Délmagyarország, 2018. július (108. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-20 / 167. szám
10 Kapcsolatok Olvasói levél Keresztelő Alig korábban, mint egy éve történt, hogy az Úr akaratának vagy inkább szerencsémnek köszönhetően úgy sikeredett, hogy dédunokám, Laura ugyanabban a hónapban és napon (VI. 27.) született, mint én is. Ebben legföljebb az a különös, hogy jómagam sok évtizeddel hamarabb láttam meg a napvilágot, és - örömömre - megismerhettem két fiúunoka mellett dédunokámat is. Július első napján, néhány nappal később Laura születési napjától, az algyői kis templomban szentmisén vettem részt, és a mise után közvetlenül került sor dédunokám keresztelésére. Mindig szerettem (most is szeretem, ha néha betévedek) a templomok nyújtotta „hangulatot” és a csend nyugalmát. Ezért - mert sokat utazgattam a világban - sok templomot, katedrálist is megtekintettem útjaim során. A pap - szépen csengő bariton hangján - a szentmisén egyebek mellett a hitről prédikált. Annak elengedhetetlen szükségéről, az igazi hit erejéről. Arról, hogy a hit a remélt dolgok bizonyosságként való megélése, hogy az előítéletet, ezt a szennyes szót és a hitet, ezt a tisztán csengő kifejezést milyen mély szakadék választja el egymástól. És hogy az emberi hit csak addig magánügy, amíg nem akadályozzuk vele mások szabadságát. És hát nincs nagyobb bűn a hitetlenségnél... A prédikáció mellett és azzal együtt is orgonazenei kísérettel egyházi énekek is elhangzottak. A keresztelő már rövidebb és egyszerűbb keretek között zajlott. A pap elvégezte az ilyenkor szokásos ceremóniákat: imádkozott, bemutatta a „főszereplőket”, valami balzsammal és olajjal többször is végigsimította Laura arcát és homlokát, majd szenteltvízzel is nyakon öntötte, nem szándékosan. Végezetül kapott egy emléklapot és egy hófehér keresztelői ruhácskát. Figyelve a ceremóniát, közben azon járt az eszem, hogy miért mondják egyesek, hogy minden újszülött ateista. Tudniillik ez nem lehet, mert amíg nem alakult ki a gyermek tudata (ez 3-4 éves korban történik meg), addig a megelőző időkből emlékei sincsenek, nemhogy istentagadó lenne. Mint ahogy istenimádó sem lehet - ez paradoxon, látszólagos ellentmondás. A lényeg viszont az, hogy dédunokám már nem lesz, nem lehet pogány! Megkeresztelték. Bár a mostani templomi szokásokat, celebrációkat nem igazán ismerem, a régiek is már homályba vesztek, de a mise és a keresztelő befejezése után jóleső érzéssel távoztam a templomból, és vonultunk el a díszebéd színhelyére. Drukkolok dédunokámnak abban a reményben, hogy legalább százéves koráig mindig boldogságban éljen. Reménykedem, hogy még néhány évig én is boldogíthatom jelenlétemmel - ámen. Kutnyik Pál, Szeged Olvasóinknak Tisztelt olvasóink! Szerkesztőségünk fenntartja a jogot arra, hogy a beérkezett észrevételeket, olvasói leveleket rövidítve, szerkesztett formában adja közre. Az olvasói vélemények nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját. Olvasói leveleket csak teljes névvel aláírva, csörögös észrevételeket csak teljes névvel vagy telefonszámmal közlünk. DÉLMAGYARORSZÁG Hatvanöt éve érettségiztek A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban 1953-ban végzett a, b és c osztály egykori diákjai 65 év után újra találkoztak. A június 30-i összejövetelen a 42 végzősből 11-en vettek részt. A képen: V. Kis János, Trautwein Olga, Magyar Katalin, Bódizs Katalin, Mészáros Júlia, Szepesi Antal, Jernei Eszter, Vekerdy Lenke, Kolláth Erzsébet, Beregszászy Sándor és Tornyi M. Sándor. *Harangszó Öt és fél évszázada már -III. Callixtus pápa 1456. június 29-ei rendelkezése óta -, hogy a déli harangszó naponta imára hívja Európa népeit. Imára a magyarokért, mindannyiunkért. A