Délvidéki Hirlap, 1949. december (1. évfolyam, 202-227. szám)
1949-12-01 / 202. szám
MDP Közp. Sajtóosztálya V., Nádor u. 28 Budapest ] 3 példány DÉLVIDÉKI HÍRLAP .. . --------------------- -......---- ■ '...... Főszerkesztő: Tóth Antal. Szerkesztőbizottság Koncz Antal Szeged, Kormány Lajos Hódmezővásárhely Katona Sándor *Lake «■«■in ■■■ián isi nun. Csütörtök, 1949. december 1 A FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT NAPILAPJA ezer?) Ára 60 fillér A Tájékoztató Iroda határozata erősíti a munkásosztály hitét ügye győzelmében — írja a Pravda. — A határozat világvisszhangja 'A Pravda „A békéért, a demokráciáért és a népek nemzeti függetlenségéért“ címil elekében a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája tanácskozásának az eredményeivel foglalkozik. A Pravda megállapíta, h hogy a Kommunista Pártok Tájékozató Irodájának november 29-én nyilvánosságra hozott nyilatkozata elsőrendű jelentőségű a kommunista- és munkáspártok működése, a világ dolgozó tömegei létérdekének megvédése szempontjából A Tájékoztató Iroda november második felében Magyarországon lefolyt értekezletének döntései a legszélesebb néptömegeknek a harci mozgósítását célozzák az új háború fenyegetése ellen. A határozatok felfegyverzik a kommunistákat s munkásosztályt, a dolgozókat, a békéért, demokárciáért, a népek nemzeti függetlenségéért és a dolgozók létérdekeiért folytatott harcban. A Tájékoztató Iroda határozatai rámutatnak az imperialista rendszer gyógyíthatatlan betegségére, az imperializmus fokozott gyengülésére. A Kommunista és a Munkáspáztok Tájékoztató Irodájának határozatai — hangsúlyozza a Pravda — erősítik a munkásosztály hitét ügye biztos győzelmében, rámutatnak a demokratikus tábor erőinek növekvő hatalmára, amely tábort a nagy Sztálin lelkesíti a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért folytatod harcában. A Rude Pravo atto"dán „Az élet és szabadság nevében a békéért" című vezércikkében foglalkozik a Tájékoztató Iroda határozatával, amelyet nagy történelmi jelentőségű okmánynak nevez-A párisi jobboldali Monde azt a részét, amely rámutat: a háborús uszítók érzik, hogy az idő ellenük dolgozik és ezért lázasan igyekeznek különféle tömböket és szövetségeket létrehozni a reakciós erőkből, hogy megvalósíthassák támadó terveiket. Az angol-amerikai imperialista tömb egész politikája új háború előkészítésére irányul. Ezt a politikát fejezi ki az is, hogy az angol-amerikai tömb nem hajlandó hozzájárulni az atomfegyverek megtiltásához, annak ellenére, hogy az amerikai atommonopólium legendája megdőlt — írja az AFP. A szerdai román lapok vezércikkekben foglalkoznak a határozatoknak rendkívüli fontosságával. Ezek a határozatok — írja a Scanteia — valóban rendkívül fontossággal bírnak, miert felfegyverzik a nemzetközi kommunista mozgalmat a szocialista és kapitalista rendszerek jelent* legi erőviszonyainak világos felismerésével, valamint arra két tábor eszközeinek és politikájának felismerésével, amelyre a világ szakadt. Az értekezlet határozatai a béke megvédésérs a háborús gyújtogatók elleni harc porgramjának konkrét intézkedései adják. Ez a program a legszélesebb néptömegek mozgósítása a béke megvédéséért folytatott aktív harcra, amely képes arra, hogy az agresszorok terveit meghiúsítsa. A vezércikk ezután kifejezésre juttatja a román dolgozók undorát és felháborodását, amelyet Belgrád fizetett ügynökeivel és hivatásos provokátőreivel szentben éreznek. Minden egyes pártnak a legnagyobb figyelemmel kell tanulmányoznia a Tájékoztató Iroda határozatait és alkalmaznia kell annak tanulságait a pártunkában — fejezi be a