Délmagyarország, 2019. május (109. évfolyam, 100-125. szám)

2019-05-02 / 100. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 2019.05.02., csütörtök PALKOVICS LÁSZLÓ: NAGY AZ EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁS TÉTJE Büszkék lesznek az ELI kutatásaira a szegediek SZEGED FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL­ ­ Arról beszéltünk, hogyan tudnánk támogatni a vajdasági felsőoktatást olyan módon, hogy az ott élő magyar és szerb fiatalok otthon maradjanak a diploma megszerzése után is. Továbbá megnézzük, hogyan lehet a szerb kis- és középvál­lalkozásokat bevonni azokba a technológiai fejlesztési folya­matokba, melyek Magyarorszá­gon zajlanak - részletezte a mi­niszter. Pásztor István megnéz­te az ELI-ALPS Lézeres Kutató­­intézetet is, ahol beszéltek a szerb, szerbiai magyar kutatás­­fejlesztési együttműködési le­hetőségről. Palkovics László miniszter hangsúlyozta, hogy az ELI szívesen fogad Szerbiá­ból érkezett lézerfizikusokat is, de akár látogatócsoportok szá­mára is nyitva van a kapuja. Az ELI-ben az év elején zajlott ve­zetőváltás kapcsán a miniszter azt mondta, egy fejlődési folya­mat zajlik a kutatóintézetben, ilyen máshol is van.­­ Az ELI az infrastruktúra befejezéséhez érkezik, most a lézerberendezé­sek üzembe helyezése és kezdő kísérletezése folyik. Ezután el­kezdi a következő életét a kuta­tóközpont, vagyis elkezdődik az üzemszerű kutatási tevé­kenység az intézetben. Az új vezetés ennek az új kihívásnak tesz eleget. GLOBÁLIS PROBLÉMÁKRA KERESNEK VÁLASZT De nemcsak az új vezetés, a magyar kormány is felelősséget érez a kutatóközpont iránt, és biztosítani fogja a működését, amíg az ELI-t működtető euró­pai konzorcium létre nem jön. - Ezt a kormány direkt tá­mogatás formájában teszi, emellett támogatunk olyan projekteket, amelyek ezt az inf­rastruktúrát igénybe veszik, és befizetik annak használati díját - fogalmazott a miniszter. Mint ismert, a magyar kormány több mint 20 milliárd forintot külö­nített el két fontos kutatásra. Palkovics kiemelte: két olyan projektet támogatnak, amelyek globális problémákra adnak választ, az egyik az atomerő­művek nukleáris hulladékának sokkal gyorsabb lebontása, míg a másik egy korai rákdiag­nosztikai módszertan.­­ Ezeket a kutatásokat még az idén elkezdjük. A nukleáris hulladékos (transzmutációs) projekt kapcsán ebben a pilla­natban Magyarországon rendel­kezésre áll olyan lézer, amely er­re alkalmazható, ez az ELI-ben van. A másik, a Molekuláris Ujj­lenyomat Vizsgáló Központ - amely a rákbetegségek korai fel­ismerését, kutatását segíti elő - is elkezdi munkáját még ebben az évben - részletezte. - Mind­két projektnek erős európai tá­mogatottsága is van, én azt gon­dolom, erre minden szegedi méltán lehet büszke. 90 MILLIÁRDOS PÁLYÁZAT A fejlesztési miniszter látogatá­sa előtt Budapesten bejelentet­te, hogy az év első fél évében 90 milliárd forintos kutatás-fej­lesztési és innovációs forrás ér­hető el az egyéni kutatók, kuta­tócsoportok, kutatóintézetek és vállalkozások számára. El­mondta, a pályázatot az év má­sodik felében is kiírják, reméli, az SZTE mellett szegedi cégek is pályáznak majd. Palkovics László a közelgő európai uniós választásokról is beszélt lapunknak.­­ Ennek a választásnak a tétje az, hogy bevándorláspárti vezetői lesz­nek-e az uniónak, vagy olya­nok, akik megvédik a keresz­tény európai kultúránkat. Sze­geden és Európa más városai­ban is ugyanolyan fontos lesz, hogy támogatjuk-e a migrá­ciós folyamatot vagy sem. Sze­geden talán azért hangsúlyo­sabb, mert pár éve az akkor még kontrollálatlan népván­dorlás a várost is érintette. KAMPÁNY ÉS HANGNEM­ ­ A magyar kormány szerint akinek valóban segítségre van szüksége, az jöhet Magyaror­szágra, azon segíteni fogunk, aki viszont azért változtat he­lyet, mert úgy gondolja, hogy máshol szeretne élni, azt nem nekünk kell feltétlen befogad­nunk - mondta a miniszter. Hozzátette, sokan nem tudják, hogy Magyarország egy ösztön­­díjrendszerrel 8000 külföldi hallgató tanulmányait segíti, akik egy része azokból az or­szágokból származik, ahonnan a migráció kiindult. Őket azért támogatják, hogy utána haza­menjenek és otthon kamatoz­tassák Magyarországon szer­zett tudásukat. A választási kampánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott, a pártok működé­se, szóhasználatuk méltatlan.