Délvidéki Hirlap, 1951. február (3. évfolyam, 26-49. szám)

1951-02-01 / 26. szám

M. D. T. Sajtóosztály tp.­­ 1 Lj­­ ? (T- Nádori uca 28- BUDAPE Csütörtök 1951 február 1 fl FÜGGETLEN KISGazOBPáni Hfl? 1 LOPJA éra 60 fillér . Főszerkesztő Tóth Antal. Szerkesztőbizottság: Koncz Antal Szeged, Kormány Lajos Hódmezővásárhely, Katona Sándor g A Német Demokratikus Köztársaság kormányát javaslata össznémet alkotmánnyá tanács létesítése érdekében Grotewohl miniszterelnök nagy beszéde a népi kamara rendkívüli ülésén Kedden nyílt meg a Német Demokratikus Köztársaság né­pi kamarájának rendkívüli ülése Berlinben A napirend egyetlen pontja­ként Grotewohl miniszterelnök ismertette a Német Demokra­tikus Köztársaság kormányai­nak nyilatkozatát egy összné­met alkotmányozó tanács léte­sítéséről. Az ülé­sen a szovjet ellenőrző bizottság képviselője, valamint a Né­met Demokratikus Köz­társaság kormányánál akkredi­tált diplomáciai missziók veze­­tői is megjelentek. Diecknmann elnök megnyitó beszéde után Otto Grotewohl miniszterelnök szólt. Grotewohl miniszterelnök a többi között a következőket mondotta: — „ Az­ össznemű alkotmá­­n­yozó tanács létrehozása nem csupán Németország egységé­­nek helyreállítása felé jelente­ne döntő lépést, hanem jelentő­sen hozzájárulna az Európa békéjéért, az újrafelfegyverzés ellen folyó harchoz A­ Német Demokratikus Köztársaság kormányának ezért szándéká­ban áll megtenni­­a szükséges lépéseket, hogy megindulhassa­nak a ’ tárgyalások Kelet, és Nyugatnémetország képviselői között. — 1950 december 1-én eljut­tattam Adenauer úrhoz­­ egy írást, amelynek tartalmát va­lamennyien ismerik. Ebben össznémet alkotmányozó tanács létesítését javasolom­, amely Kelet, és­ Nyugatném­etország paritásos alapon kijelölt kép­viselőiből állna. — Adenauer úr kétségbe­ von­­ja demokratiku® jogosulttá. •Munkát, hogy a ném­et nép ne­vében a ném­et egységről beszél­hessünk — Adenauer úrhoz intézett levelem , visszhangja egyértel­műen bizonyítja, hogy kezde­ményezésünk megfelel népünk akaratának és hogy ez szüksé­­ges volt ahhoz hogy kintt ta­­láljunk népün­k kényszerhely­­zetében. Levelem sajnos nem érte el ugyanazt a hatást sem Adenauer úrnál, sem amerikai és német barátainál. Adenauer úr hozzáintézett, levelemet nem válaszolta meg. Adenauer úr nyilatkozatában egyszerűen nemet mond a Német De­mokratikus Köztársaság kor­mányának és a nemtet népnek Adenauer úr nyilatkozatból teljesen nyilvánvalóvá válik. — Adenauer úr egyáltalán nem akarja, hogy össznémet megbeszélés jöjjön létre. Ade­­nauer úr úgynevezett »lealkud­­hatatlan« el°feltéieieket áhít fel. A Német Demokratikus Köztársaság békeszerető demo­­kratáinak ellentmondás nélküli kapitulációját követeli Ma már világos, hogy miért választotta Adenauer ezt utat. Ennek -az útnak lehetetenná kell tennie minden megegyezést némeetek és németek között Ennek az útnak meg kell nyitnia a kaput az újrafelfegyver­zéshez, Nyu­­gatnémetország besorolásához a nyugati háborús frontba. Ezen a­ téren Adenauer úr a német militarista és imperials­­ta­­erőik képviselőjeként cse­lekszik , mint olyan ember, aki többre becsüli az imperia­­lista Amerika érdekeit Német­ország érdekeinél. Adenauer úr két héten keresztül hallga­tott, de a tények beszéltek. Nyugatnémetország egyenes irányban halad a sovinizmus, a revizionizmus, „ m­in­tal­iziár­us politikája felé. Ennek az útnak a végén a polgárháború és egy újabb világháború áll. Mi tör­tént Adenauer hallgatásának hét hete alatt? — A Lomu belügyminiszt­­­r bejelenti a gépesített »hatál­yorz­ellem« létesítését — A bonni tuotmány egy lég­védelmi törvény kibocsátását jelenti be. — Adenauer egy amerikai hírügynökség tudósítója" előtt" kijelentette, hogy a német had­erő a teljes egyenjogúsítás alp­ján­ kész bekapcsolódni az at­lanti hadseregbe, amerikai fő­­parancsnokság alatt.