Scanteia vezércikkében. vezércikkben foglalkozik azájékoztató iroda határozataival. A francia nagyoké lapjának nyilvánvalóan fáj a békemozgaloma nagy sikere. A lap keserűen jegyzi meg, hogy a kommunista pártot békepropagódája „eredményes“, a békepolitika pedig „igen ügyes“. A kommunisták a béke eszméivel hódítják meg a lelkeket — írja a Monde, mégpedig nemcsak a kommunizmushoz hű tömegek lehet. Valamennyi nagy nyugati hírügynökség is hosszan ismerteti a határozatokat.. Az Associated Press aláhúzza a határozatnak az új háborús előkészületek elítéléséről és az öt nagyharaioni szerződésének megkötésére.*, a tróné megszilárdításáról beszélt Visinszkij az ENSZ-ben Visinszkij, a szovjet küldöttség vezetője a közgyűlés első bizottságában válaszolt azokra az ellenvetésekre, amelyeket az ellen a szovjet javaslat ellen hoztak, fel, amely indítványozza, hogy ítéljék el az új háborús előkészületeket és az öt nagyhatalom kössön egymással szerződést a béke megszilárdítására. Általánosságban szólva — mondotta Visinszkij, — teljesen világos, hogy a küldöttségek egy része határozott taktikai célt követ, hogy azokat a gyakorlati javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió a béke megszilárdítására tett, elméleti vitákba igyekeznek tartani. Visinszkij a venezuelai küldött beszédére válaszolva kijelentette: a venezuelai küldött véleménye szerint az öt nagyhatalom szerződése a béke megszilárdítására egyáltalán nem küszöbölné ki a nagyhatalmak közötti ellentéteket. A venezuelai küldött érvei közül nincs minden rendben. Természetes, hogy vannak nézeteltérések. Ezek a nézeteltérések esetleg különböző vitákra és háborús összeütközésekre vezekelnek. Ennélfogva annak, aki valóban igyekszik az összeütközéseket elkerülni, mindenféle eszközzel arra kell törekednie — és ilyen eszköz többek között az öt nagyhatalom szeneddésének megkötése is. A következőkben Visinszkij a chilei küldött felszólalásával foglalkozott. Történelmi visszapillantást vetett a Szovjetunó első békenyilatkozatára. Kimutatta a kiküldött aljas rágalmait, majd így folytatta: A chilei küldött arról beszélt, hogy a béke megvédése érdekében szükséges „az állami szuverenitás elvének elismerése“. De akkor miért helyezi az angol-amerikai javaslatot, amely nagyon keveset hagy meg az állami szuverénitásból. Hogy áll a helyzet magának Chilének a szívverés Húsával, amelyről a chilei küldött ékesszóló beszédeket mondott? Ha nem csalódom, a rézkitermelés tekintetében Chile a második helyen áll a világon. Chile rézkincse egy fillér jövedelmet sem biztosít az országnak, miután az egész rézkincs két amerikai konszern kezében van. Kifejtette, hogy csak kíméletlenül kizsákmányolják Chilét. A chilei kormány már eladta ezt a szuverétiltást az amerikai monopolistáknak. A libanoni küldött azt mondta — jegyezte meg Visinszkij, — hogy a kommunizmus filozófiája a háború és forradalom- Ez a kommunizmus teljes és durva elferdítése. A konmunizmus filozófiája — ha már beszélünk erről — a béke, a háború megsemmisítése, háborúk keletkezése lehetőségének megsemmisítése. Aki elolvassa Lenin kiváló munká és cikkeit, az előtt feltétlenül világos ,hogy a kommunizmusban a fődolog nem az erőszak, noha egyetlen új társadalom születése sem történik erőszak nélkül. A fődolog, mint a nagy Lenin tanítja. A társadalom gazdasági és termelő viszonyainak megszervezése a kapitalista társadalm szervezeténél magasabb technikai és tudományos alapon. A libanoni küldött rosszindulatúan azt állította, hogy a kommunista filozófia a háború elkerülhetetlenségéből indul ki. Nem érti, vagy úgy lesz, mintha nem értené, hogy a háború a