népek még meg-megállnak egy pillanatra, de már alig imádkoznak, sem a magyarokért, sem Európáért. A méltóságteljes templomok tornyaiban lakozó harangok imára hívó szavát elnyelte a majtényi sík, a széljárta világosi mezők, a Párizs melletti békék, a 301-es parcella. Európa népei ma már a globalizált Uniót építő, hit és nagyrészt emberi értékek nélküli hatalmi ellensúlyt, szavazógépezetet alkotnak csupán. A harangok hívó szava még hallatszik, és engesztelő imára szólítja a nemzeteket, családokat. Hívja a különböző rendű és rangú világi és egyházi hatalmasságokat is, bűnbánó engesztelésre népeik és Isten ellen elkövetett bűneik miatt. Hiszen a harangok tudják: az emberekbe sulykoltakkal ellentétben Európa süllyed és pusztul. Közéleti hazudozás, besározódott politikai elit, szemérmetlen élősködés és parazitaság lett az élet. Mindent maga alá gyűr a fékevesztett pénzuralom. Ez lett hát sorsod, harangszóra nem figyelő Európa! És ez lesz a jövőd, nyolcfelé szaggatott nemzet, nyolc országban is hazátlan magyar! A harangok zengő szavát már nem figyelő, elprivatizált, vagyontalanná tett magyar, idegenek hasznára dolgozhatsz saját országodban, miközben bukdácsolhatsz számodra ismeretlen eredetű, felfoghatatlan tömegű adóssághegyeken. S ott fenn, azok csúcsain nap mint nap hallgathatod - kevés kivételtől eltekintve - a kiábrándító és hamis média gátlástalan, erkölcstelen süvöltését a harangok zendülő bátorítása helyett! Zúgjatok, harangok! Harangok igaz hangja vigye a hírt a haza minden zugába: régóta nagy a baj. Pusztul, kéveként hull szét nemzetünk. Nagy a baj - hát vigyázzatok! Most még hallhatod - ha figyelsz rá - a harangok konduló jeladásait, és lelked mélyén rádöbbenhetsz: egyre többször becsapott vagy. De holnap talán gyámolító és erőt adó harangszó helyett már elnémult harangok síri csendje vesz körül. Öt és fél évszázaddal ezelőtt a nándorfehérvári hősök sírján virágzott ki a reneszánsz Magyarország. Ma, az elmúlt század áldozatainak sírján az egymás iránti megértés és tolerancia helyett a gyűlölködés honol. Virágzik a mérhetetlen emberi gonoszság, rosszindulat és ostobaság. Harangok, konduljatok! Kormányos Lajos, Csongrád E-mail Tanári segítség Főiskolai oktató- és kutatómunkánk mellett, még 1974-ben úgy gondoltuk kartársnőmmel, hogy kikapcsolódásként kertművelésbe is belefogunk. Vettünk a várostól 13 kilométerre egy szántót, és még a tél kezdete előtt beültettük 40 darab gyümölcsfával, hogy átminősíttethessük gyümölcsössé. A gyümölcsösben lehetett létesíteni szerszámos bódét, amelyet az eszmeileg kettéválasztott telek határára építtettünk, a közigazgatási szervek előírása szerint. A boldog gazdák öröme azonban nem sokáig tartott. Jött a várostól egy határozat, hogy a gyümölcsösünk olyan földsávban fekszik, ahol vállalati üdülőket létesítenek, így innen mennünk kell. Az üdülőövezet térképét is elkészítették. A határozatot Papp Gyula elvtárs írta alá. Még főiskolai tanulmányaim idején a tantárgyak között szerepelt az „úttörőelmélet” is, amelynek meghívott előadója Papp Gyula, Szeged város tanácselnöke volt. Érdekes, élményszerű előadásait szívesen hallgattam, és a kollokviumon jelest kaptam, amely érdemjegyet nagy kézjeggyel hitelesítette. Ez az aláírás nagy reményekkel kecsegtetett. Kértem a városi titkárságot, hogy biztosítsanak számunkra közvetlen találkozót a tanácselnökkel. Először a titkár fogadott, de mi személyes okokra hivatkozva ragaszkodtunk az elnöki találkozóhoz. A közvetlen megbeszélés eredményes lett. Bemutattam az indexemet is, felemlítve, hogy a tanár úr előadásának mondanivalóját mi a gyakorlatban kívánjuk megvalósítani. Kertünkben „kihelyezett” csoportfoglalkozásokat tartunk tanítványainknak, sőt az