Délsziget, 1991 (19-21. szám)
1991 / 19. szám
Kedves olvasók! Délsziget-barátaink! Újabb esztendő, újabb nekirugaszkodás, éspedig azért, hogy lapunk, a Délsziget, amelyet a baráti kör tagjai évek óta hűségesen támogatnak, továbbra is eljusson mindannyiójuk otthonába. Nem kis feladat, amit a szerkesztőbizottság támogatását érezve vállaltam, hiszen az utóbbi egy-két esztendőben tucatszám jelentkeznek új és új időszaki kiadványok, továbbá veszélyezteti életben maradási esélyeinket az infláció, s a nyomdai, postai költségek, a papírár meredek emelkedése. Viszont most úgy érzem, hogy a Nemzetközi Tőkés László Mozgalommal kötött idei „házasságunk” reményt villant mind a Hatvani Galéria, mind a Délsziget léte, jövője tekintetében. Mire alapozom én ezt? A megcélzott Soros Alapítványra, de szervező munkánk nyomán támogatásunkra siettek olyan szponzorok is, amelyek áldozni készek a kultúrára, a közjó szolgálatára a mai nehéz időkben, mert tudják, hogy szellemi gerinc, szellemi tartás, nélkül potenciális építő ereje sincs a társadalomnak. Ugyanakkor e segítőkészség nem csak a művelődésre, a művészetekre, hanem arra a széleskörű tevékenységre is érvényes, amely az 1989 őszén Münchenben alakult, ma már Hatvanban székelő Nemzetközi Tőkés László Mozgalom céljaival, szellemiségével csendül össze. Vagyis a Mozgalom munkálója a szomszéd országokkal, az ott élő magyar kisebbségekkel való kapcsolatépítésnek, s természetes módon az anyanemzetekkel való jó viszony erősítésének is. Hogy ez mennyire így van . . . ? Kérem, lapozzák csak át e friss Délsziget-számot, s rögtön meggyőződnek róla. Hiszen a hazai magyar művészetek friss termésének bemutatásával párhuzamosan jelentkezik például lapunkban a „Jugoszláviai magyar irodalom kistükre” tucatnyi szerzővel, s jelentkeznek ugyanakkor román, szlovák művészek pontos, hű magyar nyelvű tolmácsolásban. Továbbá megszólal mind több sípon a Nyugatra húzódott magyar alkotók hangja, miként ez a folyóirat 1986-os feltámadásától nyomon követhető szerkesztői munkámban. Vagyis a Délsziget híd, összekötő kapocs nemzetek és nemzetiségek, országok és földrészek között, s az is kíván maradni mindenféle előjelű indulatok, praktikák zajlása közepette. MOLDVAY GYŐZŐ