­­ Meglepő volt számomra a „rágcsálózás”, ilyet nem mon­danak egymásra az emberek, szerintem ez minden határon túlment. Szegeden még érde­kesebb a helyzet, ellenzéki önkormányzat van egy olyan városban, amely az ország ki­emelkedő városa, ráadásul a „rágcsálózás” pont ehhez a párthoz kapcsolódik - véleke­dett Palkovics, aki az MSZP politikusának, Bangóné Bor­bély Ildikónak szavaira utalt, aki szerint sok a patkány Ma­gyarországon. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ELI-ALPS kutatóközpontban elmondta, hama­rosan elkezdődik az üzemszerű kutatási tevékenység az intézetben. A magyar kormány két gigaprojektet is támogat. fotó: frank wette Összesen közel 1100 zsák szemetet - és további, nem zsákolható hulladékfajtát - gyűjtött össze a Ma­gyar Közút Nzrt. saját kezelésükben lévő Csongrád megyei utak mellől mintegy 450 közutas és önkén­tes részvételével hétfőn a Jobb, ha el se dobod! nevet viselő országos szemétszedő akcióban. A gyűjtött hulladékban szinte minden előfordult: a legjellemzőbb a műanyag flakon, fém italosdoboz, vegyes háztartási hulladék, autóalkatrész és autógumi volt. fotó: magyar közút zrt. Bezárta magát a betörő SZEGED. Volt munkahelyére tört be egy férfi Szegeden múlt hé­ten csütörtökön, de a terve nem sikerült, mert bezárta magát a kazánházba, ahol másnap reg­gel meg is találták. A rendőrség közleménye szerint a férfi haj­nalban egy nyitott ablakon ke­resztül mászott be a belvárosi cukrászdába. Átkutatta az épü­letet, ahonnan egy PDA-t, egy bélyegzőt és készpénzt akart lopni. Amikor végzett, úgy dön­tött, hogy benéz a kazánházba is, de annak az ajtaja becsukó­dott, és rázáródott. A csapdába esett tolvajt reggel a személyzet vette észre, és értesítették a rendőröket. Azt váltotta, hogy részeg volt, azért tört be a volt munkahelyére. Lopás miatt in­dítottak eljárást ellene. ÁLLÁSPONT MAJZIK ATTILA ÚJSÁGÍRÓ 3 Magukat védik j­obb félni, mint megijedni, tartja a mondás, és ez hat­ványozottan igaz a tanyavilágban. A szomszédok és a segítség messzire, ráadásul a betyárok sem olyanok már, mint száz éve. Nincs bőgatyás, ostorcsattogtatós romantika, ha manapság gyanús alakok kerülgetik az ember portáját, akkor akár a legrosszabbra is fel kell készülni. Idős embereket ütnek agyon pár ezer forintért sa­ját otthonukban, tanyákat fosztanak ki. Az ember pedig úgy érzi ilyenkor, tenni kell valamit. De mit? Hiszen senki sem akarja megvárni, amíg valami baj történik, jobb szeret­nénk megelőzni azt. Védelem kell, mindenáron. Vagy ha nem is mindenáron, de legalábbis legális keretek között. Az a szegény bácsi is csak megvédeni akarta magát, aki a sorozatos lopások miatt érzett tehetetlenségében áramot vezetett az uborkaföldre kerítésébe. Rossz eszközt válasz­tott, a bíróság el is ítélte érte. Azért szerencsére vannak más olyan mó­dok is, amelyekkel távol tarthatók a nem kívánt „vendégek”. A riasztó­­fegyverek tartásához pe­dig még csak engedély sem kell, elég a büntetlen előélet. A migránsválság kitöré­sekor is érezhető volt, hogy a tanyás területeken vagy a határ közelében élők nem akartak semmit sem a véletlen­re bízni, igyekeztek megteremteni maguknak a személyes védelmüket. Ez meg is látszik az eladási számokban, élet­kortól függetlenül veszik a gázriasztó vagy gumilövedékes fegyvereket. Félnek, fegyverkeznek. Bíznak Istenben, de azért szárazon tartják a puskaport. Ez az évszázadok óta bennünk lakó ösztön az, ami azt diktálja, inkább készüljünk fel, mert sosem lehet tudni. Lehet könnyelműen legyinteni, hogy minek az a gázpisz­toly a házba, csak a bajt hozza. De ha arra kerül a sor, és szó szerint a küszöbünkön áll a baj, azért jobb, ha nem csak egy sodrófa akad az ember kezébe. A határ közelében élők nem akartak semmit sem a véletlenre bízni. HIRDETÉS hosszú H Keresztes

Next