erdélyi diákjainkkal is szerveztünk ide kirándulásokat. Nagy elismeréssel kísérte beszámolónkat, és megígérte, hogy az újabb birtokunk ebben a sávban lesz, csak távolabb a busz végállomásától. így is sokat kell gyalogolnunk a kertig - mondtuk szomorúan. - Ez nem lesz gond - válaszolta az elnök -, mert a busz vonalát meghosszabbítjuk, és a végállomás az új telkük előtt lesz. - Kedves tanár úr, elvész a sok munka, amit a szántó átalakításába belefektettünk! A mérnök sógorom kölcsönvett traktorral szántotta fel a kemény talajt, és több mázsa trágyát ekéztünk bele. A gyümölcsfák is lassan termőre fordulnak... Az érvek szívéig hatottak az elnök elvtársnak. Gondolkodott egy kicsit, majd így szólt: „Valóban népgazdasági és társadalmi érdek is, hogy ez a gyümölcsös megmaradjon! Újra kell terveztetni ennek a területnek a státuszát, de az új terv elkészítésének anyagi költségét viselniük kell.” Örömmel köszöntük meg megmaradásunk lehetőségét. Nem került sokba az új terv. A vállalati üdülők építése, egy kivételével, nem valósult meg. A buszvonal sem lett meghosszabbítva. De a tanár úr jó szívének köszönhetően a gyümölcsös nagyon szép, és most is biztosítja a kellemes kikapcsolódást. Dr. Berecz Árpádné, Szeged Hibabejelentő NKM ÁRAMSZOLGÁLTATÓ ZRT. Ügyfélszolgálat: 62/565-600, műszakihiba-bejelentés: 62/565-881; www.nemzetikozmuvek.hu. ugyfelszolgalat@nkmaram.hu. NKM FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÓ ZRT. Ügyfélszolgálat: 1, 20, 30 vagy 70/474-9999; www.nemzetikozmuvek.hu. NKM ÉSZAK-DÉL FÖLDGÁZHÁLÓZATI ZRT. Gázszivárgással, gázhiánnyal kapcsolatos üzemzavar bejelentése: 80/820-141, 80/440-141. SZEGEDI VÍZMŰ ZRT. 62/558-855, mérőállás-bejelentés: 80/822-444; www.szegedivizmu.hu, vizmu@szegedivizmu.hu. SZEGEDI KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI KFT. Ügyfélszolgálat: 62/777-211; www.szkht.hu, ugyfelszolgalat@szkht.hu. SZEGEDI TÁVFŰTŐ (SZETÁV) KFT. 62/540-540; diszpécserszolgálat: 62/548-854; www.szetav.hu, info@szetav.hu. IKV INGATLANKEZELŐ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ ZRT. Ügyfélszolgálat: 62/563-122, 62/563-124; diszpécserszolgálat, hibabejelentés: 20/28-28-888; www.ikv.hu, ikv@ikv.hu. CSÖRÖG: 30/218-1111 HIRDETÉS 2018.07.20., péntek SZEGED Nagy Marcell Július 17,9 óra 35 perc, 2910 g. Sz.: Pesti Roxána és Nagy Richárd (Szeged). Kővári Tamás János Július 17,11 óra 25 perc, 3610 g. Sz.: Báthori Ágnes és Kővári Bence Péter (Szeged). Kovács Zsófia Július 18., 13 óra 42 perc, 3650 g. Sz.: Varnyai Orsolya és Kovács István (Szeged). • Tóth Gergő Július 18., 23 óra 40 perc, 3020 g. Sz.: Seres Ildikó és Tóth Ádám (Szeged). HÓDMEZŐVÁSÁRHELY Nagy Adél Petra Július 18., 20 óra 4 perc, 2800 g. Sz.: Juhász Erika és Nagy Tibor Róbert (Békéssámson). Matuszka Rozi Július 18., 22 óra 51 perc, 4090 g. Sz.: Nagy-György Anna és Matuszka Gergő (Vásárhely). Kónya Bence Július 18., 19 óra 43 perc, 3300 g. Sz.: Medgyes Enikő és Kónya Endre (Szeged). SZENTES Ujszászi Boróka Július 18., 9 óra 11 perc, 3870 g. Sz.: Fülöp Enikő és Ujszászi Zsolt (Csongrád). Répa Roland Július 18., 10 óra 27 perc, 3280 g. Sz.: Túri Ildikó és Répa Róbert (Csanytelek). Bertók Szilvia Július 18., 11 óra 24 perc, 3290 g. Sz.: Varga Anita és Bertók József (Csongrád). Horváth Dorka Izabella Július 18., 12 óra 9 perc, 3140 g. Sz.: Hatvanyi Nikolett és Horváth Péter (Petőfiszállás). Kátai-Pál Botond Július 18., 20 óra 5 perc, 3530 g. Sz.: Doszlop-Nagy Renáta és Kátai-Pál Gábor András (Szentes). • Bakai Szilárd Július 18., 20 óra 59 perc, 2990 g. Sz.: Bartók Renáta és Bakai Gáspár Zsolt (Csongrád). Zsigmond Marcell András Július 19., 4 óra 30 perc, 3810 g. Sz.: Sajtos Violetta és Zsigmond Bence (Fábiánsebestyén). GRATULÁLUNK!