­­ Az atlan­ti tanács, Bonn hozzájárulásával döntést ho­zott Brüsszelben, nyugatnémet hadsereg felállításáról, a nyu­gi­német ipar átállításáról ha. borna termelésre és főparancs­nokká nevezte ki Eisenhower amerikai tábornokot.. A bonni parlament törvény útján felha­talmazta a kormányt az ipari termelés átszervezésére a fegyverkezés érdekében. A nyu­­gat­német nehézipar képviselői Hamburgba 11 »fegyverkezési hi­vatalt« állítottak fel, amely szoros kapcsolatban áll az at­lanti államok hadiiparával. Adenauer úr közli, hogy Spei­­­del és Heusinger fasiszta tá­bornokokat bevonják a nyu­gatnémet zsoldos hadsereg lé­tesítésére irányuló tárgyalá­sokba — A bonni kormánykörök­ben a bonni alaptörvény 4. cikkelye harmadik szakaszá­nak eltörléséről tárgyalnak. — 1951 január 22-én dr. Ade­­nauer szövetségi kancellár Bad­ Komburgba ment, hogy ott Ei­senhower amerikai tábornok, kai —lealkudhatatlan­ feltéte­lek nélkül — hadi tanácsko­zást folytasson. 1951 január 15 én ugyanez a dr. Adenauer visszautasította, hogy Grote­­wohl német miniszterelnökkel tárgyalást folytasson — Adenauer úr téved, ha azt hiszi, hogy a német, nép meg­elégszik nyilatkozatával és az abban foglalt feltételekkel és vádaskodásokkal az össznémet tárgyalások helyett. — Adenauer úr nyilatkoza­tában azt a véleményét fejezi ki, hogy azok, akik lemondtak az Odera—N­eisse-vonaltól ke­­letre fekvő területről, nem jo­gosultak szerinte arra, hogy N­émetor­szág újraegyesítéséről beszéljenek. Az Egyesült Ál­lamok, Nagybritannia és a Szovjetunió kormánya — ame­lyekhez később Franciaország csatlakozott — a potsdami ha­tározatokban 1945 augusztus 2-án az Odera—Neisse-vonaltól keletre fekvő »volt német te­rületeket» a lengyel állam köz­igazgatása alá helyezték. Ezzel egyidejűleg megegyeztek ab­ban, hogy visszatelepítik Né­metországba a »Lengyelország­ban ma­radt német lakosságot«. Egyetlen nyugati hatalom egyetlen nemzetközi értekezle­ten sem­­vetett­e fel e­­határ re­víziójának kérdését. 1916 szep­­tember 6-án Stuttgartban mon­­dott beszédében Byrnes úr, az Egyesült Államok akkori kül­ügyminisztere foglalkozott ez­zel a kérdéssel kapcsolatban felelőtlen spekulációkkal. En­nek az uszító kampánynak be­­vezetésénél Byrnes úr arra a hivatalos nyilatkozatra támasz­kodott a­­ne­­v Lengyelország nyugati határainak végleges« megállapítását fenntartotta a békekonferencia számára. ■Vgrdnezek a háborús uszitók ,fanban 5 és fél éven keresztül -rt megtagadták tőlünk a béke­­konferenciát, amely réges régen törölte volna ezt a »végleges« szócskát és ny­ugalmat terem­­tett volna. — Az amerikaiak által kez­deményezett revíziós politika egyedül a németek felbujtására szolgál, hogy őket a határkér­désben is függővé tegyék a nyugati hatalmaktól Nekik van szükségük az Odera—Neisse­­kérdésben folytatott us­zítá­­sokra, hogy Európának ezen a vidékén szítsák a háború tü­­zét., Mi eltapossuk a háború­nak ezt a tűzfészkét., mert bé­­kehatárra van szükségünk. So­ha többé nem szabad a német és a len­gyel népet egymás el­len Uszítani . Adenauer kijelenti, hogy Németország újbóli egyesítésé­ről csak azokkal lehet tár­­gyalni, akik hajlakodók felétel nélkül elismerni és garantálni a jogállam rendjét, a szabad­ságszerető kormányformát, az­­emberi jogok védelmét és a béke megőrzését. — Ehhez a következőket, kell megjegyeznem, éppen ezek azok a­ feltételek, amelyek mi­att követeljük, hogy üljenek le velünk tárgyalni a kerekasz­talhoz. —­ A Német Demokratikus Köztársaság kormánya válto­zatlanul azon az állásponton van, hogy a béke megőrzése, a békeszerződés megkötése, Né­metország egységének­­ elvre,­állítása és a megszálló csapa­tok kivonása mindenekelőtt a német nép belső­­ megegyezé­sén múlik A Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya el van szánva, hogy Adenauer úr kijelentései ellenére is lanka­datlanul folytatja fáradozásait a megegyezés érdekében A Német Demokratikus Köztár-.