Délmagyarország, 2002. december (92. évfolyam, 280-303. szám)
2002-12-02 / 280. szám
- HÉTFŐ, 2002. DECEMBER 2. Ö l ■ AKTUÁLIS* A Szegedi Közlekedési Társaság félmilliárdos adósságát is átvállalják Tehermentes járművek A nagyváros, közöttük Szeged közlekedési társaságának adósságát vállalja át a kormány összesen több mint 3 milliárd forint értékben. A Budapesti Közlekedési Vállalat csaknem harmincmilliárdos adósságállományának átvállalását követően a kormány öt, önálló közlekedési társasággal rendelkező vidéki nagyváros - Pécs, Miskolc, Debrecen, Kaposvár és Szeged - támogatásáról döntött. Botka László szegedi polgármestertől megtudtuk: a költségvetési törvény benyújtásakor az öt nagyváros polgármesterei egyeztettek, és közösen kezdtek lobbizni a támogatásért. A kormány a kért 4,5 milliárd forintból csaknem 3,2 milliárdot biztosított az öt nagyváros számára. Áttörésként értékelhető a döntés, a kormány elkötelezte magát a nagyvárosok tömegközlekedésének segítése, fejlesztése mellett - fogalmazott Botka László. Azt egyelőre még nem tudni, Szeged esetében összegszerűen mennyit is jelent majd a támogatás, de az szinte biztos, hogy a Szegedi Közlekedési Társaság által felhalmozott 4-500 millió forintos hitelállomány rendezhető a pénzből. A polgármester fontosnak tartotta megjegyezni: Szeged úgy stabilizálhatja a közlekedési társaság gazdasági helyzetét, hogy a Budapesti 15 százalékostól eltérően pénteken 7,5 százalékos tarifaemelést fogadott el a közgyűlés. A hét végén Salgótarjánban, a megyei jogú városok szövetségének ülésén határozat született arról, hogy a közös lobbitevékenységet tovább folytatják. A polgármester szerint mindenképpen felül kell vizsgálni, és ha szükséges, át kell szervezni a Szegedi Közlekedési Társaság működését, hogy a jövőben gazdaságosabban, hatékonyabban működhessen. - Elköteleztük magunkat az ésszerűsítés mellett, ahogyan arra bizonyíték a pénteki közgyűlésen hozott több döntés is - tette hozzá Botka László. K. B. Antonio Bellver Manríque: megérte belépni az Európai Unióba Nagy csaták és közös érdekek a munkát kívánt Szegeden tartott előadásában a magyaroknak Antonio Bellver Manríque, Spanyolország budapesti nagykövete már tudja, milyen komoly előkészületet kíván a csatlakozás. Magyarország az EU-csatlakozás küszöbén áll. Kedvezőbb helyzetben vagyunk, mint annak idején Spanyolország. Annak idején például Spanyolország nem részesülhetett előcsatlakozási támogatásban. Igen, ilyen szempontból Magyarország jobb helyzetben van. Ám az is igaz, hogy a csatlakozás időpontjában, közel tíz éve a spanyol gazdaság nyitottabb volt Európa felé, mint most a magyar és a többi jelölt ország gazdasága. Spanyolországnak sok áldozatot kellett hoznia akkor, gondolok például a belépés után megszűnt egymillió munkahelyre. Át kellett alakítanunk a gazdaság szerkezetét. Ez a folyamat egyébként máig tart, így fordulhat elő, hogy nálunk a legnagyobb a munkanélküliség, miközben munkaerőimportra szorulunk. Ennek ellenére megérte csatlakozni. Igen. Nemcsak gazdasági szempontból, ami ugye alapvető fontosságú, de szociális, politikai és kulturális szempontból is. A csatlakozás előtti Spanyolországot nem lehet összehasonlítani a mostanival. Spanyolország mennyiben számít a taggá váló Magyarországra ! Szövetségeseknek kell lennünk, s ez nem formális szövetség lenne. Az EU országai szövetségesi kapcsolataikat érdekeik, feladataik szerint alakítják. Ezek egyre fontosabbá válnak, mivel az egyes döntések elfogadásához minősített többségre