Délmagyarország, 2004. június (94. évfolyam, 126-151. szám)

2004-06-01 / 126. szám

KEDD, 2004. JÚNIUS 1. ■AKTUÁLIS« Aggódnak és háborognak a makói gazdák A fokhagyma árát előre „leveri" a nagy üzletlánc Folytatás az 1. oldalról Most valamennyien piacbővülésben, tisztes­ségesebb felvásárlási árakban bíztak. Tekint­ve, hogy hazánk csatlakozott az Európai Uni­óhoz, mely szigorú kvótával tartja távol pia­cától a kínai fokhagymát, ráadásul eddig a természet is kegyes volt a hazai termőföldek­hez, azt remélték, legalább 300-350 forint körüli, nagyon szerény nyereséget is biztosító felvásárlási árak alakulnak ki. Ennek azon­ban máris kevés az esélye: az egyik nagy áru­házlánc, a Metro június 3-ától 16-áig érvé­nyes akciós katalógusában 299 forintért hir­det vágott új fokhagymát. Füleki László, a makói székhelyű Országos Hagyma Termék­­tanács elnöke szerint ez biztosan hatással lesz a felvásárlási árakra is. Félő, hogy a gaz­dák ismét csalódnak legszerényebb várakozá­saikban is, ami a termelési kedv további csökkenéséhez vezet. Ha ez a tendencia foly­tatódik, még az is előfordulhat, hogy a sajá­tos ízvilággal rendelkező, a hagyományos magyar konyhaművészethez elválaszthatat­lanul hozzátartozó Makó környéki fokhagy­ma termesztése néhány éven belül egyszerű­en megszűnik - mondja Füleki László. A Metro katalógusában látható hálós fok­hagymáról egyvalami állítható biztosan: nem Makón termett, a betakarítás ugyanis ezen a vidéken idén - a csapadékos időjárás miatt - most a szokásosnál valamivel később, június tizedike körül várható. Füleki László a makói gazdákat bosszantó hirdetésről úgy gondolja, kínai eredetű terméket reklámoz, az egyik is­mert makói termelő és egyben felvásárló, Mágori Józsefné viszont ezt szinte biztosan kizártnak tartja. Tudomása szerint a betaka­rítási szezon ott is később várható. Megpróbáltunk az áruházláncnál is érdek­lődni, a társaság budaörsi logisztikai köz­pontjának egyik munkatársa, Burzsányi Fe­­rencné azonban csupán annyit tudott a fok­hagymáról mondani: ezeket az árufélesége­ket mindig a budapesti nagybani piacon szer­zik be és onnan terítik szerte az országban. Ha mégsem, akkor esetleg valamelyik uniós tagállamból hozhatták be kollégái. Mágori Józsefné ez utóbbi lehetőséget is kétli, mert tőlünk nyugatabbra az első osztá­lyú fokhagyma kilója két euróba, azaz ötszáz forintba kerül. Egy biztos: miközben a vásár­lók nyilván örülnek az olcsó zöldségnek, a nagyáruházak üzletpolitikája is közrejátszik a magyar mezőgazdaság fokozatos tönkreme­netelében. Azt mondja, nagyon kíváncsi, mi­lyen árut kínál június harmadikától vágott új­hagymaként a Metro, ezért aznap nyitáskor az elsők között fog bemenni a szegedi üzletbe. SZABÓ IMRE Munka a hagymaföldön. Az ár nem mindig fedezi az önköltséget Fotó: Gyenes Kálmán Jégeső és óriási szél volt Szegeden Jégesővel kísért zivatar okozott károkat a jégesővel kísért felhő- Olajbányász, valamint a Szent­est- csak nevettem azon, hogy a jeget károkat szombaton Szegeden, szakadás. Pernpész László, az­tán téren és környékén jég is esett, valaki hónak nézte - tette hozzá Két fát döntött ki a heves szél. Országos Meteorológiai Szolga- Ennek oka, hogy a zivatarfelhőben a szakember. Nagyobb károkról és személyi fát Dél-magyarországi Regionális kis kiterjedésű jéggóc is kialakult. A szegedi tűzoltóság ügyelete­sérülésről nem érkezett jelentés. Központjának munkatársa el- A meteorológus elmondta, volt sétől megtudtuk: a viharos erejű ........................................................ mondta, összesen mindössze 15 olyan szegedi, aki azért telefonált szél két fát döntött ki szomba-Nagy kiterjedésű zivatarfelhő és­ milliméter csapadék hullott, ami­be hozzájuk, hogy megdöbbenve ton. A Gogol utcában villanyve­te el Csongrád megyét szombat egy átlagos zivatarkor szokásos elmondja: havazott­ retékre, a Petőfi Sándor sugár­délután. Szegeden és környékén mennyiségnek felel meg.