­saság kormánya változatlanul vallja, hogy a német tiép­ lét­­­fontosságú érdekeinek megva­­­ósulásához vezető út az össz­­német alkotmányozó testület megalakítása. Kelet., és Nyu­­gatnémetország képviselőinek paritása a.i­­.Ján — Kérem a népi ' kamarát, komolyan vizsgálja meg,­­tár-, gyalja meg és döntsön, nyílvén lehetőségek..vannak 'arra, hogy megvalósítsuk­ minden német leghőbb óhaját, hazánk egysé­gének­ helyreállítását, és a­ bé­ke megőrzésének biztosítását. _ Ebben a komoly órában sem­mi sem lehet fontosabb, mint az, hogy a Német Demo­­kratikus Köztársaság kamara­­ja az egész német, nép szószó­lójává legyen, hogy ezáltal ne maradjon kihiasználatlanul a legcsekélyebb­ lehetőség sem; a­­ történelem parancsának meg­­valósí­tá­sára: németek üljenek le egy asztalhoz! .— Dieckmann elnök ezután egy órára félbeszakította az ülést, hogy­ lehetőséget, adjon a­­ Pártcsoportokn­ak­ állásfoglalá­sára a­­ kormánynyilatkozathoz tt Német Demokratikus Köztársaság nép­­kamarájának felhívása a bonni parlamenthez Szünet után Dieckman el­nök bejelentette, hogy a Par­lamenti párt­csoportok a szü­net alatt megegyeztek egy­­ közös nyilatkozat szövegé­ben, amelyet végleges elöntés céljából a Ház elé terjeszte­nek. A közös nyilatkozat a kö­vetkezőképp szól: A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája helyesli a Német Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak kezdeményezését, amely­­lyel Otto Grotewohl minisz­terelnök úr 1950. november 30-án kelt levele útján .ja­vaslatot terjesztett dr. Ade­nauer szövetségi kancellár úr elé, hogy kezdjenek meg­beszéléseket össznémet alkot­­mányozó testület meg­alakí­­tása érdekében. Ez a kezdeményezés java­solta, hogy hívjanak össze össznémet alkotmányozó tes­tületet, amely készítse elő az össznémet ideiglenes kor­mány megalakítását és dol­gozza ki a szabad nemzet­gyűlési választások megtar­tásának feltételeit. A Német Demokratikus­ Köztársaság kormányának kezdeményezését támogatja az egész német nép. Ade­nauer kancellár úr halogat­ta a választ Otto Grotewohl miniszterelnök úr megegye­zésére irányuló indítványai­ra azért, hogy időközben fon­tos intézkedéseket hajtson végre a német Wehrmacht újrafelállítása és a német hadiipar feltámasztása érde­kében. Dr. Adenauer 1951. janu­ár 15 i sajtóértekezletén nyilatkozatában visszautasí­totta­­a Német Demokratikus Köztársaság kormányának javaslatát. A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája a német nép akaratának megfelelően azzal a javaslat­tal fordul a német szövetsé­gi köztársaság parlament­jég­hez, hívjanak egybe közösen egy össznémet alkotmányozó testületet hogy megegyezze­nek minden olyan kérdésben, amelyet meg kell oldani a béke biztosítása és Németor­szág egységének helyreállí­tása érdekében. A Német­­ Demokratikus Köztársaság népi kamarája késznek nyilatkozik a becsü­letes egyetértés szellemében folytatni a tárgyalásokat azokról, a kérdésekről, ame­­lyek összefüggésben állnak az össznémet alkotmányozó testület megteremtésével és feladataival. Késznek nyilat­kozik olyan­­ kérdések meg­vitatására is, amelyekre Ade­nauer január 15-i nyilatko­zatában utalt, mégpedig: 1. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői az össznémet alkotmányozó tes­tületben jogosultak arra, hogy konkréten tárgyal­janak a Németország egyesítésé­­nek fel­tételeire vonatkozó javaslatokról. 2. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői az össznémet alkotmányozó tes­tületben jogosultak­­ arra, hogy Nyugat-Német­ország képvselőivel a »békevédelmi törvény» megváltoztatásáról tárgyaljanak, hogy az új tör­vény érvényességét egész Németországra kiterjesszék.. 3. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői jogo­sultak arra, hogy az összt­é­­met alkotmányozó testület első ülései során tárgyal­janak egész Németország rendőrségének számszerű erejéről felfegyverzéséről­­és állomáshelyenként f­elosztá­sáról. A­­Német Demokratikus Köztársaság kész még a né­met egység helyreállítása előtt csökkenteni rendőrsé­gének létszámát, közösen megállapított, Nyugat-Né­­metországra is kötelező mér­tékben. 4. A Német Demokratikus Köztársaság képviselői az össznémet alkotmányozó tes­tületben jogosultak arra,­­ hogy a szövetségi köztársa­ság képviselőivel együtt az egész német nép nevében kö­zös nyilatkozatot tegyenek, amely, Németország rémült­ e

Next