lesz szükség a szavazáskor. Minden adott ügyben újraformálódnak ezek a szövetségek, egymásra kell találnia a tagállamoknak ahhoz, hogy saját érdekeiket érvényesíteni tudják. A közvetlen jövőt illetően két nagy csata várható az unióban, amelyekben Spanyolországnak és Magyarországnak támogatnia kellene egymást. Az egyik a kormányok közötti tárgyalás Európa jövőjéről, a másik pedig a jövendő régiópolitika kérdése. Itt közösek lesznek az érdekeink. Önöket is érték a csatlakozáskor hátrányos hatások. Erre mi is számíthatunk. A nyilvánvaló előnyök mellett fel kell készülniük a magyaroknak arra, hogy a tárgyalásokon minden állam joggal védi majd saját érdekeit, s az is nyilvánvaló, hogy mindenkinek valamit fel kell áldoznia a megegyezés érdekében. Spanyolországot is érik negatív hatások a bővítéskor. Ezzel együtt a népszavazáskor a spanyolok 64 százaléka támogatta a bővítést. W. A. Antonio Bellver Manrique: Spanyolországnak sok áldozatot kellett hoznia a csatlakozás alkalmával. Fotó: Gyenes Kálmán A Nem csökken a Tesco-láz Vásárhelyen Karácsonyig még újnak számít Nem árulhatta el lapunknak a vásárhelyi Tesco igazgatója, pontosan mennyien látogatták meg az új áruházat a nyitás után és a hét végén. Azt azonban elmondta: felülmúlta a várakozásokat a vásárlók érdeklődése. Mint arról tudósítottunk, pénteken nyitotta meg kapuit a megye második Tesco Áruháza Vásárhelyen. Az eseményt országos viszonylatban is ritka reklámkampány előzte meg, amelynek során például több ezer pingponglabdát szórtak a városra repülőgépről. Ezeket a megtalálók ajándékcsomagokra válthatták be az első napon. Valószínűleg a beharangozásnak is köszönhetően a multinacionális áruházlánc vezetőinek várakozásait felülmúló az érdeklődés az áruház iránt. Tömegesen érkeznek a vevők Vásárhelyről és vonzáskörzetéből, de rengetegen jönnek Szentesről, Csongrádról és Orosházáról is. - Főleg a műszaki és elektronikai termékeinket vásárolták az elmúlt három napban, de az élelmiszerpultjaink forgalmára sem panaszkodhatunk - árulta el Egri Csaba, a vásárhelyi hipermarket igazgatója. Mint mondta, rengeteg jó visszajelzést kaptak az ide látogatóktól: az embereket kielégíti az áruválaszték, s annak is sokan örülnek, hogy van még az akciós termékekből, mint például a mikrohullámú sütőből és a félezer forintos darált húsból. Az igazgató szerint a nézelődők közül sokan vásárolnak is, no és sokat kérdeznek: az emberek mindenre kíváncsiak, hiszen még csak most ismerkednek az áruházzal. Hogy a regionális Tesco-láz meddig tart, arról Egri Csaba igen optimistán nyilatkozott: - A kereskedelemben a december hagyományosan a legerősebb hónap az ünnepek miatt. Karácsonyig biztosan kitart az áruház iránti nagy érdeklődés. SZ.A. I zoknak is jutott az akciós termékekből, akik a nyitás másnapján jöttek. Fotó: Tosik Attila Hajlékony politika PANEK SÁNDOR Majd te se hidd, ha én hazudok. Ez nem közmondás, mert a közmondások nem cinikus emberek száján terjednek. A politika művészetét azonban jól jellemzi, s nem vitás, hogy e hajlékonyság sikerre vezet a politikában. Nastase román kormányfőről például senki sem gondolta volna, hogy Budapesten részben megegyezik a magyar féllel a státustörvény fenntartásáról, miután előző nap az elutasító szlovák állásponttal teljesen egyező nézeteket hangoztatott. A román politikus hajlékonyságának nyilvánvalóan jót tett, hogy észlelte az uniós bővítési biztos, Verheugen közvetítési kísérletét Magyarország és Szlovákia között, és tekintettel a román csatlakozás kényes