­­ Rosszul lettem volna azon­ úton pedig villamosvezetékre zu­ar.nnhan nem nWnz;ntt knmnk­ A város p.pvpr re.szP.in néldául c­ 7 nal ha valóban ipaz a hír He rpv­hant a fa Magyarok világkongresszusa a nemzeti emlékparkban Pünkösdi vigadalom Ópusztaszeren A pünkösdi királyi címért vetélkedtek a legények hétfőn az ópusztaszeri emlékparkban, ahol ezen a napon kezdődött meg a magyarok VI. világkongresszusa. Hatalmas érdeklődés kísérte pünkösdhétfőn az immár hagyo­mányos pünkösdi vigadalmat az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. A csaknem egy évtizedes múltra visszatekin­tő rendezvény délben kezdődött. A skanzenben, az Úttörő­ház mellett a múltat megidézve, ko­rabeli csárdában várták a legé­nyeket. Itt zenészek muzsikáltak és persze nem hiányozhatott a jófajta ital sem, ahogy az egy csárdában illik. A lovas legények a pünkösdi királyi cím elnyeréséért embert próbáló feladatokat teljesítettek. A hat lovas két csapatban küz­dött egymással. Első feladatként egy fűzfaágat kellett a magasból leszedniük. Akadt olyan lovas, aki ezt a ló hátára állva teljesítet­te. Következő próbatételként há­rom tojást fogtak egyszerre egyik kezükben a legények, majd így fél kézzel másztak fel hátasukra, amit szőrén ültek meg. Végül a két csapat egy-egy tagjának egy koszorút kellett vágta közben le­vennie a két pózna közé kifeszí­tett kötélről. A Szeghalomról érkezett Eke Gyula és unokája Bence sajnos lekéste a lovas erőpróbát, de mint mondták, a jó idő feledtette a csalódást. A pünkösdi vigadalom mellett az emlékparkban, a Világ ma­gyarságának hajlékában rendez­ték meg a Magyarok Világszövet­sége (MVSZ) VI. világkongres­­­szusának megnyitóját. Az ün­nepség után a Magyar Nemzetért ezüstérem kitüntetettjei az Ár­pád-emlékmű mögött fákat ül­tettek.­­ Ez a fa a magyar nemzet világ­méretű egységének jelképe. Lom­­bosodjon, terebélyesedjen, mint nemzetünk - hangoztatta Patru­­bány Miklós, az MVSZ elnöke. Az itt elhangzott beszédeket a látogatók közül sokan „politikai­nak" nevezték, ezért inkább a lo­vas pálya felé vették az irányt, ahol haditorna-bemutatót ren­deztek. Néhány gyerek­­ megké­sett gyermeknapi ajándékként - rövid időre nyeregbe pattanha­tott, így vált számukra feledhe­tetlenné a pünkösdi vigadalom. A. T. J. Pünkösdhétfőn Ópusztaszeren rendezték meg a magyarok világ­­kongresszusának nyitó ünnepségét­Fotó: Gyenes Kálmán Látszat PANEK SÁNDOR Tizenhét város részesült a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztéri­um gyermeknapi programjaira juttatott kormány támogatásából, s ezek közül egy híján valamennyinek kormánypárti vezetése van; az egy kivétel egy olyan város volt, amelynek polgármesteré­től a Fidesz megvonta a támogatást. Néhány millió nem nagy pénz, és az sem újdonság, hogy a településeknek - mondjuk így - szerencsésebb, ha kormánypárti vezetése van. Tetszik, nem tet­szik a magyar támogatási politika kultúrája alacsonyabb szintű annál, hogy az osztogatásnál ne érvényesítse a „mi emberünk" szempontot. Hanem érdemes szemügyre venni, milyennek is látszik mind­ez. Egy Fidesz-képviselő „mélységesen felháborodva" nyilatkoz­ta, hogy csak kormánypárti városoknak jutott a támogatásból; a többiek, például Debrecen vagy Kaposvár még információt sem kaptak a lehetőségről. Hamarosan érkezik a válasz az MSZP-től, miszerint „szomorúnak" találják, hogy van Magyarországon olyan párt, amelyet a gyereknap „együgyű " politikai támadásokra indít, amúgy pedig minden település részt vállalhatott volna gye­reknap megrendezésében. Konkrétumokról nem esik szó, így az­tán jelentkezik a kaposvári polgármester, és közli, hogy nem is tudtak az egészről. Viszont megszólal a Miniszterelnöki Hivatal, amely szerint megkerestek minden nagyobb önkormányzatot, csak Kaposvárt nem, mert ott egy nevelőotthon kapta a támoga­tást, a többiek pedig visszautasították a pénzt, mert maguk gon­doskodnak a gyereknapról. És itt megáll minden. A pénzt visszautasító önkormányzat, úgy is mint páratlanul új kategória ebben a szűkös világban, az infor­mációhiány ködébe vész, csak sejtheti, aki akarja, hogy a minisz­tériumi hivatalnoknak miért könnyebb a kormánypárti települé­sekkel boldogulnia. 