még újnak számít N­em árulhatta el lapunknak a vásárhelyi Tesco igazgatója, pontosan mennyien látogatták meg az új áruházat a nyitás után és a hét végén. Azt azonban elmondta: felülmúlta a várako­zásokat a vásárlók érdeklődése. Mint arról tudósítottunk, pénte­ken nyitotta meg kapuit a megye második Tesco Áruháza Vásár­helyen. Az eseményt országos vi­szonylatban is ritka reklámkam­pány előzte meg, amelynek so­rán például több ezer pingpong­­labdát szórtak a városra repülő­gépről. Ezeket a megtalálók aján­dékcsomagokra válthatták be az első napon. Valószínűleg a beha­rangozásnak is köszönhetően a multinacionális áruházlánc ve­zetőinek várakozásait felülmúló az érdeklődés az áruház iránt. Tömegesen érkeznek a vevők Vásárhelyről és vonzáskörzeté­ből, de rengetegen jönnek Szen­tesről, Csongrádról és Orosházá­ról is. - Főleg a műszaki és elektroni­kai termékeinket vásárolták az elmúlt három napban, de az élel­miszerpultjaink forgalmára sem panaszkodhatunk - árulta el Egri Csaba, a vásárhelyi hipermarket igazgatója. Mint mondta, rengeteg jó vis­­­szajelzést kaptak az ide látoga­tóktól: az embereket kielégíti az áruválaszték, s annak is sokan örülnek, hogy van még az akciós termékekből, mint például a mikrohullámú sütőből és a fél­ezer forintos darált húsból. Az igazgató szerint a nézelődők kö­zül sokan vásárolnak is, no és so­kat kérdeznek: az emberek min­denre kíváncsiak, hiszen még csak most ismerkednek az áru­házzal. Hogy a regionális Tesco-láz meddig tart, arról Egri Csaba igen optimistán nyilatkozott: - A kereskedelemben a december ha­gyományosan a legerősebb hó­nap az ünnepek miatt. Karácso­nyig biztosan kitart az áruház iránti nagy érdeklődés. SZ.A. I­­ zoknak is jutott az akciós termékekből, akik a nyitás másnapján jöttek. Fotó: Tosik Attila Hajlékony politika PANEK SÁNDOR Majd te se hidd, ha én hazudok. Ez nem közmondás, mert a köz­mondások nem cinikus emberek száján terjednek. A politika mű­vészetét azonban jól jellemzi, s nem vitás, hogy e hajlékonyság si­kerre vezet a politikában. Nastase román kormányfőről például senki sem gondolta vol­na, hogy Budapesten részben megegyezik a magyar féllel a státus­törvény fenntartásáról, miután előző nap az elutasító szlovák ál­lásponttal teljesen egyező nézeteket hangoztatott. A román poli­tikus hajlékonyságának nyilvánvalóan jót tett, hogy észlelte az uniós bővítési biztos, Verheugen közvetítési kísérletét Magyaror­szág és Szlovákia között, és tekintettel a román csatlakozás ké­nyes voltára, Budapestre már egy megváltozott Nastase érkezett: miért is kérdezte volna meg tőle bárki: hogy is van ez ? Nem mon­dom, Nastase erre visszakérdezhetett volna. És az, hogy a ma­gyar-magyar értekezleten Medgyessyék már azzal érveltek, hogy az Orbán-Nastase megállapodás módosítása nem is annyira érde­kes, hiszen alig néhány száz román munkavállalót érintett. Mi­közben Kovács László egy éve sincs, hogy 23 milliós román özön­­nel riogatta a választási kampány előtt az embereket ? Hasztalanok ezek a kérdések. Az uniós csatlakozás politikai si­kere itthon is varázserővel bír. Nem újdonság, hogy a magyar vá­lasztók zöme eddig csatlakozás alatt elsősorban politikai jelentő­ségű eseményt ért, noha azt, hogy az integráció politikailag lehet­séges legyen, jószerivel már az Antall-kormány elérte. A kormá­nyokon áthúzódó kemény munka (a törvények átalakítása mel­lett) arra szolgált, hogy az Európai Unió lényegét jelentő szabad­piaci verseny­előnyök helyett ne hátrányokkal járjon az ország­nak. A magyar gazdaság látszólag máris szervesen kapcsolódik az uniós szabadpiaci versenyhez, de ez elsősorban a külföldi tőkével működő nagyvállalkozásokra érvényes. A hazai kis- és középvál­lalkozások, valamint a hazai mezőgazdasági termelők kifejezet­ten rosszul járhatnak, ha a magyar kormány uniós jövőkép he­lyett a csatlakozási siker eukonform varázsporát hinti. Medgyessy Péter tanácsadói már a választások után kimondat­ták a kormányfővel azt a­ ma még korainak tűnő - ám igen hajlé­kony - ötletet, hogy közvetlenül a csatlakozási szerződés aláírása után rendezzenek előrehozott parlamenti választásokat, hogy úgymond „új" politikai erő kezdhesse meg az új történelmi éra vezetését. Az ok valójában több annál, hogy az aláírás győzelmet garantál a hatalmon lévőknek: egyik-másik újonnan csatlakozott európai országból ismert (Ausztria a legjobb példa), hogy a belé­pés után egy évre a varázspor hatását EU-csalódottság váltja fel. Éppen az időszerű parlementi választások előtt. 3 Százéves a szegedi indóház utókiállítás nyílt, és felavatták a tervező, Pfaff Ferenc emlék­tábláját szombaton a szegedi Nagyállomáson. Az esemény a százéves indóház jubileumi rendezvénysorozatának volt a része. Mohácson 1851-ben született a szegedi indóház tervezője. Pfaff Ferenc tiszteletére szombaton emléktáblát avattak a Nagyállo­máson. Kummer István, a MÁV Rt. főépítésze köszöntőjében el­mondta: a szegedi indóház a vas­úttal utazóknak a városkaput, az itt dolgozóknak pedig a második otthont jelenti. Szeged vasúttörténete szem­pontjából fontos dátum volt 1854. március 4-e. Ekkor adták át ugyanis a Pest-Félegyhá­­za-Szeged vasútvonalat. Az in­dóház pedig Pfaff Ferenc tervei alapján 1902. november 30-ára készült el. A tervező emléktáblá­ját Kummer István és Szabó Gyula területi igazgató leplezte le. Az Életképek a vasútról című fotókiállítást elsőként 1996-ban rendezték meg a 150 éves ma­gyar vasút tiszteletére. A mosta­ni kiállításnak a Nagy állomás ét­terme adott otthont. A beérke­zett munkákat Khürmer László, a Magyar Fotóművészeti Alkotó­­csoportok Országos Szövetségé­nek elnöke értékelte. A pályázat­ra 84 fotós küldte be 612 alkotá­sát. A zsűri ezekből 295-öt foga­dott el. Több kategóriában, ös­­­szesen hatvankilenc képet díjaz­tak. A vasút múltja kategóriában lapunk fotóriportere, Gyenes Kálmán vehette át az első díjat. A magyar vasút múltjával és jele­nével foglalkozó fotókat decem­ber 8-áig tekinthetik meg az ér­deklődők, naponta 9 és 19 óra között. K.T. elavatták Pfaff Ferenc emléktábláját. Fotó: Gyenes Kálmán

Next