voltára, Budapestre már egy megváltozott Nastase érkezett: miért is kérdezte volna meg tőle bárki: hogy is van ez ? Nem mondom, Nastase erre visszakérdezhetett volna. És az, hogy a magyar-magyar értekezleten Medgyessyék már azzal érveltek, hogy az Orbán-Nastase megállapodás módosítása nem is annyira érdekes, hiszen alig néhány száz román munkavállalót érintett. Miközben Kovács László egy éve sincs, hogy 23 milliós román özönnel riogatta a választási kampány előtt az embereket ? Hasztalanok ezek a kérdések. Az uniós csatlakozás politikai sikere itthon is varázserővel bír. Nem újdonság, hogy a magyar választók zöme eddig csatlakozás alatt elsősorban politikai jelentőségű eseményt ért, noha azt, hogy az integráció politikailag lehetséges legyen, jószerivel már az Antall-kormány elérte. A kormányokon áthúzódó kemény munka (a törvények átalakítása mellett) arra szolgált, hogy az Európai Unió lényegét jelentő szabadpiaci versenyelőnyök helyett ne hátrányokkal járjon az országnak. A magyar gazdaság látszólag máris szervesen kapcsolódik az uniós szabadpiaci versenyhez, de ez elsősorban a külföldi tőkével működő nagyvállalkozásokra érvényes. A hazai kis- és középvállalkozások, valamint a hazai mezőgazdasági termelők kifejezetten rosszul járhatnak, ha a magyar kormány uniós jövőkép helyett a csatlakozási siker eukonform varázsporát hinti. Medgyessy Péter tanácsadói már a választások után kimondatták a kormányfővel azt a ma még korainak tűnő - ám igen hajlékony - ötletet, hogy közvetlenül a csatlakozási szerződés aláírása után rendezzenek előrehozott parlamenti választásokat, hogy úgymond „új" politikai erő kezdhesse meg az új történelmi éra vezetését. Az ok valójában több annál, hogy az aláírás győzelmet garantál a hatalmon lévőknek: egyik-másik újonnan csatlakozott európai országból ismert (Ausztria a legjobb példa), hogy a belépés után egy évre a varázspor hatását EU-csalódottság váltja fel. Éppen az időszerű parlementi választások előtt. 3 Százéves a szegedi indóház utókiállítás nyílt, és felavatták a tervező, Pfaff Ferenc emléktábláját szombaton a szegedi Nagyállomáson. Az esemény a százéves indóház jubileumi rendezvénysorozatának volt a része. Mohácson 1851-ben született a szegedi indóház tervezője. Pfaff Ferenc tiszteletére szombaton emléktáblát avattak a Nagyállomáson. Kummer István, a MÁV Rt. főépítésze köszöntőjében elmondta: a szegedi indóház a vasúttal utazóknak a városkaput, az itt dolgozóknak pedig a második otthont jelenti. Szeged vasúttörténete szempontjából fontos dátum volt 1854. március 4-e. Ekkor adták át ugyanis a Pest-Félegyháza-Szeged vasútvonalat. Az indóház pedig Pfaff Ferenc tervei alapján 1902. november 30-ára készült el. A tervező emléktábláját Kummer István és Szabó Gyula területi igazgató leplezte le. Az Életképek a vasútról című fotókiállítást elsőként 1996-ban rendezték meg a 150 éves magyar vasút tiszteletére. A mostani kiállításnak a Nagy állomás étterme adott otthont. A beérkezett munkákat Khürmer László, a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének elnöke értékelte. A pályázatra 84 fotós küldte be 612 alkotását. A zsűri ezekből 295-öt fogadott el. Több kategóriában, összesen hatvankilenc képet díjaztak. A vasút múltja kategóriában lapunk fotóriportere, Gyenes Kálmán vehette át az első díjat. A magyar vasút múltjával és jelenével foglalkozó fotókat december 8-áig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 9 és 19 óra között. K.T. elavatták Pfaff Ferenc emléktábláját. Fotó: Gyenes Kálmán