3 A láncok egy része tudatosan a belvárosba települ Jönnek a textilmultik A forgalmas sétálóutcákban jó üzlet ruházati boltot működtet­ni. Szegeden a középkorosztály kevésbé a plazában, inkább a Belvárosban vásárol. Emiatt vár­ható, hogy több nagy nemzetkö­zi áruházlánc is megjelenik a jö­vőben a Belvárosban. A gyalogos övezetet érdemes lenne bővíte­ni, de az átépítés sokba kerül. Tavaly hétszázalékos növekedést produkált Magyarországon a ru­házati piac. Úgy tűnik, a kínai boltok számának gyors gyarapo­dása után most a minőségi ter­mékek kínálatának gyors növe­kedésére számíthatunk. Szegeden már jelen van néhány nemzetközi ruházati kereskedel­mi cég, de újabb és újabb betele­pülők várhatók. Ha a nyugat-eu­rópai városok sétálóutcáit rójuk, országtól függetlenül gyakran ta­lálkozhatunk ugyanazokkal a jel­legzetes kirakatokkal. Szegeden a Belvároson kívül még a plazába költözhet egy-egy újonnan betelepülő, márkás ru­hákat kínáló üzlet. A télen nyílt meg Debrecenben­ a Marks & Spencer boltja, az áruházlánc most Szegedre és Pécsre tart. A cég a városok patinás sétálóutcá­it választotta a plazák helyett. Indoklásuk szerint a vidéki vá­rosok bevásárlóközpontjainak törzsközönsége fiatal, a 16-20 éves korosztály életstílusa, vá­sárlási szokásai pedig eltérnek a Marks & Spencer számára fon­tos korosztályétól. Ők tehát a szegedi sétálóutcán keresnek he­lyet. Úgy tudjuk, hogy a szintén aktívan terjeszkedő C&A is ha­marosan üzletet nyit Szegeden, ők azonban feltehetően a plazá­ban jelennek meg. ** A város egész épületeket adna Nagy Sándor, alpolgármester Szegedre mint régióközpontba számos további multinacionális ruházati kereskedelmi cég betele­pülése várható. A sok közül egy lehetséges befektető az Európá­ban ezer üzletet fenntartó svéd H&M. A cég bevásárlóközpont­okban is nyit boltokat, de a legfor­galmasabb belvárosi területeken is jelen van. Akár egész házakat kiürítve alakítja ki áruházait. Az ilyenfajta terjeszkedésnek Szeged önkormányzata nem kí­ván akadályává válni - mondta Nagy Sándor. A városfejlesztési alpolgármester már most tudna olyan, felújításra váró épületet adni a befektetőknek, amelyet szőröstől-bőröstől áruházzá ala­kíthatnának. Ezek a cégek azonban nem ál­talában a belvárosban, hanem szigorúan csak a forgalmas gya­logostengelyek mentén keresnek ingatlant. Szegeden pedig eléggé kurta az egyébként pompásan fölújított sétálóutca. Annak a cégnek, amely valóban elegáns környezetbe települne, ez csak már működő boltok bérleti jogá­nak megvásárlásával lehetséges. Megoldás lehet a belvárosi gya­logoszóna bővítése. Az önkor­mányzat azonban csak aprán­ként ad át egyes utcákat a gyalo­gosoknak. A Kölcsey utca egy rö­vid szakaszán a kereskedők kér­ték, hogy tiltsák meg a behajtást, a gyalogosok számára vonzóbb utcaképtől jobb üzletet remélve. Szeged építési szabályzata a Belváros szinte összes utcáját csillapított, illetve vegyes hasz­nálatú úttengelyként jelöli ki. Ez a kifejezés olyan utcát jelöl, aho­vá az autók jelentős korlátozá­sokkal hajthatnak be, a gyalogo­sok, biciklisek viszont korlátla­nul, faltól falig csellenghetnek. Ez a fajta megoldás sok más vá­rosból ismerős lehet, és ezt ked­velik a kereskedők is, hiszen ez vonzza a sétálókat, nézelődőket, lehetséges vásárlókat. M. B. I. Sétálóutca­Fotó: Miskolczi Róbert

Next