kapitalizmus szüleménye. Abból a hazug feltevésből kiindults, hogy a kommunista filozófia ilíttólag háborút követel, a libanoni küldött arra a következtetésre i. A néphadsereg bevonult Csungkingba A kínai néphadsereg csapatai felszabadították Csungkingot. A csapatok bevonulása a városba teljes rendben ment végbe. A város lakossága nagy örömmel fogadta ki szabaddítói csapatokat. Mint a londoni rádió jelenti, hétfőn este a Kuomintang részéről is elismerték Csungking elestét. Azt hiszik, hogy a Kuomintang új fővárosa, Csengtu két héten belül színtér, kénytelen lesz megadni magát a néphadsereg erőinek. Csonking lakossága örömmámorban fogadta a Csungking városát körülvevő fél evezredes fal kilenc kapuján át özönlő népi hadsereg csapatait. A Kuomintang szétzüllött csapatai fejveszetten menekültek a városból Csengtu irányába,ahol a kuomintang bábkormány szánalmas maradékai kerestek menedéket. A csangkaiseki fasiszta csapatok kivonulása után a város lakói kitűzték a házakra a féltve fűzött népköztársasági zászlót, az utcákon és a tereken táncolva, örömmámorban fogatták a felszabadító néphadsereg hős csapatait. Csungking felszabadulása óriási jelentőségű. Egész Belső-Kína leggazdagabb, legnéjpesebb, ötvenmillió lakosú tartományának, Szecsuannak milliós fővárosa került a néphe ■zére. Az a város, amelyet a második világháború után építettek ki egész Belső-Kína legnagyobb ipari központjává Csungking volt az utolsó raboságban sínylődő kínai nagyváros. Ma már az egész Kuoi mintán" területén a 400 ezer lakosú Csengtu a legnagyobb város. Az események azt mutatják, hogy Csungkinggal katonailag eldőlt Belső.Kína óriási területének sorsa, hogy a felszabadtó népi hadsereg ma már az összes frontokon , általános támadásban van, hogy az uolsó csapás következik. A néphadsereg ezután nyugatfelől tartó támadó ékeit Belső-Kína legjobban kiépített útvonalai keresztül láthatja el utánpólással. Ezek a seregek — elsősorban a gépesített osztagok — egész Kína egyik legjobb autóútján száguldhatnak délnyugat irányában a burmai határ felé. Csungking felszabadulása azt jelenti, hogy a Kurmai út döntő szakaszának kézbentartása uán semmiféle amerikai segítség nem juthat el többé szárazföldön sem a kuomintang csapatok maradékaihoz. Azt jelenti, hogy a néphadsereg közvetlen stratégiai célként állíthatja maga elé azutolsó csapást«, Kína területének teljes felszabadítását. A csungkingi győzelem nem, csak katonai kérdés, politikai, forradalmi súlya is hatalmas. .Csungking minden kínai szármára a Kuomintang és az amerikaiak rablóegyüttműködésének jelképe volt. Ez a város volt a Kínára kiáradó amerikai terror fészke. Hatalmas győzelem azért is, mert az amerikaiak és a Kuomintang azzal vigasztalták magukat, hogy Csungking «bevehetetlen«. A felszabadító néphadsereg most ismét megmutatta az oly nehezen tanuló amerikaiknak: a nép hadserege számára nincs »bevehetetlen« város. Hatalmas végül a csungkingi győzelem politikai és forradalmi súlya azért, mert ennek a városnak a felszabadítása után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a még fel nem szabadított területeken A néphadsereg tehát a közeljövőben Burma és India határain viszi a nemzeti felszabadító harc zászlaját. Ezért írta olyan aggodalommal néhány napja a londoni Times Csungking várható «elestéről»: "Mindez azt jelenti, hogy a forradalom _ a történelemben először — elérkezik India északi határaira és mi nem tudjuk, hogyan állítsuk meg.« Ezért olyan hatalmas a kínai néphadseregnek ez a győzelme, amikoris nem egy «fővárosból», hanem a legutolsó fővárosból kergette ki a Kuo. ■ mintang szétzüllött maradva. I nyait.